Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-07-20 / 29-30. szám

üzemek üzleti vállalkozások, amelyek szükség­leteikről maguk tudnak gondoskodni. Üze­meink általánosság'ban rendben vannak, jól funkcionálnak és ha beruházásokra kölcsönt vesznek fel, úgy azoknak törlesztését saját költségvetésük keretében elintézik. Az egyet­len kivétel a Beszkárt. A főváros vezetősége a közlekedés modernizálását már régen tervezi és a Beszkárt 45 milliós beruházó pro gramm­jának megvalósítása esetén ezt az ígéretét be is tudná váltani. A Beszkárt vezetősége azonban kiszá­mította, hogy a törlesztés költségeit, amelyek évi 3 millió pengőt tesznek ki, saját maga nem tudja viselni. Ezt olyan formában lehetne megoldani, hogy a Beszkárt beruházásainak annuitásos terhét a községi háztartás magára vállalná. Nem jelen­téktelen probléma ez. mert ily módon 3 millió pengővel kell megterhelni a főváros háztar­tását. — A3 millió tényleg mint teker jelent­kezne? A Beszkárt fejlesztése nem vonná maga után a jövedelmek növekedését? — Meg vagyok arról győződve, hogy ez a teher csak papíron marad meg. A Beszkárt álláspontját meg kell érteni. Nem terjeszthet elénk fantasztikus és reménybeli számítási táblázatokat. A mai helyzetet veszi alapul, amely szerint az annuitás terhét való­ban nem vállalhatja. Nekünk az volt az_ állás­pontunk, hogy ha a községi háztartás viseli a rizikót, akkor a modernizálás révén bekövet­kező többletjövedelem is bennünket illet. Ez ellen természetesen a Beszkártnak sincs kifo­gása. így remény van arra, hogy a 3 millió pengő válóban csak papíron lesz meg és a va­lóságban el fog maradni. Olyan megtakarítá­sokat érünk el majd a beruházások révén, hogy ez szinte magától értetődik. 1— Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban, — mondta ezután az alpolgármester, — Dr. Németiig Károly kulturtanácsnok hosszabb ideig betegeskedett, betegségéből azonban most már felgyógyult és ismét a régi ambícióval vezeti a fő­város kulturális ügyeit. A tanácsnok egy ideig Olaszországban időzött, ahonnét átrándult Svájcba is. A pihenését összekötötte a hivatalos dolgok el­intézésével, a külföldi kulturkapcsolatok megerősí­tése körül. Szendy Károly polgármester már régen buzgón fáradozik a külföldi városok és Budapest kapcsolatainak kimélyítésével. Ebből a szempontból nagy jelentősége volt a kultúrtanácsnok külföldi munkálkodás ának. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste dr. QLímeihy, DCároltj tanácsnokot, a közművelődési osztály vezetőjét, aki külföldi útjá­ról így nyilatkozott: • — Az olaszországi impresszióimról örömmel szá­molok be. Nem szóbeszéd, hanem valóság az, hogy az olaszok szeretnek bennünket és az olasz-magyar barátság mélyen gyökerezik. Még a legegyszerűbb emberek is kedves epizódokat beszélnek Horthy Miklós kormányzó olaszországi útjával kapcsolat­ban és a magyar szimpátiát mindenek fölé helyezik. Palermó olyan meleg szcrctetébe fogadta a magyarokat, amilyen Olaszországban is ritkaság. Kedves dolgot mondhatok el ezzel kapcsolatban. Siciliát Siculiá-nak is hívják és egy tanár komo­lyan magyarázta azt, hölgy Sicul székelyt is jelent, Ézékelyország is Siculia, tehát valami rokonságnak loell lenni Székelyország és Szicília között. A sza­vak véletlen játékáról van csak szó, de az erős rokonszenv ezt is kihangsúlyozza. — Palermoba azért látogattam el, mert az olasz egyetemeken tanuló magyar diákok gyűjtést indí­tottak, amelyből azután Boldogfai Farkas Sándor szobrászművésszel megcsináltatták Tiirr István tábornok gyö­nyörű mellszobrát. A magyar egyetemi hallgatóknak szerencsés ötletük volt a szobor megalkotása és amikor hozzánk for­dultak segélyért, a főváros készséggel sietett a tá­mogatásukra. Palormo városát nagyon meghatotta a magyarok ajándéka. A szobrot szép parkban he­lyeztek el, amelyet a szabadsághősök Pantheonjának is mondhatnánk. Ebben a parkban ugyanis 10—12 szabadsághös szobra található. Türr István szobrá­nak igen előkelő helyet adtak és a szobor feliratában meg kell említenem a költségvetés összeállításának nehézségeit. A jövőévi