Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-06-22 / 25-26. szám

Budapest, 1938 június 22. adóemelés nélkül is megoldhatók az elodázhatlan városrendezési tervek i pari állásfoglalása az időszerű problémákról A legutóbbi közgyűlésen indítvány hangzott el, hogy a tervezett óbudai Ilid feljáróinak építési költ­ségeit az útadó emelésével teremtse elő a főváros, illetve juttassa ezt a bevételi többletet az építkezés céljára a Közmunkatanácsnak. Miután az indít- vánjú kiadták a polgármesternek, ebben az ügyben polgármesteri előterjesztés készült, amely kiterjesz­kedett a hídfők építésén kívül a nagyvasúti és dunaparti rendezési problémák költségeire, vala­mint a légvédelmi kiadásokra, is, mint amelyek az útadóból dotálást nyernének. Ezzel a kérdéssel be­hatóan foglalkozott a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja, amelynek értekezletén, a párt állásfoglalá­sával egyértelműen elhatározta Szendy Károly pol­gármester, hogy az előterjesztést nem tűzi ki a köz­gyűlés napirendjére, hanem más módon kíván az említett költségek fedezetéről gondoskodni. A pártnak ebben a kérdésben való állásfoglalá­sáról kérdést intéztünk dr. Vályi Lajos törvényhatósági bizottsági taghoz, a párt főtitkárhelyetteséhez, aki a következőkben fejtette ki a pártálláspontot: )MINDIG/Wm ta>ub A GÁZHÜTŐSZEKRÉNY APRÓ GÁZLÁNGJA Ií0r A GÁZHÜTŐSZEKRÉNY APRÓ GÁZLÁNGJA HINDIS ad­IJP^ A GÁZHÜTŐSZEKRÉNY APRÓ GÁZLÁNGJA MINDIG fiuMii tahJb A GÁZHÜTŐSZEKRÉNY APRÓ GÁZLÁNGJA tahJb A GÁZHÜTŐSZEKRÉNY APRÓ GÁZLÁNGJA OJTHO A GÁZHÜTŐSZEKRÉNY APRÓ GÁZLÁNGJA IMD1G taxi, aj); JhjAja. oufiKfr (jfOdJLajruj^ — A a útadóemelésre vonatkozó polgármesteri ja­vaslatnak a levétele a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának a pártértekezletén történt meg, amikor a párt mondhatni egyhangúlag foglalt állást az adóemelés ellen. Én magam is a leghatározottabban ellene voltam az adóemelésnek, mert időszerűtlennek tartom úgy politikai, mint gazdasági szempontból és túlságo­san incidentálisnak ennek a kérdésnek a felvetését. Arról, hogy a mi pártunk bármiképen is kezdemé­nyezte volna az adóemelést, semmit sem, tudok. Sőt az ellenkezőjét tudom ennek, azt, hogy amikor Kuncze bizottsági tag ismert javaslatával kapcso­latban felmerült az adóemelés megszavazása a köz­gyűlésen, pártunk jelenlévő tagjai erre előzetes megbeszélés nélkül hajlandók nem voltak. — A kérdés legközelebbi megtáx-gyalására a pártértekezlet nyújtotta az alkalmat, amely, mint mondom, egyhangúan az adóemelés ellen foglalt állást. Azok között az okok között, amelyek pár­tunk álláspontját vezették, a már elmondottakon kívül szerepelt az a felfogás, hogy a felemelendő adóbevételből fedezni kívánt célok egy része nem is az útadó terhére ren­dezendő és hogy a kielégíteni kívánt célok fedezése csak a szerves pénzügyi program ke­retében találhatók meg megnyugtatólag, amire egyébként alkalmat fog nyújtani a tizenket­tes bizottság programjának a tárgyalása és a leg­közelebbi költségvetés. Egyébként is a tervbevett emelés távolról sem képviselt volna olyan pénzügyi eredményeket, hogy azért érdemes lett’ volna vál­lalni ennek az adóemelésnek a politikai kockázatát akkor, amikor nemcsak a mi pártunk, de minden más párt is lekötelezte magát a választásoknál atekintetben, hogy a közönség adóterheit tovább emelni nem fogja. Ugyancsak részletes megvitatásra került a párt­ban a közszállítások körüli jogorvoslatok kérdése, amely a junius 22-iki közgyűlés napirendjére van kitűzve. Az ügyben, amelyet már részletesen ismer­tetett a Fővárosi Hírlap, dr. Vályi Lajos a követ­kezőkben szögezte le a pártnak az ő előadói javas­lata alapján elfoglalt álláspontját: — Ebből a kérdésből kár politikád csinálni. Mint ahogy a polgármester úr is jól látja ezt és abból a nyilatkozatából, hogy ki akar a kérdés tárgyalásából zárni minden politikát, ez tűnik ki. Arról van szó, hogy a rendelkezésre álló jogszabá­lyok homályosak és nem adnak kellő útbaigazítást, Szabályrendelet a kiküldetési dijakról A fővárosi alkalmazottak kiküldetési díjait újon­nan alkotott szabályrendelettel kívánja megállapí- pítani Szendy Károly polgármester. Eddig az volt a gyakorlat, hogy külön szabályozás hiányában a szé­kesfővárosi alkalmazottak kiküldetése alkalmával az állami és vármegyei tisztviselők részére megállapított kiküldetési díjakat számították fel, ez azonban nem volt megnyugtató elintézés, az ál­lami és fővárosi alkalmazottak besorolása között kü­lönbségek vannak. Az elnöki ügyosztály most úgy állította össze az új szabályrendelet-tervezetet, hogy a vonatkozó tör­vényes rendelkezések figyelmbevételével a főváros közigazgatási, közoktatási és üzemi alkalmazottai egységes elbánásban részesül­jenek. Az összeállítás alapja az állami szabályozás és az ’állalmi szabályozás eredeti szövegét be is vették a szabályrendelet-tervezetbe minden olyan helyen, ahol az azonosság megállapítható. A szabályrendeletben táblázat is van, amelyben fizetési osztályok szerint és fokonkint sorolják fel a különböző kiküldetési napidíj-átalányokát. Magyarország területén való kiküldetésnél a legmagasabb napidíj, — a polgármester számára 30 pengő, a legalacsonyabb, — az ideiglenes altisztek részére — 5, pengő. Külföldre való kiküldetésnél a napidíjak összege az illető állam pénzviszonyainak megfelelően válto­zik. így bulgáriai, vagy csehországi kiküldetésnél 37 pengő 50—12 pengő 50; olaszországi, jugoszláviai kiküldetésnél 52.50—17.50; belgiumi, svájci, francia- országi utazásnál 60—20 pengő; németországi, len­gyel- és svédországi kiküldetésnél 67.50—22.50; angliai útnál 105 pengő—30 pengő; amerikainál 135-A5 pengő közötti összegben váltakozik. A kiküldetési díjakon kívül utazási költségek és szükség szerint fuvarpénz, illetvo bérkocsi-díj illeti meg a kiküldött tisztviselőt, amely fizetési fokozatá­nak megfelelően szintén variál. ez az oka a vitának és ez vezet egy olyan ered­ményre, amely a székesfőváros érdekeire közjogi szempontból, de gazdasági szempontból is kárt je­lenthet. Egészen téves volna úgy beállítani, hogy a mi pártunk ebben a kérdésben elfoglalt állás­pontja nem akarta volna kellőleg méltányolni a fővárosi autonómia közjogi és gazdasági érdekeit. Mi kizárólag arra mutatunk rá, hogy a jelenlegi törvények szerint a belügyminiszter álláspontját megállónak tartjuk, de új szabályozást sürgetünk a kér­dés megnyugtató és mindenkit kielégítő megoldására. De az ellen sem lehet semmi ko­moly észrevételünk, hogyha a polgármester a független bíróság elé utalja ezt a kérdést és onnan igyekszik megfelelő magyarázatot kapni a. homályos jogszabályok helyes értelmezésére. Az viszont természetes, hogy a kormány pártja tartóz­kodik a garanciális panasz megszavazásától, vi­szont azonban semmi okunk sem volna arra, hogy ezt a kérdést, amelyet egyébként helyesnek tar­tunk, ellenezzük. A nagyvasúti kérdésről, amely az útadó feleme­lésének gondolatával kapcsolatban napirendre ke­rült, mint elsősorban XI. kerületi problémáról, va­lamint ennek a hatalmasan fejlődő városrésznek ■egyéb megoldásra váró ügyéről dr. Vályi Lajos a következőket mondta: A kerületben továbbra is a legfontosabb probléma a nagyvasúti kérdés megoldása, amely tudomásunk szerint tárgyalás alatt van ée amelytől azt reméljük, hogy a mi kerületünket is fel fogja szabadítani. Tovább is kénsüelenek vagyunk harcolni a sasadi autóbusz megoldásáért. Ügy, ahogy kísérletképen a Beszkárt ezt a vonalat meg­valósította, már eleve magán hordta az életképte­lenséget és a sikertelenséget. Valósággal azt kell hinnünk, hogy azért tette meg ezt a kísérletet a Beszkárt akkor és úgy, ahogy tette, hogy bebizo­nyítsa ennek az autóbuszvonalnak a hasznavehe­tetlenségét. Ha megfogadta volna azokat a tanácso­kat és kéréseket a Beszkárt, amelyeket a helyi ér­dekeltség elé terjeszt, más lett volna az eredmény. Mi nem fogunk nyugodni addig, amíg megfelelő ko­moly keretek között meg nem történik ennek a kér­désnek az újabb megvizsgálása és a sasadi autóbusz­vonal kipróbálása. — Nagyon sok a panasz a lágymányosi strand ellen, amelyet naponta 20.000 ember látogat a nyári ünnepnapokon és ennek dacára a megközelítő útak a legelhanyagoltabb állapotban vannak, a terület­nek nincs közvilágítása, nincs ivóvize, tehát olyan állapotok vannak, amelyek közegészségügyi és köz­erkölcsi szempontból a legsúlyosabb kifogás alá esnek. Véleményünk szerint a munkába belefáradt és a küzdelemben kimerült közönség érdekében az ilyen intézményeket sokkal nagyobb szeretettel kellene gondoskodásba venni. Reméljük, hogy a Stranddal kapcsolatos botrányos viszonyokat az illetékesek a legsürgősebben megvizsgálják és a kifogásolt állapotokat megszüntetik. HÍREK a partból Jelölés a szakbizottsági és az üzemi válaszünánul nemekre A Nemzeti Egység Fővárosi Pártja elnöki tanácsa dr. Zsitvay Tibor titkos tanácsos, pártelnök elnöíklé- sével ülést tartott, amelyen részt vettek: dr. Bes­senyei) Zénó titkos tanácsos, dr. Harrer Ferenc felső­házi tag, Terbócz Imre országgyűlési képviselő, fő­titkár, dr. Bényi Károly, valamint dr. Vályi Lajos és Szentesi József helyettes főtitkárok. Az elnöki tanács ülésének legfőbb tárgya a jú­nius 22-iki közgyűlésen megejtendő választásokra a jelölések megejtése volt. A párt részére fentartott összes szakbizottsági, valamint az új . szakbizottsági, a különbizottsági, állandó bi­zottsági és üzemi választmányi helyekre történtek meg a jelölések. Az elnöki tanács jórészt ugyanazokat a bizott­sági tagokat jelölte, akik a bizottságokban és vá­lasztmányokban a pártot eddig is képviselték. Dr. Deményi Aladárnak, dr. Dési Gázának és dr. Or óva Zsigmondnak a pártból való kilépése, egy-két szak­bizottsági tagságról történt önkéntes lemondás és az új XV. ügyosztály mellé rendelt szakbizottság megalakítása miatt történtek főképpen a változások. Becsey Antal ünneplése. A Budapest-Szentimre- városi Társaskör és Kultúr egyesület megtartotta az évad utolsó kultúi’estélyét. A műsor előtt dr. Kiss Dezső, a kultúrbizottság elnöke köszöntötte Becsey Antal örökös bizottsági tagot, a társaskör elnökét, névnapja alkalmából. A kultúrestédycn Füzy Ernő és Márton Ferenc tartott előadást. A kuiltúrcstét küzvacsora követte. Száznál több kerületi és egyéb kerületekből való vendég, sok hölgy ült az asz­talhoz , hogy jelenlétével is ünnepelje a Társaskör elnökét, Becsey Antalt. Az első felköszöntőt Dorncr Gyula törvényhatósági bizottsági tag mondotta, él­tetve Becsey Antalt és nejét. Szigethy Lajos Buda- Alsóváros nevében köszöntötte Becsey Antalt, aki meghatva köszönte meg az ünneplést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom