Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-02-23 / 8. szám

Budapest, 1938 február 23. Mikroszkóp alatt Jön as áru£)ásirenddel i>égre­fiafiási utasítása és a Mulönaáó A fűszerkereskedők új vezetősége installációs vacsorájának kiemelkedő eseménye volt Halla Aurél dr. államtitkár nagy beszéde, amelyben nagy figyelmet keltő, érdekes kijelentéseket tett az élelmi­szerkereskedelem összes napirenden lévő problémái­ról. Általános meglepetést keltettek ezek á kijelen­tések a vacsora érdekelt közönsége körében és kü- lösösen zajos volt a helyeslés, amikor az államtit­kár a kiskereskedelem egyik legégetőbb problémá­járól, az áruházi kérdésről szólott. — Az a körülmény, — mondotta, — hogy a meg­jelent áruházi rendelettel az áruházak meg vannak belégedve, arra, utal, hogy a rendelet terén baj van és az nem védi eléggé a kereskedelem érdekeit. A készülő új rendelkezésekben és a végre­hajtási utasításban azonban módot találnak arra, hogy a rendelet hiányosságait orvosolják. — Halla Aurél államtitkár kijelentése, —. mondta a Fővárosi Hírlap munkatársának Tóf£) Gábor törvényhatósági bizottsági tag, a Fűszerkereskedők Országos Egyesülete elnöke — nagyon megnyugtató hatást gyakorolt a fűszer­kereskedő szakmára, mint egyáltalában a kiskeres­kedelemre, amely napról-napra látja, hogy úgy Bor­nemisza Géza kereskedelemügyi miniszter, mint első munkatársa, Halla Aurél dr. államtitkár, meny­nyire a szívükön viselik a kispolgárság érdekeit. Az államtitkár kijelentésében, amint ezt különben a vele való tárgyalásokból egyébként is tudom, az áruházi törvény végrehajtási utasításának a legközelebbi időben való megjelenésére ^célzott. Hogy az áruházi rendelet életbeléptetése óta még nem jelent meg a végrehajtási utasítás, nem ok nélküli késedelmezés. Ezen a téren a tapasz­talatok hiányoznak és időt kellett szánni arra, hogy a rendelet következtében előállott helyzetet tanul­mányozhassák és a végrehajtási utasítás, amely a rendelet kereteit kitölti, majd csakugyan meg is oldja a kérdést a kiskereskedelem védelmére, úgy, ahogyan ezt a miniszter a rendelet kiadása alkal­mával kívánta. A rendelet megjelenése éta bőséges tapasztalatok szerzésére nyílott bizonyára alkalom abban a ténykedésben, amelyet az áruházak a ren­delet megkerülése körül folytattak és amelynek majd elvágja a lehetőségét a végrehajtási utasítás. — így értelmeztük Halla Aurél államtitkár meg­nyugtató kijelentését. Bízunk benne, hogy a végre­hajtási utasítás minél rövidebb idő alatt meg fog jelenni és ezzel együtt várjuk az áruházi adóról szóló rendelkezést is, amely kiegészítője lesz az áruházi rendeletnek és véget vet annak az egyenlőtlen helyzetnek, amely az adózás terén ma az áruházak javára a nehéz helyzettel küzdő kiskereskedelemmel szemben fennáll. * Hogy az áruházi versennyel küszködő kiskeres- kelemnek Tóth Gábor nyilatkozatában is kifeje­zésre jutott kívánsága milyen jogos, arra már nem egyszer mutatott rá a Fővárosi Hírlap. Hogy az áruházi adó a kiskereskedelem és az áruházak egyenlőtlen versenyének csökkentésén kívül az államkincstár adóbevételei számára sem közömbös, elég talán arra a jelenségre utalni, hogy az áruhá­zak egyre-másra szereznek magyértékü ingatlano­kat, amint ezt az Andrássy-úti fronton a Párisi Hagy Aruház esetében és egyebütt is látjuk és sem­miféle pénzáldozattól vissza nem riadva, tűzzel-vas- sal terjeszkednek (lásd: Magyar Divatcsarnok és Filléres Aruház), szomszédos vagy az üzletüktől tá- voleső helyeken nagyarányú kirakatokat bérelnek és rendeznek be (Fenyves Aruház!) és hatalmas tőke­szerzést eláruló üzletmenetükkel szemben groteszk ellentétben álló, csekély adótételeket fizetnek be. Most jelent meg például a hivatalos lapban a Fenyves Aruház Rt. múlt évi zárószámadása, amely mintössze 27 ezer pengő tiszta hasznot mutat ki. A forgalom 4 millió pengőre rúgott, ami megfelel több száz kereskedő üzleti forgalmának. Ezek a kereskedők bizonyára százszorosán több adót fizet­nek be a kincstárhoz, mint a Fenyves Aruház. Ezek a kirívó jelenségek egymagukban elégségesek iarra, hogy a pénzügyi hatóságokat az áruházak eddigi adózási rendszerének megváltoztatására kész­tessék. POTOM EGYSÉGARÜZLET alapítási terve há- barította lel a legutóbbi napokban a magyar ke­reskedői érdekeltségeket, amelyek amúgy is ért­hető elégedetlenséggel nézik azokat a lúUeugéso- ket, amelyekkel néhány vállalkozó kijátssza, de legalább is megkerüli Bornemisza Géza miniszter árúházi rendeletét. Most azonban egészen új mo­mentum merült fel ezen a kijátszási fronton: a különböző egységáruüzletok után kitalálták az úgynevezett Poto-m Egységárüzletek tervét, ami is nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a főváros­ban három négy, a vidéki városokban pedig egy- egy ilyen elnevezésű áiúházat kiván nyitni a ta­lálékony érdekeltség. Már előre is bejelenthetjük, hogy jelen esetben ki van zárva az újabb angyal- csinálási botrány, mert ez az antipaiikus csecsemő már eleve halva született. Értesülésünk szerint a kereskedelmi minisztériumban már meglehetősen előrehaladtak kodiíikációs munkálatai annak a pót­rendeletnek, amely kimondja, hogy az ilyen egy­ségárüzletek szintén az árúházi rendelet hatálya alá kerülnek, mégpedig abban az esetben is, ha részletfeltételeikben nem is merítik ki azokat a körülírásokat, amelyek az árúház fogalmát körvo­nalazzák. Magyarán: ez azt jelenti, hogy újabb egységárüzlete«t éppen úgy csak a kereskedelmi miniszter engedélyezésével lehet létesíteni, mint új árúházat. A minisztérium előrelátásának tulaj­donítható, hogy ilyen potom-ötlettel nem. fogják kijátszani az árúházi rendeletet. ARUHITELIRODAK RONTJÁK már esztendők óta a magyar kereskedelem normális forgalmát és teherbíróképességét. Ezek az áruhitelirodák kollek­tív szervezkedéssel „dolgozzák meg“ a leginkább hitelképes rétegeket: a fixfizetéses hivatalnokokat, és köztisztviselőket. A mindenféle néven, mint ABC és ERKA, meg egyéb címeken működő irodák két­ségkívül vállalnak valami egészen csekély kis koc­kázatot, esetleg azt, hogy a hiteligénylő hirtelen halállal kimegyen az árnyékvilágból. Ennél nagyobb kockázat azonban nincs, mert hiszen fixfizetéses al­kalmazottak bonitása kétségtelen és legtöbbször a vállalatok vezetősége garantálja ezeknek a vevők­nek a bonitását. Ezzel az egész csekély kockázattal szemben viszont több mint tíz százalékos adminisz­trációs költséget számítanak fel, ami semmi egyéb pozitívumot nem jelent a magyar gazdasági élet­ben, mint azt, hogy az ilyen áruhitelirodákat ve­zető uraknak a közgazdasági életben elterjedt hírek szerint 60—80 ezer pengős évi jövedelmük van. Azt hisszük, ez az egyetlen adat többet mond minden kommentárnál. Ez az egyetlen adat világosan meg­magyarázza: szükségesek-e az áruhitelirodák, vagy sem. ünnepségek sorozata a Baross Szövetségben A Baross Szövetség különböző szervei az elmúlt béten, szerdáin, csütörtökön és pénte­ken tartották: meg üléseiket, amelyek során az ipari kongresszus Pur ebi Győző dr. és Tábori Gábor elnöklésével az ipari exportkérdéseket tárgyalta, valamint a nemzeti önállósítási alap kiterjesztését a főiskolát, vagy középiskolát nem végzett, de a mestervizsgát kitűnő eredménnyel letett iparosokra. Prokisch János és Virgl Eezső, továbbá Zborai Já­nos terjesztettek elő indítványokat. A Baross Szö­vetség kereskedelmi kongresszusa viszont Köpesdi Elemér elnöklésével elhatározta, hogy az eucharisz­tikus világkongresszus idején minden detailárusí- tással foglalkozó üzlethelyiségben az eladási árat feltűnő jelzéssel tüntessék fel. A Baross Szövetség fontos eseménye volt a szombati közgyűlés, amikor sor került a tisztújitásra is. Egyhangú lelkesedéssel újra, immár harmadszor országos elnökké válasz­tották meg Ilovszky János kormányfőtanácsost, törvényhatósági bizottsági tagot, aki beszédében hangoztatta, hogy tántoríthatatlanul fog küzdeni továbbra is a szövetség kitűzött, céljaiért-, a keresz­tény ipar és kereskedelem diadaláért. Utána meg­választották a tisztikar többi tagjait. Az országos idegenforgalmi és fürdőügyi főcsoport elnökévé József Ferenc főherceget választották, csoportelnö­kök lettek: Girardy Tibor, Köpesdi Elemér, Kiss Endre, Lugossy Géza, Majtényi Béla, Tábori Gá­bor, Gerlóczy Endre, ügyvezető igazgató: Pur ebi Győző dr., a szervezési osztály elnöke: Lányi Ár­pád, a számvizsgálóbizottság tagjai: Kornitzky Fri­gyes, Stanics József, Kertész Károly. Vasárnap este tartotta a Baross Szövetség a Vigadóban évi közgyűlésének ünnepélyes záróülését, amelyen a közélet számos előkelősége is megjelent. Ilovszky János elnök nagyszabású és mély hatást keltő megnyitójában a kereskedelmi etika érvénye­süléséről beszélt. Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter „A Bacross Szövetség jelentősége a nem zeti élet szempontjából“ címmel tartott zajos ová­cióval kisért előadást, majd Búd János a levelező­tagsági okmányokat, Fabinyi Tihamér kereskedelem­ügyi miniszter a Baross-érdemláncokat nyújtotta át a kitüntetetteknek. A közgyűlésit követő ünnepi vacsorán Karafiáth Jenő dr. főpolgármester a kormányzót köszöntötte. Sztranyavszky Sándor dr., a képviselőház elnöke tartotta a Baross-serlegbeszédet, Szendy Károly pol­gármester azokat üdvözölte, akiket a Baross-lánccal tüntettek ki, köztük József Ferenc kir. herceget és Kánya Kálmán külügyminisztert. „Nagyjelentőségű — mondta nagyhatású beszéde során a polgármes­ter —, ha a közélet vezetői hitet tesznek amellett, hogy a dolgozó polgárok jogos kívánságait ma­gukévá teszik. A kereskedelem nagy kérdései a fűszerkereskedők ünnepi vacsoráján. A Fűszerkereskedők Országos Egyesülete Tóth Gábor törvényhatósági bizottsági tag, az új elnök, valamint az újonnan megválasztott vezetőség tiszteletére a Royal-száíllóban vacsorát rendezett, amelyen a szövetség tagjain kívül nagy számban jelentek meg a társadalmi élet előkelőségei és különböző kereskedelmi képviseletek vezetői. Résztvett a vacsorán Halla Aurél dr. államtitkár, megjelent továbbá vitéz Gyulay Tibor dr., a Keres­kedelmi és Iparkamara főtitkára, Rosta János dr. tanácsnok, Hunkár Béla dr., a Székesfővárosi Vegyé­szeti Intézet igazgatója, Ilovszky János, a Baross Szövetség elnöke, Madarassy-Beck Gyula báró, a Kereskedelmi Csarnok elnöke, Balkányi Kálmán dr., az OMKE igazgatója, Nyulászy Alajos, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja I. kerületi alelnöke, Vas Imre, az Utazók Egyesülete elnöke, Bulla Szigfrid, a Kereskedelmi Csarnok főtitkára, Kelemen Andor, a Fővárosi Kereskedők Egyesülete képviselője és miég nagyon sokan mások. Tóth Gábor elnök üdvö­zölte Halla Aurél államtitkárt, aki nagyszabású be­szédet tartott az élelmiszerkereskedelem összes aktuá­lis kérdéseiről, ezek során a munkaidő szabályozásá­ról, a záróráról, a vasárnapi munkaszünetről, a képe­sítésről, a szövetkezeti kérdésről, az áruházak meg- r end szabály ozásár ól. Ezután Gyulay Tibor dr. a Kereskedelmi és Iparkamara, Ilovszky János a Ba­ross Szövetség üdvözlejét tolmácsolta, Gyöngyösi József a fűszer-kereskedők nevében üdvözölte az újon­nan megalakított vezetőséget. Tóth Gábor elnök vá­laszolt az üdvözlésekre és a képesítés napirenden levő kérdésére célozva utalt arra, hogy 23 éve dol­gozik a szövetség szolgálatában és ezzel tudta meg­szerezni a képesítést az elnökségre. Visszapillantva a huszonhárom éves munkára, különösen a gyári detailüzletek, az áruházak és tömegfiókok elleni küz­delmet említette fel, azután kitért a füszerkereskede- lem sok más kérdésére. Beszéde után a népszerű, új elnököt melegen üdvözölték. KUKACOS KENYÉR árusítása miatt súlyosan megbüntették Glasner Ede péküzemét. Békebeli kuplékban hallottunk utoljára kenyérbe és zsem­lyébe sült férgekről, úgy hogy szinte hihetetlenül hangzik, hogy a legutóbbi esztendők modern higié­néjének korszakában még megtörténhetik a hasonló és valamikor humorral elkönyvelt megdöbbentő eset. De megtörtént: Leonardo Bressy angol nyelvtanár mutatta be a IV. kerületi elöljáróságon működő élelmiszerkihágási központ rendőri büntetőbírójának azt a kenyeret, amelyben egy 12 és egy 15 millimé­teres kukac volt. Nem tartjuk fontosnak a Glasner- cég védekezését, mindössze az ítéletre utalunk, amely a cég üzletvezetőjét, Márkus Györgyöt 300 pengő pénzbüntetésre ítélte. Nem óhajtunk ezzel az ítélettel perbe szállni, de kereskedelmi kérdésekben általában szívesen hivatkozunk a kereskedelem klasszikus hazájának írott, vagy íratlan jogszoká­saira, a ködös Albion joggyakorlatára. Anélkül, hogy konkretizálnánk, az a határozott meggyőződé­sünk, hogy Angliában minden bizonnyal egyszer és mindenkorra, végérvényesen betiltották volna azt a péküzemet, amelynek kenyerében 12 és 15 milliméter hosszúságú kukacot találtak volna. ALGYARAK GARÁZDÁLKODNAK Budapesten, megkontreminálva a tisztes múltú magyar kisipart, amelynek, hogy nívóját fokozza, az iparügyi mi­niszter megadta azt a sarzsiemelkedést, hogy mi- velői csakis mestervizsgát tett egyének lehetnek. Bornemisza Géza ezzel az intézkedéssel a minőségi színvonalat emelni akaró kisiparosság régi óha­jának tett eleget, de most is felütötte fejét a ki­játszásra törekvő alantas élelmesség szelleme. Egyre-másra futottak be a minisztériumhoz az úgynevezett gyáripari engedélykérelmek, miután ilyen engedélyt szakképzettség nélküli egyének is kaphatnak, ha a gyáripari iparjogosítvány elnye­réséhez szükséges feltételeknek eleget tesznek. l<zy mostanában egyrészt nagyon sok kis gyár alakult, de elszaporodtak a kimondott álgyárak is, amelyek engedélyesei nem tesznek eleget a törvény rendel­kezéseinek, nem alkalmazzák az előirt gépi erőmü­veket és nem foglalkoztatják az előirt munkáslét­számot. Különösen a cipő- és kötőszövő-ipar terén vannak visszaélések, ami azonban csak az érdekelt iparosok és kereskedők sérelme lenne. Sokkal sú­lyosabb ennél az a körülmény, hogy egyre-másra szaporodnak a pincékben működő cukorka-műhe­lyek, amelyek a közegészségügy szempontjából nem csupán aggályosak, hanem egyeyiesen megdöbben­tők működésük külsőségeit tekintve. At. illetékes hatóságok figyelmét ezúton hívjuk fel az ilyen ál- gyárak működésére, ami közérdekű, közgazdasági és közegészségügyi szempontból egyaránt károso­dása és betegsége a magyar életnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom