Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-02-23 / 8. szám
Budapest, 1938 február 23. Mikroszkóp alatt Jön as áru£)ásirenddel i>égrefiafiási utasítása és a Mulönaáó A fűszerkereskedők új vezetősége installációs vacsorájának kiemelkedő eseménye volt Halla Aurél dr. államtitkár nagy beszéde, amelyben nagy figyelmet keltő, érdekes kijelentéseket tett az élelmiszerkereskedelem összes napirenden lévő problémáiról. Általános meglepetést keltettek ezek á kijelentések a vacsora érdekelt közönsége körében és kü- lösösen zajos volt a helyeslés, amikor az államtitkár a kiskereskedelem egyik legégetőbb problémájáról, az áruházi kérdésről szólott. — Az a körülmény, — mondotta, — hogy a megjelent áruházi rendelettel az áruházak meg vannak belégedve, arra, utal, hogy a rendelet terén baj van és az nem védi eléggé a kereskedelem érdekeit. A készülő új rendelkezésekben és a végrehajtási utasításban azonban módot találnak arra, hogy a rendelet hiányosságait orvosolják. — Halla Aurél államtitkár kijelentése, —. mondta a Fővárosi Hírlap munkatársának Tóf£) Gábor törvényhatósági bizottsági tag, a Fűszerkereskedők Országos Egyesülete elnöke — nagyon megnyugtató hatást gyakorolt a fűszerkereskedő szakmára, mint egyáltalában a kiskereskedelemre, amely napról-napra látja, hogy úgy Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter, mint első munkatársa, Halla Aurél dr. államtitkár, menynyire a szívükön viselik a kispolgárság érdekeit. Az államtitkár kijelentésében, amint ezt különben a vele való tárgyalásokból egyébként is tudom, az áruházi törvény végrehajtási utasításának a legközelebbi időben való megjelenésére ^célzott. Hogy az áruházi rendelet életbeléptetése óta még nem jelent meg a végrehajtási utasítás, nem ok nélküli késedelmezés. Ezen a téren a tapasztalatok hiányoznak és időt kellett szánni arra, hogy a rendelet következtében előállott helyzetet tanulmányozhassák és a végrehajtási utasítás, amely a rendelet kereteit kitölti, majd csakugyan meg is oldja a kérdést a kiskereskedelem védelmére, úgy, ahogyan ezt a miniszter a rendelet kiadása alkalmával kívánta. A rendelet megjelenése éta bőséges tapasztalatok szerzésére nyílott bizonyára alkalom abban a ténykedésben, amelyet az áruházak a rendelet megkerülése körül folytattak és amelynek majd elvágja a lehetőségét a végrehajtási utasítás. — így értelmeztük Halla Aurél államtitkár megnyugtató kijelentését. Bízunk benne, hogy a végrehajtási utasítás minél rövidebb idő alatt meg fog jelenni és ezzel együtt várjuk az áruházi adóról szóló rendelkezést is, amely kiegészítője lesz az áruházi rendeletnek és véget vet annak az egyenlőtlen helyzetnek, amely az adózás terén ma az áruházak javára a nehéz helyzettel küzdő kiskereskedelemmel szemben fennáll. * Hogy az áruházi versennyel küszködő kiskeres- kelemnek Tóth Gábor nyilatkozatában is kifejezésre jutott kívánsága milyen jogos, arra már nem egyszer mutatott rá a Fővárosi Hírlap. Hogy az áruházi adó a kiskereskedelem és az áruházak egyenlőtlen versenyének csökkentésén kívül az államkincstár adóbevételei számára sem közömbös, elég talán arra a jelenségre utalni, hogy az áruházak egyre-másra szereznek magyértékü ingatlanokat, amint ezt az Andrássy-úti fronton a Párisi Hagy Aruház esetében és egyebütt is látjuk és semmiféle pénzáldozattól vissza nem riadva, tűzzel-vas- sal terjeszkednek (lásd: Magyar Divatcsarnok és Filléres Aruház), szomszédos vagy az üzletüktől tá- voleső helyeken nagyarányú kirakatokat bérelnek és rendeznek be (Fenyves Aruház!) és