Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-06-22 / 25-26. szám

Budapest, 1938 június 22. 25— 2G. szóm N HusxonQeiediR évfolyam E!€fIxeS&sS ár: EGÉSZ ÉVRE ................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.......................12 PENGŐ EG YES SZÁM átSA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz^paviibnokban FELELŐS SZERKESZTŐ: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és ki adóhivaSa I BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ŰT 77. Telefon: 1-137-15 - Postacsekk: 40.424 Összhangba hozzák a jővéévi költségvetést a nagy beruházó Programm első esztendeiével Zsitvay Tibor még a nyári szünet előtt letárgyalja a kormánnyal a főváros pénzügyi kérdéseit Gazdag termés Eredményes munka, komoly, mélyreható tevé­kenység után a szerdai közgyűléssel befejeződik a törvényhatósági bizottságnak a múlt nyár óta sza­kadatlan alkotásokkal telt egy esztendős tevékeny­sége. A nyári szünet előtt átestünk ennek a nagy esztendőnek legnagyobb eseményén, az eucharisz­tikus kongresszuson, amely az egész világon na- gyobbította a magyar név becsületét és hitelét, egyben pedig az egész világ szeme ©lőtt mint szép­ségében, emelkedett szellemében, kultúrájában, gaz­dag szervező erejében tündöklő világváros szerepel a magyar főváros: Budapest. Ennek a nagy ese­ménynek lezajlása után pedig megkezdődtek a magyar nyár hatalmas eseményei, a Szent István esztendő pompázatos ünnepségei. Yal'ljuik és állít­juk, hogy ezekhez a nagy eseményekhez méltó volt Budapest székesfőváros tevékenysége is, amely a világeseményekre való készülődés gigantikus arányú munkájában önmagát is megszépítette. Ilyen nagy események lezajlása és várása köz­ben érkezett el a törvényhatósági bizottság szünete, amely valósággal kötelez arra, hogy számot ves­sünk Budapest egyesztendős munkásságával. Minde­nekelőtt meg kell állapítani, hogy a hatalmas be­ruházások, a világeseményekre való készülődés rendkívül nagy kiadásai mellett sikerült Szendy Károly polgármester tökéletes gazdálkodásának el­érnie, hogy hosszú évek után végre ismét deficit- mentes költségvetéssel dolgozhatik a magyar szé­kesfőváros. Ugyanakkor pedig ennek a Szent Ist­ván Évnek eseményei közé iktathatjuk, hogy a fő­város és az állam között évek óta húzódó pénzügyi kérdések is mindenki megelégedésére végleges meg­oldást nyertek. A pénzügyek Iterén emellett megem­lítést érdemeli a külföldi adósságok rendezése körül való eredményes tevékenység, az új vámtarifa és a vigalmiadó mérséklése. A pénzügyi tevékenység után azonnal azt a másik nagyon eredményes munkásságot kell emlí­teni, amelyet a Zsitvay Tibor elinöklése alatt mű­ködő üzempolitikai bizottság fejt ki és amely szak­szerű, sőt tudományos mérlegelés és vizsgálat alap­ján a messze idő számára is irányelveket szab, le­hetőségeket teremt. Ennek az üzempolliitikai bizott­ságnak nagy reformtervei készültek el az idén, így elsősorban a közlekedési kérdések megoldása és vele egyszintűén a nagyüzemek modernizálásának és fej­lesztéséltek pontosan megszabott irányvonala. Maguk az üzemek ás óriási építő tevékenységet fejtettek ki. A Vízművek befejezték a tizenhétmil­liós rekonstrukciós munkálatot és elkészült az új budai vízmű is. Hatalmas fejlődést mutat az Elek­tromos Művek is, amely mái1 útban van a Révész­utcai centrálé kibővítése felé. A Gázművek erőtel­jesen halad a rentabilitása fejlesztésének útján. Csak így volt lehetséges a gáztarifa leszállítása. Maga a város építése és szépítése is óriási lép­tekkel haladt az idén előre. Elkészült a 200—250 mil­liós hatalmas beruházási program és ennek keretén belül a több évtizedre szóló útépítési és csatorná­zási tervek. Átadták a közforgalomnak a Horthy Miklós-hidat és rövidesen megindul az óbudai híd építése is. A Nagy vásártelep új, modern raktárépü­letekei gazdagodott, elkészült a Városháza terve és hatalmas iramban máris kialakult a Madách sugár- út torkolata. A közigazgatás terén is nagy újítások vannak, új kerületekkel gazdagodott a magyar főváros, új elöljáróságok szolgálják eddig elhagyatott város­részek népét és megkezdte munkáságát a központi igazgatás új ügyosztálya, a XV. kereskedelmi ügyosztály. A kulturális, az egyházi, az egészségügyi alko­tások egész sorát kelleue említenünk, de mindenek- fölött hangsúlyoznunk kell azt, hogy a hatalmas beruházó tevékenység mellett a főváros hatványo­zottan gondoskodott szegényeiről és a szociális te­vékenységet a végsőkig fokozta. A nagy beruházási program keretén belül újabb háromezer kislakás ij építése kerül megoldásra, a perifériák iskolahálóza- | tónak kiterjesztésére pedig tízmillió pengőt kíván- j nah fordítani. Ha a törvényhatósági bizottság munkája szőne- ; tel is, az adminisztráció a nyári szünet alatt is buz- ?. gón munkálkodhatni és a főváros iparának, keres- j ködeimének, gazdasági életének, munkásságának j bőségesen jut kenyere a nyári hónapokban is. í A törvényhatóság a héten befejezi munkáját és a szezonvégi közgyűlés után néhány hónapra bezá­rulnak az új városháza kapui. Teljesítményében ha­talmas munkaesztendő van a törvényhatóság mögött és az ősszel már egészen megváltozott viszonyok kö­zött ül össze a törvényhatóság .Az országos politiká­ban olyan nagyarányú reformok kézülnek, amelyek a székesfőváros életére is messzemenő hatással lesz­nek, hiszen a várospolitika az országos politikától magát teljesen függetleníteni sohasem tudta. Ezek­ről a kérdésekről beszéltünk dr. Zsitvay Tiborral, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja elnökével, ki az új helyzetről a következőket mondotta: — Ennek az esztendőnek munkájával meg lehetünk elégedve. Most, hogy nyári szünetre megy a törvényhatóság, egy kissé visszapil­lanthatunk a mögöttünk lévő, munkával teljes hónapokra. Megcsináltuk a deficitmentes költ­ségvetést és ebben az esztendőben már ennek keretén belül gazdálkodott a főváros vezető­sége. Mindenki attól félt, hogy a megváltozott viszonyok következtében a közmunkákat mér­sékelni kell. Erre, szerencsére, nem került a sor. — Hónapról hónapra milliókra menő közmunkákat ad ki a főváros és ennek az a következménye, hogy a gazdasági élet vérkeringése állandóan erősödik. Azok, akik attól féltek, hogy Budapest megáll a fejlődés országútján, szerencsére, csalódtak. De nemcsak a jelennek éltünk, hanem a jövőt is megalapoztuk. Minden programmszerűen ha­lad előre úgy az üzempolitikai bizottságban, mint azokban az újonnan alakított szervekben, amelyeknek feladata a jövő városi politikáját megszabni, egy pillanatra sem szünetelt a munka. Leraktuk a főváros fejlesztésének az alapjait és a jövőben könnyebben vál­lalkozhatunk az aktuálissá vált kérdé­sek megoldására. Nem elég az, hogy csak egy esztendőre állít­sunk össze deficitmentes költségvetést, hanem olyan pénzügyi és gazdasági politikát fekte­tünk le, amelynek az a következménye, hogy hosszú évekre hiány nélküli költségvetése lesz Budapestnek. Már régebben sürgettem a beru­házó-programul és a főváros hosszabb időre el­gondolt akció-programmjának elkészítését, mert ilyen hatalmas szervezet, mint a főváros, nem elégedhetik meg azzal, hogy csak egy eszten­dőre rendezkedik be. A polgármester eleget tett a kérésünknek és a beruházó-programm a ke­zeink között van• — Magát a programme! még nem tár­gyalhattuk, a pénzügyi bizottság a 12-es albizottság elé utalta, amely tárgyalá­sát a hét végén kezdi meg. — A 12-es bizottság átvizsgálja a terveket és a pénzügyi bizottság elé megfelelő javaslat­tal lép. Az önkormányzat irányítása alapján a polgármester aztán végleges formába önti azo­kat a terveket, amelyeket úgy az adminisztrá­ció, mint az önkormányzat a város fejlődése szempontjából helyesnek tart. — Nagyméltóságod már áttanulmányozta a beruházó-programmot és azt megfelelőnek ta­lálja? — kérdeztük. — A polgármester könnyen áttekinthető formában összefoglalta mindazokat a szükség­leteket, amelyeket a főváros fejlődése érdeké­ben teljesíteni kellene. — Ez a béruházó-prOgramin tulajdon­képpen csak nyers tervezet, amely még sok átalakításon megy keresztül. — Most már ismerjük, hogy mi az az ideá­lis Programm, amelynek végrehajtása esetén a főváros nagyszerűen fejlődhetik, de természe­tesen a törvényhatóságnak sok mindennel, így elsősorban az adott gazdasági helyzettel is számolnia kell. Lesznek olyan tételek, amelye­ket elejtünk, vagy amelyeknek végrehajtását későbbre halasztjuk, hisz az élet lüktetőén to­vább halad és esetleg olyan problémák megol­dása is felmerül, amelyeknek elintézése nem tűr hosszabb halasztást. Nagy jelentősége van annak, hogy a 12-es bizottság még a nyári szü­net előtt megadja a direktívákat az adminisz­trációnak a beruházó-programra végleges meg­állapítására, mert amikor hozzálátunk a jövő évi költségvetés összeállításához, ezt már úgy kell megcsinálni, hogy számolhassunk a beru­házó-programm végrehajtásának első esztendei tervével. Magának a jövő évi költségvetésnek és a beruházó-programm végrehajtásának egymással harmóniában kell lennie. — Így g polgármester helyzete sokkal elő­nyösebb, mert a szükséges munkálatok egyré- sze megvalósulhat a beruházó-programm kereté­ben és az évi rendes szükségletek fedezésére könyebb lesz megoldást találni. — Sok szó esett már arról, hogy a beruházó- programm végrehajtására kölcsönt vesz fel a fő­város és ennek a kölcsönnek összhangban kell lennie a kormány pénzügyi politikájával és hi­telműveleteivel. — Ez valóban így van: Imrédy miniszter- elnök úrral tökéletes egyetértésben dolgozunk. Egyes fővárosi kérdésekben már voltak meg­beszélések és mondhatom, hogy a miniszterel­nök úr a legnagyobb szeretettel és megértés­sel viseltetik a főváros ügyei iránt. Azok a nagy penztigyr reformok, amelyekneK meg­valósításával most az országgyűlés foglalkozik, nem maradhatnak hatás nélkül a főváros éle­tére sem. — A miniszterelnök úr már kifejezte előttem azt az óhaját, hogy a főváros nagy pénzügyi problémáiról alapos meg­beszélést kivan velem folytatni s ezekre a tárgyalásokra minden valószínűség szerint a nyári szünet előtt sor kerül. Magától értetődik, hogy mindaddig, amíg a kormánnyal az összes részleteket nem tisz­tázzuk, az őszi muníkaprogrammról sem nyilat­kozhatok. hiszen annak összeállítása ezzeí szo­ros kapcsolatban van. — A Beszkárt reformjainak megvalósítása elsőnek került sorra a nagy beruházó-programm keretében? — kérdeztük. — Az üzempolitikai bizottság a Beszkárt ügyeit letárgyalta, ebben a kérdésben több megbeszélést már nem tartunk. Az üzempoliti­kai bizottság nemcsak az ideális tarifarendszer alapelemeit fektette le, hanem a (beruházási irá­nyáról is megadta szakvéleményét. — A Beszkárt vezetősége azon az állás­ponton van, hogy az üzempolitikai bi­zottság állásfoglalása után újra át kell dolgoznia előző beruházó-programmját. — Ez a nyári hónapok alatt megtörténik és ősszel abban a helyzetben leszünk, hogy a Beszkárt beruházásaival már az önkormányzat különböző szervei is foglalkozhatnak. Már minden kérdést tisztáztunk, most még csupán a részletek megállapítására kerül a sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom