Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-08-03 / 31-32. szám
Budapest» 1938 augusztus 3. ff 7 BUDAPESTI 0ÉPSZ1IQYÁB VA€Z! TESIYÉREM Telefon : 113-505 Duűapes* vi., Vilmos csöször-ssí 15/fl. A BAZILIKÁVAL SZEMBEN KÉSZÍTMÉNYEI: Elsőrendű hollandi cronponhól készült speciálisan könnyű fajsülyü szíjak, cseres és chrom gépszíjak, textilgyári szíjak, különleges szíjak, varró- és kötőszíjak, gömbzsinór, karmantyúk, sodrótőmlök (nitsctelhosen), fátyolosztószíjak stb. — Felszólításra szaktanáccsal és árajánlattal szolgálunk. cuswis mpmhs ALAPITÄSI ÉV 1876. - Mérnöki iroda és építési vállalat ipari berendezés részére. — Gyárkéményépítés, Gőzkazánbefalazás, Ipari kemencék építése és tervezése. Budapest, l/., 1/iÁdúc-utca 19. TELEFON: 1-120-07. kompromisszumos megállapodást kötöttek. Abban állapodtak meg, hogy a kifőzdékben csak háromfajta húsból válogatott menüt szolgáltathatnak ki. Ezt a megállapodást nem tarthatták be a kitöréseik tulajdonosai, mert igen sok kisember nem tudja az egész menü árát megfizetni és csak egyes ételeket kér. Amint a vendéglősök megtudták, hogy ezek a kifőzdék a menün kívül mást is adnak, azonnal semmisnek jelentették ki a megállapodást és a hatóságoknál üldözik ezeket a kisegzisztenciákat. — A harcba beleszóltak a fogyasztók is. A kifőzdék látogatóikkal nyilatkozatokat íratnak alá, amelyben elmondják, hogy ragaszkodnak a kifőzésekhez és kérik, hogy a kormány a mostani rendszeren ne változtasson, mert különben rengeteg ember éhezni kénytelen. Ebben az ügyben is megkezdtük a tárgyalásokat az állammal és erősen bizom abban, hogy hamarosan olyan megállapodást tudunk kötni, amely minden fél érdekét kielégíti. ímD^sffGicmtsiTö Megoldja a főváros a ferencvárosi helyi hlhöto bonyolult herdeset Napirendre Merül a közraktárak koncessziója A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában nagy- I érdekű nyilatkozatot közölt Bornemisza Félixtől, a Budapesti Nemzeti és Szabad Kikötő igazgatójától, aki a csepeli kikötő fejlesztési tervének ismertető- í sével kapcsolatban rátért a főváros tulajdonában i lévő ferencvárosi Helyi Kikötőre is, amelyet nem tud kellőképen hasznosítani a főváros, viszont a kikötő átvételére nézve az állammal folytatott tárgyalások még nem vezettek eredményre. Ezeket a tárgyalásokat a közélelmezési ügyosztály folytatta, amelynek hatáskörébe tartozott a Helyi Kikötő, míg újabban a polgármester az ipari és kereskedelmi ügyosztály ügykörébe utalta. A régi problémát megoldáshoz szeretné juttatni az újonnan megalakított ügyosztály vezetője, űr. ßellczay Imre tanácsnok, aki a Helyi Kikötő kérdéséről a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta: — A Helyi Kikötő ügye nagyon bonyolult. Annakidején helyes alapon indultak el Bárczyék, mert olyan helyi kikötőt akartak építeni, ahová a hajó közvetlenül beállhat, úgyhogy az árut nem is kell vagonokba rakni, hanem kocsin be lehet szállítani a csarnokokba, sőt közvetlenül a fogyasztóhoz lehet juttatni. Azóta megépítették a Nagyvásártelepet. A nagycsarnok előtt van az ötmillió pengő költséggel kiépített gyönyörű kikötő, nagyszerű támfalakkal, pompás utakkal, jó vasúti hálózattal, éllsőnangű raktárházakkal és a legmodernebb emelődarúkkal. Vérzik az ember szíve ha arra gondol, hogy ezt a nagy értéket nem tudjuk kellő módon kihasználni. Ennek főoka az, hogy a kikötőbe csupán zsilipen keresztül juthatnak be a hajók, a zsilip pedig olyan szűk, hogy tizenhét méternél szélesebb hajók nem mehetnek át rajta. A nagyhajók tellát Közvetlenül nem állhatnak be a kikötőbe, csupán a slleppeket vontatják be, mégpedig úgy, hogy pilótahajókkal húzzák be azokat. A nagy hajók kénytelenek a kikötőn kívül megállni és így csak nagy kerülővel lehet az árut a rendeltetési helyére juttatni. — Többször felmerült már az az ötlet, hogy az állam vegye át a Helyi Kikötőt, hiszen a zsilipet már úgyis az állam kezeli. Most tanulmányozom ezt a kérdést, mert a megfelelő megoldást meg kell találni. Meg kell vizsgálni azt is, vájjon a mostani zsiliprendszer átépítése technikailag lehetséges-e? Ha úgy lehet átalakítani a zsilipet, hogy a nagyobb hajók is bejuthatnak a kikötőbe, akkor a megfelelő megoldást megtalálhatjuk. Néhány heti tanulmányozás után ezt a problémát végleg el kell dönteni. Semmiesetre sem helyes gazdálkodás az, hogy ötmilliós befektetés mellett a jövedelmünk mindössze évi 56.000 pengő legyen. De nemcsak a pénz a fontos ebben az ügyben, hanem a lakosság élelmiszerellátása érdekében kell a megfelelő döntést meghoznunk. — Kint jártam az elevátornál és a közraktáraknál is. Most éppen nincs szezon, tehát nagy forgalmat nem tapasztalhattam. A közraktárakat a Leszámítolóbank bérli, amelynek szerződése 1942-ben jár le. Addig kell eldönteni, hogy a főváros a mostani helyén megszünteti-e a közraktárakat és az elevátort, vagy pedig a koncessziót meghosszabbítja-e. Az állam nemrégen rendezett he közraktárt és elevátort Csepelen. Az a felfogása, hogy nincs értelme a város és az állam versengésének. Az érdekeket össze kell egyeztetni és úgy a fővárosnak, mint az államnak ezekben az ügyekben egyöntetűen kell eljárni. j Rendezik az ipari szakmák elmérgesedett vitás kérdéseit Beliczay Imre tanácsnok ezután ügyosztályának más aktuális kérdéseiről nyilatkozott. Ezek sorában különösen sok beavatkozást igényel az egyes ipari szakmák egészségtelen versengése, — Az ipar és kereskedelem, — mondotta a tanácsnok, — erős küzdelmet folytat, mint ahogy általánosságban is nehéz a megélhetés. Ilyen viszonyok között mindenki a darab kenyérért harcol és — valljuk be őszintén, — igen elkeseredett eszközökkel küzdenek az emberek egymás ellen. Ez az oka annak, hogy egyes ipari szakmák egymás ellen vonulnak fel és háborúskodásukban a hatóságoktól kérik a döntő szó kimondását. Egymást kölcsönösen kontársággal vádolják és azt kívánják, hogy az egyes foglalkozási ágak között a határvonalat a hatóságok húzzák meg. — A legélesebb háború az építőmesterek és a kőművesmesterek között dúl. A kőművesmester a most fennálló szabályok és törvényes intézkedések értelmében csak földszintes házat építhet, az átalakításoknál és a modernizálásoknál is csak addig mehet el, amíg szerkezeti dolgokhoz nem kell nyúlni. A határvonalat tehát elég bajos meghatározni, illetve ezekben a kérdésekben nagyon könnyen lehet vitát provokálni. — A kőművesmesterek elvállalják a kínálkozó munkát és el is végzik, de akkor jelentkeznek az építőmesterek és azt állítják, hogy a kőművesmesterek már a szerkezeti részhez is hozzányúltak, holott ehhez nem volt joguk. Jogtalanul vállalták tehát a munkát és így kontárságban vétkesek. — A sűrűn történő feljelentések során egyes kihágási fórumok több esetben egymástól eltérő módon döntöttek a felmerült vitákban. Ezeket a vitás problémákat végre rendezni kell és a jövőben ezeket a, kérdéseket csak egyöntetűen lehet kezelni. Máris érintkezésbe léptem az összes illetékes hatóságokkal. Most folynak a tanácskozások, amelyek végre ezt a régen húzódó vitát eldöntik. — Ugyanígy küzdenek egymás ellen a kocsmárosok, vendéglősök és a kifőzések tulajdonosai. Ebben az esetben nemcsak a szakmák érdekeiről van szó, nemcsak a foglalkozási ágak vitáját kell eldönteni, hanem a fogyasztók érdekeit is meg kell véde- niök a hatóságoknak, annál is. inkább, mert nagyon nehezek a megélhetési viszonyok. Egy szegény nyugdíjas, vagy egy kisfizetésű nőtlen tisztviselő nem mehet a vendéglőbe étkezni, mert a magas árakat lapos pénztárcája nem igen bírja el, Megpróbáltuk megállapítani, hogy Budapesten mennyibe kerül a menü. A legolcsóbb vendéglői menü borravalóval együtt 142 fillér, ami egyeseknek megfizethetetlenül drága. A kifőzésben jóval olcsóbban étezhetnek. Aki nem tudja a menüt megfizetni, az fogyaszthat levest és főzeléket, így a szegény emberek 40—50—60 fillérből is megebédelhetnek. — A vendéglősök ezt a versenyt nem akarják tűrni. Először azzal állottak elő, hogy a kifőzök túllépték a hatáskörüket, ezért a régi keretek közé kell szorítani őket, vagyis közvetlenül nem szolgáltathatnak ki ételt, hanem az ételeket házhoz kell szállíta- niok. Hosszas vita indult meg a vendéglősök és a kifőzök között, végül azután Őrségváltás a Kereskedelmi iánknál A nagyjelentőségű személyi változások a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetésében,, amelyeket a sajtóban elsőnek a Fővárosi Hírlap jelentett be, megtörténtek. Weiss Fülüp lemondott elnöki tisztéről és nyugalomba vonult, díszes és a magyar gazdasági életre irányító súlyú pozícióját dr. Teleszky János nyugalmazott pénzügyminiszter foglalta el, aki helyett az első alelnöki székbe dr. Chorin Ferenc másod-alelnök került. Az így megüresedett alelnöki állásra dr. Biró Pált, az igazgatóság tagját, a végrehajtóbizottság íij tagjaivá pedig dr. Fellner Pált, Haggenmacher Oszkárt, dr. Hegedűs .Lórántot és vitéz Pur oly Emilt választotta meg az igazgatóság. A végrehajtó-bizottság elnöke az erről a tisztéről lemondott Teleszky János helyett az igazgatóság bizalmából Chorin Ferenc lett. Ezzel még nem fejeződött be a magyar gazdasági élotet és a külföldi pénzvilágot egyaránt érdeklő őrségváltás. Annak második fejezete a vezérigazgatói székben történt változás. Weiss Fiilöppel együtt nyugalomba vonult dr. Stein Emil vezérigazgató is, akinek helyére az intézet elnöksége az igazgatóságtól nyert felhatalmazás alapján dr. La- motte Károlyt, Budapest székesfőváros alpolgármesterét hívta meg. Dr. Lamotte Károly a felkérésnek eleget tett és állását a főváros törvényhatósági bizottságának a nyugdíjazást kimondó határozata után, szeptember hó folyamán foglalja eh Új kereskedelmi főtanácsos. A kormányzó Quittner Lórándnak, a Magyar Pamutipar R.-T. ügyvezető igazgatójának, a Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság szakosztályelnökének, a bizottságban kifejtettt értékes tevékenysége elismeréséül a kereskedelmi főtanácsosi címet adományozta. A budapesti iparfelügyelői kerület új vezetője. Az iparügyi miniszter a budapesti iparfelügyelői kerület vezetésével Fanta Károly kir. műszaki főtanácsost bízta meg. A Goldberger Sám. F. és Fiai Rt. a napokban tartotta rendes évi közgyűlését Buday-Goldberger Leó dr. elnöklete mellett. A közgyűlés 3 pengő osztalék fizetését határozta el, amely a vállalat, vagy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank pénztáránál kerül kifizetésre. A közgyűlés dr. Buday-Goldberger Leonét az igazgatóság tagjává választotta. A Ganz Közlemények júliusi füzete is a szokott magas nívójú tartalommal és előkelő kiállításban jelent meg. A hegyi vasutak motorizliásáról, az újabb típusú Diesel-motoros kocsikról közöl a szemle érdekes, gazdagon illusztrált cikkéket és megemlékezik Horthy Mikló® kormányzónak Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter kíséretében a bud a p est-ercsi-i vonalon rendezett próbameneten való részvételéről is. KŐSZÉMBRMYR 'S TÉGLRGYRR TRRSULRT PESTEM (DRÄSCHE) BUDAPEST, KLQT1LD-ÜTCR 3. Telefon i *114-644. maim KECSE NAGY SÁNDOR Építési vállalkozó, ácsmester Budapest, X., Kereszturí-út 8. Telefon: 1—424—97. Karteien kiviül Ingói letoluOcsöiek és Idomok legelőnyösebb beszerzési forrása közvetlenül a gyárból VASÖNTÖDE KFT Budapest, VI., Váci-út 69. Telefon: 29 3-899 Dugattyús-, körforgó- és turbinaszivattyúk, tűzoltószerek, gőz-, víz- és gázarmatúrák, útépítő gépek, köztisztasági szerek, gőzfertótlenítő berendezések, JOBBAGYbarnaszéntüzelésű folyton- égő kályhák. Gépjárművek, diósgyőri golyóscsapágyak. MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI VASGYÁRAK Kereskedelmi Képviselete R.-T. Budapest. Mii, hlrai-kőrit 18. sz. TELEFON : 133-394. Levélcím : BUDAPEST 72. POSTAFIÓK: 61.
