Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-11-16 / 46. szám

Budapest, 1938 november 16. 7 Ivóvíz-népszerűsítés a gáz- és villanypropaganda mintájára A vízfogyasztás fokozása a kultúra, az egészségügy és üzemi jövedelem szolgálatában A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában ismertet­tük Szendy Károly polgármester rendeletét, amely az üzemeket arra kötelezi, hogy a tanulmányutakon résztvevő alkalmazottak jelentéseinek megfelelő közzétételéről gondoskodjék, másrészről az üzemek körébe vágó tudományos munkára serkenti az alkal­mazottakat, azzal, hog*y ezeknek a munkáknak szé­leskörű megismertetését tegyék lehetővé az üzemek. Ennek a rendeletnek jegyében foglalkozik most a Vízmüvek racionális propagandájával és a tovább­képzőtevékenységgel Kálmán Károly, a Vízművek mérnöke és kulturális gyűjteményeinek őre. A Vízművek Lapszemléjében is közzétett, az egész szá­mot betöltő tanulmány nemcsak mint kitűnő szak­munka értékes, hanem alkalmas arra is, hogy ki­olvassuk belőle a következőkben azokat a terveket, amelyek a propaganda és racionális továbbképzés terén a Vízművek) vezetőségét foglalkoztatják. A nagyvárosok elektromos- és gázüzemei — így a székesfővárosi Elektromos Művek és Gázművel: is — az általuk szolgáltatott közszükségleti cikkek­nek: az elektromos áram- és gázfogyasztásnak, va­lamint az energiákat felhasználó berendezési tár­gyaknak (világító, hűtő, főző, melegítő stb.) pro­pagálására általában élénk és sokoldalú tevékeny­séget fejtenek ki. Felmerül a kérdés, vájjon a Vízmüveknek hasonló propagandára szüksége van-e és ha igen, milyen mértékben és formában. Eddig ezt a kérdést meglehetősen mostohán ke­zelték, abból az elgondolásból kiindulva, hogy a Vízművek nem haszon elérésére törekvő vállalat, hanem olyan közüzem, amely az élet feltételeihez elsősorban szükséges közszükségleti cikk előállításá­val, nevezetesen a jó ivóvíz termelésével foglalko­zik. Ez igaz, azonban korántsem jelenti azt, hogy a propaganda-kérdés a Vízművek főcéljával, a za­vartalan, egészséges vízellátással ne volna ossz­Tóth és Társa hajUtottszékgyár Kispest, Kfapka-u. 29. szám. Ce/efon: 149-230. VASGERENDA, VASÚTI SIN, húzott és öntött vascsövek legolcsóbban kaphatók FEJTŐ BÉLA VÁCI-ÚT 37. SZÁM alatti vasteepén Telefon: 291-253 TÚRRA ADOLF KŐBÁNYA. VÁLLALKOZÓ, KÖF ÜKÉ SZELŐ TELEPE Budapest, XI. kér., Horthy Mlklós-út 103. szám. T • 1 • f o n: t ft 6 — 08 6. Zagora Zoltán Mükönyvkötészete Különleges naptárak, irodai újdonságok, reklámcikkek üzeme Budapest, Vili,, Eszterházg-u, 20, ö Telefon: 136-911. Langermann frigyes LAKATOSMESTER BUDAPEST, XI., VERPELÉTI Úí 5. SZÁM TELEFON: 259-730 vJWö# divtáé 2,8~°* gépészmérnök, malomipari szakértő iroda: Budapest, XII!., Lehel-utca 72. SUDAPCSIIGEPSZIJGYÁR VACZI f ESI VEREK Telefon : llS-ftOő Budapest VI., Vilmos csöszőr-űi 15/d. , A BAZILIKÁVAL SZEMBEN KÉSZÍTMÉNYEI: Elsőrendű hollandi crouponból készült speciálisan könnyű fajsúlyú szíjak, cseres és elírom gépszíjak, textilgyári szíjak, különleges »zí.ak, varró- és kötőszíjak, gőmbzsinór, karmantyúk, scdrótőmlők (nitscbelhosen). fítyolosztószíjak stb. — Felszólításra szaktan áccsal ás ár­ajánlattal szolgálónk. hangba hozható. Ez a propaganda azonban nem csupán a többletfogyasztás propagandája, hanem tágabb értelemben az egészség, az egyén és nemzet kulturpropaganda,ja is. A Vízmüvek bizonyos értelemben eddig is fog­lalkozott propagandával, mert kiállításokon vesz róe*t, lapok és évkönyvek részére tájékoztató és ismeretterjesztő közleményeket ad, látogatókat ka­lauzol az üzemeken végig, sőt legutóbb közérdekű oktatófilmet is készíttetett, végül nem egy nyilvá­nos előadás keretében ismertették már illetékes szakemberek a Vízművek egy-egy nagyobb létesít­ményét. Mindezek azonban nem programszerűleg, meg- szervezetten és intézményesen történtek. Az intéz­ményes propagandakérdést háromféle szempontnak kell vezetni. Első a gazdasági szempont. Bár a víz kiszolgá­lása nem tekinthető kereskedelmi vállalkozásnak, a helyes előrelátás, az időnkint szükséges bővítések miatt kielégítő és megnyugtató bevételi többletre kell célszerűen törekedni. Nem közömbös a bevételi többlet a községi háztar­tás számára évröl-évre beszolgáltatandó megtakarí­tási összegek, valamint az alkalmazottak fizetés javítása és a jóléti és kulturális intézmények fej­lesztése szempontjából sem. A víz árának időközönkint való emelése nem lehet járható út, hanem inkább a vízfogyasz­tás észszerű növelése volna célszerű. Megállapítható, hogy a fogyasztás, illetve a ter­melés növekedése az önköltségi árra csökkentőleg hat. Zürich, ahol napi 300 liter a fejenkinti fogyasz­tás, Berlin, Milánó, Drezda, Athén, Rotterdam, Stockholm példák erre, ahol a fogyasztók a fo­gyasztás arányában jelentős kedvezményben része­sülnek. A másik az egészségügyi szempont, amely azt diktálja, hogy a jó víz olyan, mint a jó levegő: sohasem lehet belőle elég. A propaganda harmadik célja o felvilágosító szempont. Oktatásra volna szüksége az építtetőnek, tervezőnek, iparosnak és a vizet használó közönség­nek. Kellő felvilágosítás után sok kellemetlenségtől szabadulnának meg az érdekeltek. Ezenkívül belső oktatásra van szükségük az üzemek műszaki köze­geinek), a házvizsgáló ellenőröknek, mérő-leolvasók­nak, házi szerelőknek. Szorosan ide kapcsolódik a tudakozó, különösen az építkező közönség felvilá­gosítása. Magasabb fokozatú munka azután a mér­nökök és üzemi tisztviselők továbbképzése a szak- irodalom, szakelőadások, szakvizsgák, tanulmány­utak, tanfolyamok révén. Részletesen foglalkozik ezután a propaganda eszközeivel, amelyek között legelsőrangú a sajtó. Érdekes a propagandatevékenység szolgálatában a műszaki dokumentáció. A dokumentációs központok létesítése nem régi keletű, de máris széles alapokon nyugvó nemzetközi tevékenység A dokumentáció fogalma jelenti mindazt a tevékenységet, ami bár­minemű ismeretanyagnak vagy bármely adatforrás céljára alkalmas tárgynak keletkezésére, felkutatá­sára, gyűjtésére, osztályozására és használatára vo­natkozik, amely valamelyes tanulmányozás, tudo­mányos kutatás vagy bizonyítás céljára alkalmassá válhat. Az ilyen dokumentációs központok felállítása nálunk is folyamatban van. Az országos központnak egyik helyi szakegyede a Vízművek dokumentációs centruma. ALAPÍTVA: 1888. LOÜENCZDÁNIEL Cégtulajdonos : özv. LORENCZ DAniELNÉ Épület- és díszmúbádogozási, víz-, gőz- és légszeszvezetők szere- lóai és egészségügyi, lrözp. fűtés berendezési, vállalat. _________Iroda és műhely: II., MARGIT-KÖRÜT 69. T.: lftg-268 fi zu. OJÁGH ÁRPADHÉ BUDAPEST, II., BIMBÓ-ÚT 17. Telefon: 154-426. Aoélplombák mindenféle óéira, nagyság­ban és színben. Szalagplombák. Ládaplom- bák. Hordólemezek. Plombázó fogók. Jegy- lyukasztó fogók. Konzervbontó kések. Ezen a téren a Székesfőváros Vízmüvei folyó- iratgyüjteményével, lapszemléjével, múzeumával, film- és fénykópgyüjtemónyével, előadótermével, ki­állítások rendezésével, általában a vezetőség kultu­rális érzéke, ösztönző példája és az alkalmazottak ilyen irányú tevékenysége révén már jelentős ered­ményeket ért el. Kiegészíthetné még a propagandát a közmüvek információs irodájának felállítása, amely egyré<szt a felek idejét kímélné, másrészt az alkalmazottakat mentesítené hiábavaló kérdexőskö- déstől. ■■■«——Wksmm—— » Előléptetések a Rimamurányinál. A Rimamu- rány-Salgótarjáni Vasmű Rt. igazgatósága Tetmajer Alfréd üzem igazgatót és Pattantyús Á. Imre mű­szaki tanácsost a műszaki igazgatói címmel ruházta fel, dr. Orbán László, Kucsera Emánuel, dr. Sik- lóssy József, dr. Zorkóczy Dénes, Schulz György 6s dr. Biró János cégvezetőket igazgatóhelyettesekké és vitéz Endrényi Gyula, dr. Perczel Géza, Lauter Henrik) és Antal Ernő társulati főtisztviselőket cégvezetőkké nevezte ki. A Dräsche új cégvezetője. A Kőszénbánya ’s Téglagyár Társulat (Dräsche) dr. Porges Aurélt a vállalat érdekében kifejtett munkássága és kiváló szaktudása elismeréséül cégvezetővé léptette elő. Brabécz Alfréd a Hitelbank biztosítási osztáiyá* nak vezetője. Dr. Brabécz Alfréd, a Magyar Álta­lános Hitelbank igazgatója eddigi munkabeosztásá­nak megtartása mellett a bank biztosítási osztályá­nak vezetését is ellátja. Brabécz Alfréd a Hitelbank vezetőségében eddig is tevékeny és eredményes mun­kát fejtett ki és kiváló tehetségét ezután a biztosí­tási osztály élén is érvényesítheti. A Községi Takarék részvényeinek lajstromozása a tőzsdén. A Budapest Székesfővárosi Községi Taka­rékpénztár bejelentése alapján tudomásul vette a Tőzsdetanács, hogy a társaság az alaptőkét 108.000 darab, egyenként ICO pengő n. é. új részvény kibo­csátása útján 21 600.000 pengőre emelte fel; elren­delte a tanács, hogy a társaságnak 216.000 darab, egyenként 100 pengő n. é. részvénye lajstromoztassák és a hivatalos forgalomnak a pénzintézeti részvé­nyekre történő kiterjesztésétől fogva jegyeztessék a tőzsde hivatalos árjegyzőlapjában. A Baross Szövetség székházavató ünnepség« november 16-án, szerdán este fél 6 órakor lesz. Beszédet mondanak vitéz József Ferenc dr. királyi herceg, Sztranyavszky Sándor dr., Bornemisza Géza és Ilovszky János. Az avató ünnepségről a vele kapcsolatos magyaros divatbemutatóról és kiállítás­ról a rádió helyszíni közvetítést ad. A fcöztokedést az államrendőrség ez alkalomra úgv szabályozta, hogy a járművek felhajtása az Eszterházy-utcán át a Sándor-ntca irányából történjék. A gyalogosan érkezők a Szentkirályi-utca. az Eszterházv-utca és a Múzeum-utcán át, de csak a járdán közelíthetik meg az avató ünnepség székhelyét. A Rimarnnránvi öt pengő osztalékot fizet. A Rim amur qmy-Salg ó-Tar jó ni Vasmű Részvénytársa­ság igazgatósága az eléje terjesztett 1937(38. üzlet­évi zárszámadásokat megvizsgálta és jóváhagvta. A vállalat üzleti forgalma 76.4 millió pengőt tett ki és a mérleg 2.403 310 P 12 f tiszta nyereséggel zárult. At. igazgatóság a november 26-ára egybe­hívandó rendes közgyűlésnek részvényenként, mint a múlt évben, 5 pengő osztalék kifizetését, 150 000 pengőnek a társaság különböző jóléti alapjaira. 100 000 pengőnek közjótékonysági és egyéb közcé­lokra fordítását, fogja javaslatba hozni. Alaptőke-tranzakció a Draschenál. A Kőszén­bánya- ’s Téglagyár Társulat Pesten (Dräsche) no­vember 15-én tartott rendes közgyűlése elhatározta az alaptőkének 800.000 pengőről 2.4 millió pengővel 3.2 millió pengőre való felemelését 60.000 darab 40 pengő n. é. új részvény kibocsátásával. A vállalat 1937. üzletévi mérlege 2,194.007 pengő veszteséget mu­tat ki, amelyet a korábban elhatározott alaptőke- leszállítás révén rendelkezésre álló 2.2 millió pengő részbeni felhasználásával fedeznek. r 71. jótékonycélu m. kir. állami sorsjáték Főnyeremény 40.000 aranypengő 18.729 nyeremény 275.000 pengő értékben Nyeremények­20.000 arany P. 10.000 arany P. 2-szer 5.000 arany P. és mé; A-szer 2.500 arany P. 6-szor 2.000 arany P. 20-szor 1.000 arany P. számos nagyobb és kisebb nyeremény, melyeket mind készpénzben fizetnek ki. Húzás december 7-én. Sorsjegyárak : Egész: ar. P. 3.— Fél : ar. P. 1.50 A nyeremények számát és összegét a múlthoz képest emeltük. Kapható minden osztáiysorsjegyfőárusítónál, va'amint az összes dohánytőzsdékben. Postai rende’éseket a pénz e'ö- zetes beküldése ntán azonnal teljesít a székesfővárosi m. kir. Pénzügyigazgatőság, Budapest, V. Szalay-ntca 10.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom