Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-03-09 / 10. szám
4 99 Budapest, 1938 március 9. Mint ahogy az előrelátható volt, a Horthy Mik- Jós-hícl megnyitása óta még erőteljesebben került előtérbe a székesfőváros életében a XI. terület, a Szent Imre-város továbbfejlődésének a problémája. Az illetékes tényezők a legkülönbözőbb, jjjjgigyfon- tosság’ú kérdések megfontolásával vagy eldöntésével foglalkoznak ebben a vonatkozásban. Úgy látszik, hogy háttérbe szorul a Lenke-tér környékére tervezett, de a közönség rokonszenvével nem találkozott Szent Imre-városi személypályaudvar terve, ami azonban csak még sürgetőbbé teszi a gyorsvasúti problémának a helyes megoldását, amelyre — úgy hírlik — kilátás is van, mert az illetékes minisztériumok egy reális gondolat végleges kidolgozásával foglalkoznak. Folyik a harc Stádion-liget és a Vásárváros •megvalósítása érdekében is. Szinte befejezettnek tekinthető, hogy a Nemzeti Stadion a legalkalmasabb területre, a Horthy Miklós-hídtól délre eső lágymányosidó területére kerül, ami európai viszonylatban is rendkívüli perspektívát nyújt a város közepében felépítendő hatalmas sportintézmény jelentősége szempontjából. Viszont ez az elgondolás bizonyos fokig kedvezőtlenül befolyásolja a Vásárvárossal kapcsolatos terveket, mert úgy az illetékes sportkörök, mint a kereskedelmi és ipari szakérdekeltségek célszerűtlennek tartják a Stád ionnak és a Vásárvárosnak ugyanazon a területen való megoldását. Ezzel szemben azonban nem lehet engedni 'abból az álláspontból, hogy a Vásárvárost ki kell vinni a Városligetből és ennek a céljára is a Horthy Miklós-híd környékét kell felhasználni, mert rendkívüli érdek fűződik ahhoz, hogy a vásárterület a főváros szivében alakuljon ki és más ilyen hatalmas terület a főváros szívében rendezésre nem vár. Illetékes helyen vetődött fel az a gondolat, hogy a Vásárvárost a lágymányosi Nádor-kert területén kellene véglegesen felépíteni, amely esetben egészen külön volna megoldva a Stádion-liget és a Vásárváros, do szomszédságuk nyilván mind a két intézménynek és a városképnek is előnyére lehetne. A kerületben persze más gondolatok is izgatják a közönség fantáziáját. Mindenki keresi a Tabán- szálló megoldását, de ezzel kapcsolatban a közönség követeli a GeUértdiegy elhanyagolt problémájának ciz elővételét is. Évekkel ezelőtt Álpár Ignác vetette fel azt a gondolatot., hogy a G-ellért-hegyen magyar kálváriát kell építeni, amelynek egyes stációi a magyar történelem legnagyobb eseményeit és ezek között Trianont és a megszállott magyar területekhez való örök kapcsolatunkat fejezhetné ki. Meg kell oldani a Gallér t-he gyre vezető drót- kötélpályát. vagy siklót is, mert amíg egy ilyen közlekedési eszköz rendelkezésre nem áll, nem lehel a G-ellért-hegyből azt a hallatlan idegenfor- galrni szenzációt kifejleszteni, amire csodás fekvésénél hivatva volna. A Citadellát is sokkal értékesebben lehetne felhasználni, mint ma. Padányi- lyás Jenő műépítész gondolata, hogy a Citadellába kellene elhelyezni a Feszthy-féle Magyarok Bejövetele című körképet, amely jelenleg nincsen megfelelően elhelyezve. Tulajdoniképpen kultúrbotrány„CSIULAfi 44 törvényes védjegyű kazánkömeg- ••gátló COMPOSITU.YIOK, KAZÁNOK, KÖZPONTI FŰTÉSI BERENDEZÉSEK, BOYLEREK, MÓTORHÜTŐK, stb. részére. KAZÁNKÖPOR VÁLLALAT KOVÁCS I. BUDAPEST, XIV., Amerikai-út 21. © TELEFON: 296-151. PULAY JÁNOS tbm. mérniik, k tt v e z 6 1 p a r ob» út- és csatornaépítő BUDAPEST, TI., KIS RÓKUS-TJ. 5-7. TEL.: 106-705. KoÓS István Telefon •. 29<-832 fémárugyár Sárgaréz és nikkelbronz épületvasalás különlegességek Budapest, XiV., Mexikól-út 14. Uj Lóverseny-túr mellett IMRE ES KÖZPONTI FŰTÉS, VÍZVEZETÉK Budapest, VIII., Kender-utca 32. TELEFON» 188-302 = Páll Lajos ÉpOlat*) portál- és boltberendazö-asztalos Budapest, VI., Szabolcs-u. 9. sz. T E L E f O N i 29-03—71, 49—87—17. Schütz Testvérek, káplárt V. Tolofont fehér-csapágyam 1 1-580-9*. GYÁRTMÁNYAI KIVÁLÓAK! nak kell tekinteni, hogy ez a történelmi szem-, pontból nagyértékű művészi alkotás a csodapók és a kardnyelő fakir közölt legyen elhelyezve a ligeti komédiásbódék között. A Citadellában lehetne továbbá elhelyezni a fürdőmúzeumot és a magyar néprajzi múzeumot, amely ezidőszorint egy iskolai célra tervezett épületben van összezsúfolva, úgy, hogy a közönség hozzá se fér. Természetesen vannak azután a kerületben kisebb kívánságok is, amelyeket részben már többször elmondtunk, így például a HÉV kihelyezését és egyebeket. Üjabban követel a kerület, bogy Buda is közvetlen öisszeköttetést kapjon a Margit- és egyebeket. Újabban követeli a kerület, hogy sasadi-korzetben nincs megfelelően gondozva az 011- betegek orvosi ellátása. Az orvosoknak olyan nagy a körzete, hogy néha negyvennyolc óra is eltelik, amíg a rossz utakon és a lehetetlen közlekedési viszonyok között a beteghez eljuthat. És hogy a Sasadnál maradjunk, Sasadnak nincs napközi otthona. Az érdi-úti iskola már. tanulásra sem elégséges, ezért gyermekotthonra volna szükség, arra az időre, amíg a gyermekeket a szülők magukra k'ény telenek hagyni. Nem került le a napirendről a sasadi autóbusz problémája sem. Az a félmegoldás, amelyet az ügyosztály alkalmazott, nem válik és nem is vállhatik be. A közönségnek az a meggyőződése, hogy csak azért történt ez a megoldás, hogy a sasadi autóbusz gondolata kísérleti úton kapjon halálos döfést. A közönség már előre utalt arra, hogy az adott félmegoldás, amely rendkívül drága is, nem fog megfelelő eredményt hozni és éppen ezért olyan menetrendét kértek, amely csak a legszükségesebb időpontokban járatta volna a kocsikat. Ehelyett a Beszkárt járatja a kocsikat a holt időszakokban is, lényegileg éppen úgy, mint ahogy a budaörsi repülőtérre járatta, ami azután egy olyan rossz utasstatisztikát eredményezhet, hogy téglával verheti majd a mellét a tanácsnok, ha valaki a sasadi utóbuszt ki meri ejteni a közgyűlési teremben. Amint látszik, élénken folyik a várospolitikai élet a kerületben, és se vége, se hossza nem volna, az leimondandóknak, ha az eddigieken túlmenő részleteikbe is bocsájtkoznéik. Idegen nyelveket is tanítanak a tanonciskolákban Ősz Béla tanfelügyelő most megjelent félévi jelentésében megemlékezett arról, hogy a főváros egyes ipariskoláiban próbaképpen bevezették az idegen nyelvek tanítását. Olyan újítás ez, amelyre a főváros iskolái valóban büszkék lehetnek és ezért a Fővárosi Hírlap illetékes helyre fordult felvilágosításért, ahol a következő információt kapta: — Magyarországon nagy az idegenforgalom és különösen a kereskedőknek érdeke, hogy a személyzet ne csak magyarul, hanem idegen nyelveken is beszéljen. Az idegen nyelvek tudása különben Is olyan előny, amelyet úgy az iparos, mint a kereskedő a maga számára érvényesíteni tud. A fővárosnak 31 ipariskolája van, amelyekben egy évre próbaképpen bevezetjük az idegen nyelvek tanítását és ha a megkezdett úton eredményeket érünk el, akkor a, tanonciskolákban is rendszeresítjük az idegen nyelvoktatást. Nem csupán a német nyelv terjesztésére gondolunk, amelyet elvégre már eddig is sokan elsajátítottak, hanem a francia és angol nyelvoktatást is beiktatjuk. Az idő még olyan rövid, hogy e pillanatban erről az érdekes kísérletről sokat még nem mondhatunk. Elsősorban a kcreskedőtanoncok jelentkeztek és örömmel fogadták, hogy a müveit európai nyelvek tudását megszerezhetik. Az iparostanoncok közül is már sokan érdeklőidnek, annyit máris megállapíthatunk, hogy az újítás általánosságban úgy a szakembereknél, mint a tanulóifjúság között kedvező fogadtatásra talált és nem lesz semmi akadálya annak, hogy az idegen nyelvek oktatását valamennyi fővárosi tanonciskolába bevezessük. — Kérdezősködtünk azoknál a tanoncoknál, akik lelkesedéssel tanulják az idegen nyelveket, a jövő terveikről. Majdnem valamennyi arról beszélt, hogy legalább egy időre szeretne külföldre menni es szakmabeli tudását, idegen országokban tökéletesíteni. Ha a tanoneifjúság megtanulja a külföldi nyelveket, úgy sokkal inkább meglesz a reménye és a lehetősége arra, hogy kimenjen külföldre és ott tanulva, szakmabeli képességét megfelelő mértékben emelje. A főváros örül annak, hogy az idegen nyelvek tanításával is emeli a magyar kiskereskedelem és kisipar szellemi nívóját. HÍREK^^^= PÁRTBÓL Tanulmányi látogatás a főváros Minta- iskolájában A főváros sok iskolája között külön kvalitást jelent a Mester-utcai polgári fiú- és leányiskola, valamint az ezzel közös vezetés alatt álló női ipariskola. Ezt az iskolát Szendy Károly polgármester még tanüg-yi tanácsnok korában hívta életre abból a célból, hogy legyen egy iskola, ahol a tanítási eljárás új problémáit megoldják és mintegy kipróbálják. A fejlődést szolgálja ez iaz új .terület és ugyanakkor eat a fejlődést a többi iskola is hasznosítja. Különös jelentőséget adott most ennek az iskolának Homan Bálint kultuszminiszternek a gyakorlati középiskolákra vonatkozó törvényjavaslata. Dr. Zsitvay Tibor titkos tanácsos, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának elnöke, hogy a törvényjavaslat alkalmából a párt bizottsági tagjait a korszerű tanítási rendszerrel megismertesse, a Mesterutcai iskola vezetőségét az intézet bemutatására kérte fel. Az érdekes tanulmányi látogatáson megjelent dr. Felkay Ferenc tanácsnok, a közoktatásügyi ügyosztály vezetője, aki nagy szeretettel segíti elő ennek az intézetnek törekvéseit, továbbá dr. Boros Pál főjegyző, a törvényhatósági bizottság tagjai közül pedig: dr. Darányi Béla, Dongó Orbán, Dór ner Gyula, dr. Hajnóczy Béla, dr. Kövesligethy Miklós, Ledermann Mór, Tárkony Ferenc, dr. Orova Zsigmond, Szentesi József és a Tanügyi Sz elvezet elnöke, dr. Dávid Antal egyetemi m. tanár. Loschdorfer János szakfelügyelő, az intézet igazgatója kalauzolta a társaságot és szolgált érdekes magyarázatokkal úgy az iskola mintaszerű berendezéséről és felszereléséről, valamint a tanítási módszerről és a tanári továbbképzésről. A megjelentek mintegy két órán át időztek az intézetben és meleg elismerésüket fejezték ki az iskola kiváló igazgatójának a látottakért és az érdekes magyarázatért. A Szent Imre-városi Társaskör ú.j főtitkára. A Szent Imre-városi Társaskör évi rendes közgyűlése, amelyen Buda előkelő társadalma nagy számban jelent meg, Szombathy Kálmán alelnök indítványára Halácsy Dezső jónevű írót és hírlapírót, a Gazdák Biztosító Szövetkezete sajtóreferensét egyhangú lelkesedéssel főtitkárává választotta. Város- politikai körökben Halácsy Dezsőnek ezen az újabb téren való közéleti működése elé nagy várakozással néznek. A X. kerületi pártszervezet köre március 1-én műsorral egybekötött sikerült teaestélyt rendezett saját helyiségeiben. Jelen voltak: dr. Vigyázó Géza kér. elöljáró, Sziebertb Imre kormánytanácsos, Bunyor Erhardt főtanácsos, Dongó Orbn kér. elnök, Specziár Zoltán, Fehér Béla, Kreizler Sándor iskolai igazgatók, azonkívül sokan Kőbánya társadalmi életéből. A^ műsor után a fiatalság táncra' perdült. A műsor művészi részét. Bunyor Erhardné és Sziebertb Imre állították össze, míg a rendezés Király Dezső titkár és Csapidy István ügybuzgalmát dicséri. A szereplők Keresztes Erzsi. Barházy József, Preisinger László, Petruska Jenő, Bobó Eszter, Sirián Béla, Glódy Ilonka, Koncz János, Czilta Emmi, Thegze Gerber Miklós, Oláhné Kovács Margit, Németh Erzsébet. Keli János, Miichlbacher Károly. Csöndör Bözsi sok tapsot kaptak. liÓRN illí! CSŐ, VASBUTOR SODRONY• Agybetét éskertibutor J BUDAPEST. X.. CEGLÉDI-U. 15. "TELEFON: 148—19 3. Victorä és Társa orvosi fecskendők gyártási és javítási üzeme Budapest, 1., Maros-utca 27. • Telefon: 155-192. S/idsiz odMeAt él, vasúi, csalorna és OKLEVELES MÉRNÖK magasépítési vállalkozó BUDAPEST, V., SZEMÉLYNÖK-UTCA 19. 1/1. Teleionszám ! 118-068. KRAUSZ REZSŐ aranyéremmel kitüntetett kályhás mester I.,BÖSZÖRMÉNYI-ÚT5/a. Telefon: 154-607. Szabadalmazott új cserépkAIyhAk Állandóan raktAron. 60»/„ tüzelőanyagmegtakarítAi. ___________ Szo nda piihaly Stílus elaktro* és képtechnikái Ozems Dado pest, Kárpátul«! t/d. * • I • t o n i m-881 Rohamos f e jlődést diktál a Horthy Hihlős-hfd a Szent Imre-városban irta: ir. VÁLYI LAJOS
