Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1898-12-12 / 8. szám
MAGYAR SZÉKESFŐVÁROS 1898. deczember 12. 12 Az ó-budai izr. zsinagóga Mózes szobrának tervezete — ugyancsak Czirkly Jeromos urra vár, tegyen jelentést vájjon vallás-erkölcsi tekintetben és építés rendőri szempontból, nem különben mint ornametális alkatrész, felállitható-e a kérdéses Mózes szobor. Mellékesen bírálja el, csakugyan hasonlit-e a szobor a Vörös-tengeri utazási iroda jeles néhai igazgatójához. Czirkly Jeromos, arczizmán egyetlen rezdülés sem látszik, nyugodtan vél és intézi a harmadik aktát, a mely a külső kinizsy-utczai, alközép polgári iskola tornatermének egészségileg czélszerii vagy czélszerütlen voltáról kíván véleményt, a helyes pedagógia elméletek szoros figyelembe vétele mellett. Czirkly Jeromos bágyadtan mosolyog és vél. De hírnök jő s pihegve szól. Kérem ténsur, tessék sürgősen fertőtleníteni menni, mert a székes főorvos ur és a fertőlecsapoló részvénytársaság igazgatója szemlél. Alig ér oda, a mikor sürgősen hívják, hogy a székes fő kórház Röntgen masinája köhög, gyógyítsa meg, de ebben a pillanatban Kőbányán kiüt a sertésvész és sertésmegfigyelő berendezése válik feltétlenül szükségessé. Czirkly Jeromos öröksegéd mérnök ur nyugalma kezd szűnni, de azért vél tovább is, a mikor berohan a székes főtanácsos ur: — Kérek szakvéleményt a magyar ökrök szarvviszonyai felől. • A másik ajtón a székes főjegyző rohan be: — A termokémiáról, egészségügyi szempontból kérek felvilágosítást. — Mérnök tugya minden — susogja Czirkly és felvilágosit. És jő a székes főpolgármester : — Mióta segédmérnök ön Czirkly Jeromos ur ? Czirkly a logarithinus táblázatok után nyúlt : Azonnal székes főméltóságu ur, de ezt csak a logari- mus táblázat segélyével lehetj-kiszámitani, mert arra, hogy mikor neveztek ki, már ja legöregebb emberek sem emlékeznek indolencia. A közúti vaspálya társaságnak oly nagy a bűn- lajstroma, hogy nem is szívesen foglalkozunk vele. Úgy tudjuk, hogy a közönség érdekeit is valamikép figyelembe kell vennie s azt hisszük nem elégséges az, ha csak részvény és telek-spekulácziókkal foglalkozik. Jövedelmének nagyobb részét mégis csak az utazó közönségtől szerzi és ezért méltányos, hogy annak a legtermészetesebb ellenszolgálatot teljesítse a közlekedés helyes lebonyolításával. A fővárosi tanács utóbb visszautasította a társaság téli menetrendjét, ez ugyan még nem elég, mert kell, hogy a záros határidő betartására, esetleg egy helyes menetrend életbeléptetésére kényszerítse a főváros a társaságot annál inkább, mert eléggé könnyelműen járt el a különféle engedmények osztogatásában. Kérdezők, nem a legtermészetesebb e az, hogy az utazó közönség a legegyenesebb vonalat a kellemetlen és időt rabló átszállás nélkül használhassa ? Ez a kifogásunk a Ludovika és nyugoti 'pályaudvar közti vonalra vonatkozik és elvárjuk, hogy a társaság a közönséget nem zaklatja tovább és a jelzett vonalon a közvetlen forgalmat életbelépteti. L. tí. Hírek a városházáról Ritkaságok Múzeuma vagy mi legyen a kúria telkén. Mottó : Árva telek áll magába, Egy gólyának a lábáb i . A belvárosban a Ferencziek-terén állt akir. Curia épülete Emlékszel-e még nyájas olvasó ? Elpusztult, lebontották, elvitték. Csak a fiakker-állomás maradt meg vele átellenben. A lebontott épület helyén üres telek maradt (ami nem tévesztendő össze a keres-telek igével) a telek fölött hollók károgtak. Világos volt mindenki előtt, hogy ezt az üres telket be kell építeni. De mivel ? Épülettel — mondhatná valaki ; és helyesen mondaná. Mert a közmunkatanács is ugyanezt mondta. Amit pedig a közmunkatánács mond, az helyesen van mondva. Tehát épülettel! — mint a villám cikkázott át a lelkeken ez a jelszó : Épülettel! A nehéz feladat ezzel meg volt oldva. Most már csupán egy kérdés maradna függőben t i., hogy milyen épülettel kell beépíteni az üres telket. Ezen gondolkozni kellett, ami nem tréfa dolog. Annyi, mint fiakkerezni — gyalog, mint Arany János mondaná, ha ugyan ismerős volna a per pedes apostolorum spórolta kocsi számlák hasznos elméletével. Hanem ez nem lehetett akadály. Végre is, ha a közmunkatanácsnak gondolkozni kell, hát gondolkozik. Úgy sem mindennap történik ilyesmi. Lám a francia gárda meghal — bizonyára gondolkozás nélkü1. Ebből az lát. szik, hogy jobb gondolkozni. Tehát a közmunkatanács gondolkozott s a gondolkozás eredménye egy idea lett. S ez az idea az t. i., hogy a kúria telkén kell felépíteni a székesfővárosi Ritkaságok Múzeumát. A muzeum pompás négyemeletes palota lenne, olyan kapuval, amelyen be is lehetne menni, meg ki is lehetne jönni. Ugyanebben a rendszerben tervezik a lépcsőházat is; föl is ut, meg le is ut. A muzeum a négy emelet szerint négy osztályra oszolnék. A legfelső emeletre helyeznék el azokat a székesfővárosi hivatalokat, amelyekben restancia nélkül dolgoznak a tisztvi selők. Az alatta levő harmadik emeletre helyeztetnék egy — ez idő szerint még az ismeretlenség homályában rejtőző — demokrata városatya, akit, ha a közügyek és a demokrácia terén való érdemei elismerésekép, teszem azt, udvari tanácsossággal vagy lovagsággal kínálnának meg, nem fogadná el ezt a dekorációt. A második emeleten Rudapest kényelmes, és egészséges közterei, fasorai stb., valamint a főváros területén levő „jó“ szobormüvek és egy pohár olyan viz lenne közszemlére kiállítva, amelyben sem krokodil, sem cethal, sem pedig harcsa, vagy más eféle vizi-állat nem volt található. A legelső emeleten lenne végre kiállítva — persze vi- aszkból — egy olyan székesfővárosi közmunkatanács, amely nem csupán örökösen csak tanácskozik, hanem néha-napján cselekszik is valamit. A földszinten, de hiszen ez már mellékes dolog, lennének elhelyezve a muzeum hivatalai és a szolgaszemélyzet, mely hivatva lenne a kiálli tott ritkaságoKat az idők végéig megőrizni, s a melyiknek közülök a tartójába esetleg spiritusz kellene, abba pontosan spirituszt önteni. Szép terv, kár hogy megvalósulása elé egy igen nagy akadály7 gördül az t i., hogy a kiállításra szánt, fpnt elsorolt ritkaságok ez idő szerint nálunk egyáltalán nem szerezhetők be. Múzeumi őr.
