Magyar Székesfőváros, 1898 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1898-10-24 / 1. szám

I. évfolyam. Budapest, 1898. október 24. m>TÄ i. szám. (3 */ ) ff= Magyar Székesfőváros KÖZIGAZGATÁSI, SZÉPIRODALMI HETILAP. ETESI ARA <> frt. 3 frt. ^Szerkeszti es kiadja ; DR- BARTHA SÁNDOR. pZERKESZTÖSÉG ÉS KIADÓ IV. kér., Reáltanoda utca 5. szám. Beköszöntő Budapest, október 2É *3* v!Éig szükséges megmondanunk, miért indi- fottuk meg e lapot. Egyszerűen megtestesítet­tük azt a gondolatot, közös óhajt és kívánságok; melyet régóta érez mái Budapest mindep; .-pol­gára, ki fővárosunk sorsát és jövendőjét szivén viseli. Hiányt pótolni jöttünk* '.fővárosi napilapjaink egyetemes, országos érdexek sz,oK gálatában állanak, sem idejük, sem módjuk nincs a főváros ügyeivel behatóbban foglalkozni. Pedig a főváros rohamos fejlődése, ’’^z.egyr.e hatalmasabb adminisztráció működése /éá/.a; közönség érdekeinek megvédése feltétlenül igé­nyel egy orgánumot, mely csak a főváros ügyeivel foglalkozik, s mig egyrészt sarkaló, ösztönző szavával a természetes haladást egyen­geti, másrészt szigorú kritika tárgyává teszi az egész közigazgatási működést, feltárja a bajokat, követeli a reformokat s szószólója a közönség érdekeinek. Budapest székes-főváros törvényhatósága ma abban az átmeneti alakulatban van, mely sem az autonómia, sem a központosított közigazga­tás kívánalmait ki nem elégíti. Az 1872. évi XXXVI. t.-czikket lényegesen módosító 1893-iki novelláris törvény elvi fontosságú kezdetet je­lent, mert előhírnöke a közigazgatási kerületek járási hatóságokká, önkormányzati testekké ala­kításának, (ma egyszerűen hivatali kerületek), melyben mig egyrészt az önkormányzati elem­nek tág szerep jut, másrészt a főváros bonyo­lult közigazgatási szervezetét áttekinthetőbbé teszi a kerületi elöljáróságnak, mint külön ha­tóságnak felállítása által. A törvényhozás fel­adata azonban e téren még nem ért véget. Mindenki érezi, hogy átható reform szükséges, mely két látszólagosan ellentétes feladatot pár­huzamosan megoldjon, t. i. a központosított köz- igazgatási hivatalnoki szervezet kiépítését és a nép közigazgatási hatóságának, közreműködé­sének gyarapítását. Mindamellett a székes-főváros törvény- hatóságának mai szervezete tagadhatatlanul elég kielégítő és mostáni alakjában is el képes érni mindazokat a követelményeket, melyek egy fej­lődő nagyváros kívánalmaiként odaállitvák, feltétel azonban az, hogy a szervek magán­érdekeiket a közérdeknek alárendeljék. Az ön- kormányzati elemnek hatalmas közreműködés van biztosítva s az egész adminisztráció jósága az egyéV orgánumok : törvényhatósági bizottság, tanács,, tisztviselők és kerületi elöljáróságok stb. becsületes, elfogulatlan kötelességteljesitésétöl ,-fűgg. Azonban az egyes hatóságok helyes mű­ködésének legfőbb biztosítéka: a nyilvánosság ellenörködése. A közhangulat tükrözi vissza leghívebben a közállapotokat s befolyásolja, irányítja leginkább a hatósági jogokat gyakorlók ténykedését. Az emberi természet veleszü­letett gyöngeségénél fogva hajlandó a vissza­élésekre s mig az együttműködő hatóságokat és tisztviselőket gyöngíti az összetartozás, a barátság érzete, a közös szellem, addig a nagy közönség elfogulatlanul, kíméletlenül bírálhatja meg, őrizheti ellen működésüket. Nagyhatalom a közvélemény, mely embereket emel magasra és sújthat le, rendszereket dönt meg s uj szel­lemet teremt. Ezek voltak indító okai elhatározásunknak, melylyel a székes-fővárost egy olyan orgánum­mal kívánjuk ellátni, mely figyelemmel kiséri az egész fővárosi közigazgatási szervezetet, ügymenetet, szemmel tartja az egyes hatóságok működését, kikel a visszaélések ellen, ostorozza a maradiságot és a főváros vezetésében hatá­rozott, rendszeres és előrelátó politika követé­sét propagálja. Nem ütni akar ez a lap egye­seket, nem is tömjénezni némelyek hiúságát. De a mellett, hogy az egész közigazgatás működését szigorú ellenőrzés alá vesszük, má­sik föezélunk a közönséget nevelni, jogaival megismertetni, kötelességeire figyelmeztetni, ér­dekeit hathatósan támogatni. Megnyitjuk la-

Next

/
Oldalképek
Tartalom