Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-01-26 / 4. szám
Huszonöeiedil* évfolyam Budapesí, 1938 január 26. 4. szám Eíöff;z©Sési ár: EGÉSZ É¥RE ....................24 PENGŐ FÉ LÉVBE ........ 12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes JBUSz-pawilSonokban FELELŐS SZERKESZTŐ: DACSÓ EMIL BHea^riimnuri ■■..... ME GJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, ¥3., ANDRÁSSY-ÚT 60. TeSef©ns ‘33T>15 - Pestacsekk: 40.424 Jövő évben megkezdik az ötéves pénzügyi program végrehajtását Harrer Ferenc nyilatkozik^ székesfőváros pénzügyi helyzetének megalapozásáról Nqgy*Budnpesí Ha néhai való jó Polónyi Géza néhány órára félbeszakítaná mostanában az örök nyugodalmat ós körülnézne a sáros magyar földtekén, bizony nagyon csodálkoznék. Vájjon azé iá harcolt-e ő, meg a többiek, —- jóhiszemű kemény legények — évtizedeken lát a Közmunka- tanács ellen, hogy most ez a Közmunkatanács egyszerűen felülkerekedjék és egészen kivételes hatalomra tegyen szert. Nem is hatalomra, sokkal többre: óriási munkaterületre. Polónyi Géza — bár ő, maga is a Közmunkatanács akkor még nagyon kényelmes székében fejezte be gazdag életét, — évtizedeken keresztül harcolt a közgyűlési teremben, meg a képviselőházban is azért, hogy töröljék el a föld színéről a Közmunkatanácsot, mint tökéletesen haszontalan és fölösleges intézményt. Ma pedig itt van előttünk a városrendezésről _ és_ építésügyről szóló törvény, annak végrehajtási utasítása és evvel kapcsolatosan számos nagyfontosságú kormányrendelet, amelyek február elsejével miár életbe is lépnek. Ezek a rendeletek pedig” nem kevesebbet mondanak, mint hogy — ha formailag nem is, — de a valóságban és lényegileg eljutottunk Nagy-Budapest gondolatának megvalósulásához és eljutottunk oda, hogy ennek az eszmei Nagy-Budapestnek igen fontos kormányzó ós parancsoló tényezője lesz a Közmunkatanács. A városrendezésről és építésügyről szóló törvényt kísérő egyik rendelet megjelöli azokat a városokat és nagyközségeket, amelyek a törvény rendelkezései szempontjából a székes- főváros környékéhez tartoznak. Ezek pedig a következők: Újpest, Rákospalota. Kispest, Pestszentlőrinc, Pestszenterzsébet és Budafok megyei városok, valamint Pestújhely, Rákosszentmihály, Sashalom, Mátyásföld. Cinkota, Rákoskeresztúr, Pjálkosliget, Rákoshegy, Rákoscsaba, Vecsés, Pestszentimre. Soroksár, Csepel, Albertfalva, Budatótény, Pesthidegkut és Békásmegyer nagyközségek. ^ Egy óriási vármegye, egy valóságos országrész ez, amely mint mondottuk, valósággal az eszmei Nagy- Budapest megalapozója. Mindezek a hatalmas városok és községek, azoknak rendkívüli nagy lélekszámú: a Közmunkatanács munkakörébe kerül. Hiszen ezekben a városokban és községekben február elsejétől kezdve a városrendezési terveket a Fővárosi Közmunkák Tanácsa fogja megállapítani és az építésügyi hatóság is másodfokon a Fővárosi Közmunkák Tanácsa lesz. Az egyik nagyfontosságú jelentősége ennek a kormányrendelkezésnek az, hogy a Közmunkák Tanácsának munkaköre hatalmasan kibővül, a másik pedig, hogy ezek a községek és városok építkezésük, városrendezésük szempontjából egységes, nagyszerűen bevált vezetés alá kerülnek. Hiszen meg kell állapítani, hogy különösen a legutolsó időben a Közmunkák Tanácsa a fanatikus munkaszeretettől fűtött, nagy koncepciójú Besenyey Zénó dr. vezetésével Budapesten is rendkívüli munkát végzett, óriási teljesítményekkel írta be nevét Budapest történetébe és az alkotások egész sora valósult meg a Közmunkák Tanácsának tervei alapján. Hogy csak futtában említsük meg ezeket a _ nagy alkotásokat: mindenekelőtt itt pompázik a gyönyörű Horthy Miklós-híd, amely ^ ríj városrészt nyitott meg a fejlődés számára. Hatalmas lendülettel kezdődött meg a Madách Imre-sugár- út kiépítése. A Margithíd kiszélesítésével pe- ■ dig egyik régi nagy alkotásunk nyert új éle- ttét. A Dunapart rendezése és a gyorsforgalmi főút kiépítéso mind régi vágyak megvalósulását jelenti, a Margitsziget gyönyörű újjá- teremtése pedig az idegenforgalom hatalmas tényezőjévé vált, ugyanakkor pedig már készen állnak a tervek az óbudai híd megépítésére és a városnak a másik végen való új föllendítésére is. Most ez a hatalmas munkaerő, ez a termékeny alkotótehetséget képviselő szerv: a Közmunkatanács belekapcsolódik Budapest környékének fejlődésébe is. Jogosan mondjuk csodásnak azt, amit a Közmunkatanács az A főváros második szanálása most már gyors tempóban közeledik befejezéséihez. A takarékossági bizottság javaslatait a pénzügyi bizottság pénteken tárgyalja és utána hétfőn, e hó 31-én, a közgyűlés is elfogadja a defioitmentes költségvetést. Ezzel azonban még nincsen teljesen befejezve a kérdés. Az a cél, hogy Budapest fejlődését és nyugodt pénzügyi kormányzását évekre biztosítsák. Ezért van szükség a nagy pénzügyi program megállapítására. Az előkészítési munkálatokban tevékeny részt vett Zsitvay Tibor dr. mellett Harrer Ferenc dr. felsőházi tag, ny. alpolgármester, aki. a nagyjelentőségű problémákról és a kibontakozás lehetőségeiről a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: —• Annyi már bizonyos, hogy a deficitmentes költségvetés a határidőre készen lesz. A kormány ragaszkodott a január 31. dátumhoz, holott a múlt esztendőben a múlt évi költség- vetést csak a nyár elején hagyta jóvá. A rövid határidő miatt a problémák megoldását ketté kellett választani. Először elkészítjük a belügyminiszter leirata értelmében a deficitmentes költségvetést. A Fővárosi Hírlap már ismertette Szendy polgármester és Zsitvay Tibor kibontakozó javaslatait. A most meginduló tárgyalásokon a különböző indítványokat ösz- szeegyeztetjük és a legmegfelelőbb megoldást keresztülvisszük. Ilyen körülmények között ennek a mostani deficitmentes költségvetésnek inkább csak formai jelentősége van. Ezzel korántsem akarom lebecsülni annak a nagyfontosságát. hogy sikerült összeállítanunk a hiánynélküli költségvetést, de a tulajdonképem feladat: Budapest pénzügyeinek végleges rendezése, illetve a magyar főváros pénzügyi egyensúlyának helyreállítása. Ez már nem fog olyan könnyen menni, de azért ezen a téren is tisztában vagyunk már a tennivalókkal. Ötéves akcióprogramot dolgozunk ki, amelynek első esztendeje az 1939. év lesz. A nagy programra végrehajtásához a következő évben feltétlenül hozzálátunk. — Hallottam már különféle javaslatokat emlegetni. Beszélnek kisebb vagy nagyobb kölcsön közeli felvételéről,^ ezek azonban még csak nagyon korai találgatások. Az tény, hogy az ötéves program hitelpolitikai kérdésekkel is kapcsolatos. Konverzió és hitelproblémák feltétlenül felutolsó években Budapesten alkotott, de ugyanakkor a környék is egészen vérmes reményekkel tekinthet a jövő felé. Előbb majd a városrendezési terveik^ simulnak^ Budapestnek, az anyavárosnak városrendezési terveihez. Előbb majd ez az egész kis országrész egyöntetű, harmonikus szépségben fog fejlődni. Azután jön, mert jönnie kell az eszmei Nagy-Budapest után, a valódi Nagy-Budapest. Hiszen a városrendezések nyomán mindig új élet. új fejlődés fakad és a kifejlődött, a vetődnek, amelyeket tényleg meg kell majd oldani. — Eszerint tehát a rendezést három részre oszthatjuk: 1. február 1-ig elkészül az 1938. évi deficitmentes költségvetés; 2. februárban megkezdődnek a tanácskozások a főváros gazdasági helyzetének organikus rendezéséről. Ezek a megbeszélések húsvétig feltétlenül befejeződnek. 3. Még a nyári szünet előtt realizáljuk az általános rendezés eredményeit az 1939. évi költségvetés előkészítésében, amelynek összeállításában most már az önkormányzat erősebben folyik bele. Ha az elintézett három nagy munkát elvégezzük, úgy legjobb tudásunk szerint megtettük a kötelességünket Budapest közönségével szemben. — Mi van tehát a kölcsön felvételével? — vetettük fel a kérdést. — E tekintetben nem kétséges a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának álláspontja. Zsitvay Tibor pártelnök álláspontját éppen a Fővárosi Hírlap-ban fejtette ki. Elvileg nagyon helyes az, hogy a beruházásokat kölcsönből fedezzük. Ilyen megoldásra szükség van. A tárgyalások során majd eldől, hogy miket számítunk tulajdonképpen beruházásoknak és viszont milyen munkálatok azok, amelyek nem sorozhatok ebbe a kategóriába. Az ország gazdasági helyzete szempontjából is meg kell tárgyalni a kormánnyal a kölcsön felvételének körülményét. Az bizonyos, hogy eddig minden ilyen kísérlet elől elzárkózott a kormány, most azonban a főváros és a kormány között lezajlott pénzügyi tárgyalások során biztosítást kaptunk arról, hogy az esetleges kölcsön felvétele elől a kormány sem zárkózna el és megadná a beleegyezését. Amikor már tisztában leszünk azzal, hogy milyen beruházások szükségesek és ennek költsége milyen összeget igényel, azonnal tárgyalhatunk a kormánnyal az esetleges hitelművelet nagyságáról. Zsitvay Tibor pártelnökünknek mindenki által helyeselt felfogása az, hogy a főváros a gazdasági élet nyugodt menetét nem veszélyesztetheti azzal, hogy a beruházásokat megakassza, hiszen az ipar és a kereskedelem feltétlenül számít a fővárosnak ilyen irányú tevékenységére. Amint a fővárosnál minden kérdést tisztáztunk, ezeknek a nehéz kérdéseknek elintézése már sokkal könnyebbé válik. —- Lehet még fokozni az üzemek hozzájárulását a főváros háztartási költségeihez? —• Az üzemek hozzájárulásának tekintetében az iizempolitikai bizottság már alapos taszéppé érett és gazdasági erejében is megnövekedett környék Budapest számára is kívánatossá válik. Nem kell Budapestnek majd félnie attól, hogy Nagy-Budapest tönkreteszi a régi Budapestet. Nem kell félni attól, hogy az új, grandiózus, talán kétmilliós város fölemészti az egymilliós város minden erőit. Akkor aztán valóra válhatik Nagy-Budapest, amelynek egész területén nemcsak a város- rendezés, de a kultúra, a közegészség és a köz- biztosság is egységes lesz.
