Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-06-01 / 22-23. szám

Budapest, 1938 június 1, Engedélyezte az ipariigyi miniszter az Elektromos Művek gépesítését A Holierilh-gép azonban még mindig a vámházban pihen Az Elektromos Művek adminisztrációjának ter­vezett gépesítése elé, mint a Fővárosi Hírlap meg­írta, bizonyos akadályok gördültek, ezek' sorában valutáris nehézségek is, amelyek miatt a Holle- rith-féle lyukkártya-rendszerü gépezet még mindig a vámházban hever és a gép bérleti szerződése, amelynek feltétele a gép átvétele, még mindig nem lép életbe. A gépesítés bevezetésébe beleszólt az iparügyi ■miniszter is, aki az alkalmazottak szociális hely­zetére vadó tekintettel a gépesítésre való áttérés ellen általában aggodalmakat táplál. Ezen a pon­ton időközben előbbrejutott az Elektromos Művek racionalizálási terve, amennyiben, mint értesülünk, az iparügyi miniszter a gépesítés bevezeté­sét az Elektromos Műveknél engedélyezte. A felső jóváhagyás ellenére azonban a gépesí­tés még mindig késik, aminek az oka az Elektro­Mikroszkóp alatt Rendelef az áruházak ipari működéséről — Áz áruhiteiirodák megrendszabáiyo- zása —Akció az olcsó kiárusításra utaló üzletkülső ellen — Feltűnő őrségváltás a Festékkereskedők egyesületében Mint ismeretes, az ipari közigazgatás egyes kér­déseinek szabályozásáról szóló 1936. évi VII. t.-c. 17. §-a felhatalmazást ad az iparügyi miniszternek, hogy az ipari munkának és kereskedelmi szakmá­nak egy helyiségben folytatását eltilthatja. E fel­hatalmazás alapján Bornemisza Géza iparügyi mi­niszter rendelet-tervezetet bocsátott ki, a divat-, valamint szövetkereskedés és szabóipar egy helyi­ségben való gyakorlásának eltiltása tárgyában. A tervezetet a miniszter megküldte többi közt az OMKE-nek is, amely most foglalkozik a kérdéssel és a leghatározottabban állást foglal az ellen, hogy az áruházak mérték szerint való ruhakészítéssel is foglalkozzanak. Az utóbbi időben oly sűrűn hangzottak el pana­szok a gyakran húszszázalékos drágítással dolgozó áruhiteiirodák billen, hogy most — értesülésünk sze­rint — felmerült a gondolat, hogy rendeletet bocsá­tanak ki és ezeket az irodákat felügyelet alá veszik. Mondani sem kell talán, hogy ez a megrendszabá- lyozás elsősorban a tisztviselőtársadalom számára jelent előnyt, mert hiszen a üxfizetéses tisztviselőket környékezték meg elsősorban ezek az irodák. * A kamara zsűrije minap tai’tott ülésén konkrét följelentésből kifolyólag kimondotta, hogy tilos az olcsó kiárnsításra utaló üzletkülső is. Megállapította a zsűri, hogy már magában a nagyobb méretű, fel­jCo H A SZ. JANOS Gép, szellózőberendezés és lakatosára üzeme, Budapest, X. kér., Gergely-utca 30. Telelőn: 148-354. Exhaustorok, ventilátorok minden célra Szellőző, por, forgáes- ffi81fe 1 sz 1 vó, légffitő-berendezések. Lemezmnnkák. LUTZ LAKK- ÍS FESTÉKGYÁR RT. booipest, miJmcT-m ui KOVÁCS JÁNOS BUDAPEST, VI., LEHEL-UTCA S3. Telefon: 293—996 és 298—126. üvegcsiszolás, tükörgyártás és autóüvegezés. Orensíeln és Koppel MAGYAR R.-T., BI/D4PEST, VI.. VILMOS CSASZAR-ŰT 31. Motorosmozdonyok — Útjavftó- S gépok — Kisvasutak — Iparvá- j gónyok — Autobuszkarosszériák l ____________________________________I mos Műveknél a megtartott próbák és más üzenlek gépesítése körül kialakult gyakorlati tapasztala­tok eredményében keresendő. Felmerült ugyanis az a jogos aggodalom, hogy a Hollerith-féle gép esetleg nem tudja lebo­nyolítani azokat a komplikált és sokfélekép­pen variálódó számításokat, amelyeket az Elektromos Műveknél rendszeresített huszon- hatfélo tarifa igényel. Ha egyszerűbb tarifális rendszer mellett meg is felel feladatának a gép, kérdéses, hogy a sok­féle tarifa mellett adódó komplikációkkal meg tud-e birkózni és, ha megbirkózik is, vájjon nem kerül-e többe a gépi munka, mint az emberi erő. A döntés ezért késik, mindamellett, hogy az akadályok lassan elhárulnak a Hollerith-gép bér­lete elől. tűnő színösszetételű vászontáblák alkalmazása a vásárló közönségben azt a hitet keltheti, hogy a rendesnél olcsóbb alkalmi vásárlásra van kilátása. A konkrét üggyel kapcsolatban kimondotta a zsűri, hogy különösen cipőkirakatban, de más áruházak­ban sem szabad eltérni a1 szokásos kereskedelmi formáktól. * Most tartotta a Magyar Festókkereskedők Orszá­gos Egyesülete tisztújító közgyűlését, amelyen el­nökké választották Krayer Gyulát, ügyvezető elnök lett Ungár E. Amdor, társelnök pedig Soltész István és Féniász Elemér. Főtitkárrá választották Dell Medico Antalt, az egyesület ügyészévé pedig Székely Edét. Általános feltűnést okozott, hogy az egyesület kibuktatta a tisztikarból eddigi elnökét: Izsák Jó­zsefet. Ennek az a magyarázata, hogy Izsák József, aki az egyik legnagyobb magyar festékgyár tulaj­donosa, detail-üzletekkel árasztotta el nem csupán a fővárost, de úgyszólván az ország valamennyi szá­mottevő városát. Ily módon tehát konkurrenciát okozott azoknak a kiskereskedőknek, akiknek forgal­mából és velük való kereskedelmi összeköttetésből virágzott fel gyára. Baranyai Lipót a Nemzeti Bank új elnöke. Vitéz Imrédy Bélának miniszterelnökké történt kine­vezése után a Nemzeti Bank eilnöki székében Bara­nyai Lipót lett az utód. Ha tekintetbe vesszük, hogy Imrédy Béla egyrészt maga válogatta ki munkatár­sait, másrészt éppen Baranyai Lipót volt az új miniszterelnök első és legközvetlenebb munkatársa, akkor máris tisztában lehetünk azzal, hogy a Nem­zeti Bank a személyi változás ellenére a jövőben is tovább folytatja azt a nemzeterősítő gazdasági po­litikát, amelyet Imrédy Béla indított útjára. Ennek a gazdasági politikának köszönhetjük végeredmény­ben pénzügyi szuverénitásunkat, hosszú esztendők után az első defleitmentes költségvetést, megszaporí­tott valutakészletünket, végül, de elsősorban azt a szilárd gazdasági alapot, amely módot nyújt arra, hogy a kormány megvalósíthassa a győri program­ban publikált egymilliárdos beruházást. Baranyai Lipót elnöki kinevezése a magyar gazdasági élet további szilárdságának egyik erős garanciája. Álgyay-Hubert Pál és Knnder Antal államtit­kári kinevezése. A kormányzó Álgyay-Hubert Pált és Kunder Antalt államtitkárrá nevezte ki. Ez a két kinevezés a magyar gazdasági élet legszélesebb kö­reiben keltett megnyugvást és örömet, mert hiszen a műszaki és a közgazdasági tudománynak a szó gyakorlati értelmében vett olyan két kiválósága jutott a kormányzói kinevezéssel elsőrangú vezető pozícióhoz, akik eddigi működésükkel méltán rászol­gáltak a magasabb pozícióra. A Fővárosi Hírlap olvasóközönsége előtt nem kell külön bemutatni Álgyay-Hubert Pált, aki a Közmunkatanács alelnöki székében, majd a kereskedelmi minisztériumban el­foglalt állásában nagy tudással és kiváló rátermett­séggel fejlesztette az ország fővárosát. Ugyanígy minden hozzáértő előtt ismert Kunder Antal, aki a Külkereskedelmi Hivatal olnöki székében mutatta be kiváló képességeit. A csepeli posztógyár vezérigazgatója — Discbka Győző. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint a Ke­reskedelmi Bank érdekköréhez tartozó Csepeli Posz­tógyár élére vezérigazgatói minőségben a legrövi­debb időn belül Dischlca Győző kerül, aki eddig, mint reszort-igazgató működött ebben a nagy üzem­ben. Dischka Győző tudvalévőén egyike a legkivá­lóbb textilszakembereknek, aki igen előkelő szere­pet visz a Magyar Textilgyárosok Egyesületében is. Üj tőzsdetanácsosok. Minap tartott közgyűlésen a Budapesti Áru- és Értéktőzsde tőzsdetanácsossá választotta Quandt Richárdot, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóját, vitéz Bornemisza Félixet, a buda­pesti Szabadkikötő vezérigazgatóját, vitéz Csep- reghy Jenő ny. huszárezredest, báró Herczog An­drást és Manovil Alfréd bankárt. A főváros és a Magyar Aszfalt telekcseréje. A főváros nagy erővel akarja folytatni kislakásépítő tevékenységét azzal a programmal, hogy a kislaká­sok eg*yTészét a perifériákon, másrészét azonban a belső területeken építi fel. Bár a fővárosnak sok in­gatlana van, a belső területeken nem rendelkezik kislakások építésére alkalmas telkekkel. Erre a célra alkalmas a Magyar Aszfalt II. T.-nak az Orczy-úl 30/34. sz. alatt levő telke és ezért felvetődött az a gondolat, hogy a főváros a telket megvásárolja, vagy esetleg telekcsere útján veszi birtokába. A fő­város és a Magyar Aszfalt Rt. között tárgyalások kezdődtek, amelyek eredményre vezettek. A Magyar Aszfalt úgy az Orezy-úti gyártelepét, mint a Kő- bányai-úton levő gyárüzemét megszünteti. A két megszűnő gyártelep helyett hatalmas aszfaltgyárat fog létesíteni a vállalat a fővárostól cserébe kapott telken, amely a Gubacsi-út és a Mester-utca között terül el. A Magyar Aszfalt Rt. Orczy-úti 2200 négy­szögöles ingatlanát 270.000 pengőre értékelték a tár­gyalások során. Ezzel szemben a főváros által cse­rébe adott Gubacsi-úti telekkomplexum, amely 6000 négyszögöl, csak 185.000 pengő értéket reprezentál. A 85.000 pengős értékkülönbözetet a főváros kész­pénzben egyenlíti ki. Koltay Mátyás, a Magyar Asz­falt vezérigazgatója, ezzel a telekcserével amellett, hogy a főváros érdekeit szolgálja, új fejlődési lehe­tőséget biztosít a Magyar Aszfalt gyártelepe szá­mára, amely jelenlegi erős foglalkoztatása mellett mind szűkebbnek bizonyul. Anglia a magyar műipar és háziipar legfőbb piaca. Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat most tette közzé az 1938. év első negyedében kifejtett működéséről szóló jelentését, amely érdekes adatok­kal illusztrálja a magyar iparművészet, műipar és háziipar helyzetét. Nagy érdeklődésre tarthat szá­mot a jelentésnek az exportra vonatkozó része, amely kimutatja, hogy a háziipari és iparművészeti expor­tunk ebben a negyedévben 1,942.000 pengő volt, ami ugyan 4.8 százalékkal kevesebb a múlt óv ugyanezen időszakában elért eredménynél, azonban a magyar ipari export általános, körülbelül 25 százalékot ki­tevő visszaesésével szemben azt mutatja, hogy a ma­gyar háziipari és iparművészeti export szilárd ala­pokra van fektetve, amely kevésbé van kitéve a kon­junktúra hullámzásainak. A legnagyobb exportpiac Anglia maradt, amely egész kivitelünknek 40 száza­lékát vette fel. Szépen fejlődött a német, hollandi és svéd export, de visszafejlődött az amerikai export. A Fonciére biztosító új bérpalotát épít. A Fon- ciére általános biztosító intézet Erzsébet-tér 4. szám alatt, 240 négyszögöle« telkén, új, modern, hateme­letes bérpalotát épít. Az új bérház egyik kiemelkedő épülete lesz a közmunkatanács elgondolása szerint újjáépítendő Erzsébet-térnek. Követendő példát mutat a Fonciére-biztosító azzal, hogy ma, amidőn a kormányzati program szerint is a vállalkozás és a munkaalkalmak teremtése fokozott kötelessége a tőkének, nem meglévő épületet vásárol, hanem új ház építését határozta1 el. A kamarai évkönyv. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara most hozta nyilvánosságra évi jelen­tését a kereskedelem és az ipar 1937. évi helyzeté­ről. Ez a jelentés, — mint minden esztendőben, — ezidén is általános részében rövid áttekintést nyújt azokról az alapvető tényezőkről, amelynek az or­szág kereskedelmi és ipari életét döntő módon szok­ták befolyásolni: így a konjunktúrális helyzetről, termésről és a mezőgazdaság vásárlóképességéről, majd pedig annak gazdaságpolitikai irányításáról. Figyelemreméltó a jelenté« speciális része, amely az ipari és üzleti élet köréből nyert közvetlen és megbízható értesülések alapján vázolja az egyes termelési ágak fejlődését az elmúlt esztendőben. A gazdag és terjedelmes kötet 4 pengőért a Grill-féle könyvkereskedésben kapható. KH 200-as átmérője 32 cm 60—200 W-l£. Nagy árammegtakaritás Nagyobb fény A törvényesen védett, szabadalmazott lámpatestekkel Saját érdekében kérjen véfelkényszer nélkül díjmentes bemutatást KOMOR HENRIK BUDAPEST, VII., WES3SLÉNYI-UTCA KH„Work?ight“ munkahelymegvHágitó rugósgolyós csuklóval. A fénykéve rögzítés nélkül S bármely szögben beállít­í £f\-féle fénytechnikai, víílsmos« sági és műszaki vállalat kft. 59. SZÁM. — TELEFON: 141-47« a——

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom