Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-07-06 / 27-28. szám
Budapest, 1938 Július 6. 27-28. szám / HuszonfJeiediK évfolyam Előfizetési ár: csa EGÉSZ ÉVRE ................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.......................12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR FELELŐS SZERKESZTŐ: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ŰT 77. Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban Telefon : 111-141- Postacsekk: 40.424 Hatalmas aktivitást fejtenek ki a külföldi magyarok Budapest idegen- forgalmának fellendítése érdekében Amerikában bíráság elé állították azokat, akik a magyar fővárosról hamis híreket terjesztettek — Detroit városa tüneményes magyar ünnepet rendezett — Az amerikai rádiók előadása Magyarországról és a Duna királynőjéről Báró Perényi Zsigmondi koronaőr a magyarok második világkongresszusának előkészítéséről Nem pihen Irícs s Gíszdy Jenő Az ólombányák sűrű levegője nyomja lelkünket. A verejték patakokban csurog le rólunk, de még sem pihenünk, még e forró nyári napokban sem. Mert nem szabad pihennünk. Senki, aki tárgyilagos szemlélője az eseményeknek, le nem tagadhatja, hogy az a lelkes csoport, amelyet Zsitvay Tibor izzó magyarsága és a főváros iránt érzett mélységes szeretető vezet a magyarságért és gyönyörű fővárosunkért folytatott küzdelemben, derekasan végezte munkáját az elmúlt ciklusban. Volna tehát indokoltsága a jól végzett munka utáni pihenésnek. És mégsem szabad henyélnünk, mert igen nagy tétek forognak a kockán. A küzelelő új választások szele felkavarta a politikai élet minden szennyes porát és e porhintésben ott ágálnak már a fórumon a politikai kalandorok. Ezt a játszmát azonban nekünk nem szabad pillanatokra sem tétlenül néznünk. Nekünk a játszmába bele kell vetnünk a mi tiszta és harcos programmunk aranyát, hogy a kigyúlt szemekkel vizsgáló szemlélők felismerjék és meg tudják különböztetni a megtévesztő porhintést a hazáért és fővárosért áldozatos szívvel szolgálók valódi értékeitől. De ehhez tettek és pedig folytonos tettek kellenek, amíg csak ki nem nyitottuk mindenkinek a szemét, akit megtévesztettek vagy félrevezettek. Talán nem is olyan nagy erőfeszítéssel, amire az ilyen játékban súlyt nem is helyeznek, hanem a mindenkor jelenlevő nyomor és szenvedés kínjainak könnyelmű felkorbácsolásával. Nekünk ez ellen munkával és pedig mindeneket meggyőző munkával kell felvenni a harcot. Azért mondom, hogy meggyőző munkával, — és erre súlyt helyezek ;— mert ma valóban csak az a munka imponál, aminek reális eredményeit is meg lehet csillogtatni a min dig valami másra sóvárgó tömegek szeme előtt. És itt első sorban a szociális téren való erőteljes haladásra gondolok, mert éppen itt van a legtöbb teendő és itt lehet a legtöbb lelket megfogni, lekötni az igazi nemzeti és keresztény politika javára. Ebben pedig a fővárosnak elől kell haladni, még pedig minden ereje megfeszítésével és a mai idők diktálta tempóban. Azok a számlálatlan milliók, amiket a székesfőváros a^ maga tagadhatatlanul lelkes szociális munkálkodásával rendelkezésre^ bocsát, nem hozhatják meg a kívánt eredményt, ha csak a nyomorenyhítést szolgálják, de hiányzik a nagyvonalú tevékenység a tömegek sorsának felemelésére. Amíg az élet szépségeiből semmi, vagy édes-kevés jut a gályamunkára fogott tömegeknek, addig homokba öntjük azokat a milliókat, amiket a költségvetés jóindu- latúlag és szeretettel, de a helyzet tulajdonké- peni ismerete nélkül ad szociális célokra. Pártunknak itt erősen bele kell markolni a volánba és abba az irányba kell fordítani ezt az- aktust, amilyen úton a tömegek életszínvonalának emeléséhez és nem csupán nyomor- enyhítéshez lehet jutni. Ezt a munkát a választópolgársággal együtt kell elvégezni, nekik erről sokat kell beszélnünk, velük együtt kell elválasztanunk a lehetetlent a lehetségestől és így egyszerre szolgálni a célt és arra felvilágosító erővel hatni. Egyben pedig pártunk egész súlyával kell ráfeküdnünk ennek a problémának valóban komoly és részletes felbontásába, mert csak így tudunk a főváros vezetésére olyan erővel hatni, amely szükséges ennek a rendkívül fontos kérdésnek sikeres megoldására. Az itt elért eredmények a legjobb eszközt jelentik a féktelen agitáció letörésére és az igazi keresztény, nemzeti politika célkitűzéseinek a valóságba átültetésére. Pártunk programja ebben a tekintetben semmi kívánni valót sem hagy bátra, de itt van már a cselekvés és pedig sikeres cselekvés utolsó órája, ha ezt nem használjuk ki, önmagunknak ártunk vele. Ézért nem szabad pi- j hennünk! A Tabán-szálló építését eddig nagyon sürgették, a szálló építésére kiküldött bizottság legutolsó ülésén azonban azok, akik eddig -a gyors építkezés mellett voltak, felvetették azt a gondolatot, bogy nem volna-e helyes a tempót mérsékelni, mert a magyar idegenforgalom, rajtunk kívül álló okokból, nagy