Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-11-30 / 48. szám
4 Budapest, 1938 november 39. Megállapították Budapest modem városrendezésének szabályaid Figyelemreméltó szempontok, amelyek szerint ezentúl a városfejlesztés politikáját intézni fogják Budapestnek tervszerű városrendezési politikája most van kialakulóban. Ebben az irányban pár év alatt több történt, mint az elmúlt évtizedekben. Nem tehettük mag azt, amit Páris, ahol Hausmann bulvárjának kialakítására egész városnegyedeket bontottak le. Nem cselekedhettünk úgy, mint Mussolini, aki még az örök városhoz is hozzányúlt és Rómának új térképet adott, avagy Hitler, akinek nagy átformáló városrendezési reformjai most vannak végrehajtás alatt Berlinben. Módszerünket talán leginkább az angolokéhoz hasonlíthatjuk, ahol a város- rendezési terveket a nagyközönség elé bocsátják és a nyilvános ankéten mindenki részt vehet, akinek komoly ötlete vagy mondanivalója van. Ez az eljárás jut eszünkbe abból az alkalomból, hogy lehet akadálya egy magasabbrendű építkezésnek az, hogy az őslakosság faluszerű alakulása foglalja el a területeket. Mindebből megállapítható, hogy a mérnöknek kell irányítani még az adatgyűjtéseket is, ha azt akarjuk, hogy ezekből az adatokból a város jövőbeni kialakítására helyes következtetéseket vonhassunk le. A városias kialakításra szánt területek kijelölésénél kétféle eljárásnak van helye. Az ipari városoknál a belsőségekéit teljes terjedelmükben városias kialakításra szánt területeknek kell tekinteni, a mezőgazdasági lakossággal bíró városoknál pedig j a mai belsőség nagy részét a városias kialakításra ! szánt területen kívül hagyjuk. a belügyminisztérium kiadta azokat az előadásokat és cikkeket, amelyek a városrendezés és városépítés politikájának kialakítására vonatkoznak. A nagy munka Bessenyey Zénó előadásával kezdődik. A Közmunkatanács elnöke Nagybudapest fejlődését vázolta. Bessenyey Zénó éppen a Fővárosi Hírlapban ismertette legutóbb többízben városrendezési elgondolásait és így a mi közönségünk ezeket a kérdéseket már jól ismeri. Harrer Ferenc a magyar városrendezési politika alapelveit fektette le. Harrer ugyancsak a Fővárosi Hirlapbayi mutatott rá arra, hogy szükség volt Budapest fejődésének elvi szempontjait meghatározni és ezért nem lehet mosolyogyvi azon, hogy száz évre előre határozzák meg a városrendezés ii'ányelveit, mert a város életében hosszabb időszakok számítanak egy-egy napnak, vagy esztendőnek. Hágái ai esnliert szolgálja a városrenciezéii törvény Vitéz Petneházy Antal a városrendezési és építésügyi törvény műszaki vonatkozásait világította meg. A városrendezési törvény végrehajtása a mérnöki munkálatok egész sorozatát teszi szükségessé. Irányadó szempont az, hogy a halaszthatatlan teljesítményeket csak a legközelebbi jövő céljaira készítik elő teljes pontossággal, míg a város további fejlődésének csupán az irányát szabják meg. a mérnöki munkákat, amelyek a városfejlesztési terv megalkotását megelőzik, a lehető legpontosabb statisztikai adatokra építik fel. Egészen modern és helyes ez a felfogás, hogy a városrendezési törvény magát az eynbert szolgálja, mert az a célja, hogy az emberiség egészséges fejlődését, kulturális és társadalmi lehetőségeit elősegítse. Hogy tehát a várostervező helyes terveket készíthessen, elsősorban imernie kell a város statisztikáját, ismerni keli a város lakosságának szaporodási viszonyait, nemcsak abszolnt számokban, hanem foglalkozási ágak szerinti és népmozgalmi alapon is és ismernie kell a városba vezető és városon átvonuló főútvonalak forgalmi adatait is. Szükséges a város belsőségeinek kihasználási fokát is megimernie. Ezzel kapcsolatos a meglévő épület állapotának vizsgálata is. Mert például nem lehet emeletes házsorokat odatervezni, ahol már újonnan épített családi házak vannak, de nem erőm it szer üzem ; Stern Kichárd és társa Budapest, VI., Lehel-utr.a 10/a. Tel.: 292-135. 1 Saját gyártmányú műszerek. — Precíz mechanika. — 5 Bérmunkák: eszterga-, maró-, gyalu és fűrészgépekre | MCI P7FR 6Pftöm0S*0r és vállalkozó, IliLLnyLUíi Budapest, IX., Perenc-köúrt 14. Telefon: 187-726. oki. mérnök, út-, vasút-, betonépltési vállalkozó Károly?::.“;.1:'/,1 Felüli Sándor-itti 16. 89 — 785 iiám. ÍPáT Sándor kóí’aragómcstor Budapest, Telep : Lakás : Hl., Bécsl-út 20.009. III., í avnsz-u. 1. Elvállal kő- és műkőépítkezósi munkákat TELEFON 13 0-070. SCHEIL ING MÁTYÁS GÉP- ÉS FÉMIPARI ÜZEME BUDAPEST, IX, SOBIESKI JÄNOS-UTCA «. Vilialja i Konyhaipari flipek ét eszközök, aodrooyipaH gépek, (zer- szémok, téaztaüzcmi berendezések, préselések, zongora- éa pianinö- réazek készíti,sót, gépok tervezését éa kivitelezését, különféle lakatoe- éa eeztergélyoa-munkiikat atb. Budapest uj felmérése már késvén van, de 51 városban még nincs meg A városfejlesztési terv megállapítása után az első technikai művelet a város vízszintes és magassági felmérése. Kisebb városok felméréshez legalább három, nagyobb városok felméréséhez négy-öt év szükséges. A következő mérnöki feladat a városias kialakításra szánt terület általános tervének elkészítése. A városrendezésnek a múlt század végén kialakult rendszere az újabb megállapítások szerint helytelen volt, mert a természeti adottságok folytán \ hosszirányban fejlődni hivatott városokból körút ák- j kai és sugarútokkal tagolt városokat alkottak, j amely reyidszer eredményeképen maga Budapest is | a Duna partja helyett inkább a Rákos homokján i fejlődött és csak később láttak hozzá a Dunapart I kiépítéséhez. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a ! város történelmi hagyományait sem. Budapest első felmérése 1870-ben készült és 1932-ben láttak hozzá a második felméréshez, az úgynevezett háromszögelést a Magyar Királyi Háromszögelő Hivatal kirendeltsége már elvégezte. Az első és másodikrendü szintezést magánmémö- í kök hajtották végre. A magyar városok közül Sopron és Szeged fel- | mérése még a múlt században készült. A legtöbb vá- i rosnak nincs részletes magasságmérete. Harmincegy ■ városnak városrendezés céljaira alkalmas felmérése \ nincs. HegSe^elő házabai megfelelő helyre Leli állítani Építészművészeti szempontból Wälder Gyula fog- I lalkozott a modern városépítéssel. A modern város- í rendezés övezetenként előre meghatározza utak és ; terek szerint úgy az épületmagasságokat, mint a I beépítési módot, sőt meghatározza a beépítésre en- I gedélyezett tömeget is. Zártsorú építkezésnél a há- í zaknak egyforma magasságiaknak kell lenniük, mert t nincs csúnyább, mint a pusztán mutatkozó sivár ; tűzfalak képe. Mindenesetre törekedni kell arra is, hogy a házsorok egyedei lehetőleg egy