Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-02-02 / 5. szám

Budapest, 1938 február 2. 7 Harminchárom százalékká! emelte oszta­lékát a Pesti Kazal Első Takarékpénztár Tiszta nyereség. 1.726.271 pengd — Betétállomány: 136 mi liő pengő A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület most tartotta mérlegmegállapító ülését. Az ország­nak ez a legrégibb takarékpénztára további örven­detes fejlődéséről számot be és minden dicsérő kommentárnál1 többet mondanak azok a számszerű adatok, amelyek ennék a fejlődésnek egyes részle­teit mutatják be. Így például elsősorban a betét- állomány nagyarányú emelkedéséről kell megemlé­keznünk és ebből is főleg a takarékkönyvecskékre elhelyezett tőkének az emelkedéséről, amennyiben ez az állomány 77.5 millió pengőre szaporodott az ebben az esztendőben mutatkozó hárommillió pen­gős növekedéssel. A >kis tőkéseknek ez a nagy bi­zalma, de általában a kistőkések megerősödése min­denképen örvendetes gazdasági jelenség. Figyelemreméltó egyébként, bogy a betétek mellett a. váltótárca is erőiteljes emelkedést mutat: a tavalyi 85 millióval szemben az idén kiadott mérleg 95 millió pengőről számol be. Ez nyilván­valóan mutatja, bogy a Pesti Hazai a legnagyobb készséggel áll a hitelélet rendelkezésére és ezekkel a számokkal cáfolja meg leginkább azokat a gyak­ran hangoztatott közgazdasági aggodalmakat, hogy nem áll elég pénz a hitelélet rendelkezésére. Természetesen a gondos üzletvitelnek és a kö­rültekintő, de egyben rugalmas bankvezetésnek leglényegesebb és legbeszédesebb adata maga a mérlegeredmény, amely 1.7 millió pengő tiszta nye­reségről számol be. Ez az imponáló nyereség nem­csak a tártál ékok bő dotálását tette lehetővé, ha­nem azt is, hogy a részvényenkinti osztalékot négy pengőre emelhesse fel az intézet, ami a tavalyihoz képest 33%-os emelést jelent. Ez az eredmény ter­mészetszerű . összefüggésben van a Vállalat nagy­tekintélyű vezetőinek: Erney Kárrolynak és Milos Györgynek kiváló képességeivel, amit Fáy András nemes tradícióihoz méltóan alkalmaznak az intézet vezetésében. A mérlegmegállapító ülésről egyébként a kö­vetkező hivatalos jelentés sziámol he: A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület igaz­gatósága e hónap 24-én tartott ülésében megállamtotta az 1937. üzletévi mérleget, a nyereség- és veszteségszám­lát és elhatározta, hogy a február 10-ére egybehívandó 98-ik rendes közgyűlésen 1.726.271.96 pengőt tevő nyere­ség felosztására nézve a következő javaslatot fogja elő­terjeszteni: Fizettessék osztalékra minden egyes rész­vény után 4 pengő, 200.000 darab részvény után tehát a 8000 pengő illetékkel együtt 808.000 pengő; fordíttassék a rendes tartalékalapra 100.000 pengő; az ingatlanérték- csökkenési tartalékalapra 175.000 pengő; az egyesületi nyugdíjtartalékalapra 100.000 pengő; az ..Erney Károly- aiap“-ra 10.000 pengő; jótékony- és alapítványi célokra, a. fővárosi pénzintézetekkel együtt adott összegeken felül 15.000 pengő; a felügyelőbizottság és a választ­mány tagjainak tiszetletdíjára 21.845 pengő; a tisztvise­lők külön jutalmazására 70.000 pengő és az alapsza­bályszerű jutalékok levonása után fennmaradó 357.054.46 pengő az 1938. évi nyereség- és veszteségszámlára iras- sék át. Az 1937. év a magyar közgazdaságnak további erő­teljesebb fellendülését hozta magával. Ez a javulás a gazdasági élet úgyszólván minden ágára meglehetősen egyenletesen terjedt ki. Az ezzel kapcsolatos bizakodó hangulat és megnövekedett vállalkozókészség az inté­zetre sem maradhatott hatás nélkül és lüktetőbb üzlet­menetben és a legfontosabb üzletágak álladékainak erő­teljesebb emelkedésében jutottak kifejezésre. így az összes forgalom és a pénztári forgalom emelkedésén felül a könyvecskékre elhelyezett betétek álladéka 74,441.235.47 pengőről 77,477.318.51 pengőre, a folyó- és csekkszámlára elhelyezett betétek álladéka 44.019.357.87 P-ről 52,476.806.63 pengőre emelkedett, az intézetnél el­helyezett összes betétek álladéka pedig, az egyéb hite­lezők tételének betudásával, a tavalyi 126.399 947 24 P-vel szemben 137,855.193.74 pengőre rúg. Az ez üzletágban tör­tént ezéparányú fejlődés legörvendetesebb jelensége, hogy ez egyrészt az üzletfelek számának emelkedésével járt annál az oknál fogva, mert különösen a betéti könyvecskékre elhelyezett betétek főként kisebb tőké­sek megtakarított filléreiből alakultak, míg a folyó­számlabetéteknél is, amelyek jellegüknél fogva általában kevésbbé állandóak, megállapítható, hogy elhelyezési tar­tamuk hosszabb a rendes átlagnál, ami arra mutat, hogy a rendelkezésre álló tőkék ma már ismét inkább a rendes útra, vagyis a pénzintézetek felé irányulnak és kevésbbé keresnek alkalmat ezek megkerülésével más­fajtájú elhelyezkedésre. Az intézet rendelkezésére bocsátott tőkék főként és már a mobilitásra való tekintettel is, váltóbitelek for­májában kerestek és találtak elhelyezést, ami a váltó­tárcának 85,379.732.35 P-ről 96,041.473.— P-re történt emel­kedését eredményezte. Mindennemű olyan hiteligény, amely a gazdasági élet bál-mély ágában jelentkezett és fedezet, illetve biztonság szempontjából megütötte azt a mértéket, amely az egyesületnél mindig is elsőrendű kikötés volt. kielégítést is' nyert. Az értékpapírokra adott előlegek álladéka némi csökkenést mutat, ami arra vezethető vissza, hogy az év első felében beállott na­gyobb árfolyamemelkedések, értélkpapirok eladására késztették az ügyfeleket, viszont az azután beállott ár­folyamcsökkenés hatása alatt értékpapírok ^ vásárlására, különösen előleg igénybevételével, kevésbbé került a sor. Az adósolk és különféle adósok álladéka szintén emelke- edtt. tigyhogy ez üzletágak .összes álladéka a tavalyi 27.949 199.03 P-vel szemben 30528-454.06 P-t tett. A tör­lesztéséé jelzálogkölcsönök álladéka ezen üzletág teljes pangása folytán. 43.836.389.91 P-vel úgyszólván változat­lan. Az értékpapírtárca -álladéka 7.830.7-5(1.28 P-ről 8,537-693.34 P-re növekedett résziben az intézettel hitel- szerződéseis viszonyban álló néhány vidéki pénzintézet _új alap tőkeemeléséből származó részvények átvétele, főiként pedig flxfca-matoz-ású címletek beszerzése folytán. E tárca mérlegelése a régi bevált gyakorlatnak megfelelően oly árfolyamokon történt, hogy egyes értékpapírok tényleges értékével szemben számottevő belső tartalék mutatkozik. Az általánosan élénikebb üzletmenetet az intézet valuta- és deviznüzl-etének és különösen az év első felében a tőzsdeüzletnek nagyobb forgalma is visszatükröztek. amelyekbe szintén nagyobbszámú új üzletfelet sikerült bekapcsolná. Pest környékén újabb gáz- és petroleumkutatást kezd a főváros A dunántúli petróleumkutatások és a lispei kutak eredményei fokozott mértékben fordították a minisztériumok figyelmét a Magyarország egyéb területein már korábban folyamatba tett talajkuta­tások felé. Budapest a főváros környékén évekkel ezelőtt már folytatott gázkutatást, amely mutatott is bizonyos kezdeti eredményeket. A Fővárosi Hírlap munkatársának értesülése szerint zöltet, hogy ezzel tiszta képet nyerhessen azokról a lehetőségekről, amelyek a fürdőváros kialakítását illetik. Ezek a fúrások természetesen lényegesen ke­vesebbe kerülnek, mint a minisztérium által tervbe­vett Olajkutató munka és így a dolog természeté­nél fogva az előbbiek elvégzésének komoly akadálya nem is mutatkozik. H'" .......... I1» 'I ~i ii'iFiTT^T^T mwTiiiiniBiíiTf1líii'riiianli'i-iiTíiTfliiHi Ha lász Manó nyugalomba vonult A magyar bankóiét egyik közismert és köztisz­teletben álló kiválósága; Halász Manó, a Magyar Általános Takarékpénztár helyettes vezérigazgatója nyugalomba vonult, ötvenkét esztendjo van az in­tézetnél és éppen a több mint fél évszázadon ke­resztül teljesített munkára- való hivatkozással kérte nyugdíjaztatását, amelyhez mély sajnálattal hozzá­járult az igazgatóság, de természetesen abban az értelemben, hogy mint az igazgatóság tagja, Ha­lász Manó nagy tudását és kiváló képességeit to­vábbra is az intézet fejlesztésének bocsátja rendel­kezésére. Halász Manó a főváros 'törvényhatósági bizottságának bosszú időn át tagja volt és tudásá­val, agilitásával értékes szerepet játszik a kom- munitás életében is. A nyugalombavonulásról egyébként az intézet a következő hivatalos jelen­tést adta ki: Halász Manó, a takarékpénztár h. vezérigazga­tója, 52 éves szolgálatára és előrehaladott korára hivatkozással, nyugdíjaztatása iránti kérését ter­jesztette elő. Az igazgatóság Halász Manó elhatá­rozását mély sajnálattal vette tudomásul és több mint félszázadon át teljesített érdemes munkássá­gáért 1:áfás elismerését nyilvánította. Az igazgató­ság felkérésére Halász Manó, mint az igazgatóság tagja, nagy tudásával és gazdag tapasztalataival továbbra is a takarékpénztár értékes támasza ma­rad. Újabb családi öröm az Európai Áru- és Podgyászbiztosítónál. Lelkendezve olvassuk, hogy az Európai Áru- és Podgyász- b izt o sít ó Rt. Eötvös-téri irodahelyiségeit át­építette és a kommüniké szerint az új berende­zés nemcsak modern, hanem az intézet ügyfelei számára is kényelmet nyújt. Kissé, — hogy őszinték legyünk — nem értjük ezt a szerető gondoskodást az ügyfelek kényelméről. Legjobb tudomásunk szerint ugyanis, amikor az ember podgyászt biztosít, akkor vagy beleegyezésével, vagy tisztán a pillanat hevéből származó „suga- lattal“ a pályaudvaron a pénztárnál ráragasztják a frissen váltott bilétára a podgyászbiztosítási bélyeget. De ritkán hallottunk még hajnali utas­ról, aki mielőtt kirohanna a pályaudvarra, előbb becikkáizna az Eötvös-téri irodába, hogy olt né­hány pillanatra egy kis modernséget, kényelmet élvezhessen. Kissé szkeptikusak vagyunk, azt hisszük, hogy ennél a. családi részvénytársaság­nál, amely minden esztendőben egy-egy újabb házat hoz a két igazgatónak, Kemény Simonnak és Szőnyi Józsefnek, olyan nagy az idén az osz­talék, hogy a házszaporulatból visszamaradt néhány pengő és ezzel modernizálták meg az Eötvös-téri kis lakot, mely is áll a nagy Duna mentében. A Nemzeti Bank új alelnökei. Most jár le a Nemzeti Bank alelnökeinek megbízatása: Pap Elek titkos tanácsos, felsőházi tag, ny. pénzügyminiszteri államtitkár, valamint Bernát István egyetemi tanár visszavonul. A:z új alelnökök személyére miár meg­történt a jelölés. A legközelebbi közgyűlésen Vér- tessy Sándort, a kormányzó kabinetirodájának nyu­galmazott főnökét és Somssich László gróf felsőházi tagot, az OMGE óin okát jelölik az alelnökségre és előreláthatóan egyhangú lesz a választás. Befejezték az Első Magyar Papíripar és a Brassói Celluloze-gyár romániai tranzakcióját. Az Első Magyar Papíripar Rt. minap tartott rendkívüli köz­gyűlésén letárgyalták a Zernesti Papírgyár eladá­sát. Bún József, a Leszámítolóbank vezérigazgatója elnökölt a közgyűlésen, amely egyhangú felhatal­mazást adott a gyár eladására öt és 3/4 millió pengő értékben. Ugyancsak közgyűlést tartott Dnmony Móric miniszteri tanácsos vezetésével a Brassói Cellulozegyár Rt. és itt szintén hozzájárul­tak a zernesti cellulozegyárnál fennálló érdekeltsé­gek 255.000 fonsterlingért való eladásához. a közeljövőben újabb erőteljes földgázkuta- lási akció indul meg Budapest közvetlen környékén. Ezeket a talajfeltárási munkákat az állam fogja irányítani, kívánatosnak tartja azonban, hogy a felmerülő költségek viselésében Budapest is vegyen részt annál az oknál fogva, mert ha a talajkutató munka ezeken a területeken eredményes lesz, ké­zenfekvő, hogy ebből elsősorban a székesfővárosnak lehel haszna. Errre vonatkozóan már bizalmas érdeklődés is történt a földmívelésügyi és kereskedelemügyi mi­nisztérium részéről, az a válasz azonban, amelyet a székesfőváros a maga részéről adott, részleteiben nem ismeretes. Informátorunk szerint a polgármes­ter elvileg hajlandó bizonyos együttműködésre, abban az esetben, ha az autonómia ebhez hozzájárul, költségvetési okok miatt azonban előterjesz­tésének öszeállítása előtt tudni kívánja: milyen összegszerűséget igényelne a székes- főváros közönségének részéről a talajkntató munkálatokban való részvétel? A miniszteriális tervekkel kapcsolatban egyéb­ként más érdekes fejlemény is mutatkozik. Elhatá­rozott szándéka ugyanis a polgármesternek, hogy Budapest forrásterületein, különösen pedig a Tabán közvetlen környékén, újabb próbafúrásokat eszkö­% . dnMWfR' t&U' CL TUNGSRAM

Next

/
Oldalképek
Tartalom