Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-10-19 / 42. szám
Budapest, 1938 október 19. 3 immmt vált az új Nemzeti Színház Delfinek megállapítása November i-én megkezdik a Viggdzo-teiken az Akadémia bérpalotájának építését A rohamosan kiépülő Károly-körúton november első napján monumentális palota építését kezdik meg. A fővárosi egyik legforgalmasabb, legexponáltabb pontján, a Károly-körút és Rákóczi-út sarkán építteti fel a Magyar Tudományos Akadémia az örökségtől tulajdonába átment Vigyázó-félc épülettömb helyén bérpalotáját. Az Akadémia és a Közmunkatanács között az építkezést megelőzőleg hosszas tárgyalások folytak, miután a Közmunkatanács a fővárosinak ezen a reprezentatív kereszt- útján térszerű teret óhajt kiképezni és erre a célra a bérpalotát úgy a Károly-körúton, mint a Rákóczi- úton az utat mai vonalánál lényegesen beljebb kell megépíteni. Az 550 négyszögöles Vigyázó-féle telekből ilyenformán 187 négyszögölet közterület számára kellett átadnia az Akadémiának. Miután a tárgyalások eredményesen befejeződtek, az Akadémia most már hozzá kezd ehhez a nagyszabású építkezéshez. A bérpalota dr. Hiiltl Dezső műegyetemi tanár, műépítész terve szerint épül. Ha emeletes lesz, a lekerekített sarkon a párkánymagasságból egy emelettel kiemelkedő oromzattal. A szomszédos Rákóczi-úti Georgia-palotának az j Akadémia épülő új palotájához csatlakozó szárnya már alkalmazkodik a Közmunkatanácsnak ahhoz a tervéhez, hogy ezen a ponton tér alakuljon és ebhez képest a Rákóczi-út vonalánál már beljebb épült. Az Akadémia új palotája ezt a vonalat követi a Rákóczi-úti frontján és a Károly-körúti frontján is egészen a Károly-körúti szélső szárnyig, ahol több méterrel kiugrik és úgy csatlakozik a Károly- körút 3. számú bérpalotához. Az Akadémia épülő palotája időszerűvé teszi, hogy a Nemzeti Színház régi helyén, a Rákóczi-út és a Múzeum-kőrút sarkán ideiglenesen épült földszintes üzletház sorsa felett határozzanak. A Közmunkatanács terve szerint bármilyen épület is kerül erre a sarokra, annak is az útvonaltól beljebb kell épülnie, mert csak így alakul ki a tervezett térség. A tér kialakítására vonatkozó terv már végleges, nincs eldöntve azonban a nagy probléma, hogy az Akadémia palotájának pandán ja a régi helyén felépülő új Nemzeti Színház lesz-e, vagy pedig más épület• Értesülésünk szerint ebben a kérdésben rövidesen döntés történik. Ebhez a döntéshez szava van a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak, a közmunkatanácsnak és székesfővárosnak. Ez a Nemzeti Színbáz-probléana legutoljám az érvényben levő fővárosi költségvetés múlt évi tárgyalása alkalmával került napirendre, amikor is Gazdy Jenő törvényhatósági bizottság tag indítványt nyújtott be a közgyűléshez annak érdekében, hogy az új Nemzeti Színház a régi helyén épüljön fel. Az indítványt, amelyet Gazdy Jenő, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja nevében nyújtott be, a közgyűlés magáévá is tette. Most, hogy az Akadémia építkezésével a Nemzeti Színház problémája aktuális lett, kérdést intéztünk ebben az ügyben Oazdy Jenő törvényhatósági bizottsági taghoz, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta: Egy éve, a költségvetés tárgyalásakor, a XIV. fejezetnél az éjjeli órákban került felszólalásomra a sor. Akkor fejtettem ki, hogy a Nemzeti Színháznak a régi helyén kell maradnia. Nemcsak az a körülmény követeli ezt, hogy — köztudomás szerint — a telket kifejezetten a Nemzeti Színház céljaira adományozta a Grassalkovich- család, de így kívánják a nemes tradíciók is, amelyek ehhez a helyhez fűződnek. Hiszen itt bontotta ki szárnyait a magyar színjátszás az ország fővárosában és tudjuk jól, hogy úgyszólván az egész ország hordta, össze az itt épült Nemzeti Színház épületét, minden rendű és rangii polgárának egy- egy téglájával, amellyel a Magyar Géniusz hajlékához sietett bozzzájámlni. — Annál is inkább kívánatos ez a megoldás, mert erre a régi helyre szabva olyan terv áll rendelkezésre — a Tőry- és Pogány-féle tervre gondolok —, amelyet annakidején megboldogult gróf Kle- belsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter is magáévá tett és amely tervet azóta a tervező építőművészek a változott viszonyoknak megfelelően úgy alakították át, hogy az minden kívánalmat a legnagyobb mértékben kielégít. Ezzel nem akarok reklámot csinálni az építészeknek, azonban hivatkoznom kell arra, hogy ezt a tervet a legkiválóbb szakértők is tökéletes megoldásnak találták, még pedig az összes tér- és közlekedési viszonyok figyelembevételével. — Nézetem szerint — amint ezt múlt évi felszólalásomban kifejtettem — a Nemzeti Színháznak nem csak azért kell eredeti helyén felépülnie, mert ahoz a nemes tradíciók fűződnek (amit ugyan sokszor elhanyagoltunk, ellentétben nagy nemzetekkel, amelyek féltékenyen őrzik kultúráld« emlékeiket), de azért is, mert az újabban felmerült elhelyezési tervek közül sem az Erzsébet-tér, sem a Vilmos császár-úti úgynevezett fórum-elgondolás szerinti terv nem látszik alkalmasnak a megoldásra. Egyéb okok mellett a legjelentősebb érv az első terv ellen, hogy az Erzsébet-teret a parkszegény fővárosban feláldozni nem szabad, a Nemzeti Színháznak a Vilmos csiszár-útra való helyezése pedig közlekedési szempontból nem volna keresztülvihető. Budapestnek sokszor terhére írták, hogy minden kulturális erőt a fővárosban egyesít és ezért már nem egyszer próbálkoztak a decentralizáció gondolatával. A fővárost illető megállapítás nem egészen helytálló, mert Budapest nemcsak az ország szíve, hanem az ország kirakata is: minden nemzeti és kulturális élet itt lobog legerősebben. Kiviláglik ez a nagy kultúrerő abból a beszélgetésből is, amelyet a Fővárosi Hírlap munkatársa folytatott dr. Némethit Károly tanácsnokkal, a közművidősügyi ügyosztály vezetőjével, aki a főváros legközelebbi kulturális poi'gramjáról a következőket mondotta: — A mostani nehéz idők nem nagyon alkalmasok kulturális intézmények fejlesztésére, de a főváros igazi erejét talán azzal dokumentálja legjobban, hogy még most is fejleszteni tudja kulturális intézményeinket, sőt újakat is tudunk felállítani. Éppen ezért örömmel jelenthetem, hogy a székes- főváros közművelődési ügyosztálya a napokban elrendelte a kiscelli kastély átalakítási és karba- helyezési munkálatainak megkezdését. Komoly jelentősége van ennek a rendelkezésnek, mert ezzel egy új múzeum alapjait vetjük meg. Ebben az átalakított és stílusosan berendezett kastélyban helyezzük el a megnagyobbított székesfővárosi történelmi múzeum anyagát. Minden nagy városnak megvan a maga történelmi múzeuma, amelyikbe nemcsak a lokalpatrioták járnak hangulatért, hanem amely a külföld érdeklődését is felkelti. Nekünk is volt; történelmi múzeumunk, de már évek óta a helyiség alkalmatlansága miatt nem igen lehetett a kitűnő történelmi anyaghoz hozzáférni. A történelmi múzeumban, amely egyelőre még a Városligetben van, rövidesen hozzákezdenek az átköltözés előkészítéséhez ás a jövő esztendőnek kétségkívül nagy eseménye lesz az új székesfővárosi történelmi múzeum megnyitása. A múzeum nemcsak új helyiségbe költözik, hanem megfelelőbb környezetben ki tudjuk állítani azt a nagyszerű anyagot, amelyet évtizedek fáradhatatlan munkájával szedtünk össze. — Budapest múltjának emlékei a föld alatt vannak, az ásatásokat tovább folytatjuk és az eddigi eredmények nagyon biztatóak. Olyan sikeresen dolgoztunk, hogy most már különleges eredményekről számolhatunk be. A katonai amfiteátrum romjainak feltárása tovább folyik és a Nagyszombat-utcában rövidesen Európa egyik legnagyobb római katonai szinháza tárul majd az érdeklődők szeme elé. Idegenforgalmi szempontból is nagy jelentősege lesz annak, hogy ezeket a romokat elő tudtuk tárni. — A Székesfővárosi Képtár az idei nyáron már a közönség elé került, de még csak nagyon kevesen ismerhették meg, mert csupán néhány hónapig volt nyitva, amikor az Eucharisztikus Kongresszus külföldi vendégei és a Szent István évre ideérkező külföldiek, valamint a világ minden részéből idezarándokolt külföldi magyarok a magyar szobrokban és festményekben gyönyörködhettek. Az átmenetileg megnyitott képtárt bezártuk és hozzáláttunk a központi fűtőberendezés elkészítéséhez. Ezzel Mindezek mellett nyomósán szól a színháznak régi helyén való felépítéséhez az is, hogy annakidején a nemzetközi zsűri is ezt a helyet tartotta d legalkalmasabbnak. Megengedem, hogy a Gr ássál kovich- telek se a legideálisabb hely színház céljára, de az összes felmerült terv között mégis ez a legmegfelelőbb. — A mai viszonyok között végül még az sem esketik ügyeimen kívül, hogy pénzügyi szempontból is legalkalmasabb ez a megoldás, miután itt a telek már rendelkezésre áll. Míg ezzel szemben a Fórum-megoldás csak az Erzsébet-tér és Vilmos császár-út közötti terület rendezésével volna megoldható, ami vitéz Irsy Lászlónak, a Közmunkatanács alelnökének nemrégen tett nyilatkozata szerint tekintélyes összeget emésztene fel a szükséges kisajításők miatt. — Ügy érzem, mindezek az okok elég nyomatékosak arra, hogy a Nemzeti Színház a régi helyén épüljön fel. Ezt a gondolatot nagy súllyal támasztja alá a székesfőváros közgyűlésének említett indítványom elfogadásával hozott határozata, amelyben „felhívja a polgármestert, hogy a Nemzeti Színház helyének megállapítására vonatkozó tárgyalásoknál a régi helyen való mielőbbi felépítés mellett foglaljon állást.“ lehetővé vált, hogy a főváros szívében, az Egyetem-utcában lévő képtár teljes intenzitással kapcsolódjék be a város kulturális életébe. A múzeum a nyáron bemutatott formájában csekély változtatással hamarosan újra megnyílik. — Valaki egyszer gúnyosan jegyezte meg, hogy Budapesten a háború óta sokkal több érc- és márványmagyar született, mint ezer év alatt. Annyi bizonyos, hogy Budapest fejlesztése és szépítése érdekében a Ti utóbbi időben nagyon sok történt és a közterületeken igen sok új szobor talált elhelyezést. A közműleődési ügyosztály most dolgozza ki a főváros szoborállítási programját, amely még több fórum előtt kerül megvitatásra, de annyit megállapíthatunk már is, hogy a művészi programnak előre meghatározott, céltudatos irányba való beállításával előnyösen tudjuk befolyásolni a városkép kialakítását. — Még egy érdekes művészi akcióról számolhatok be. A székesfőváros által kiírt rézkarc-pályázatról van szó, amelynek a közművelődési ügyosztály nagy fontosságot tulajdonít. Olyan kiváló magyar rajzolók vannak, hogy világviszonylatban is megállják a helyüket és ezektől az elsőrendű művészektől szép eredményeket várhatunk. Minden város igyekszik kedveskedni a vendégeinek és mi ezt a célt a rézkarcokkal is szolgálni akarjuk. Az ügyosztály a főváros vendégeként Budapesten tartózkodó előkelőségeknek alkalomadtán egy-egy budapesti tárgyú rézkarcot óhajt ajándékozni. Ezzel nemcsak az idelátogató idegent tiszteljük meg, hanem az ügyosztály elgondolása szerint a művészi rézkarcok a főváros részére propagandacélokra is igen alkalmasak és maradandó értékűek lesznek. — A magyar művészeknek már eddig is jó hírük van külföldön. Ezek a rézkarcok elkerülnek a világ minden részébe és a magyar művészek kiválóságéit fogják hirdetni. Ezért írta ki az ügyosztály a rézkarcpályázatot, amellyel egyúttal a kiváló művészek ügyeimét a budapesti témákra akarja terelni. Budapest festői témákban igen gazdag és a magyar képzőművészetnek méltán szerepelhet modellul. — Tovább folytatjuk tudományos tevékenységünket is. Hamarosan megjelenik a „Tanulmányok Budapest múltjáról“ című hatalmas munka hatodik kötete. Budapest múltjának minden fontosabb mozzanatát igyekszünk kikutatni és a tudományos körök figyelmét a magyar fővárosra irányítani. — Beszámolómat talán azzal fejezhetem be, hogy hamarosan lejár a Ferenc József festészeti és szépirodalmi pályázat, amelynek odaítélése azután rövidesen megtörténik. Képzőművészeti és irodalmi körökben, — mint minden évben, — ezúttal is nagy az érdeklődés a pályázat iránt. ............... . Na pfényre kerültek az aquincumi ásatásoknál az ókor legnagyobb katonai színházának romjai Két muzeum megnyitása — Elhelyezik az új szobrokat Elkészüli a székesfőváros kulturális programja
