Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-03-23 / 12. szám
Budapest, 1938 március 23. 99 3 Simább és gyorsabb lesz a decentralizált közigazgatás Kibővítik a kerületi elöljárók hatásköréi Külpolitika 6$ idegenforgalom ina: Gazdy Jenő Régi dolog, hogy államférfiak szerződései csak akkor tudnak tartósan közel hozni nemzeteket, ha ezek a szerződések a népi ösztönökben, törekvésekben és szimpátiákban gyökereznek. Különben nagyon gyorsan papírrongyokká válnak és hatásuk egyenlő lehet a semmivel. Viszont a népi sajátságokból kifejlődő vonzerők sokszor közedhozhatnak nemzeteket akkor is, ha az államférfiak az ő sajátos, legtöbbször természetesen jóhiszeműleg indokolt törekvéseik szerint egészen más politikát folytatnak, mint a be nem avatottak érzései szerint követni kellene. így van az, hogy a hivatalos szemlélet alapján folytatott külpolitika, amely sokszor a helyzetadta kényszerűségekben, vagy a szükséges megalkuvásokon alapszik, nem mindig vonul ugyanazon a síkon, ahol a nemzetek közötti idegenforgalom kifejlődhetik. Ebből viszont, — szerintem — azt lehet következtetni és a tapasztalat igazolja is ezt a feltevést, hogy a külpolitikában bekövetkezett változások nem mindig vannak olyan hatással az idegenforgalomra, amint azt sokan gondolják. Külpolitikailag talán nem kellemes változás nem mindig hat bénítólag az érdekelt nemzetek közötti idegenforgalomra és viszont külpolitikailag bármennyire is előnyösnek látszó változás sokszor nem hozhatja meg azt az idegenforgalmi fellendülést, amint ez alapon azt reméltük. Természetesen figyelmen kívül kell hagyni azt az esetet, amikor a hivatalos külpolitika erőszakos eszközökkel formálisan megakadályozza a népeik közötti érintkezést. Hiszen tudjuk, hogy a külpolitikai adottságok csak kerékkötői vagy segítői lehetnek az ;degenforgalomnak, a fő mozgató erők azonban máshonnan erednek és más irányokban dolgoznak. A népi sajátságok, a közvéleményben sokszor a helyes propaganda segítségével kifejlődő szimpátiák, a valami másra való vágyódás, mint amiben élünk, az északi népek vágyódása dél felé és fordítva, a betegeknek hajszája a gyógyulás után, az életmű- vészek nyugtalan kutatása az élet új formái felé a gazdagok folytonos helycseréi az élet szépségei után stb. Mindolyan tényezők ezek, amelyek az egyének tömegeit mozgatják a tudásvágy, élniakarás ós élvhajhászat síkján. Ezek az erők dolgoznak a külpolitikai adottságoktól függetlenül, ha lehet vele együtt, ha nem, még ellenére is. Szomszédság, vagy távolság nem befolyásolják, vagy legalább is nem tudjuk megbénítani ezeket a tényezőket, mert egészen más hatóerők függvényei. Érdekes például, hogyha Budapest idegenforgalmi statisztikáját az elmúlt 1937. évről vizsgáljuk és öszsehasonlítjuk a megelőző 1936. esztendővel, kitűnik, hogy úgy a megfordult idegenek, mint az éjjelezések számában a legerőteljesebb pluszt éppen a Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal való forgalomban tapasztaljuk, annak ellenére, hogy a valuta- leértékelések következtében ezeknek is megdrágult az itteni tartózkodás. Ezzel szemben jelentősen csökkent a velünk szoros barátságban élő olaszok és lengyelek száma, valamint a svájciaké, akik viszont a valutaleértékelés következtében egyszeriben drágának találták Budapestet. Mig például a franciák, a sokszorosan leértékelt frank mellett is, jelentékenyen nagyobb számmal keresték fel Budapestet, mint előzőleg. A legutóbbi politikai eseményekre való tekintettel azonban talán a legérdekesebb a Németországgal való idegenforgalmunk fejlődése. Sokan vannak, akik félnek attól, hogy Ausztria és Németország egyesítése hátrányosan fogja befolyásolni az országaink közötti idegenforgalmat. Ezt az aggodalmat nem tudom osztani, sőt azt hiszem, hogy Németországnak velünk létrejött szomszédsága csak elősegítheti a Németországgal már ezt megelőzően létrejött feltűnő arányú fejlődést. Hiszen az említett hivatalos statisztikából megállapítható, hogy amíg az 1937. évben Ausztriából Budapestre érkezett ideg-enek szánra és itt tartózkodásuk ideje némi csökkenést mutat, a Németországból ideérkezettek száma és tartózkodási ideje feltűnően gyarapodott. Világos, hogy a németek közül nagyon sokan jól érezték magukat nálunk. Mi óid kellene attól tartani, hogy ez a fejlődési folyamat megakad, mert közös határ alakult ki közöttünk. Nem látom ennek értelmét. A rnost^ már egységes nagy német nemzettel a barátsági viszony csak tovább mélyülhet. így gondolhatjuk, hogy azok. akik a nagy német egységet megteremtették, közelebb kerülve hozzánk és jobban megértve minket, a nagy magyar egység megteremtésében segítségünkre lesznek. Ebben a tekintetben sok at ^ tehet a népeink között minél sűrűbben ismétlődő baráti érintkezés, kölcsönös látogatás, szóval idegenforgalom. Ezen a téren azután bizonyára sokat fog segíteni a külpolitika is, amelynek amúgy sem lehet más célja, mint a független Magyar- országot a hatalmas szomszéddá! a lehető legjobb baráti viszonyban tartani. Amint Szendy Károly polgármester úgyszólván hivatal baiépésének első napjától kezdve rendszeresítette a hetenkint egyszer összeülő tanácsnoki úrte- kezlotet, amelyen az ügyosztályvezetőkkel a folyamatos ügyeket beszéli meg, úgy már sokkal korábban a kerületi elöljáróságok munkájának egyöntetűvé tétele céljából életrehívták a kerületi elöljárók értekezletét. Ez a félhivatalos szerv az elműt évek folyamán számos esetben hozott olyan döntéseket, amelyekkel megteremtette a kerületi igazgatás jogegységét az elvi jelentőségű ügyekben és ezen a réven könnyebbé és gyorsabbá, totte a köz- igazgatást. A polgármester a jövőben megfelelő jogszabály- alkotásokkal kívánja alátámasztani a kerületi elöljárói értekezletek jelentőségét. Arra való tekintettel, hogy a város fejlődésével szükségszerűen együtt jár az elöljárói hatáskör kiszélesítése, egyáltalán nem közömbös, bogy a ‘közönség kiterjedt rétegeivel szoros érintkezést fenntartó elsőfokú közigazgatási hatóságok hivatali életüket a modern élet követelményeinek megfelelő gyorsasággal és rugalmassággal tudják-e lebonyolítani. A polgármester felkérésére dr. Duday Alajos tanácsnok, a XI. kerület, elöljárója, mint ,az elöljárói értekezlet elnöke, már meg is kezdte azt a munkát, amely arra irányul, milyen feltételek mellett lehetne az elöljárói értekezletet a főváros rendszeres szabályalkotó szervévé tenni. A kérdés megoldása azért nem könnyű, mert a fennálló törvényes rendelkezések csorbításáról semmiféle vonatkozásban sem lehet szó, ennélfogva az elöljáróságok jogi haA főváros 720 kislakásának építkezésénél a fellebbezések miatt három hétig stagnáló munka nagy erővel indult meg és máig már annyira előrehaladt a kedvező időben, hogy a 14 kislakásos épület a kívánt időpontban, május elsején teljesen elkészül. Annak a tervnek tehát, hogy az Eucharisztikus Kongresszus vendégei május 20-tól június 10-ig igénybevehessék a 720 lakást, most már semmi sem áll útjában. A falak, amelyeket még az ősszel emeltek, teljesen kiszáradtak, a májusban rendelkezésre álló 20 nap pedig bőségesen elég lesz a szállodaszerű bérén deziked ésre. Az építkezés, amely a kényszerű szünet után megindult, újabb konfliktussal fog szolgálni. Mint értesülünk, azok a kőműves vállalkozók, akik a megyeriúti házakat építik, kártérítési igénnyel lépnek fel a főváros ellen azért, mert a mellékmuDkák vál 1 alathaadása ellen beadott fellebbezések megakasztották az építkezést és emiatt kárt szenvedtek. A Szilasi-úton épülő házak kőműves vállalkozói ezideig nem léptek fel hasonló igénnyel. A fővárost, amely pontosan betartotta a közszállítási szabályokat és ezenfelül mindent elkövetett arra, hogy a fellebbezések gyors tempóban el- intéztessenek, nem lehet felelőssé tenni a munka elakadásáért. De egyebekben is a tizennégy ház felépíttetése körül a legideálisabban járt el a főváros, amely a munkák kiadásánál arra törekedett, hogy minél több iparos jusson munkához. Minden egyes háznál mindenfajta munkát más-más vállalkozó kapott úgy, hogy nem kevesebb, mint 150 iparos dolgozik a tizennégy kislakásos házon. * A munka újból való megbidulása óta elhelyezték az ajtótokokat, most az ablaktokok elhelyezésén és a belső burkolaton dolgoznak. A belső vízvezetéki és csatornaszerelési munkák hiányzanak még, továbbá a teljesen kész villanyvezetékek külső bekötése, majd az üvegesmunka és a homlokzat letisztítása. Az építkezésnek ebben az állapotában is megállapítható, hogy a szükséglakásos tervből lett korszerű kislakások milyen higiénikusak, lakályosak és tetszetősök lesznek. A szobák tágasak, az oldalt elhelyezett nagy ablakok módot adnak arra, hogy a teret a bútorokkal jól kihasználhassák. A fülkés konyhák, a csinos előszobák, .az emeletek közbe épített fürdőszobák modern kényelmet biztosítanak az egyszerű embereknek, akik majd a kislakásokba beköltöznek. Még arról is történt gondoskodás, hogy rádiójukat táskörének megváltoztatása sem konüistkálhatja el a törvény által a törvényhatósági bizottság feladatává tett teendőket. Különösen szociálpolitikai téren mutatkozik azonban nagy szüksége annak, hogy a kerületi elöljáróságok hajszálnyira egyformán kezeljék az eléjük kerülő ügyeket. Duday tanácsnok készülő elaborátuina arra helyezi a fősúlyt, hogy az eddigi hatáskőrmegoszlás teljes tisztcletbentartásávul ugyan, de mégis úgy lehessen kijelölni az elöljárói értekezlet megvitatása alá tartozó kérdéseket, hogy ezáltal a gyors és minden vonatkozásban megbízható, a főváros közönségéhez teljesen közelálló elsőfokú közigazgatás alakuljon ki. Az elöljárói értekezlet hatáskörének újabb bővülését jelenti az az elképzelés, hogy a külső szolgálatot 'teljesítő főtisztviselők évente többször is üljenek össze a központi szolgálatra beosztott tanácsnokokkal és közös megbeszélés útján mozdítsák elő az általános közigazgatási érdekeket. Szorosan összefügg ezzel a tervvel az a polgár- mesteri rendelet is, amely az elmúlt csütörtökön látott napvilágot és amely Duday tanácsnokra ruházta az egyes kerületi elöljáróságok hivatalainak rendszeres vizsgálatát. Ezeknek a vizsgálatoknak a vagyonkezelési tevékenységre is ki kell terjedniük, mert a rendelkezés célja éppen az, hogy egyszers- mindenikorra megszűnjenek azok az anomáliák, amelyek különösen az elmúlt években gyakran előfordultak és alkalmasak voltak arra, bőgj’’ a polgárságnak a kerületi igazgatás kifogástalanságába vetett hitét megingassák. I beépített konnektorokba kapcsolják. A tetszetős I belső berendezés mellett a háromemeletes szép, modern 'épületek a Szilasi-úton és a Megyeri-úton egészen új életet fognak teremteni. Es mindez így van rendjén, örömmel keli. fogadni, hogy a polgármester megértésével érvényesült az a törekvés, amelynek állandó szószólója a Fővárosi Hírlap, hogy a szerényebb tehetőségű lakosság számára modern, higiénikus lakásokat kell építeni. A példát ezekkel a kislakásokkal a főváros szolgáltatta. A luxuslakások túltermelésére tévedt magántőke feladata a hiányzó modern egy- és kétszobás, olesóbérű lakások építése. A luxuslakások kampánya után megcsappant építkezési kedvet ebben az irányban kell minden lehető kedvezménnyel feléleszteni. Hrauda Károly és fia oki. gépészmérnök BUDAPEST, VL, Forgách-u. 20. Telefon • Fűtési, széllőztetési es egészségügyi *298 990. berendezési vállalata. Épület v erei ele Hyüronaliutnból Gyártja : M. Kir. Állami Vas-, Acél- és Gépgyár Forgalomba hozza: GASVAU VILMOS Budapest VII., Damjanich-u. 26/b. Tel -149-700 titáiu# ehefae elkészül ee bekeUözketa tesz a UéiszázUász IddaUás A fellebbezések folytán beállott Uwzavonáéct a kom&vesváltatk&zók indokolásán káetéeitési f%ed indítanak a févácos dien NAGY JANOS TÜZELŐANYAG NAGYKERESKEDŐ XIV., Nagy Lajos király-ttja 127. sz. © Telefon: 297—544. ASZTALOS ÉPÜLETFA, ÉPÍTÉSI ANYAG TELEP XIV., Szngló-utca 87—89. Sz. • T e 1 e f on sz ám : 297—089. MINDENNEMŰ FUVAROZÁST VÁLLAL “ .11111 »1 G yáí KAROS“ GörfUggönf tartók *; BUDAPEST, VI., Országi)író-u. 2íi'b