karakterűek legyeyiek. Kapúaljas, zöldzsalus, kis polgári házakból álló utcában továbbra is csak ilyen házakat szabad építeni. A városrendezés építészeti feladatai közé tartozik a nagy rálátások beiktatása és azoknak jó megoldása. Budapesten ebből a szempontból nagyon sok rossz megoldás van. a Horthy Miklós-útoyi kifelé haladva elénk ugrik egy ház, amelyben a Hadik-ká- véház van. A Muzeum-körut tengelyébe állították az Erényi-féle házat vérszegény tornyával. A nyugati pályaudvartól befelé jövet a Vilmos császár-út tengelyében fekszik ferde elhelyezéssel az evangélikus templom, amely ugyan kiváló tervező alkotása, de annakidején csak ideiglenesnek tervezték. Milyen szép lenne, ha a várossáza a Vilmos császár-út tengelyére merőlegesen egy frontot és egy hatalmas várostornyot kapna! Az angol azt tartja, hogy miyideyihová megfelelő embert kell állítayii és ezt a városépítésben úgy formulázták, hogy a megfelelő helyre mindig megfelelő épületet kel heyezni. Az épületnek nemcsak magában kell jónak lennie, hanem meg kell felelni a környezet viszonyainak is. Még az épület anyagát is kellőképen kell megválasztani. Vannak színek, amelyek lehetetlenné teszik az épületet és vannak körülmények, amelyek bizonyos színű házakat követelnek. Vannak utcák és terek, amelyeknek kialakult hangulata az ott történő új építkezés esetén a hangulatba beilleszthető építményt kíván. Ilyen esetben nem a stílus a sorsdöntő, hayiem inkább az arányok és a méretei•, az általános kép és a hangulat. Az Apponyi-tér hangulatát a királyi bérház és a Klotild-paloták determinálják. A Belvárosi Takarékpénztár épülete mint építészeti alkotás értékesebb, mint a két épület, de az árnyéknélküli síkban tartott kiképzésével nem illeszkedik bele a tér hangulatába. Az újabb kor szelleme is magával hozza, hogy utcarészek, útvonalak, vagy terek egyes házsorai egységes kiképzést nyerjenek. Ez a rendszer különösen1 Angliában aratott diadalt, de most már nálunk is gondolnak errew Egységes architektúra van már a Kossuth Lajos- téren, a külső Lipótvárosban, szemben a Margitszigettel, a Madách-út torkolatánál és a Horthy Miklós-körtéren. Ezeken a helyeken a Közmunkatanács már kötelező architektúrát írt elő és a jövőben a város fontosabb pontjain még fokozottabb mértékben lesz így. A legújabb feladat az esti városkép kialakítása. Most már figyelembe veszik a kivilágított reklámok problémáit is. Ez azonban még annyira újszerű tudomány, hogy ennek részleteivel egyelőre nehéz volna foglalkozni. Ezek azok az általános szempontok, amelyeket az újabb városrendezéstudomány megállapít. Ezeket használják fel és ezek szerint intézkednek a Közmunkatanács és a főváros városrendezői. Hogy Budapest világhírű szép város, elsősorban természeti fekvésének közönheti, de a magyar mérnöki kar és a kiváló várorendezők talentuma segíti elő a fejlődést. Negyedszázados jubileumát ünnepli a B.S.E. A Budapest Sport Egyesület, amelynek a köztudatba átment neve, a B. S. E. nagy népszerűségében úgy hat, mint egy kedveskedve kimondott becéző név, jubilál. Eljutott alapításának negyedszázados jubileumához, amelyet december 3-án az Újvárosháza közgyűlési termében díszközgyűléssel ünnepelnek meg. Huszonöt esztendővel ezelőtt, szép tavaszi idő volt akkor, mint szabadcsapat kezdte a Népliget zöld pázsitján, ahova