költségvetés előkészítésére minden szükséges lépést megtettünk. Az ügyosztályok dolgoznak és ősszel, úgy, mint eddig, majd hozzálátunk a számadások végleges összeállí­tásához. A költségvetés kereteinek összefogla­lása az idén nagyon nehéz lesz. mert igen jelentős új tételek jelentkeznek. Itt van pél­dául a légvédelem, valamint a Beszkárt 3 milliós tétele, továbbá az iskolaépítéssel és a kislakásépítéssel kapcsolatos tételek is kom­plikációkat okoznak. Az önkormányzat té­nyezőivel együtt azonban eddig is megtaláltuk minden nehéz helyzetben a kibontakozást, ez­úttal is sikerülni fog a legjobb lehetőséget kiválasztani. A beruházások problémájánál nem le- kicsinylendő kérdés az sem, mennyiben részesüljön a főváros és mennyiben a vidék a nagyarányú reformokból. Budapest az ország kirakata és ez nemcsak külsőségekben mutatkozik meg. mert a magyar főváros az alkotások terén valóban nagyon előrehaladt. Amíg egyes falvaknak nincsen ivóvizük, nincsenek olyan bekötő útjaik, ame­lyek révén egyes vidékeket meg lehet közelí­teni, amíg a falu elektrifikálása költségeinek előteremtésén fáradozik a kormány, addig vi­gyázni kell arra. nehogy a beruházásokkal túlzásba menjünk és Budapestem lukszus-beru- házások legyenek, míg a vidéken a legszüksé­gesebb beruházások elmaradjanak. A főváros és a vidék fejlődésének viszonyát eddig is he­lyes érzékkel meg tudták az ország vezetői állapítani és minden remény megvan arra, hogy most is előre tudunk jutni a fejlődés országutján. Lamotte Károly alpolgármester nyilatkozatából kiderül, hogy a főváros vezetőségét az országos problémák is erősen foglalkoztatják és az ősszel meginduló önkormányzati életnek az lesz a legfon­tosabb feladata, hogy a beruházások ügyében meg­találja a megfelelő megoldást. Türr tábornok magyar vonatkozásait erőteljesen ki­hangsúlyozták. — De nemcsak ebben az esetben mutatták meg a palermóiak szereiteitüket a magyarok iránt, mert megható az is, hogy a rotoli temetőben lévő magyar hősi emléket is gondosan ápolják. Palermoba került magyar hadifoglyok közül többen meghaltak. Ezeknek sírja fölé tizenhat esztendővel ezelőtt emlékművet állítottak. Azóta nincsen olyan hazafias ünnepség, amelybe bele ne vonnák a ma­gyar hősi emlék megkoszorúzását. — Nekünk magunknak is részünk volt abban a meleg barátságban, amely Palermóban tapasztal­ható. Meghívtak a Giuseppe Garibaldi cirkáló fé­nyes ünnepségeire. Olaszországban az a szokás, hogy a hadihajóknak gyönyörűen hímzett lobogókat ajándékoznak, amelyeket azután a tengeri ütköze­tekben a hajó ormára felhúznak. Az ilyen hadilo­bogókat a legfényesebb ünnepségek keretében adják át. Erre aiz ünnepségre meghívták Villám követet, Iíoltay Kaszner Jenő egyetemi tanárt, aki a kul­tuszminisztériumot képviselte és aki a római egye­temen a magyar nyelv tanára. A fővárost én kép­viseltem. Ott volt még az ünnepségeken Horváth István, az olaszországi magyar egyetemi hallgatók egyesületének elnöke és meghívást kapott Farkas Sándor szobrászművész is. A hivatalos ünnepséget megelőzően egy nappal külön megtiszteltetésben is volt részünk. Meghívtak bennünket a hajóra és a modern cirkáló minden kis apró részletét bemu­tatták. Amikor a hajóról távoztunk, a magyarok tiszteletére a hajó 21 ágyulövést adott le. Palermóban az ünnepségek nem akartak végetérni. Maga a város ebédet adott tiszteletünkre. Itt a pol­gármester volt a házigazda, egy másik lakomával pedig a törvényhatósági tanács elnöke tisztelt meg bennünket. Nálunk a törvényhatóság elnöke a főpol­gármester, ott azonban ezt a tisztet a törvényható­ság egyik tagja tölti be és így ez a meghívás nagy megtiszteltetést jelentett. Palermónak és Budapest városának kapcso­lata különben már hagyományos. — Tavaly Budapest vendége volt Noto Sardegne polgármester, egy hetet töltött nálunk a családjá­val együtt és őszinte barátságot kötött Szendy Ká­roly polgármesterrel. — A másik hivatalos látogatás Genfbe szólított. Itt Liszt Ferenc lakóházára emléktáblát helyez­tünk el. Az emléktábla Budapest főváros ajándéka, Velies svájci magyar követ mondotta az ünnepi beszédet és utána a magyar követ fogadást rendezett. A vá- ros vezetőinek magyaros vendégszeretetben volt ré­szük és a fogadóestély magyar jellege mindenben kidomborodott. A svájciak művészi élményben is gyönyörködtek. Böszörményi Nagy Béla, a Zeneaka­démia legfiatalabb tanára Liszt-dalokat adott elő olyan nagy sikerrel, hogy. ami Svájcban igen rit­kán főidül elő, addig tapsoltak, amíg- ráadást nem adott. Genf és Budapest barátkozása anny ira előre­haladt, hogy az én látogatásomat Genf város részéről már vissza is adták. Marius Nőni genfi kultintanác-mi k ezen a héten Budapestre érkezett és három napig itt tartózko­dott. Meglátogatta valamennyi kultúrintézményün­ket és a Fővárosi Képtárról különösen nagy elis­meréssel nyilatkozott. Nagyon fonins volt számunkra ez a látogatás és örültünk őszinte elragadtatásának, mert Budapestre Prágából jött és a csehszlovák köztársaság fővárosa is mindent megtett, hogy Genf elismerését kihar­colja magának. Az olasz eseményeknek bizonyos mértékig folytatása lesz Budapesten is. Ugyanaz a szobrász, aki Türr István szobrát mintázta meg, szép szobrot készített Buda­pest részére is. Boldogfai Farkas Sándor művészi Madonnáját a pasaréti franciskánus templom előtt állítjuk fel, abban a kis parkban, amely az autóbuszmegállónál alakult ki. Ez a szobor lesz Budapest legújabb szobra, amely a Szent István-ünnepre már állni fog. Maga a szobormű 2.80 méter magas, talapzattal együtt- pedig 5 méter magas lesz. A munka nagyon jól egyesíti a modern művészetet az imponáló szob­rászati tudással. Talán egy kissé szokatlan, hogy Szűz Mária arcáról bizonyos aszkétizmus sugárzik, de a komoly művészek a legnagyobb lelkesedéssel nyilatkoztak az új felfogásról. — Ebben az évben még egy másik szobrot is felállítunk. Októberben lesznek a Kölcsey-ünnepségek s ebből az alkalomból a Bat thány-téren fel­állítjuk a költő szobrát, — Mikor lesz a Fővárosi Képtár megnyitása? — kérdeztük. — Egyelőre a Fővárosi Képtárt nem nyitjuk meg, hanem becsukjuk. Szendy Károly polgármes­ternek volt az az elgondolása, hogy az Eucharisz­tikus Kongresszus idejére idelátogató idegeneknek feltétlenül be kell mutatni a Fővárosi Képtárt, ame­lyet csak úgy lehetett megnyitni, hogy siettünk a Károlyi-palota átalakításával és bizony a frissen festeti falakra akasztottuk a képeket. A. falak ned­vesek és ha a képek sokáig a vizes falakon marad­nak, úgy kár esik bennük. Éppen ezért úgy dön­töttünk, hogy télire leszedjük a képeket és jövő nyáron a kiszáradt falakra újra felakasztjuk. Nagy eltérés a rendezésben nem lesz. A Biedermeyer rész továbbra is megmarad. A mostani rendezéssel szemben legfeljebb annyi lesz az eltérés, hogy egyes művészeknek külön szobát adunk. így szó van arról, hogy Mednyánszky művészetét külön bemutatjuk egy teremben. Lesznek még apróbb változások, de ezek nem lényegesek. Sármezey Antal oki. mérnök, út-, vas ú t-, ■ csatornaépítési vállalkozó■ Budapest, XL, Kemenes-u. 4. Telefon: 259-486. J AZ 1896 ÓTA FENNÁLLÓ TELEFONJ 128—97*. FREISSLER ANTAL tehon«- él népjjii i L BUDAPEST. VI. HORN EDE-DICi 4. SZ. Késeit legmodernebb szerkezetű és legkényesebb Igényeket kielé­gítő személyfelvonókat, paternoster felvonókat, mindennemű teher­felvonót, emelöberendezóst ; villái sa&kszerű javítást, műszaki ellenérzést és karbantartást. 12.000 berendezés. Elektromechanikai osztály EZELŐTT: SZVETICS EMIL Finom mechanikai üzeme és elektro­technikai laboratóriuma BUDAPEST, V., VÁCI-ÚT 28. SZ. • TELEFON: 290-786. SZ. M. kir. Postatakarékpénztár 526S2. sz. TÚRRA ADOLF KÖBÁNYAVÁLLALKOZÓ, KÖFÜRÉSZELÖ TELEPE Budapest, Xl. ker., Horthy Miklós-út 106. szám. T e 1 e f o n: 2 G 6 — 08 6. Dr. HÉREI ERNŐ Mérnök, építőmester burkoló és kövező vállalata Budapest, III., Besxterce-u.. 30. Tel.: 1é3-114. rf)a/ermő, k^enf íi Okuld pei ( meleg baeátkozáia Dtlmílgítelt művészi kapcsolatok cl magijar főváros h a külföld között — < / Cfőoároii Képtárt télen át bezárva tartják, de taa íjra megnyitják — fHf szobrok a farkakban és köztereken FEHÉR FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom