Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-11-09 / 45. szám
—a—— i. in— SPSES3SKS5 Budapest, 1938 november 9. Üzembeheiyezte a tovatos az tif iszapelgázosító berendezést Az épülő angyalföldi szivattyútelepet is felszerelik az iszapelgázosítóval Nevezetes úttörő műszaki alkotást helyezőit üzembe ünnepies formák között a székesfőváros. A soroksári-úti központi csatornaszivattyútelepen megkezdte működését a csatornaiszap-elgázositó telep, amely aránylag kis beruházási költséggel kettős missziót teljesít: új energiaforrást termel a szennyvízből, másrészről pedig az egészségüggyi szempontból veszedelmes csatornaiszapot értékes műtrágyává alakítja át. Az út- és csatornaépítési ügyosztály ajándékozta meg a fővárost az iszapgázosító művel, melynek hivatalos üzem behelyezéséhez hétfőn délelőtt Király Kálmán tanácsnok meghívta a főváros vezetőségét, a törvényhatósági bizottság és a sajtó képviselőit. Megjelentek az érdekes bemutatón: dr. Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester, dr. Schuler Dezső alpolgármester, aki a beteg Szendy Károly polgár- mestert is képviselte, dr. Bódy László, dr. Felkay Ferenc, dr. Goszieth Ernő, Kovácsházy Vilmos, dr. Mor- vay Endre, dr. Salamon Géza, dr. Szepesvárv Pál, Wossala Sándor tanácsnokok, dr. Antalfy Géza, dr. Hanthy-Haidekker, dr. Vigyázó Géza kerületi elöljárók, dr. Szebeny József főjegyző, a törvényhatósági bizottság tagjai közül számosán, köztük dr. Harrer Ferenc felsőházi tag és Dorner Gyula ny. miniszteri tanácsos, továbbá Rohringer Sándor műegyetemi tanár, az üzemek vezetői közül: Pap Ferenc, dr. Perczel György, dr. Véssei Ede vezérigazgatók, Szaszovszky Ottó igazgató, Balló Alfréd köztisztasági igazgató, a II. ügyosztály mérnöki kara élén Saitz László, dr. Viola Rezső, Demeter Ödön műszaki főtanácsosok, Cziprián Sándor, Szabó János és Szabó Jenő műszaki tanácsosok, valamint Mor- bitzer Dezső kertészeti igazgató és Szilágyi Ferenc aligazgató. Megjelentek az iszapelgázosító művet építő Ganz— Danubius képviseletében: Orphanides János kor- mányfőtanácsoSj alelnök, herceg Odescalehi Károly üv. igazgató, Görög Jenő műszaki igazgató, osztályvezető, a gépberendezést tervező és a munkálatokat vezető C-sanády Árpád főmérnök és Keller Ferenc mérnök, a felépítményt építő Magyar Építőipar Rt. részéről Klausz Gyula mérnök, aki az építkezést tervezte és Fejes Gyula mérnök, az építkezés vezetője. Király Kálmán tanácsnok, az út- és csatorna- építési ügyosztály vezetője üdvözölte a megjelenteket és méltatta az 'elkészült mű jelentőségét. Ezután Saitz László műszaki főtanácsos, az ügyosztály csatornázási alosztályának vezetője tartott nagy figyelemmel hallgatott érdekes előadást az iszapelgázosító műről, megismertetve annak céljait, műszaki berendezését és gazdiaistági hasznát. Dr. Schuler Dezső alpolgármester mondott köszönetét Saitz László főtanácsosnak előadásáért. Hangsúlyozta az új mű gazdasági és közegésaség- ügyi előnyeit. Hálásan emlékezett meg Saitz László főtanácsos munkájáról és Szendy Károly polgármester és Király Kálmán! tanácsnok megértéséről, mely a tervet valóra váltotta. Dicsérettel szólott ezután a Ganz—Danubiusvól, mely a művet felépítette, ezzel is öregbítve hírnevét. Ezután megadta az engedélyt a mű üzerobelieiye'zésére, * A csatorna iszapelgázosító berendezés a szennyvízből származó iszapból és szemétből fejleszt g’ázt. Mielőtt a szennyvíz a Dunába ömleaie, hatósági előírás szerint a folyó tisztaságának megóvása érdekében szűrőrácsokkal kell felfogni a szennyvízben levő lebegő és úszó anyagokat. Évente mintegy 7G00 köbméter ilyen anyagról van szó, amelynek kezelése eddig igen sok gondot okozott a fővárosnak. Amíg a Csepelsziget közvetlen szomszédságában nem épült meg az élelmiszernagyvá-sárcsarnok, és amíg .a csepeli dunai kikötő fejlesztése meg nem indult. addig ezt a szennyes csatornaiszapot Csepel szigetére fuvarozták ki s ott elföldelték. A csatorna- iszap lerakásának ez a primitív és bűzt terjesztő módszere igen sok panaszra adott okot, azonkívül az iszapfuvarozás sok költséggel járt. Az iszapkezelési nehézségek kiküszöbölése és az üzemköltségek csökkentése érdekében a főváros iszapelgázosító berendezés létesítését határozta el. Ennek az eljárásnak az a lényege, hogy a szennyvízből kiszűrt iszapot vasbeton tartány'okban összegyűjtik, ahol az iszap elrothad, s rothadás közben methángáz fejlődik. A termelt gáz1 azután egy gázmotor, illetve a vele kapcsolatos generátor hajtására hasznosítható. A generátor segélyével előállított elektromos áram a centrifugálszivatlyúk üzemben tartására szolgál. A mű létesítését Zaitz László műszaki főtanácsos a külföldi szakirodalom beható tanulmányozása és sok évi laboratóriumi kísérletezések után kezdeményezte. Neki ugyanis sikerült a részletezett eljárást kidolgozni. Javaslatát Király Kálmán tanácsnok magáévá tette. A vonatkozó előterjesztést az út- és csatornaépítési és a pénzügyi szakbizottság, valaVI GH MIHMLY Keresztény frontharcos „AlESTER" Telelonszám: 135—827. ÜVEGEZÉSI VÁLLALAT BUDAPEST, VIII., KÁKÓCZI-ÚT 78. Flókt Itákostzcntmilifily,Szt. Koronn-u. 143. Vállalom: ai öveges ituhmíb» vágó mindén- nemfl munkálatokat a legszolidabb árakon. mint a törvényhatósági bizottság is elfogadta. Ezzel egy kiváló mérnöki alkotással gazdagodtunk. A berendezést a Ganz és Társa gép-, villamossági-, waggon- és hajógyár r.-t. építette. A cég kötelezettséget vállalt, hogy minden köbméter csatornaiszapból 55 köbméter methángázt fog termelni. Az óvenkint rendelkezésre álló 7000 köbméter iszapból tehát kerekem 380.000 köbméter methángá* Várható, amely 700.000 KW.-óra árammemnyiség, vagyis a központi csatorna szivattyútelep egész évi áramszükséglete 75 százalékának előállítására alkalmas. Ezáltal évente csak a szivattyútelep áramszámláján 110.000 pengő megtakarítás fog jelentkezni. A tényleges pénzügyi eredmény erűnél sokkal kedvezőbb lesz, mert a csatornaiszapot nem kell ezután Csepelszigetre kifuvarozni, tehát a szállítási költségek elesnek; azonkívül a rothasztötartányok- ból kikerülő iszapot, minthogy az az istállótrágyával egyenértékű, igen jó árcn lehet értékesíteni. Ezeket a tételeket is számításba véve, a berendezés mintegy 160.000 pengőt fog hozni évente a fővárosnak. A csatornaiszapelgázosító berendezés pénzértékben ki nem fejezhető közegészségügyi előnyökkel I« jár. Amikor ugyamis néhány hónapos rothadás utá* az iszapot leeresztik a tartányokból, az már nem fertőző, nem bűzös, tehát egészségügyi szempontból teljesen ártalmatlan. A berendezés építése 1936. év őszán kezdődött meg és 1938. év nyarán fejeződött be. A felmerült költség 589.000 pengő, mely négy év alatt kifizetődik a nyert gázból és műtrágyából. A bemutató résztvevői, élükön dr. Karafiáth Jenó főpolgármesterrel, Saitz László főtanácsos kalauzolása mellett nagy érdeklődéssel tekintették meg az iszapelgázosító berendezést: a rothasztó tartányt, amelyben a rácsiszapból a gáz fejlődik, a gépezetet, amelyben a gáz elég és meghajtja az áramfejlesztő generátort. Az ott termelt áram azután a hajtóereje a gépház szivattyújának, mely a csatornák szennyvizét a Danába juttatja. Az iszapelgázosítóval felszerelik az épülő angyalföldi csatornaszivattyútelepet is, ahol a központi telepen termelt napi 1200 köbméter helyett 8000 Wfr- méier gáz termelésére van kilátás. < Szakszerű tanulmányok Budapest1 közigazgatásának megreformálásáról A székesfőváros vezetőinek nagysikerű szereplése a közigazgatási tanfolyam előadásainak keretében Nem újság, hogy Budapestnek kitűnő közigazgatási szakemberei vannak. Közülük nem egy akad, aki egyetemi katedrát is vállalhatna. Hogy erre hivatottak, azt igazolták a közigazgatási tanfolyam továbbképző előadásain, amelyeken a főváros vezetői értékes előadásokat tartottak a városi közigazgatásról. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter most elérkezettnek látta az időt ezeknek az előadásoknak publikálására. „A korszerű koszol gálát útja“ címe annak a hatalmas munkának, amelynek eddig öt kötete jelent meg. Most egyszerre három munkát adtak ki és ezek közül az utolsó érdekli különösen Budapestet. Címe: „A mai magyar város.“ A munka kiadója maga a belügyminiszter, a szerkesztés munkáját dr. Mártonffy Károly egyetemi magántanár, miniszteri tanácsos, a közigazgatási továbbképző tanfolyamok vezetője, végezte. Az első fejezet a közigazgatási szervezésről szól és a közigazgatáspolitika városi vonatkozásait dolgozza fel. Itt szerepel dr. Felkay Ferenc tanácsnok, aki az „Egyszerűsítési törekvések Budapest székesfőváros igazgatásában“ című tanidniányában visszapillantást nyújt a racionalizálás tudományos fejlődésére, azután a mai racionalizálás fejődését ismerteti és csak így tér rá a fővárosi igazgatás racionalizálására. Érdekes az a megállapítása, hogy az első komoly racionalizálás a két testvérváros, Buda és Pest egyesítése és Óbuda bekebelezése volt. A háború után az első komoly racionalizálás 1931- ben volt, amikor a költségvetési kiadásokat három- éven kemsztiil 20 százalékkal leszállították. A városigazgatás kérdéséhez dr. dorogi Farkas Ákos szól hozzá. A székesfőváros önkormányzati közigazgatás-liatósági szervéit ismerteti és jogi fejtegetése után a központi városháza épületére irányítja a figyelmet. A török megszállás után Pesten ez volt az első nagyobbszabású építkezés, amelyre a budapesti polgár kegyelettel néz és éppen ezért a polgármester kívánságára az új központi városháza terveit úgy készítették el, hogy a művészi ízlésű és tradíciókban gazdac/ homlokzati rész megmaradjon. Az önkormányzatról szól ezután az előadás. Az önkormányzat ősi intézmény, tradíció. amelyhez a budapesti polgár józan érzékkel ragaszkodik, de tudja azt is, hogy az önkormányzati szabadság mértékét mindig az állameszme és az államcél szabja meg. Dr, vitéz. Kiss Lajos tűzoltófőpavaucsnok előadásában a városi tűzvédelem problémáját dolgozta fel. Dr. Bessenyey Zénó, a Közmunkák Tanácsának elnöke, Nagy-Budapestről értekezik. Ö is történelmi visszapillantást nyújt és a Közmunka Tanács modernizálására hívja fel a figyelmet. Igazi egyetemi tanári előadás dr. Harrer Ferenc nagyjelentőségű tanulmánya a városrendészeti politikáról. Harrer ,.tanár úr“ a gyakorlatban is megmutatta már, hogy az akadémikus elveket hogyan lehet célszerűen alkalmazni. Különös érdeklődésre tarthat számét Wälder Gyula fejtegetése a modern városépítésről, építő- művészi szempontból. Nagy tudással mutat rá arra, thogy az építőművészeknek milyen szempontokra kell figyölnlök. Példákban mutatja ki, hogy hol volt helyes és hol volt helytelen az építőművészek elgondolása. Meggyőzően magyarázza, hogy az újabb kor szelleme is magával hozza, hogy utcarészek, útvonalak vagy terek egyes házsorai egységes kiképzést nyerjenek. Érdekes az a szempontja is, hogy a kivilágított reklámok ma már elengedhetetlen kellékei egy világváros megjelenésének. Warga László, a legrégibb városrendezők egyike a korszerű városrendezés alapjairól értekezik. A városi háztartás és a városi pénzügyek problémáinak csoportjában dr. Lamotte Károly a főváros hitelügyeit ismerteti. Néhány oldalas összefoglalása mint valami fénysugár világít be a főváros bonyolult pénzügyi műveletei közé. Dr. Bódy László tanácsnok a főváros háztartásánák szerkezetét világítja meg. A városi üzemek és közüzemek tárgykörét Szendy Károly polgármester nyitja meg „Budapest közüzemei” című tanulmányával, amelyet annakidején ismertettünk. Dr. Morvay Endre tanácsnok az üzeonpolitika alapelveit ismerteti. Dr. Rosta János tanácsnok a város közélelmezési titkait mondja el. Az egyes városi üzemek vezetői is felvonulnak. Pap Ferenc a Vízművek szervezetéről és működéséről, dr. Véssey Ede a Gázmüvekről, dr. Perezd György a Beszkártról, beodrai Baitz József vezér- igazgató a Községi Élelmiszerüzemről, Plósz Pál az Elektromosművek történetéről és az utóbbi évek gazdasági eredményeiről beszél. Dr. Szaszovszky Ottó az Elektromosművek műszaki felszerelését és szervezetét ismerteti. A városi közművelődési iigy kérdésed közül dr. Németliy Károly tanácsnok a magyar városok kulturális problémáira mutat rá. A helyi sajátosságoknak rendkívül fontos Hz ér epet jut a kultúráiig fejlődésben, így a váro- soknak is nagy jelentőségű feladata a helyi sajátosságok megőrzése, sőt felkutatása. Ne feledkezzünk meg — mondja — ezeknek a sajátosságoknak idegenforgalmi értékéről sem. A boldogabb magyar jövőnek elengedhetetlen alapfeltétele a városi kul- tiíra fokozása a tökéletességig. Novágh Gyula a népművelés feladatait vázolja és példaképül állítja a budapesti iskolánkívüli népművelési bizottság alkotásait. A városi közegészségügy fejezetben dr. Melly József tisztiorvos, egyetemi magántanár Budapest, egészségügyét ismerteti. A városi szociálpolitika fejezetében pedig dr. Schuler Dezső alpolgármester a munkanélküliség problémáját dolgozta fel. Schäffer Károly oki. mérnök, út-, vasút-, betonópítési vállalkozó Budapest, IV, Petőfi Sándor-itci K. Tiltlon: 180 - 78» nin. MELCZER KÁROLY építőmester és vállalkozó, Budapest, IX., Fereno-köúrt 14. Telefon: 187-726.