Ková-csházy Vilmos, akkor még szintén tavaszrkorban lévő fővárosi fogalmazó vitte ki barátait labdát rúgni, azzal az elhatározással, hogy sportklubot alapítanak. Az idők folyamán tényleg takaros kis klub lett belőle, amelynek nem kevesebb, mint 8000 tagja van és hozzá valamennyien a székesfőváros kötelékében dolgozó urak és hölgyek, közigazgatási, tanügyi és üzemi alkalmazottak. A hatalmas szám maga is nagyon sokat jelent: az együvétartozást dokumentáló, a sport mindenféle ágát művelő, társadalmi életet ápoló egyesület szimbólizálója a nagy harmóniáinak, amelyből a milliós város született. De mindehhez még hozzá kell tenni, hogy a huszonöt esztendő útja, amely sokszor küzdelmes út volt, mennyi ragyogó sport- sikerrel van kirakva. 18 világbajnokság, 199 hazai és külföldi bajnokság, a csapat- és etafét'íverse- nyek során 213 első, 109 második, 92 harmadik, 97 negyedik győzelem, az egyéni versenyek során 1351 első díj, 1205 második. 1115 harmadik, 470 negye- idk, 364 ötödik díj szerepel a negyedszázad sport- mérlegén és az a megtiszteltetés, hogy az 1936-ik évi Olimp'ászon a B. S. E. csapata képviselte á hölgyúsző.sba.n a magyar színeket. A fejlődés az 1913. december 2-án történt alakulás után mindiárt gyors iiteben indult meg Bárczy István, Déry Ferenc és Sztankovits Szilárd vezetőségével. Maid jöttek nehéz idők: a világháború, a társadalmi és gazdasági válságok, virágzás és ismét nehézségek a kedvező időben történt túlméretezés miatt, de mindenen keresztül segítette az egyesületet az élen állók lelkessége és a főváros polgár- mestereinek és vezetőinek megértő támogatása. Sztankovits Szilárd mint későbbi elnök, maid az élen Szinte Miklós elöljáró, Kovácsházi Vilmos, akkor már tanács jegyző, Gallner Ferenc tanács- jpgvző. Purébl Győző tanácsnok mint elnök, majd hathatós segítségével Sinőcz Jenő polgármester díszelnök, Folkusházy Balos, Liber Endre. Borvendég Ferenc akkori alpolgármesterek neveivel találkozunk a küzdelmes korszakokban. Azután Lamotte Károly, az egyesület elnöke vette kezébe a gyeplőt és küszöbölte ki az ő pénzügyi tehetségével az anyagi nehézségeket. Szendy Károly polgármester, az egyesület jelenlegi díszelnöke, a sport nagy barátja. szinte magától értetődő, hogy a B. S. E. virágzását minden tőle telhető erkölcsi és anyagi támogatásával segíti elő. A Millennáris Svorttelev, mint az egyesület állandó otthona, a Hármashatárhegyen Goszleth Ernő tanácsnok kezdeményezésére épült turistaház, a balatonkenesei viziközpont, az egyre sokasodó szakosztályok, melyek a sport minden ágát felölelik a yacht-sportig és a nyolc saját repülőgéppel rendelkező repülésig, az amatőr fotografálás terén elért sikerek, a társadalmi események, amelyeket a hölgybizottság vezet, a bajnokságokkal büszkélkedő ifjúsági csapat, az egyesület és egyes tagjai által alapított sok-sok vándordíj és sportdíj, a városházi jegyiroda, mind-mind tartalmat adnak negyedszázados jubileumnak és büszkeséggel tölhetik el az alapítókat, akik közül az első kezdeményező, Kovács- házy Vilmos tanácsnok ma ügyvezető elnöke a B, S. E.-nek, míg az adminisztráció ezer gondja Leitgib János főtitkár kezébe fut összo, aki kezdettől fogva rengeteg munkát végzett a szakosztályok felállításán és most jubileumi emlékül megírta a huszonöt év történetét egy szép, ünnepi könyvben.