hatalmas tőkeszerzést eláruló üzletmenetükkel szemben groteszk ellentétben álló, csekély adótételeket fizetnek be. Most jelent meg például a hivatalos lapban a Fenyves Aruház Rt. múlt évi zárószámadása, amely mintössze 27 ezer pengő tiszta hasznot mutat ki. A forgalom 4 millió pengőre rúgott, ami megfelel több száz kereskedő üzleti forgalmának. Ezek a kereskedők bizonyára százszorosán több adót fizetnek be a kincstárhoz, mint a Fenyves Aruház. Ezek a kirívó jelenségek egymagukban elégségesek iarra, hogy a pénzügyi hatóságokat az áruházak eddigi adózási rendszerének megváltoztatására késztessék. POTOM EGYSÉGARÜZLET alapítási terve há- barította lel a legutóbbi napokban a magyar kereskedői érdekeltségeket, amelyek amúgy is érthető elégedetlenséggel nézik azokat a lúUeugéso- ket, amelyekkel néhány vállalkozó kijátssza, de legalább is megkerüli Bornemisza Géza miniszter árúházi rendeletét. Most azonban egészen új momentum merült fel ezen a kijátszási fronton: a különböző egységáruüzletok után kitalálták az úgynevezett Poto-m Egységárüzletek tervét, ami is nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a fővárosban három négy, a vidéki városokban pedig egy- egy ilyen elnevezésű áiúházat kiván nyitni a találékony érdekeltség. Már előre is bejelenthetjük, hogy jelen esetben ki van zárva az újabb angyal- csinálási botrány, mert ez az antipaiikus csecsemő már eleve halva született. Értesülésünk szerint a kereskedelmi minisztériumban már meglehetősen előrehaladtak kodiíikációs munkálatai annak a pótrendeletnek, amely kimondja, hogy az ilyen egységárüzletek szintén az árúházi rendelet hatálya alá kerülnek, mégpedig abban az esetben is, ha részletfeltételeikben nem is merítik ki azokat a körülírásokat, amelyek az árúház fogalmát körvonalazzák. Magyarán: ez azt jelenti, hogy újabb egységárüzlete«t éppen úgy csak a kereskedelmi miniszter engedélyezésével lehet létesíteni, mint új árúházat. A minisztérium előrelátásának tulajdonítható, hogy ilyen potom-ötlettel nem. fogják kijátszani az árúházi rendeletet. ARUHITELIRODAK RONTJÁK már esztendők óta a magyar kereskedelem normális forgalmát és teherbíróképességét. Ezek az áruhitelirodák kollektív szervezkedéssel „dolgozzák meg“ a leginkább hitelképes rétegeket: a fixfizetéses hivatalnokokat, és köztisztviselőket. A mindenféle néven, mint ABC és ERKA, meg egyéb címeken működő irodák kétségkívül vállalnak valami egészen csekély kis kockázatot, esetleg azt, hogy a hiteligénylő hirtelen halállal kimegyen az árnyékvilágból. Ennél nagyobb kockázat azonban nincs, mert hiszen fixfizetéses alkalmazottak bonitása kétségtelen és legtöbbször a vállalatok vezetősége garantálja ezeknek a vevőknek a bonitását. Ezzel az egész csekély kockázattal szemben viszont több mint tíz százalékos adminisztrációs költséget számítanak fel, ami semmi egyéb pozitívumot nem jelent a magyar gazdasági életben, mint azt, hogy az ilyen áruhitelirodákat vezető uraknak a közgazdasági életben elterjedt hírek szerint 60—80 ezer pengős évi jövedelmük van. Azt hisszük, ez az egyetlen adat többet mond minden kommentárnál. Ez az egyetlen adat világosan megmagyarázza: szükségesek-e az áruhitelirodák, vagy sem. ünnepségek sorozata a Baross Szövetségben A Baross Szövetség különböző szervei az elmúlt béten, szerdáin, csütörtökön és pénteken tartották: meg üléseiket, amelyek során az ipari kongresszus Pur ebi Győző dr. és Tábori Gábor elnöklésével az ipari exportkérdéseket tárgyalta, valamint a nemzeti önállósítási alap kiterjesztését a főiskolát, vagy középiskolát nem végzett, de a mestervizsgát kitűnő eredménnyel letett iparosokra. Prokisch János és Virgl Eezső, továbbá Zborai János terjesztettek elő indítványokat. A Baross Szövetség kereskedelmi kongresszusa viszont Köpesdi Elemér elnöklésével elhatározta, hogy az eucharisztikus világkongresszus idején minden detailárusí- tással foglalkozó üzlethelyiségben az eladási árat feltűnő jelzéssel tüntessék fel. A Baross Szövetség fontos eseménye volt a szombati közgyűlés, amikor sor került a tisztújitásra is. Egyhangú lelkesedéssel újra, immár harmadszor országos elnökké választották meg Ilovszky János kormányfőtanácsost, törvényhatósági bizottsági tagot, aki beszédében hangoztatta, hogy tántoríthatatlanul fog küzdeni továbbra is a szövetség kitűzött, céljaiért-, a keresztény ipar és kereskedelem diadaláért. Utána megválasztották a tisztikar többi tagjait. Az országos idegenforgalmi és fürdőügyi főcsoport elnökévé József Ferenc főherceget választották, csoportelnökök lettek: Girardy Tibor, Köpesdi Elemér, Kiss Endre, Lugossy Géza, Majtényi Béla, Tábori Gábor, Gerlóczy Endre, ügyvezető igazgató: Pur ebi Győző dr., a szervezési osztály elnöke: Lányi Árpád, a számvizsgálóbizottság tagjai: Kornitzky Frigyes, Stanics József, Kertész Károly. Vasárnap este tartotta a Baross Szövetség a Vigadóban évi közgyűlésének ünnepélyes záróülését, amelyen a közélet számos előkelősége is megjelent. Ilovszky János elnök nagyszabású és mély hatást keltő megnyitójában a kereskedelmi etika érvényesüléséről beszélt. Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter „A Bacross Szövetség jelentősége a nem zeti élet szempontjából“ címmel tartott zajos ovációval kisért előadást, majd Búd János a levelezőtagsági okmányokat, Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter a Baross-érdemláncokat nyújtotta át a kitüntetetteknek. A közgyűlésit követő ünnepi vacsorán Karafiáth Jenő dr. főpolgármester a kormányzót köszöntötte. Sztranyavszky Sándor dr., a képviselőház elnöke tartotta a Baross-serlegbeszédet, Szendy Károly polgármester azokat üdvözölte, akiket a Baross-lánccal tüntettek ki, köztük József Ferenc kir. herceget és Kánya Kálmán külügyminisztert. „Nagyjelentőségű — mondta nagyhatású beszéde során a polgármester —, ha a közélet vezetői hitet tesznek amellett, hogy a dolgozó polgárok jogos kívánságait magukévá teszik. A kereskedelem nagy kérdései a fűszerkereskedők ünnepi vacsoráján. A Fűszerkereskedők Országos Egyesülete Tóth Gábor törvényhatósági bizottsági tag, az új elnök, valamint az újonnan megválasztott vezetőség tiszteletére a Royal-száíllóban vacsorát rendezett, amelyen a szövetség tagjain kívül nagy számban jelentek meg a társadalmi élet előkelőségei és különböző kereskedelmi képviseletek vezetői. Résztvett a vacsorán Halla Aurél dr. államtitkár, megjelent továbbá vitéz Gyulay Tibor dr., a Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, Rosta János dr. tanácsnok, Hunkár Béla dr., a Székesfővárosi Vegyészeti Intézet igazgatója, Ilovszky János, a Baross Szövetség elnöke, Madarassy-Beck Gyula báró, a Kereskedelmi Csarnok elnöke, Balkányi Kálmán dr., az OMKE igazgatója, Nyulászy Alajos, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja I. kerületi alelnöke, Vas Imre, az Utazók Egyesülete elnöke, Bulla Szigfrid, a Kereskedelmi Csarnok főtitkára, Kelemen Andor, a Fővárosi Kereskedők Egyesülete képviselője és miég nagyon sokan mások. Tóth Gábor elnök üdvözölte Halla Aurél államtitkárt, aki nagyszabású beszédet tartott az élelmiszerkereskedelem összes aktuális kérdéseiről, ezek során a munkaidő szabályozásáról, a záróráról, a vasárnapi munkaszünetről, a képesítésről, a szövetkezeti kérdésről, az áruházak meg- r end szabály ozásár ól. Ezután Gyulay Tibor dr. a Kereskedelmi és Iparkamara, Ilovszky János a Baross Szövetség üdvözlejét tolmácsolta, Gyöngyösi József a fűszer-kereskedők nevében üdvözölte az újonnan megalakított vezetőséget. Tóth Gábor elnök válaszolt az üdvözlésekre és a képesítés napirenden levő kérdésére célozva utalt arra, hogy 23 éve dolgozik a szövetség szolgálatában és ezzel tudta megszerezni a képesítést az elnökségre. Visszapillantva a huszonhárom éves munkára, különösen a gyári detailüzletek, az áruházak és tömegfiókok elleni küzdelmet említette fel, azután kitért a füszerkereskede- lem sok más kérdésére. Beszéde után a népszerű, új elnököt melegen üdvözölték. KUKACOS KENYÉR árusítása miatt súlyosan megbüntették Glasner Ede péküzemét. Békebeli kuplékban hallottunk utoljára kenyérbe és zsemlyébe sült férgekről, úgy hogy szinte hihetetlenül hangzik, hogy a legutóbbi esztendők modern higiénéjének korszakában még megtörténhetik a hasonló és valamikor humorral elkönyvelt megdöbbentő eset. De megtörtént: Leonardo Bressy angol nyelvtanár mutatta be a IV. kerületi elöljáróságon működő élelmiszerkihágási központ rendőri büntetőbírójának azt a kenyeret, amelyben egy 12 és egy 15 milliméteres kukac volt. Nem tartjuk fontosnak a Glasner- cég védekezését, mindössze az ítéletre utalunk, amely a cég üzletvezetőjét, Márkus Györgyöt 300 pengő pénzbüntetésre ítélte. Nem óhajtunk ezzel az ítélettel perbe szállni, de kereskedelmi kérdésekben általában szívesen hivatkozunk a kereskedelem klasszikus hazájának írott, vagy íratlan jogszokásaira, a ködös Albion joggyakorlatára. Anélkül, hogy konkretizálnánk, az a határozott meggyőződésünk, hogy Angliában minden bizonnyal egyszer és mindenkorra, végérvényesen betiltották volna azt a péküzemet, amelynek kenyerében 12 és 15 milliméter hosszúságú kukacot találtak volna. ALGYARAK GARÁZDÁLKODNAK Budapesten, megkontreminálva a tisztes múltú magyar kisipart, amelynek, hogy nívóját fokozza, az iparügyi miniszter megadta azt a sarzsiemelkedést, hogy mi- velői csakis mestervizsgát tett egyének lehetnek. Bornemisza Géza ezzel az intézkedéssel a minőségi színvonalat emelni akaró kisiparosság régi óhajának tett eleget, de most is felütötte fejét a kijátszásra törekvő alantas élelmesség szelleme. Egyre-másra futottak be a minisztériumhoz az úgynevezett gyáripari engedélykérelmek, miután ilyen engedélyt szakképzettség nélküli egyének is kaphatnak, ha a gyáripari iparjogosítvány elnyeréséhez szükséges feltételeknek eleget tesznek. l<zy mostanában egyrészt nagyon sok kis gyár alakult, de elszaporodtak a kimondott álgyárak is, amelyek engedélyesei nem tesznek eleget a törvény rendelkezéseinek, nem alkalmazzák az előirt gépi erőmüveket és nem foglalkoztatják az előirt munkáslétszámot. Különösen a cipő- és kötőszövő-ipar terén vannak visszaélések, ami azonban csak az érdekelt iparosok és kereskedők sérelme lenne. Sokkal súlyosabb ennél az a körülmény, hogy egyre-másra szaporodnak a pincékben működő cukorka-műhelyek, amelyek a közegészségügy szempontjából nem csupán aggályosak, hanem egyeyiesen megdöbbentők működésük külsőségeit tekintve. At. illetékes hatóságok figyelmét ezúton hívjuk fel az ilyen ál- gyárak működésére, ami közérdekű, közgazdasági és közegészségügyi szempontból egyaránt károsodása és betegsége a magyar életnek.
