Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-07-20 / 29-30. szám
Budapest, 1938 július 20. Szendy Károly polgármester új tisziviselővárosi épH a XIII. kerületben Megindul a Magdolnaváros nagyvonalú fejlődése Nemcsak ú;i nevet kapott az Angyalföld most a Magdolnaváros elnevezéssel, mert mint a jelek mutatják, új élete is kezdődik a XIII. kerületnek. Az új elöljáróság megnyitása önmagában fejlődést diktál és dr. Pertik Jenő, az új elöljáró, valamint a kerület bizottsági tagjai, dr. Bessenycy Zénó titkos tanácsos és dr. Hegedűs Bertalan biztosítékot nyújtanak arra, hogy ez a várt fejlődés nem fog elmaradni. Most az elöljáróság közelebbi környékének kifejlesztése van programban. Előreláthatólag ősszel megkezdik az új elemi iskola építését és a közeli időben napirendre kerül a rendőrkapitányság és az adófelügyelőség felállítása. Ezek elhelyezésére bérelt házakban gondolni sem lehet, mert alkalmas épületek nem kínálkoznak, hanem feltétlenül új építkezésre van szükség. Építkezést sürget az elöljáróság tisztviselői karának lakásigénye is. A kerületi lakásviszonyok nem nyújtanak lehetőséget a tisztviselők elhelyezkedésére és ezért a magántőkére vár a feladat, hogy új bérházakat építsen. Ennek azonban főkelléke a különleges építési adó- kedvezménynek a XIII. kerületre való kiterjesztése lenne. A kerület vezetői bíznak benne, hogy az építkezésnek ezt az ösztönző kellékét meg is lehet szerezni. A fejlődést hatalmas tempóban fogja előbbrevinni az Árpád-kőrút felépítése. Ennek a hídnak a legfőbb országút ja a XIII. kerületet átszelő Hang ária-kőrút lesz, amely rendkívüli forgalomra számít. Jelenleg ennek a forgalomnak meglehetősen útjában áll a Lehel-utca és Hungárva- körút keresztezésénél lévő piac, amelyet a HunI gária-útról el kell tolni. Ez a legközelebbi időben meg is fog történni, mert a főváros nagy beruházó programjába, amelyben négy piac rendezésére 200.000 pengőt vettek fel, a Hungária-körűti piac modernizálása is fel van véve. Amíg ezek a kérdések kiforrnak és a megvalósulás felé közelednek, Szendy Károly polgármester nagyszabású tervvel siet a Magdolnaváros fejlődésének segítségére. A főváros életében egészen új elgondolással nagyarányú lakótelepet, egészen új városrészt akar a polgármester a XIV. kerületben létesíteni. Erre a célra a Eákospatak és a főváros határa, két oldalról pedig a lehelutcai és a váciúti villamos vonalak által határolt területet, a volt Krausz— Máyer-féle telkeket szemelte ki, amelyek ma a főváros tulajdonában vannak. A főváros tisztviselői és altisztjei számára épülnének itt lakóházak, kisebb költséggel megoldható sorházak rendszere szerint. A házak földszintesek, esetleg a földszintet kiegészítő manzardos házak lennének egy-egy család számára. A házakat a főváros építené fel és ammortizációs lefizetés ellenében bocsátana a fővárosi és üzemi tisztviselők és altisztek rendelkezésére, akik így drágább hitelek és utánjárások nélkül a tulajdonukba átmenő otthonokhoz jutnának. Most van kidolgozás alatt Szendy Károly polgármester nagyszabású, szép terve, amely amellett, hogy a főváros alkalmazottairól akar gondoskodni, hatalmas mértékben szolgálná a Magdolnaváros fejlődését. 2377 egyesületben másfél millió tag van Budapesten Budapesten 2377 egyesület van. Az 1932-iki „egyesületi népszámlálás“ adatai szerint 2236 egyesületben 1,377.417 tag volt. Ezeket a számokat dr. Buziássy Károly „Budapest közművelődési viszonyai“ című értékes könyve árulja el, amely most hagyta el a sajtót a dr. Illyefalvi I. Lajos szerkesztésében megjelenő Statisztikai Közlemények sorozatában. Az 1832-iki adatokat az egyesületeknek azóta történt szaporodásával arányba állítva, megállapíthatjuk, hogy ma körülbelül másfél millió lehet az egyesületi tagok száma. Persze érdekes volna tudni azt is, hogy kik azok a rekorderek, akik a legtöbb egyesületnek tagjai Budapesten, de ezt a statisztika már nem árulja el. Az 1932-ben összeírt 2236 budapesti egyesülettel szemben a többi törvényhatósági jogú városban 1683 egyesület volt, a vármegyékben 10.446, az egész országban, Budapesttel együtt, 14.365. A budapesti egyesületek soraiban legnagyobb számmal, 585-tel szerepelnek az érdekképviseleti egyesületek, ezután következnek a sportegyesületek, amelyek száma 340, az önsegélyző egyesületeké 222, a bajtársi egyesületeké 208, -a jótékony egyesületeké 172, a társasköröké 147, a művészeti és irodalmi egyesületeké 140, a kul- túregycsületeké 139, a tudományos egyesületeké 73, Újjáalakult a Gyógyhelyi bizottság Á Reumakutató Intézet megkezdte működését A belügyminiszter legutóbb kinevezte a Gyógyhelyi Bizottság tagjait, akik július 12-én tartották dr. Karafiáth Jenő titkos tanácsos, főpolgármester elnök lésléivel alakuló ülésüket. A napirenden fontos fürdőügyi és ideigonfoirgalmii problémák kerültek megvitatásra. Dr. Karafiáth Jenő elnök bejelentette, hogy a Gyógyhelyi Bizottság Európa minden számottevő városában képviseleteket létesített és lényegesen kibővítette az orvosokkal, sajtóval és utazási irodákkal való nemzetközi kapcsolatait. Vitéz dr. József Ferenc kir. herceg felszólalásában az idegenforgalomnak minél szélesebb alapokon való kiépítését javasolta, külön ősiem ma, amikor látjuk, hogy az idegenforgalom útjában mennyi nehézség tornyosul. Helyeselte az idegenforgalmi szervek együttműködését. Nagy figyelem közben hallgatták meg dr. Karafiáth Jenő elnök bejelentését arról, hogy a budapesti Reuma- és Fürdőkutató Intézet dr. Bélák Sándor As dr. Herzog Ferenc egyetemi tanárok irányítása mellett megkezdte működését. Dr. Szebeny József főjegyző terjesztette ellő ezután a kutatóintézet szervezeti és működési szaa hazafias egyesületeké 48, a vallásos egyesületeké 31. A kimutatás 1862-ig megy vissza. Akkor az egyesületek összes száma 90 volt Budapesten. Hazafias és bajtársi egyesület az osztrák elnyomatás idején egy sem volt. 33-mal vezetett az önsegélyző egyesületek száma, a ma vezető érdekképviseleti egyesületekből mindössze 13 volt, sportegyesület és társaskör 4—4, jótékony és kultúr egyesület 10—10, irodalmi 8, tudományos 3, vallásos 2. A következő kimutatás 1878-ról szól. Hazafias egyesület abban az időben sem volt, de bajtársi már alakult 8. Még mindig az önsegélyző egey süketek vezetnek, amelyek száma 85 volt, az érdekképviseleti egyesületek kezdenek előre nyomulni, amennyiben a számuk 69. A sportegyesületek száma még mindig csak 9, de a kultúregyesiileteké már 26, az irodalmi és művészetieké 15, a tudományosoké 10, társaskör 15 van, jótékony egyesület 22, de vallásos egyesület csupán 1. A legutóbbi négy év alatt a budapesti egyesületek szánra 2236-ról 2377-re szaporodott. Alakult 306 egyesület, de megszűnt 165. Érdekes, hogy ebben a négy évben 12 új tudományos egyesület alakult, ami a jelenlegi 84-es létszámhoz képest igen jelentős, ezzel szemben mindössze 1 tudományos egyesület szűnt meg. bályzatát. Ez a közérdekű intézmény Budapest fürdőproptagandiájánalk régen érzett hiányát pótolja. A kutatómunkát dr. bilkei Pap Lajos egyetemi magántanár irányítása mellett az elméleti részben dr. Goreczky László egyetemi tanársegéd, a klinikai részben vitéz dr. Benárd Miklós tanársegéd Végzi négy gyakorlóikkal. A Gyógyhelyi Bizottságnak a belügyminiszter által kinevezett tagjai lettek: Pöltzel Jenő dr. miniszteri tanácsos, Tormay Géza dr. titkos tanácsos, Inántsy Pap Elemér miniszteri osztályfőnök, Szendy Károly polgármester, Kovácsházy Vilmos fővárosi tanácsnok, Csordás Elemér dr. tisztifőorvos, Darányi Gyula dr. egyetemi ny. r. tanár, Gidró László dr. igazgató, Halász Alfréd, Boros László dr., Csilléry András dr. v. miniszter, Gazdy Jenő ny. postafő-, igazgató, Bánlakp Géza központi igazgató, Zilahy Dezső, Benczúr Gyula dr. egy. c. rk. tanár, Bilkei Pap Lajos dr. egyetemi magántanár, Eliássy Sándor' főkapitány, Herzog Ferenc dr. egyetemi ny. r. tanár, Kotsis István dr. műegyetemi ny. r. tanár, Marenchich Ottó kormányfőtanácsos, Réthly Antal dr. igazgató, Soós Aladár dr. egyetemi c. rk. tanár, Schőltz Kornél dr. titkos tanácsos, Saxlehner Kálmán kormányfőtanácsos, Porzsolt Béla kormányfőtanácsos, Geller Mihály kormányfőtanácsos, Müller Imre dr. tartományfőnök, Bessenyey Zénó titkos tanácsos, Bogsch Aladár dr. kormányfőtanácsos, az OMIH aielnöke, Tom esik József dr. miniszteri tanácsos, egy. ny. r. tan., Gyertyánosy János dr., Vámossy Zoltán dr. egy. ny. r. tanár, Frank Miklós dr. főorvos, Némethy Károly dr. v. b. t. t., vitéz József Ferenc dr. főherceg, Stromszky Dénes igazgató. Aktuális várospolitikai kérdések a mérnöki kamara beszámolójában A Budapesti Mérnöki Kamara most adta ki évi működéséről szóló jelentését, amely több ponton kapcsolódik bele a főváros közérdekű kérdéseibe. Foglalkozik a városfelméréssel, amelyről megemlíti, hogy a költségkeret kötöttsége miatt aggályosnak látszott a magánmérnököknek a munkáknál való kellő részvétele. A Kamara küldöttségileg kérte a polgármestert, hogy a városmérésre engedélyezett hitelkeretet emelje fel. A polgármester javaslatára, a közgyűlés a hitelt 500.000 pengőre emelte fel, ami biztosítja tovább is a magánmémökök munkája számára a költségfedezetet. A hitelkeret felemelésért a Kamara köszönetét mond Szendy Károly polgármesternek, aki lelkes hive a városmérésnek és Lamotte Károly alpolgármesternek, aki szintén megértő támogatója volt a mérnöki kar kérelmének és végül köszönetét mond a törvényhatósági bizottságnak, amiért az előterjesztett javaslatot magáévá tette. Nem mulasztja el a Kamara ezúttal sem a mérnök-alpolgármesteri állás rendszeresítésének sürgetését. Ebben az ügyben a Kamara legutóbbi közgyűlésének határozatából feliratot intézett az iparügyi miniszterhez, Örömmel üdvözli a Kamara a városrendezési és építésügyi törvényt, amelynek végrehajtásától nemcsak az érdekelt városok fejlődése, hanem a mérnöki kar érdekei szempontjából is; sokat vár, így többek között azt is, hogy az iparügyi miniszter az új törvény felhatalmazása szerint megalapozhatja a hites mérnöki intézményt. A városrendezési és építésügyi törvény a terv- pályázatok szabályozása terén is új helyzetet teremtett, ezért az 1908-tól érvényben lévő tervpályázati szabályzat újjáalkotását kívánja a Kamara. Sürgősnek tartja a Kamara, hogy a házak állékonyságának megvizsgálását intézményesen rendezzék. A szakérdekeltségeknek régi kérelme ez, de az utóbbi években történt események kényszere alatt a hatóságok előtt is napirendre került ez a kérdés. Kéri .a Kamara az iparügyi minisztert, hogy ebben a tárgyban minél leőbh adjon ki rendeletét. A fővárosi vonatkozásokon kívül is sok érdekessége van az évi jelentésnek, amely megállapítja, hogy Magyarországon 10.096 mérnök van nyilvántartva. Közülük közszolgálati alkalmazott 4982, magánalkalmazásban van 3106, önálló vállalkozó 832 mérnök. IJCPHiSS FELVONÓ—GÉPGYÁR Kerekes Glas el és Ráz Budapest, V., Csáky-utca 45-47. Tel.: 29-25Pál Sándor kófaragómester Budapest, Telep : Lakás : III., Béesi-út 20.009. UI-, Tavasz-n. 1. Elvállal kő- éa műkőépitkezésí munkákat Co H 4 S Z J4MOS Gép, szellőzőberendezés és lakatosáru üzeme, Budapest, X. kér., Gergely-utea 30. Telelőn: 148-354. Exhaustorok,yent!látorok mindencélra. Szellőző, por, forgács- füstfe 1 szívó, lég-fűtő-berendezósek. Lemezmunkak. Langermann frigyes I LAívATOSMESTER BUDAPEST, X!.f VERPELÉ7I-ÚT 5. SZÁM TELEFON: 259-7S0 Vaska György gépész-mérnök központi fűlés, vízvezeték, csatornázás fürdá-szivatlyú berendezések vállalata Budapest, I!., Bctthyány-utca 19. Telefon: 152-849. Peringer Péter és Társai Vas- és fémöntőde, motoralkatrész és gépgyár Pestszenterzsébet, Baross-u. 84-86. Tét: 147-572. ........«iw—w»««« Of fenberger Miksa grafikai siaküzlet Budapest, IV., Dolmady Gyözö-u. 7. Tett 185-898. KONOTYRE szedőgópok magyaromig! rasérképTlselet*. Új éa hasan ált nyomdagépek és berendezések «zállítőja. KERNER NÁNDOR épület- és műlakatos Budapest, VI., Vörösmarty-u. 53. Tel: 127-088 HEFFER ÁRPÁD épület- és díszmúbádogos, vízvezeték- központi fűtés szerelési vállalata Budapest, V., Visegrádi-utca 8. © Telefon: II1-591.