sebet kapott. A megváltozott idegenforgalmi helyzetre való tekintettel a bizottság amellett foglalt állást, hogy a tabáni építkezések megoldását egyelőre alaposan tanulmányozni kívánják. Ez a határozat nem jelenti -azt, hogy az idegenforgalom fejlesztéséről lemondanánk, sőt ellenkezőleg, most nagyobb idegenforgalmi propagandára van szükség, mint amilyen a múltban volt. Kováicsházy Vilmos tanácsnok, -ató a kérdésnek egyik legalaposabb ismerője, éppen a Fővárosi Hírlapban nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy augusztusra nagyarányú idegenforgalmat vár és közli, hogy az idei szezon lényegében nem fog elmaradni a tavalyitól. Most van a Szent István-év és az idei Szent István-iinnepségek természetszerűen nagyobb- szabásúak lesznek, mint amilyenek a múltban voltak. Nagy jelentősége van annak is, hogy ugyancsak augusztusban adtak egymásnak találkozót a vitáig minden részében szétszórt magyarok és Budapesten megrendezik a magyarok második világkongresszusát. A külföldi magyarok szervezéseinek irányítása báró Perényi Zsigmond v. b. t. t., koronaőr, volt belügyminiszter kezében van, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a külföldi magyarok hazalátogatásáról és az ezzel kapcsolatos idegenforgalmi propagandáról a következőket mondotta: — A magyarok második világkongresszusát feltétlenül megrendezzük. 1929-ben volt az első kongresszus, amelyen körülbelül 500 delegátus vett részt és 21 állam küldte el megbízottait. _ A világ minden részében élnek magyarok és bárhová is veti őket a sors, mindig’ meleg szeretettel gondolnak szülőhazájukra és mindegyik egy-egy idegenforgalmi ügynöke a mi szép Budapestünknek. _ Az első kongresszuson elhatároztuk, ho gy a második kongresszust lehetőleg tíz éven belül megrendezzük és ezen megalakítjuk a magyarok világszövetségét, amely azután szervesen fogja irányítani a külföldön élő magyarok munkáját a magyarság szempontjából. Most augusztusban feltétlenül megalakul ez_ az új organizáció amelynek szálai az egész világot befonják. Az eddigi jelek szerint legaláibb 700 delegátus érkezik az öt világrészből és körülbelül 30 ország képviselteti magát. — Nem szabad löbeesülni az Eucharisztikus Kongresszus hatását. Olyan nagyarányú propagandája Budapestnek még nem volt, mint amilyen az Eucharisztikus Kongresszussal kapcsolatban az egész világon megmutatkozott. Magam is láttam, hogy Amerikában mennyi rengeteg plakát, brosúra jelent meg, az utazási irodák elismerésre méltóan dolgoztak Budapestért és senki sem tehet arról, hogy a középeurópai világpolitikai események miatt a várt eredmény elmaradt, illetve nem jöttek el any- nyian, mint amennyien meglátogattak volna bennünket, ha Európában nincsenek külpolitikai zavarok. Most az a kötelességünk, hogy ennek a nagyarányú propagandánaíf legalább részleges hasznát mentsük meg Magyarország és Budapest számára. A külföld magyarjai éhben a tekintetben már eddig is mindent megtettek. A napilapokban sok szó esett arról, hogy a külföldi világsajtóban ellenségeink riasztó és nyugtalanító híreket terjesztettek Magyarországról és Budapestről. Amerika magyarsága ezzel szemben talpra állt, de ugyanilyen jelenségeket jelentenek máshonnan is. Az amerikai magyarok praktikus emberek. Munkájukat azzal kezdték, hogy a rágalmakat leleplezték és megsemmisítették. Azután újabb nagyarányú propagandát kezdtek, melynek az a célja, hogy a világ közvéleményébe bevigyék az igazságot: Magyarországon és Budapesten nemcsak a legnagyobb rend uralkodik, hanem a szépen fejlődő ország bámulatosat produkál az előrehaladás útján. Bekapcsolták a külföldi napilapokat a propagandába és az újságok hasábjain számtalan cikk jelent meg azoknak a magyaroknak tollából, akik az Eucharisztikus Kongresszusra hazalátogattak. De nemcsak a magyarok írtaik lelkes cikkeket a budapesti ragyogó ^ ünnepségekről, hanem rávették külföldi barátaikat is, hogy impressziójukról a nyilvánosságnak beszámoljanak. Beállították ^ a rádiót is erre a célra. Most kaptam jelentést, hogy a newyorki rádióban nagyszerű előadást tartottak Budapestről. A rádió riportere egy Márkus nevű magyart meginterjúvolt, aki elmondotta meghatódott benyomásait. Detroitban Fáy-Fischer Andor utasította vissza a rágalmakat. Még ezzel sem elégedtek meg, ihanem a rágalmazókat bíróság elé állították. Az amerikai nagy angol lapok most már nem adnak hitelt a szállingó híreknek és az a néhány per, amely a rágalmazók ellen indult, azt eredményezte, hogy most már az ellenségeink is sokkal óvatosabbak. . — Nagy jelentősége van annak is, hogy az amerikai magyarok a világkongresz- szus megtartása előtt az amerikai magyarság egységét helyreállítani igyekeztek. Felvették a harcot azokkal, akik széthúzást hirdettek és konkolyt hintettek. Detroitban megalakult a százas bizottság, mely olyan programmot dolgozott ki, hogy azzal mindenki meg lehet elégedve. Felvették a pro-
