Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-06-15 / 24. szám
cos teáknál. Az volt az indokolásuk, hogy kálve, vagy tea mellett nem lehet vigadni. Ez igaz, de ha valaki egy pengő húszat, egy pengő ötvenet ad a táncos-tea áráért, úgy nem történik nagy sérelem; ha abból négy fillér a nyom orgóknak jut. Az üzemi alkstaoitaä szociális pnAIMiaak rendezése A polgármester azután a fővárosi tisztviselők és alkalmazottak érdekébeu tett szociális intézkedésekről beszélt. — A nyári közgyűlés napirendjére felvettük m-ég az üzemi alkalmazottak szociális helyzetének rendezését és a nyugdíjügyek szabályozását. Sajnos, egyelőre még a Beszkárt problémáinak rendezésével nem foglalkozhattunk. Az üzemi alkalmazottaknál ez a rendezés félmillió pengőt tesz ki, a Besz- ikártnál több mint egymillió pengőre rúgna. A Beszkárt ügyei most még nincsenek teljesen elintézve, addig tehát ezekkel a kérdésekkel foglalkozni bajos. Magától értetődik, hogy a főváros villamos vállalatának alkalmazottait éppen úgy szeretjük, mint a többi üzemek embereit és amint a megfelelő megoldás kínálkozik, úgy azonnal pótolni fogjuk őket ezért a mulasztásért. A főváros alkalmazottai ebből a gondoskodásból láthatják, hogy Budapest városa szívén viseli azoknak a dolgát, akik érette dolgoznak. Baraiiziprigrauiiit — issiil — A beruházóprogramm nem kerül a nyári közgyűlés elél 1 - Erre nem is gondoltunk, mi csak azt vállaltuk, hogy a beruházóprogrammot még a nyári szünet előtt elkészítjük és az önkormányzatnak benyújtjuk. Ez meg is történt. A Fővárosi Hírlap már beszámolt a beruházóprogramm részleteiről. 200 milliós, illetve plusz 50 milliós programmról van szó, mert az ütés a csatornaépítési programmot a beniházó- programmon kívül a rendes költségvetés keretében próbáljuk megoldani. — Ügy Zsitvay Tibor, mint Harrer Ferenc és a többi komoly várospolitikusok már régebben sürgették, hogy a főváros készítse el a be- rubázóprogrammot, mert csak így_ lehet rendszeres gazdasági politikát folytatni. Most összeállítottuk a főváros szükséglétét és a bizalmas javaslatot a 12-es bizottság elé terjesztettük. A 12-es bizottság minden valószínűség szerint j még a nyári szünet előtt letárgyalja javasla- j tóinkat és megállapítja, hogy mit kell a tervek- j bői sürgősen megvalósítani és esetleg milyen feladatok elvégzése szenvedhet halasztást. Az ősszel már a plenáris üléseken tárgyalhatjuk a beruházó programmot és j megvalósulhat a törvényhatóságnak az a vágya, hogy a jövő évi költségvetésben összhangba kerül a rendes munkálatok elvégzése és a szükséges beruházások végrehajtása. A. legfontosabb a Beszkárt beruházásainak végrehajtása, a Beszkárt kijelentette, hogy a beruházások amortizációjára, amely évi másfél- millió pengői tesz ki, valamilyen módon fedezetet kell találni. Tehát ezen a ponton is kell majd keresni a j megfelelő megoldást. Nem vitás az, hogy az j önkormányzattal együtt feltétlenül megtalál- | juk a kibontakozást. A 12-es bizottság határozatai után, az ősszel újra meginduló törvény- hatósági élet ebben a tekintetben is meg fog felelni a várakozásnak. Egy elmaradt adóemelés története — Az útadó felemelésének terve végleg lekerül a napirendről? — Igen! A NÉP értekezletén már kijelentettem, hogy az ott elhangzott felszólalások következtében az útadó felemelésére vonatkozó javaslatomat visszavonom. Ezt a határozatot közöltem a Keresztény Községi Párt vezetőségével is. Erre azért volt szükség, mert a két jobboldali párt fordult hozzám azzal a kéréssel, hogy tegyek javaslatot az útadó felemelésére, mert ebből a többletjövedelemből meg lehet oldani a nagyszabású városrendezési terveket. Erre a jövedelemre nem is magának a fővárosnak, hanem a Közmunkatanácsnak van szüksége. A Közmunkatanács elnöksége kérte azt, hogy az IV.2 százalékos uladót emeljék fel íVz százalékra. Én a magam részéről kötelességemnek tartottam azt, hogy ha már a főváros maga kéri az adónak a felemelését, abból legalább valami kis részt kihasítsunk a városi kiadások fedezésére is. NÜSYJÁNOS TÜZELŐANYAG NAGYKERESKEDŐ XIV., Nagy Lajos király-űtja 127. sz. @ Tolcfon: 297—544 ASZTALOS ÉPÜLETFA, ÉPÍTÉSI ANYAG TELEP XIV., Bzugló-utca 87—89. sz. © Telefon szám: 297—089. MINDENNEMŰ FUVAROZÁST Y'ALLAL ______pSV^B!ig^!ISS3SS!^S&fíSSBBE^S!V^W^!^m________ BU DAPESTI VÄCZ1 TESI VEREM IJiYÁi Telefon : 118-505 Bwűopesa vb., vs'íeühos császár-ina 85/«!. , , A BAZILIKÁVAL SZEMBEN KÉSZÍTMÉNYÉI: Elsőrendű hollandi crouponból készült speciálisan könnyű fajsúlyü szíjak, cseres és elírom gópsííjak, textilgyári szíjak, különleges szíjak, varró- és kötőszíjak, gömhzsinór, karmantyúk, sodrótömlök (nltsclielhosen), fűtyolosztészíjak stb. — Felszólításra szaktanáccsal és árajánlattal szolgálunk. — A légvédelmi kiadások fedezésére például kétmillió pengőt kell előteremteni. Erre még semmiféle fedezet nincs. Ezért gondoltam úgy, hogy a többletjövedelem fele illétné a Közmunkatanácsot, amelyből azután a, város- rendezési kiadásokat fedezné, a jövedelem másik fele a légvédelmi kiadások egy részének fedezetére szolgálna. — Ezzel kapcsolatosan érdekes dolgot mondhatok: útadó a főváros szempontjából eddig nem is létezett. A törvény ugyanis, úgy intézkedik, hogy Budapesten nyolcszázalékos útadót lehet szedni, mi azonban csak másfél százalékos pótlékolást vezettünk be. A törvény kiköti azt is, hogy az útadóból másfél százalék a Közmunkatanácsot illeti. Mi az egész útadót eddig átengedtük a Közmunkák Tanácsának. A főváros törvényhatósága ilyenképen 6.5 százalékkal felemelhetné az útadót és az egész összeget a maga javára fordíthatná. Erre nem is gondoltunk, mert nem akartunk a közönség vállára újabb terheket rakni. — Ekkor vetődött fel az óbudai híd sürgős megépítésének problémája. Magát a hidat fel lehet építeni az ingatlanátruházási illeték felemelt tételeiből, de a hidak környékének re'n dezése, amely városrendészeti feladat, bizony sokba kerül s erre nincsen elegendő pénz. Mindenesetre nem jöhettem olyan ajánlattal, hogy egyedül csak a Közmunkatanács céljaira emeljük fel az útadót, hanem bizonyos jövedelmet félre kellett volna tenni a főváros egyéb céljai számára. is. Adóemeléssel a polgármester csak abban az esetben állhat elő, ha a törvényhatóság többsége azt indokoltnak és elkerülhetetlennek tartja. • Amint az emelés ellen hangok hallatszottak, visszavontam a javaslatot. Ezzel is az önkormányzat iránti tiszteletről és megértésről tettem tanúságot. A lényeg az, hogy az útadónak a régi keretek között való megtartása nem jelentheti az óbudai és a Hung ária-körúti híd építésének elodázását. Erre a hídra feltétlenül szükség van. Sorra kerülnek a városrendészeti kérdések — Mi van azokkal a nagy városrendészeti kérdésekkel, amelyeket a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja értekezletén Zsitvay Tibor is szóvá- tett? — Nagyon sokat tárgyaltunk már a Duna- hidak átépítéséről, gyorsvasutak létesítéséről, a halálsorompók eltüntetéséről és a pályaudvarok rendezéséről. Zsitvay Tibor is^ említette, hogy ezeknek, az ügyeknek elintézésére a Közmunkák Tanácsának évi egymillió pengő többletjövedelemre volna szüksége. Magából a tárgyalásból is, de egyébként is, azt állapíthatom meg, hogy az autonómia be akar kapcsolódni ezeknek a problémáknak az elintézésébe és maga kívánja megállapítani a sürgősség sorsorrendjét. A kereskedelmi kormány először az óbudai pályáiul var-nroblémát kívánta megoldani, viszont a törvényhatóság a halálsorompók eltüntetését akarta keresztülvinni. Azt hiszem, sokkal inkább előrejuthatunk, ha minden alkalommal egy-egy konkrét esetben történik megállapodás. Erre vallott Haller Károly kőbányai bizottsági tag felszólalása, aki még az útadó felemelését is hajlandó volt megszavazni, ha. ennek jövedelméből a halálsorompók megszűnnek— Budapest az utóbbi^ időben igen sokat fejlődött, a város vezetősége állandóan együtt dolgozott a Közmunkák Tanácsával és így megvan a remény arra, hogy egyes kérdések megoldására nemcsak a hozzájárulást lehet megkapni, hanem megfelelő fedezetről is gondoskodik majd a törvényhatóság. Szendy Károly polgármester nyilatkozatából meg lehet állapítani, hogy a nyári közgyűlés valamennyi aktuális kérdésre megadja a választ és az önkormányzat restanciát nem visz át az őszi községpoli- likai kompányba. ( rp(Ufántj Qyéla A legszebb múltú magyar újságnak, a Budapesti H irl a p-nak új felelős szerkesztője van. P o g ány Bélát, a lapnak tíz éven át vezető szerkesztőjét érte az a megtisztelés, amelyet nem tudunk kifejezni a szokásos megállapítással, hogy ezután ő jegyzi a lapot, mert szemünkben úgy hat a változás a régi lapon, mintha patinás ércbe, amely dacosan őrzi a magyar múlt emlékeit, vésték volna be az új nevet. Pogány Béla neve csak ezen az érctáblán új. mert a magyar ujságírórendnek régóta ismert és megbecsült értéke: mély tüzeket és kvalitásokat rejtő, nemes kristály, amelynek olyan tökéletes a csiszoltsága, hogy egyszerre mindenfelé sugározza a fényét. Érezzük, hogy Pogány Béla előzetes hozzájárulásával nem írhatnák le ezt a hasonlatot, ele önkényesen leírjuk, mert ezzel tudjuk kifejezni azt, ami őt legjobban jellemzi, hogy Pogány Béla az igazi újságíró. A tanultsága, gz érdeklődési köre, a művészeti és mesterségbeli készsége százfelől táplálkozik és százfelé küldi világító sugarait. A specialisták korszakában mindenki lehet specialista, csak a jó, az igazi újságíró nem. Ezt példázza Pogány Bela, a szerkesztő, a politikus, a 2oublicistß, a szépíró, a kritikus, az emberbarát, a krónikák és riportok írója, a nyelvművelő, a diplomata, a lírikus és gyakran saját magának, a szerkesztőnek éjjeli robotos segédszerkesztője. Mindez szép és imponáló, de legtöbbször nem hálás mesterség és ha szakmabeli elismerésre vezet is, de nem igen vezet, a csúcsra. És most Pogány Bélát mégis odavezette: felelős szerkesztő lett, miután évek során át felelősséggel szerkesztett és ezzel diadalra jutott az igazi újságíró. És így válik érthetővé az a talán sohasem tapasztalt, egyértelmű öröm, az a mestert megillető "elismerés és a mindnyájunk barátjának kijáró szeretet, mellyel az egész magyar sajtó Pogány Bélát üdvözölte. Boldogok és büszkék vagyunk, hogy mi, akik a F ő v ái r o s i Hírlapot csináljuk, ebben az üdvözlő sorban külön jussal vehetünk részt. Pogány Béla gazdag újságírói múltjában immár az ezüstlakodalomig jutott el az a meleg és szoros kapcsolat, amely a Fővárosi Hírlappal egybeforrasztja. Huszonöt éve főmunkatársa a Fővárosi Hírlapnak, amelynek hasábjain ezerszámra jéléntek meg cikkei és miközben értékeket termelt számunkra, önzetlenséggel, szeretettel, mindig csak a közérdekért harcolva szolgálta fővárosunk érdekeit. Ha csak évek során át névtelenül írt vezércikkeit gyüjtenénk egybe, azokból is kötetek kerekednének, amelyek lapjai Budapest életét tükröznék vissza Pogány Béla leikéből sugárzó megvilágításban. És ez a megvilágítás mindig hűséges képre esett, mindig ösztönzött, kezdeményezett, jutalmazott vagy ítélt, mert aki írta, nemcsak szerelmese, hanem egyik legjobb ismerője a mi Budapestünknek, akár az emlékek múzeumáról, akár a mai élet üteméről van sző. Ezért kérünk mi most nagyobb darabot az örömből, amely a magyar újságírókat eltölti és önzőén ezért szereztük meg magunknak még azt a külön örömet is, hogy mindazt, ami a szívünkben van, egyszer Pogány Béláról őszintén elmondtuk. KOVÁCS JÁNOS BUDAPEST, VI., LEHEL-UTCA S3. Telefon: 293—996 és 298—126. üvegcsiszolás, tükörgyártás és autóu vegezés. Peringer Péf©r és Társai /as- és fémöntőds, motoralkatrész és gépgyár Pestszenterzsébet, Baross-u. 84-86. Tel.:147-572. TELEFON = 13S-0 7 6. ™ »CHEILING MÁTYÁS 5ÉP- ÉS FÉMIPARI ÜZEME íUDAPEST, IX, SOBIESKI JÁNOS-'JTCA 6. állalja : Konyhaipari gépek és eszközök, sodronyíparí gépek, szer- íámok, tésztaüzemi berendezések, préselések, zongora- és pianino- íszek készítését, gépek tervezését és kivitelezését, különféle Iakatos- s esztergályos-munkákat stb. _______________ ULZKdük TtUdtcláto&s= TETŐFEDŐMESTER = Budapest, I., Karolina-út 16. © Tel.: 2-695-59. SCMULTZ ECáRÖLY bádogos és szerelő Épület és díszműbádog'os. Gáz és vízvezeték berendezési vállalat. Modern fómbetük készítése. Budapest, VII., Vörosmarty-uioa 4. Teleíonszám: 145 340. Langer mann frigyes IAKATOS MESTER BUDAPEST, XI., VERPELÉTI ÚÍ 5. SZÁM TELEFON: 259-7Í0
