Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-11-23 / 47. szám

Budapest, 1938 november 23. 5 A hét halottal Báró Harkányi Dános — Ernszt Sándor — Sümegi Vilmos — Dr Bari Ágost — Dr. Gerlóczy Endre Az elmúlt hét halálozási krónikája nagy veszte­séget jelent a magyar közélet számára, amelynek öt kiválósága hagyta itt a szellemi küzdőpályát. Meg­halt nyolcvan éves korában báró Harkányi János titkos tanácsos, a felsőház tagja, a magyar közgaz­dasági életnek hosszú időn át kimagasló reprezen­tánsa, aki a világháború előtti években a politikai életben is vezetőszerepet vitt. 1896-ban került a képviselőházba és előbb a szabadelvű párt, majd a .munkapárt oszlopos tagja volt. 1903-ban a király a főrendiház örökös tagjává nevezte ki. 1913-ban, ami­kor már nem tartozott az aktív politikusok közé, a Tisza-kormány kereskedelmi minisztere lett és eb­ben a minőségében rendkívüli szolgálatokat tett a magyar iparnak és kereskedelemnek a hadiszállí­tások körül Ausztriával szemben megvívott küzdel­meivel. Érdemei elismeréséül Ferenc József titkos tanácsossá nevezte ki. A Tisza-kormány 1917-ben történt lemondásával búcsút mondott a politikának és teljes erejével a közgazdasági életet szolgálta. Igazgatósági tagja, utóbb elnöke volt a Magyar Ál­talános Hitelbanknak és az intézet érdekkörébe tar­tozó többi nagy iparvállalatnak köztük a Magyar Cukoriparnak, a Ganz és társa villamossági-, gép-, vágón- és hajógyárnak, a Fémáru-, fegyver- és gép­gyárnak. Haláláig viselte tisztségeit, amelyek ellá­tása közben, mint életének minden szeretetreméltó- ságával, jeles szellemi tulajdonságaival és nagy gazdasági tudásával hódított meg mindenkit. Eruszt Sándor apostoli protonótárius, volt miniszter, az Egyesült Kereszténypárt egyik vezére hirtelen bekövetkezett halálával döbbentette meg a közvéleményt. A ma­gyar politikai életnek nagy és nemes egyénisége húnyt el vele. Krisztus igazi papja volt, aki a politikában és társadalmi életben mindig a szociá­lis igazságokat kereste és mint tanítómester hajolt az emberek fölé. Sok évtizedes politikai működése, a pályáján szerzett tekintélye és példás puritánsága megkülönböztetett helyet biztosított neki az utóbbi politikai korszakban, amelyben mindig a párthar­cok fölé tudott emelkedni. 68 éves volt Ernszt Sán­dor, aki 1901-ben jutott első ízben mandátumhoz. A kommün után ő alapította meg a Keresztény Szociá­lis Gazdasági Pártot. Tagja volt a nemzetgyűlés­nek, maid a képviselőháznak. Volt olyan választás is, amelyen egyszerre öt mandátumot kapott. Vass József halála után népjóléti miniszter lett, gróf Károlyi Gyula kormányában pedig kultuszminiszter. Az országos politika mellett résztvett a Keresztény Községi Párt irányításában is. Barátja volt a saj­tónak, aminek jeleként első havi miniszteri fizeté­sét a Hírlapírók Nyugdíjintézetének ajánlotta fel. A magyar politikai élet letűnt hősi korszaká­nak, a Kossuth Lajos nevével örökös harcot foly­tató függetlenségi tö’’ekvásokn°k ma^k^ns és az idők folyamán romantikussá szelídült alakja dőlt ki* Sümegi Vilmos volt országgyűlési képviselő, kormányfőtanácsos, a székesfőváros törvényhatósági bizottságának örökös tagja halt meg 75 éves korában. Kora ifjúságitól a 48-as függetlenségi eszmékkel és az ujságkiadással forrott össze. Rákosi Jenőnek, Ugrón Gábornak, Justh Gyulának. Bartha Miklósnak, Holló Lajosnak, Zilahi Simonnak, Kaas Ivornak, Gaál Gasztonnak volt a politikában és a sajtóban fegyvertársa. Ifjú­ságában és férfikoTában a Székelyföld volt a sze­relme és a képviselőházban is mindig székely kerü­letet képviselt, amikor pedig haja hófehérré vált, a Balatonnak esküdött hűséget. Az év jórészét bogiári villájában töltötte. Kiadója volt Holló Lajos Ma­gyarországának és élete végéig viselte ezt a tisztsé­get. Egyik alapítója volt az Újságkiadó Tisztviselők Nyugdíiegyesületének amelyet mint elnök, haláláig vezetett. Hajdan élénk részt vett a várospolitikai életben és mint a főváros törvényhatósági bizott­ságának örökös tagja, szorgalmasan megjelent min­den közgyűlésen. Mikor hófehér hajával, Kossuth- szakállával közöttünk járt, a régi Magyarország emlékei éledtek fel lékünkben. A magyar ujságkiadás halottja mellett a magyar újságírásnak is nagy vesztesége van. Dr. Bari Ágost miniszterelnökségi sajtóelőadó, a Budapesti Hírlap közgazdasági szerkesztője húnyt el 66 éves korában tragikus hirtelenséggel. A mai idősebb újságíró- generáció egyik legkiválóbb tagja, a magyar köz- gazdasági publicisztika legalaposabban képzett, elr,ő- rangú képviselője volt, a munkabírásnak, a mindig tettrekészségnek példaképe, akinek ragyogó tolla soha megoldhatatlan problémát nem ismert. Böl­csességét, éleslátását, tudását a kormányzat is VI G H MI K#reixtény frontharco» ß0^tIzSTlL‘R. Telefonszám: 135— 827. ÜVEG EZÉ Sí VALCACíIT BUDAPEST, Vili., RiKÓCZI-CT 73. FlOki Rákosszentmihály, Szt. Korona-u. 143. Vállalom: »* fl v e £ e » síiikmába vágó mindé n- n e m A munkálatokat a legszolidabb árakon. igénybevett© és különösen nagy feladatok megoldá­sát bízta rá Gömbös Gyula, akinek szociális munká­jában egyik leghűségesebb munkatársa volt Bari Ágoston. Gazdasági és politikai képzettségével pár­huzamot tartott erős szociális érzése, amely nem­csak írásaiban, hanem élete egyéb ténykedéseiben is megnyilvánult, ez kifejezésre jutott rokonszenves egyéniségében és derűt árasztó humorában is. Szá­mos előkelő lapnak, köztük a Pester Lloydnak, leg­utóbb pedig a Budapesti Hírlapnak volt oszlopos munkatársa. Büszkeséggel gondolunk arra, hogy hosszabb időn át a Fővárosi Hírlap is belső munka­társai közé számíthatta. Élete utolsó percéig dolgo­zott. A szerkesztőségből tért haza halála éjszaká­ján és amikor már halálos szívrohama jelentkezni kezdett, még odament a telefonhoz és egy gazda­sági hírről utasítást adott lapjának: az ujságíró- lelkiismeret utolsó üzenetét a halál előtt... Dr. Bari Ágostot vasárnap délelőtt 11 órakor nagy részvét mellett temették el a farkasréti teme­A modern iskolai kultúra terén megállás nélkül halad előre a székesfőváros sokféle típusú iskolájá­ban. A filmoktatás, az ifjúsági színielőadások, a sport, a tanulmányi utazások, a korszerű oktatás esz­közei, amelyeket nagy szeretettel ápol ma is Szendy Károly polgármester, aki közoktatásügyi tanácsnok korában ebben az irányban is sok úttörő munkát vé­gez és méltóképpen folytatja ezt az utat és nyit új utakat dr. Felkay Ferenc tanácsnok, a közoktatásügyi ügyosztály vezetője, aki az új kor tanítási rendszerének legújabb eredményeiről a következő felvilágosítást adta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A filmoktatás nem évről-évre, de hónapról-hónapra is nagy haladást ' mutat. A főváros különleges igényeinek megfelelően 75 százalékban saját filmjeivel látja el iskoláit. Kü­lönleges helyzete van abban is, hogy középfokú és középiskolákon kívül, országos viszonylatban egye­dülállóan, az iparostanonc-, kereskedőtanonc- és kü­lönösen az elemi iskolák részére is készíttetett fil­meket és azokat is bekapcsolta a filmoktatásba. — Az állam és a főváros filmoktatása között szoros kapcsolat áll fenn, amelynek alapján úgy az állam, mint a főváros az általa készített vagy beszerzett filmekről saját költségükön másolatokat készíthetnek és azokat az iskolai vetítés céljaira kölcsönösen fel­használhatják. — A fővárosnak jelenleg 124 iskolai filmje van. Ebből eredeti gyártás 63, átalakított 45, az ál­lamtól átvett 16. Ezek közül kettő hangosfilm. A filmeket vetítő iskolák száma 113. — A filmoktatás fejlődésével fokozatosan, hó­napról-hónapra emelkedett a vetítések száma. A múlt tanévekhez viszonyított számadatok azt mutat­ják; az 1936—37. tanévben összesen 9916 vetítés volt, az 1937—38. tanévben 13.145 ég ebből októberre 1164, decemberre 1237, januárra 1571, márciusra 2493 esett. Az idei vetítések száma 1608, de itt számításba kell venni a csonka szeptembert, amelyre csak 362 vetí­tés esett. — Tizenkét évvel ezelőtt rendszeresítette a fő­város az ifjúsági színielőadásokat a Városi Színházban. Ezek a kitűnően bevált előadá­sok az idén is folynak. Sorrend szerint Szigligeti, Moliére, Herczeg Ferenc, Shakespeare, Schiller, Ka­tona, Jókai színművei és Farkas Imre dal játéka kerülnek előadásra. Az ifjúsági operaelőadások so­rán Liszt, Poldini, Rékai, Verdi, Wagner, Puccini, Strauss kerülnek műsorra. — Az iskolai tanulmányi kirándulások keretében október 19.-én Vácra rendeztünk hajóki­rándulást 860 résztvevővel október 24., 24., és 28.-án Veszprém—Herendre autobuszkirándulást 120, illetve 150 résztvevővel, október 25.-én és 27.-én pedig Tata- tóvárosba ugyancsak 120—150 résztvevővel. — Az idei tanévben is megkezdődtek a Rudas­uszodában és a margitszigeti Nemzeti Sportuszodá' ban a sokásos úszótanfolyamok. A november közepéig tartott Rudas-uszodai tanfo­lyamon 150, a december közepéig tartó nemzeti sportuszodái tanfolyamon pedig 800 fiú- és leány­tanuló vett részt. — Megindultak tőben. Megjelent a temetésen Szász Lajos pénzügyi államtitkár, dr. vitéz Kolozsváry Borosa Mihály, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője, dr. Rá- kóczy Imre miniszteri osztályfőnök, Praznovszky Iván, a Lapkiadók Testületének elnöke és igen sok újságíró. A ravtalnál a miniszterelnökségi sajtó- osztály nevében dr. Dulin Elek, a sajtóosztály he­lyettes vezetője, a Budapesti Hírlap nevében Ma­riáss Imre, az Újságíró Egyesület nevében Béry László és a közgazdasgi újságírók nevében Berkes Róbert kormányfőtanácsos, az Uj Nemzedék főszer­kesztője búcsúztatta a halottat. Dr. Gerlóczy Endre kormányfőtanácsos, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese zárja be halálával a közélet veszte­séglistáját. Ereje teljében, 54 éves korában ragadta el a halál tevékeny életéből. Előkelő szerepet ját­szott a jogásztársadalomban. 1910 óta volt be­jegyzett tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának, amelynek később választmányi tagja, ügyésze és az idei évtől clnökhelyeteso lett. Kiváló jogász volt, aki nemcsak mint gyakorló ügyvéd, hanem mint a jog tudós művelője is, nagy tekintélyt szerzett a jogászvilágban. Mint a Budapesti Ügyvédi Kamara egyik képviselője, tagja volt a főváros törvényha­tósági bizottságának. Ebben a minőségében különö­sen az autonómia védelme érdekelte. Felfogását „Az autonómia legújabb szervének, a felebbezési al­bizottságnak szerepéről“ című, erős jogi érvekkel alátámasztott nyilatkozataiban szögezte le a Fővá­rosi Hírlap hasábjain. az első ízben megrendezésre kerülő Toldi Miklós vándordíjas polgári fiúiskolái labda­rúgómérkőzések, amelyeken 24 iskola mintegy 360 tanulója vesz részt. Ugyancsak megkezdődtek a polgári fiúiskolák kézi­labdamérkőzései is, amelyeken szintén 360 tanuló vesz részt. Ezután felvilágosítást kaptunk a fővárosnak egy nagy előhaladást mutató iskolájáról, amely az idei tanévtől új elnevezést kapott. — A XIV. kerületi Kövér Lajos-utcában mű­ködő és eddig a középfokú iskolák csoportjába tar­tozó községi felső mezőgazdasági iskola elnevezése miniszteri rendelet folytán mezőgazdasági középiskolává változott. Ezzel az elnevezéssel az iskola jellege olyan előnyös változást nyert, amely főképpen az iskola által adott képesítés tekintetében nyilvánul meg. — A folyó tanévben nyitottuk meg az iskola ne­gyedik párhuzamos osztályát, úgy, hogy jelenleg mind a négy osztálya párhuzamos. A IV. párhuza­mos osztály megnyitása folytán a tanulók elhelye­zése szükségessé tette az iskola kibővítését, ami fo­lyamatban van. — Az iskola iránt különösen tiagy az érdeklődés és tekintettel arra a fontos hivatásra, amelyet a mezőgazdasági életre való neveléssel betölt, kívána­tos, hogy amint arra lehetőség nyílik, rendes kőépü­letben nyerjen elhelyezést. Világosságban éli éleiét keresi kenyéréi az ember. Szemének egészségéi óvja a fehéren sugárzó, áram- lakarékos Tervszerű és gyors ütemben halad az újszerű oktatás a főváros iskoláiban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom