Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-09-28 / 39. szám
2 Budapest, 1938 szeptember 28. suk és a jövő szempontjából azt biztosíthassuk. Megvan minden remény arra, hogy az adminisztráció és az önkormányzat ösz- szefoffásának meg- lesz a kívánt eredménye. Azt már a legutóbbi nyilatkozatomban is ^hangoztattam, hogy a költségvetés bevételi tételei nem emelkednek, illetve nagyobb arányú emelkedésre számítani nem lehet, ellenben olyan új szükségletek jelentkeztek, amelyeknek fedezéséről feltétlenül gondoskodni kell. Ezeknek az ügyeknek elintézése most folyamatban van és az önkormányzat tényezői elé olyan javaslatokkal tudok lépni, amelyek a megfelelő kibon ta'k ozást megho zz ák. — Mikor kerül nyilvánosságra a költség- vetés? — kérdeztük. — Ez a 12-es bizottság munkájának menetétől függ. Ahogy én látom a. helyzetet, a hét végére a költségvetés teljesen készen lesz és nem lesz semmi akadálya annak, hogy előbb a Ennek a lapnak hasábjain sokszor írtunk már Budapestnek füsttől terhelt levegőjéről. Valahányszor a Bakteriológiai Intézet megfigyeléseiről kiadja hivatalos jelentését, mindig az elszörnyűködés vihara zúg végig a fővároson. A felzúdulás azonban pár nap után elcsendesedik s marad minden a régiben. Mi azonban és mindazok, akik Budapestnek szerelmesei vagyunk, akik a tiszta levegőt a székesfőváros egész jövő fejlődése szempontjából szoktuk értékelni, a füsttől elszennyeseclett levegő ténye felett nem tudunk napirendre térni. Nem közömbös a főváros levegőjének tisztasága egyfelől azért, mert a milliós Budapesten az ország- népességének kilencedrésze él, másfelől azért, mert a főváros idegenforgalma úgyszólván az egész ország idegenforgalmát jelenti s nem közömbös különösen azért, inert a tisztátalan levegő teljes mértékben lerombolja azokat az értékeket, amelyeket Budapest számára a fürdők természeti kincsei képviselnek. A felsorolt fővárosi és egyben nemzeti érdekeket érintő szempontok parancsolják, hogy Budapest levegője tisztaságának biztosítása érdekében minden lehetőt elkövessünk. A Bakteriológiai Intézet legutolsó jelentéséből azt olvassuk, hogy a legutolsó három év alatt nemcsak hogy nem csökkent a levegő tisztátalansága, de még erősbödött az elszennyeződés. A jelentésnek az a része, amely kiemeli, hogy mind a belső, mind a külső városrészeknek nagyobb a fertőzött volta, mint az. angol és német városoké, annak dacára, hogy ott a nagy ipartelepek miatt sokkal inkább lenne várható a levegő magas füsttartalma, egyenesen megdöbbentő. Waldbauer dr., a bakteriológiai jelentés szerkesztője, nagyon helyesen mutat rá arra, hogy ennek a tarthatatlan állapotnak a. helytelen fűtési rendszer az oka• Ha ezt az okot nem ismernők, ha száz szakértő kétségbevonhatatlanul meg nem állapította volna már azt, akkor érthető lenne, hagy nem tudunk ellene semmit tenni, így -azonban teljesen megfoghatatlan, hogy tíz esztendő óta hiába küzdünk ellene. Mindenki előtt ismeretes, hogy a főváros elsősorban a külföldi magas kalóriája kőszenek tüzelésére van berendezkedve, de nemzetgazdasági okokból egyik napról a másik napra át kellett térnie a házai barnaszenek használatára. Mikor azonban a kormányintézkedés megtörtént ebben az irányban, nem történt meg a. rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a fűtési bér evezéseket alkalmas kazeinokkal és füstemésztő készülékkel lássák el. A kormány részéről -ebben az irányban csak figyelmeztetések történtek. Még a közüzemeknél is megelégedett a kormány a barnaszén elégetésére szükséges kazánok beszerzésével, a füstemésztő készülékekről azonban egyáltalán nem esett szó. A füstkérdés tárgyában megtartott ankétokon bebizonyosodott, hogy vannak igen jó füstemésztő készülékek, amelyek a, füst kártékony anyagainak 98 százalékát el tudják tüntetni. Igaz, hogy az ilyen berendezések költségesek, de az is igaz, hogy ezek a költségtételek említésre sem méltók azokhoz az óriási károkhoz képest, amelyeket a levegő tisztátalansága okoz. A barnaszén magában véve is sok kormot ad, mert súlyának nagy százaléka elég- hetotlen anyag. Még súlyosabbá teszi a szennyező hatást a harna szénnek brikett formában való feldolgozása, mert a barnaszén porkötő anyagául a kátrányt, ezt a kifejezetten füstképző terméket használják fel. A nehéz gazdasági viszonyok és bizonyos gazdaságpolitikai szempontok Franciaországot is arra kény szerit el lék, hogy az alacsony kedóriájú szenek fokozott felhasználásál rendelje el. Ott azonban egyidejűleg a fiistemésztő berendezések alkalmazását is kötelezővé tették. Amíg a magyar kormány és a főváros is rá nem ilép erre az útra, a probléma nem juthat nyugvópontra. Természeti erőktől, aminő például a szél áramlása, nem várhatjuk ennek a kérdésnek megoldását. A távfűtés gondolatára is szokott utalás tör- ü-nni. Ez annyiban függ össze a problémával, hogy a fiistemésztő berendezések beszerzése az ilyen váísajtó képviselői előtt ismertessük és azután a kinyomatott példányt a törvényhatósági bizottság minden egyes tagjának megküldjük, ügy gondolom, hogy a költségvetést csütörtökön vagy pénteken nyilvánosságra hozhatjuk. Így azután marad még elég időnk a letárgyald« ra. A polgármester nyilatkozatából kitűnik, hogy a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának régi kívánsága most már teljes mértékben teljesült: az önkormányzat nem a számok tömkelegét kapja kézhez, hanem az autonómia a költségvetés összeállításában is cselekvőén részt- vesz. Ennek nagy jelentőségét lebecsülni nem lehet és valóban csak ilyen rendszerrel lehetséges az, hogy Budapest még a mai súlyos időkben is tovább fejlődik és együttes erővel sikerül a, székesfőváros jövőjének nyugodt menetét biztosítani. lalatok részére kevesebb gondot okoz s már a szén jobb elégetése céljából is előnyös. Alig volt még kormány Magyarországon, amelynek a kifejezetten politikai célkitűzések mellett -annyi gazdasági és közegészségügyi programja lett volna, mint a mostaninak. Teljes joggal elvárhatjuk tehát, hogy a főváros vezetőségével karöltve, amely a város közegészségügyének fejlesztése érdekében minden áldozatot kész meghozni, megtegye azokat az intézkedéseket, amelyek nélkül Budapesten tovább pusztul az emberi egészség, tovább pusztul a növényzet, tovább pusztulnak még a terméskőből faragott szobrok, vagy a terméskővel burkolt monumentális épületek is, mert a levegőbe jutó füst, korom kénsavtartalmának semmi sem tud ellent- állani. Népszámlálást rendeztek a budapesti fák és bokrok birodalmában Rendkívül érdekes, hatalmas méretű munkát készített el Király Kálmán tanácsnok rendeletére a fővárosi kertészet. Összeírta Budapest valamennyi fáját, bokrát, díszcserjéjét a ligetekben, parkokban és az összes közterületeken. Nagyrészt fajtánként történt ez az összeírás, amely a főváros növényvilágának valóságos népszámlálása, a Tabán parkjáról azonban egy még részletezőbb munka készült: olyan térkép és ezzel együtt olyan jegyzék, amelyben minden egyes fa, díszcserje, rózsalő és évelő növény neve és helye pontosan meg van határozva. Ebben a nagyterjedelmű „katalógusban“ 37.000 fa- és díszcserje, ezenkívül hatalmas számú évelő növény van feltüntetve. 2500 a fák száma a 1500 a fenyőké, 4000 a rózsatőké. A fák között vezet 280 tölgy, 270—270 akác és több fajtájú nyirfa, 189 hars. Kolo- rado- vagy ezüstfenyőből 500, fekete fenyőből 350, kék fenyőből 140, tiszafából 120, borókafélékből 70 díszíti a parkot. Ezek mellett bükk, nyárfa, gyertyán, juhar- félék, kőrisfa, bálványfa, vadgesztenye, .szilfa, platán, mogyoró, eperfélók. japán akác, szivarfa, ostorfa, olajfűz, gledicsia, amerikai étié, vasfa, papirszeder díszalma és sok másféle fa sorakozik a jegyzékben. A cserjék között 4500 darabbal van képviselve több válfajban az orgoífa. a romantikus tabáni orgonák emlékeztetőjéül. Rózsatőből 4000 darabot;ültettek. A rekordot 6000 spirea tartja. Ezenkívül borbolya, berkenye, fagyai, kökény, magnóliák, labdarózsa, bodza és a díszcserjék egész sorozata váltakozik a tabáni parkban. A tabáni park területéhez tartozik a Gellérthegy egész északi oldala mintaszerű kertészeti rendezettségével, de ezzel szemben másféle érdekességeket mutat a téli oldal. Itt női a félte őrzött Peganum Har- mala, a török pirosító, amelyet -a törökuiralom hagyott itt. A megállapítások szerint a török idők emlékei a déli oldal fügefái és őszibarackjai is. Több más növényérdekesség is található ezen a területen, köztük olyanok, amelyek nem szeretik a kertészeti gondozást. Az öntözést, a „jómódot“ nem bírják el, hanem vadon tenyésznek. Itt indult meg az elszakított, magyar országrészek jellegzetes növényeinek telepítése is. azzal a gondolattal, hogy ebből a gyűjteményből Nemzeti Park alaktdjon. A feladat nem könnyű, mert a leggondosabb telepítés után sem marad meg minden növény a budapesti égöv alatt. Vagy pedig átalakul, mint például a havasi gyopár, amelynek gyöngéd hófehér színe zöldcsszürkésre változott. A tabáni növényzet „katalógusa“ legutóbb a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának pár téri eke ziele előtt is szerepelt. Dr. vitéz nemes Juhász Jenő törvényhatósági bizottsági tag, a Nemzeti Park gondolatának propagálója szólott meleg elismeréssel arról a szép munkáról, amelyet térképpel és összeírással a fővárosi kertészet végzett. Piperkovics Bátor és Slankovics Szilárd halála Két érdemes közéleti férfiéi halt meg a héten, akik mind a ketten előkelő, magasrangú főtisztviselői voltak Budapest székesfővárosnak és 1920- ban mentek mind a ketten nyugalomba. Az egyik P i perkovic s Bátor ny. helyettes alpolgármester, a másik pedig Stankovics Szilárd nyugalmazott tanácsnok. Piperkovics Bátor hosszú évtizedeket töltött a főváros szolgálatában és 1901 májusában Bárczy Istvánnal egy napon választották meg tanácsnokká, amikor is ő és Bárczy. Szabó Károly, illetve Kullmann Lajos elhunyt tanácsnokok örökébe, kerültek, Piperkovics mintaképe volt a kötelesség- tudó és kötelességteljesítő főtisztviselőnek, aki különösen közigazgatási ismereteivel szolgálta, kiváló eredménnyel a fővárost. Mint tanácsnok, hosszú ideig, 1908-ig a tanügyi ügyosztályt vezette, majd a katonai ügyosztályt, később a középítési ügy osztályt, majd a közjogi és anyakönyvi ügyosztály vezetője lett, végül a közjótékonysági ügyek élére kerüli 1915-ben, amikor ennek az ügyosztálynak a háborús években rendkívüli feladatköre, óriási felelősségteljes munkája volt. 1919-ben a kommün után a fővárosi tanácsnokok ugyanazoknak az ügyosztályoknak a■ vezetését vették át, amelyeknek élén a proletárdiktatúra kitörését megelőző napon állói tak, Bódy Tivadar polgármester az első tanácsülésen a harmadik alpolgármester helyettesítésével Piperkovics tanácsnokot bízta meg, aki egyben a közjótékonysági ügyosztály élén is megmaradt. Stankovics Szilárd városi pályafutásánál,- egyik legkiemelkedőbb pontja volt az, hogy hosszú éveken át Budapest nagy polgármesterének, Bárczy Istvánnak legbizalmasabb munkatársa, titkára volt. Tudásával, szorgalmával, szeretetméltó modorával nagy megbecsülést és sok barátot szerzett ebben az állásában, A háborús esztendők alatt mint főjegyző Folkusházy Lajos közélelmezési tanácsnok mellett folytatott rendkívül terhes és eredményes munkát, A kommün után a közjogi és anyakönyvi ügyosztály vezetését- vette üt, majd a pénzügyi ügyosztály élére került, ahol a háború és forradalmak által földúlt pénzügyi helyzet rendbehozásán nagy igyekezettel fáradozott. Stankovics Szilárd fővárosi munkáján kívül mindig élénk társadalmi életet élt és különösen mint sportember és mint sportvezér tett szert rendkívüli népszerűségre. Egyik igen nagy érdeme, hogy fővárosi tisztviselő korában a magyar sport számára nagymértékben meghódította a főváros hajlandóságait és ezen a téren nagyon sok hálával tartozik neki és emlékének a magyar sportélet. Piperkovics Bátor és Stankovics Szilárd egyszerre mentek nyugalomba, amikor 1920. októberében Sipőcs Jenő lett a polgármester és a tisztit }if.ás is megtörténi. Piperkovics Bátor még pályázott az alpolgármesteri áfflctsra, közben azonban 1 visszavonta pályázatát és nyugalomba vonult. Stankovits Szilárd mellett állást foglalt a Keresztény Községi Párt, de egy sajnálatos szervezési hiba folytán mégis kibuktatták, Vele együtt kibukott a Keresztény Községi Párt két jelöltje, Bérezel Jenő és Mahrer Aladár is. Mindenki érezte, hogy jóvátételre van szükség, ez azonban csak Bérezel Jenő esetében sikerült, míg Stankovits Szilárd a Besz- kárt-hoz került igazgatói, állásba. Piperkovics Bátort és Stankovics Szilárdot óriási részvét mellett temették el. ILYÉS SÁNDOR Te’efon: géperőre berendezett 165-241. , asztalos-munkák üzeme BUDAPEST, XI., Budaorsi-út 17Sándor festék, pipere és festőművészet! cikkek üzlete Budapest, Vili., József-körút 77. «Telefon: 130-308. RÉVÉSZ JÁNOS Központi iroda: Újpest, ösz-n. 14 Mozaiklapok, kútgyllrUk, betonciSvek, padló- és falburkolatok iAnUd : 29.-0« j gépészmérnök, malomipari szakértő | Iroda: Budapest, XII!., Lehel-utca 72. sr. j KOVÁCS JÁNOS ÜVEG CSISZOLD A ós TÜKÖRGYAR AUTÓÜVEGEZÉS Iroda és gyár: Budapest, VI., Szabolcs-u. 18/b.Tel.: 403-096 Detail üzlet: Budapest, VI., Behel-u. 33. Tel.: 498-126 Vaska György gépész-mérnök k A i p o n H f 4 t 4 *, vbmtaMk; csatornáról, fOrdő-lllvoHyá b»r*nd«ió<ttk vóüatata Budapest, II., Batthyány-utca 19. Telefon: 152-849. Ismét Budapest füstjéről Irta Magyar Miklós
