Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-01-26 / 4. szám
Budapest, 1938 január 26. Számolni kell az építkezési konjunktúra csökkenésével Lendületet egyedül a kispolgári lakások termelésére ösztönző kivételes adókedvezmény adhat A legutóbbi két esztendő folyamán, mindig az év elején jelentek meg a Fővárosi Hírlap feltűnést keltő cikkei a várható építkezési tevékenységről. Katona János építő-mérnök, törvényhatósági bizottsági tag állította fel ezt a „jóslatot“, mely úgy az 19«%., mint az 1937. évre nagyon optimista volt, holott ugyanakkor mindenfelé csüggedt híradások párén - tálták el előre az építési konjunktúrát. Mint a fejlemények mutatták, az optimista megállapításoknak volt igazuk, a már néhány év előtt megindult építkezési kedv nagy mértékben fokozódott. A most megindult 19.38. év kilátásairól is megkérdeztük amely ezeknek a szempontoknak beteljesedését a legjobban szolgálja. Ezt az irányt pedig az az egészséges elgondolás szabja meg, hogy a modern lakáskultúrát nélkülöző kispolgárság kerüljön ki végre azokból a lakásokból, amelyekből olyan sok van a főváros belső, sűrűn lakott részein és amelyek egészségügy és a kisembert is megillető életnívó tekintetében igazán nem felelnek meg a mai kor követelményeinek. Ehhez képest nem lehet vitás az irányelv, amelyhez az 1938. évre várt különleges adókedvezményeknek igazodnia kell. És ha ez az irányelv mégis vitás lenne, meg kell ismételnünk a Fővárosi Hírlap hasábjain már nem egyszer elhangzott megállapításainkat, hogy az évek óta folyt komoly lakásépítkezés éppen a kispolgárság számára nem termelt lakásokat, akik ezekre közegészségügyi és szociális szempontból a legjobban rá vaunak utalva. — Amiként az új adókedvezmény hathat ösztönzőleg az 1938. évben hiányzó lakásépítési kedvre, éppen úgy hozhat közegészségügyi és szociális tekintetben segítséget a kispolgárság szódé© rétegei számára, ha feltételeiben a modern és higiénikus, de azért kispolgári igényeknek megfelelő kislakásépítést támogatja. Ennek a gondolatnak szolgálatára hozott 1937. április 21-én határozatot a főváros közgyűlése, amelynek értelmében a polgármester felterjesztéssel fordult a pénzügyminisztériumhoz. Intézkedés ebben a kérdésben még nem történt, de most időszerűvé vált az építkezésnek ebbe a mederbe való terelése, amikor amúgy is szükség van a különleges építési adókedvezményre, hogy a tartózkodó tőkét az építkezésre ösztönözze. Korszerűen átépítik és modernizálják a sertésváiihidat Nincs kilátás a magas húsárak esésére Katona János törvényhatósági bizottsági tagot, akitől a következő, az építkezésekre befolyást gyakorló hivatalos fórumok és a legszélesebb körök legnagyobb figyelmére méltó választ kaptuk: — Amíg az előző években, talán sok más véleménnyel szemben, a fővárosi építkezéseket illetőleg határozott optimizmussal vártuk a közeledő tavaszt, — és amint a legutóbbi évek eredményei mutatták, feltevéseinkben nem is csalódtunk, — a mostani év elején, hiába szeretnők, nem találunk okot az optimizmusra. 1938-ban közel sem látjuk a tőkének az építkezés iránt azt az érdeklődését, aminő 1936-ban vagy 1937-ben megnyilvánult. — Mutatkozik ugyan bizonyos mozgolódás toldalék, átalakítás és kisebb üzemi épületek, raktárak, garázsok és hasonlók építésére, azonban — eltekintve nagy intézetek egészen komoly nyugdíjintézeti és más jóléti bérházainak építésétől, — nagyobb bérházak építése iránt alig tudunk a legutóbbi éviekhez hasonló elhatározást vagy csak érdeklődést is. — Ennek a gazdasági és szociális vonatkozásban is nem éppen kedvező kihatású körülménynek meg van a magyarázata, amely mögött kettős okot találunk. Véleményem szerint az 1937. év utolsó negyedében a fejlődésében megállott gazdasági konjunktúra ezidőszerint bizonyos óvatosságra készteti a tőkét és egyelőre a várakozás álláspontjára helyezkednek azok is, akiknek az építkezéshez szükséges tőkéjük rendelkezésre állana. — Másik nyilvánvaló ok az ideiglenes és különleges adómentességi rendeletnek az 1937. év decemberének végén történt lejárata, — a főváros néhány speciálisan elbírá/l/t területének kivételével, — ami azt jelenti, hogy az építkezésekre ösztönző hatékony erő megszűnt. — A tőkének az építkezési iránti érdeklődését kedvezőtlenül befolyásoló gazdasági okot megszüntetni semmiféle fórumnak nem áll módjában, mert a gazdasági konjunktúrában mutatkozó, noha egyelőre csekély mérvű visszaesés nem kizárólag hazai tünet, hanem világjelenség. Speciálisan az építkezési kedvet illetőleg ehhez kapcsolódik még az a körülmény is, hogy a tőke a sötét felhőktől nyugtalanított külpolitikai láthatárt valamivel tisztábbnak ítéli meg és nem siet a minden értékváltozással szemben legbiztonságosabbnak vélt ingatlanban menedéket keresni, mert nagyobb kamatozást vár a mobil tőke más gyümölcsöztetésétöl. Bár ezt a felfogást helytelennek tartom, meg kell állapítanom, hogy a tőkét ebből a feltevésből arra az elhatározásra áthangolni, hogy a még mindig jól kamatozó építkezést válassza a gyümölosöztetésre, nem lehet, annál kevésbé, mert világjelenségről lévén szó, a mi illetékes fórumaink hatalmi körén kívül esik. — Hogy ez így van, annál szükségesebbnek mutatkozik az építkezési kedvet gátló másik oknak a megszüntetése, ami igenis, hatalmában van a fővárosi építkezésre ható illetékes tényezőknek. A kormányzatnak, az összes adottságok figyelembevételével, sürgősen kell foglalkoznia a különleges adómentesség kérdésével, hogy megindítsa a lecsökkent építkezési kedvet. Eltekintve magában az építkezési munkában jelentkező gazdasági érdektől és a városfejlődéstől, szociális, közegészségügyi és kulturális szempontok teszik feltétlenül szükségessé a szépen megindult építkezés folytatását, még pedig abban az irányban, Victora és Társa orvosi fecskendők gyártási és javítási üzeme Budapest, 1., Maros-utca 27. • Telefon: 155-192. MACSKÁSY ÁRPÁD okleveles gépészmérnök műszaki vállalata, tervez, szerel és Szállít vízvezetéki, csatornázási és gáz- berendezéseket, szivattyútelepeket, mindennemű központi fűtést, kazánházi- és szellözőberendezéseket. Budapest, VI., Dessewffy-u. 5. Tel: 127-670. A közélelmezési ügyosztály már néhány év óta foglalkozik a vágóhidak modernizálásának kérdésével. Nagyszabású terv alakult ki a sertésvágóhíd és marhavágóhid egyesítéséről, azonban erről a szép gondolatról a gazdasági okok miatt le kellett mondani egyszerűen azért, mert ez a megoldás huszonöt- millió pengőbe kerülne. Maradt tehát az egységesítés terve helyett a vágóhidaknak külön-kiilön való fejlesztése. Ezen a téren, mint illetékes helyen értesülünk, ha a törvényhatósági bizottság is úgy akarja, legközelebb nagyobb arányú munkák meg- indulása várható. Elsősorban a sertésvágóhíd modernizálásáról van szó, még pedig több évre terjedő munkaprogram szerint. A program első részlete a nagy vágócsarnok teljes átépítése lesz, amelynek terve már el is készült. Az átépítés célja mindenekelőtt a sertésvágóhíd kapacitásának emelése. Ezt sürgőssé teszi az a körülmény, hogy a folyó év első felében életbelép a vágóhídon a 8 órai munkaidő, amely természetszerűleg a kapacitás fokozását teszi szükségessé. Az átépítési tervvel és annak költség- vetésével legközelebb foglalkozik a közgyűlés. Megköveteli a sertésvágóhíd korszerű átépítését a változatlanul tartó erős hús- és zsirexport, amely hatalmas mérlegjavító haszna mellett élénk szerepet játszik a kitartó hús drágaságban is. A nagy élő és vágott sertésexport ellenére is nem látszik indokoltnak a sertéshús fokozott drágulása, miután nagy sertéskészletek vannak. Ezzel szemben azonban a hizlalás tempója nem kielégítő. A magas marhaárak alakulásában a hatalmas méretű export mellett még mindig szerepet játszik az áraknak 1931-iki nagy leromlása és az állomány rablóg'azdaságos pusztítása. A marhánál is csakúgy, mint a lónál, hosszú időre van szükség, amíg a pusztulás utókövetkezményei eltűnhetnek, míg a gyorsabban fejlődő sertésállomány már a múlt évben kiheverte az 1934. év bajait. A húsárak jelentős változására egyelőre semmi kilátás sincsen. Abból az áresésből, amelyet egy esetleges száj- és körömfájás idézne elő, igazán nem kérünk. A járvány, amely igen nagy mértékben pusztított Fran- ciaországban, ahonnan Angliába is elhurcolták és elég veszedelmes mértékben lépett fel Németországban, Svájcban és Ausztriában, gyengébb mértékben Csehszlovákiában és Jugoszláviában, Magyarországot eddig elkerülte. A tél folyamán már fenyegetőnek látszott a helyzet, de a nagy hideg megállította a járványt és most remélhető, hogy intenzivitásából veszíteni fog. A vágóló ára változatlanul magas, de ez szinte már mellékes körülmény, mert vágóló úgyszólván nem kerül a piacra. A főváros heti szükséglete 150—250 darab között ingadozik, a legutóbbi hetipiacokon pedig mindössze 7—8 lovat sikerült vásárolni. Három bét előtt érte a Községi Lóhúsüzemet az a meglepetés, hogy 27 vágólóhoz jutott a budapesti piacon. A régebbi időben a szükségletnek 60—70 százalékát lehetett Budapesten kielégíteni, a többit pedig vidéken vásárolták. Igazán a végső időben, de még nem elkésetten sikerült a fővárosnak a földmívelésügyi minisztertől a vágólóbehozatali engedélyt megszerezni. Azóta minden akadály nélkül folyik az import, amelyet Jugoszláviával kezdtek meg, utóbb Romániát is igénybeveszik. Mint a legelső alkalommal, úgy szükség szerint ismételten 2000—2000 vágóló behozatalára adott a földmívelésügyi miniszter engedélyt, ami körülbelül háromhónapi szükségletet elégít ki a belföldön vásárolható, csekélyszámú vágóló hozzászámításával. Az engedély legutóbbi megújítása alkalmával téves híradások j Mentek meg, holott ezen a téren semmiféle új akció nem történt, mert programszerű- leg bonyolódik le a vágólóimport. A jugoszláv és román vágólovakat élősúlyban 32—34 filléres kilogrammonkénti áron vásárolja a lóhúsüzem, de esetenként felemelkedtek az árak 37 fillérig is. Hasonló árakat fizetnek a belföldi vágó- lovakért is. Prima minőségű vágólovakban volna ugyan annyi kínálat, hogy a fővárosi szükségletet ki lehetne elégíteni, az árakat azonban a lóhúsüzem megfizetni nem tudja. Ausztria, amely a prima magyar vágólovak legnagyobb részét megvásárolja, élősúlyban 80 garast is fizet kilogrammonként. Ausztria mellett Franciaország és Belgium vásárol még magas áron magyar vágólovakat. Az aránytalanul alacsonyabb árak, melyeket mi fizetünk, is magasak a lóhúsüzem áraival szemben, aminek bizonyítéka a 97.000 pengős deficit. Szendy Károly polgármester azonban semmi körülmények között sem engedélyezné a lóhúsüzem árainak emelését, mert a legszegényebb néposztály, amely a lóhúst fogyasztja, teherbíróképességének a legvégső határáig jutott el a mai ráfizetéses árak mellett is. „CSILLAG törvényes védjegyű ka/ánkö meglát] ó COMPOSITUM OK, KAZÁNOK, KÖZPONTI FŰTÉSI BERENDEZÉSEK, BOYLEREK, MÓTORHÜTŐK, ............................. .................r_ . ,...J stb. részére. KAZÁ NKŐPOR VÁLLALAT KOVÁCS I. BUDAPEST, XIV., Amerikai-út 21. © TELEFON: 296-161. Pál Sándor kofa r agómester Budapest, Telep : Lakás : III., Béesi-úí 20.009. ILL, Tavasz-u. 1. Elvállal kő- és inűkőépítkezósi munkákat. TELEFON: 122—972 ló- és pépgyár r. t. AZ 1896 ÓTA FENNÁLLÓ FRÜSSLIH UNTÁL BUDAPEST, VI., HORN ED E-U T C A 4. SZ. Készít legmodernebb szerkezetű és a legkényesebb igényeket kielégítő személyfelvonókat, paternoster felvonókat, mindennemű teherfelvonót, emelőberendezést; vállal szakszerű javítást, m' szaki ellenőrzést és karbantartást. 12.000 berendezés. TOLNÁI FERENC Bpest székt sfőv. gázmüvei igazolt gázszerelő vállalkozója Központi fűtés, vízvezeték és csatorna és egyéb egészségű gyi berendezések vállalata. Budapest, IV., Irányi-utca 1. © Telefon: 386-650. JlaköHVzüi József leszerszámvereték, csat- és lánc- készítő, épület és műlakatos BUDAPEST, IX., BOKRÉTA-UTCA 5. Te!.: 187-967. Schütz Testvérek, BUDAPEST, II., KÁPLÁR-U. 9. könnyűfém—dugattyú Telefon: fehór-csapágytém ! 1-630-99. GYÁRTMÁNYAI KIVÁLÓAK I
