Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-06-01 / 22-23. szám
rauszahl átcsoportosítás! sürget a rohanó technikai kultúra irta katona JÁNOS lörvénuhalósági nazálisáéi Iáé Az V. ügyosztálynak kettéosztása nagy mozgolódást keltett nemcsak a székesfővárosi közigazgatás mérnökei körében, hanem az egész mérnöki társadalomban is, még pedig azért, mert az ipari, kereskedelmi és közlekedési ügyosztály szétválasztására tett polgármesteri előterjesztés indokai teljesen rá- illenek a mérnöki ügyosztályokra és< a mellett az sem vonható kétségbe, hogy amig a szétválasztásra kerülő V. ügyosztály létszáma huszonhat, addig a három mammutszerű műszaki ügyosztály bármelyike is felülmúlja a százas létszámot. Nemcsak a közigazgatás mérnöki kara, hanem a mérnöktársadalom legkülönfélébb érdekképviseletei is több mint tíz esztendő óta sürgetik a technikai kultúra hatalmas fejlődésével párhuzamosan felduzzadt műszaki ügyosztályok átrendezését és mert a modern technikai kultúra nap-nap után az újabb és újabb feladatok egész sorát termeli ki, immár nemcsak a műszaki körök, hanem a székes- főváros anyagi érdekeit objektive szemlélők egyértelmű véleménye szerint is szükségesnek és sürgősen megoldandónak látszik a műszaki ügyosztályok rendezése, illetve megszaporítása. Mint ahogy egészen helyesen járt el a székesi- főváros vezetősége, amikor az egy ügyosztályhoz tartozó iparügyet elválasztotta a közlekedés ügyétől, éppen olyan indokoltnak, vagy talán még indokoltabbnak látszik a bár rokon és mégis más-más képzettséget és gyakorlati tapasztalatot igénylő és egy-egy ügyosztályba összezsúfolt műszaki ügyosztályok szétválasztása. Alig elképzelhető ugyanis, még a legalaposabb felkészültséget és gyakorlati tapasztalatokat feltételezve, hogy egy-egy ilyen hatalmasra felduzzadt műszaki ügyosztályt mindenféle vonatkozásban egy-egy vezető alaposan és a székesfőváros anyagi érdekeinek szemszögén nézve megnyugtatóan tudna irányítani. Merem állítani, hogy a műszaki ügyosztályok . jól átgondolt és a technika mai fejlődésének megfelelő szétválasztása nemcsak a székesfőváros közönségének, hanem magának a szorosabb értelemben vett fővárosnak is immár halaszthatatlan érdeke. Lehetetlen, hogy egy-egy műszaki képzettségű tanácsnok, aki egyetemi végzettségénél fogva is csak a mérnöki tudomány bizonyos ágát ismeri elméletileg, egyéb olyan ágazatoknak is irányítója legyen, amelyeknek alapos ismeretéhez szükséges elméleti tudással és gyakorlati készséggel nem rendelkezik. Nem lehet akadálya ennek a korszerű átrendezésnek az a pár ezer pengő .többköltség, amelyet esetleg a műszaki ügyosztályok szaporítása jelent, annyival is inkább, mert — szerény véleményem szerint — ez a, látszólagos többletköltség kamatos kamataival bőségesen megtérül a komoly és alapos szakképzettség által irányított műszaki munkálatoknál megtakarított kiadások révén. A műszaki ügyek ma szanaszét vannak osztva, csaknem azt mondhatnám, az összes műszaki ügyosztályokban kisebb-nagyobb mértékben és egy-egy műszaki ügyosztályban a legkülönfélébb műszaki képzettséget igénylő ügyek szinte tervszerűtlenül. Egy ügyosztály intézi az út- és csatornaépítési ügyeket, másik a városszábályozó.si, városrendezési, városfelmérési, kisajátítási és magánépítési ügyeket. A harmadik a magasépítkezéseket intézi, de a munkakörben a szó szorosabb értelmében vett magasépítkezéseken kívül irányítja azoknak a gépészeti berendezéseknek javítását, modernizálását, újakkal való pótlását, létesítendő épületeknek ilyen gépészeti berendezésekkel való felszerelését, amelyek mind igen jelentős összeggel szerepelnek a székesfőváros vagyoni állagában. Nem beszélek arról, hogy az ugyancsak műszakíi megítélést igénylő légvédelmi feladatok és a tűzoltóság műszaki vonatkozásai és egyéb műszaki ügyek szanaszét vannak osztva olyan ügyosztályokba, ahol az azokat lényegileg és alaposan ismerő mérnök csak a másod-, vagy legjobb esetben az elsőrendű súgó szerepéit játssza és ilyen módon nem vitás, hogy a közvetlen felelősséget kevésbé érezheti. Mindezeknél fogva, azt hiszem, neon a mérnöki kar hiúságát legyezgetem, amikor ebben az ügyben elmondott többrendbeli közgyűlési beszédemben foglaltak alapján is felhívom a főváros vezetőségének a figyelmét ennek az immár korát múlt és felette sok érdeket sértő állapotnak olyan irányú orvoslására, amely nemcsak az ügyek gyorsabb elintézésére, hanem a város kiadásainak lényeges csökkentésére is vezet. Ez az a szempont, amely e kérdés ismételt felszínrehozatalában irányít és amely, bízom benne, a város vezetőségét is meg fogja végre győzni arról, hogy az Y. ügyosztály megindokolt szétosztása után a még sokszorta alaposabb indokok alapján a legrövidebb idő alatt el kell hogy vezessen a műszakíi ügyek okszerű átcsoportosítására és feolsztására. BUDAPESTI GÉPSZIJGYJlR VÄCZI TESTVÉREK Telefon : 113-505 Dudopes! VI., Vilmos császőr-öf 15/d. A BAZILIKÁVAL SZEMBEN KÉSZÍTMÉNYEI: . wx x Elsőrendű hollandi cronponhól készült speciálisan könnyű falséivá szíjak, cseres és elírom pépszíjak, textilgyári gj szíjak, kfi'önlepes szí ak. varr*- és kötőszíjak. pCmhzsinór, g karmantyúk, sodrétőmlők (nitsclielhosen), fátyolosztószíjak g *tb. — Felszólításra szaktanáccsal és ár- | ajánlattal ssolgálnnk. g ípónapon belül a főváros felsnonáfa ci búnfpiáai certíráléval líöíöíl s&erszőáését ÖsszeI megindufnak a tárgyalások az új szerződés megkötésére, amelyben a káromlás jogát is biztosítják Különböző hírek keltek szárnyra arról, hogy rendkívül kiéleződött a helyzet a főváros és a dunántúli villamos centrálé között, sőt beszéltek arról is, bogy a főváros meg fogja szüntetni az erőműtől való áramvásárlást. A Fővárosi Hírlap munkatársa felvilágosításért fordult dr. Morvay Endre közüzemi tanácsnokhoz, aki a eenittrálé-problóma állásáról és várható fejleményeiről a következőket mondotta: — Nem tudunk arról, hogy bármiféle differencia volna a főváros és a bánhidai centrálé között. Ezek a hírek minden valószínűség- szerint onnan származnak, hogy a főváros hamarosan felmondja a centráléval való szerződést. A felmondás elől nem térhetünk ki, mert a most érvényben lévő szerződésünk lígy szól.hogy június 30-ig fel kell mondanunk a jelenlegi megállapodásainkat, különben a régi szerződés továbbra is érvényben marad. Szendy Károly polgármesternek az a felfogása, hogy a szerződésben biztosított jogunknál fogva fel kell mondani a megállapodást, hogy szabad kezet nyerjünk az új tárgyalások megkezdésére a Dunántúli Erőművekkel. Ügy tervezzük, hogy a nyár után azonnal hozzálátunk a részletek megbeszéléséhez és egy-két hónap alatt végzünk az anyaggal. Novemberben már megfelelő előterjesztéssel léphetünk a törvényhatóság elé, amely azután dönteni fog az új szerződésről. — Nincs arról szó, hogy a főváros átveszi a bánhidai erőműveket? — kérdeztük. — Nemcsak most, hanem már a midtbun is fálmerült ez a megoldási lehetőség. Mostanában olyan közleményeket olvastam, hogy az állam egyszer már felajánlotta nekünk a cen- tráló átvételét, de azután később ez a megoldási lehetőség megszűnt. Egészen pozitív ajánlat tulajdonképpen sohasem érkezett a fővároshoz. A tárgyalások syrán szóbakerült, hogy esátleg a főváros át is vehetné a centrálét, amikor azonban ezzel a kérdéssel komolyan foglalkozni kezdtünk, azt a választ kaptuk, hogy a centrálé továbbra is ragaszkodik önállóságához és így a főváros azt nem szerezheti meg. Mindettől függetlenül a háramlás kérdése most újra szóbakerült. A szerződés értelmében ugyanis a főváros kikötötte, hogy a háramlás probláméjét az új szerződés esetén meg kell oldani. Ebből természetesen az következik, hogy már csak ezért sem lehetne a régi szerződést minden további nélkül meghosszabbítani. A szerződést 1934- ben kötöttük és az egyik pont szerint 1938-ban fogunk a háramlás problémájával foglalkozni. Nagy általánosságban a háramlás elvi része is el van intézve. A szerződés értelmében olyan arányban történne a háramlás, mint amilyen arányban a főváros átveszi az áramot a centrálétól. A főváros úgy am is abból az alapelvből indul ki, hogy a bánhidai áramtermelőtelep üzémi költségeinek fedezéséhez a főváros alapárat és termelési árat fizet. A termelési ár az elfogyasztott anyagok, munkabérek és az egyéb rezsi ellenértékét fedezik, az alapár pedig a centrálé létesítésekor felvett egymillió angol font törlesztésére szolgál. A főváros azzal, hogy fizeti az áramot, tulajdonképpen törleszti a vállalat adósságát is és így érthető, hogy a maga részére követeli a háromlási jogot, vagyis azt, hogy a főváros a kölcsön letörlesztése után az őt megillető vagyoni részesedéshez hozzájusson. 180 millió kilowattórát termel a centrálé és ebből a főváros 130 milliót vesz át, csupán 50 millió marad az Államvasutaknak és egyéb intézményeknek. Ilyen körülmények között tehát a háramlás felvetése mindenképen indokolt. — Hozzálátott már a főváros a1 Révész-utcai telep kibővítéséhez? — volt a további kérdésünk. — A főváros törvényhatósága már elhatározta a telep kibővítését. A közgyűlési határozat most a belügyminisztériumban van és várjuk a felterjesztés elintézését. Nemrégiben küldtük fel a közgyűlési határozatot és annak difi amd mányozd s a a felettes hatóságnál mindenesetre még bizonyos időt fog igénybe venni. — Érdeklődtünk aziránt is, hogy az áramfogyasztás cmeLkedik-e? — Nagy általánosságban igen. Nem olyan mértékben, mint aihogy az optimisták előre bejósolták, de mindenesetre az áramszükséglet ellátásáról idejében gondoskodni kéll. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az egymilliárdos beruházó Programm olyan nagy munkalehetőségeket biztosít, amelyeknek következtében az áram- fogyasztás feltétlenül emelkedni fog. AJ Révész-utcai telepen tulajdonképpen csak egy nagyszabású egységet akarunk beállítani. Ezzel 25.000 kilowattal tudnánk a teljesítőképességet növelni, amire feltétlenül szükség volna. Sírbolt-templom épült o Eortiosrétl temetőben Hasonló nagyméretű templomokat létesítenek a kerepess-úti és a rákoskeresztúri temetőkben is A farkasréti temetőben most készült el a főbejárat jobboldalán létesített új római katolikus templom, amelyet, a külföldíi1 nagyvárosok példáját követve, úgy építettek meg, hogy költségeinek javarészét a sírboltban lévő temetkezési fülkék értékesítéséből teremthessék elő. A farkasréti példát a közeljövőben újabb hasonló építkezések fogják követni. Konkrét formában megtárgyalták már az illetékes egyházi körök a székesfővárossal azt, hogy a jövő év tavaszán a Kerepesi-úti temetőben is létesül nagyméretű templom, amelynek költségei ugyancsak a csontfülkék, illetve kriptarészek értékesítéséből fognak összejönni. A Kerepesi-úti temetőben lévő új templomot szerves összefüggésbe fogják hozni a dísz- ravatalozó-csarnokkal, amelynek létesítését már korábban elhatározta a törvényhatósági bizottság. A templom helyét véglegesen még nem állapították ugyan meg, valószínűnek látszik azonban, hogy felállítása a temető Fiumei-úti főkapujától jobbra, a mai kertészeti telepen lesz. A nagyméretű templom-sírbolt fülkéit legkevesebb száz esztendőre bocsátják rendelkezésre, nagy számban lesznek azonban olyan kriptafülkék is, amelyeket örök áron értékesítenek. Már a farkasréti temetőben lévő kriptatemplom építésénél is egészen különleges építőtechnikai fogásokat alkalmaztak, amelyekre főként azért volt szükség, mert a farkasréti temető altalaja a szomszédos hegyekről leszivárgó víz behatásaként állandóan csúszik. A farkasréti építkezés mészszegény téglákkal vitetett keresztül, ugyan ekkor azonbon a legrigorózusab- ban gondoskodtak arról is, hogy megfelelő alap- kövezéssel minden beszivárgó vizet maradéktalanul elvezessenek a templomnak még a környékéről is Jóllehet a Kerepesi-úti temető homokos talaja ilyet veszedelmeket nem rejt magában, az altemplomot amely a kripták és csontfülkék egész sorát foglalja magában, a legnagyobb szilárdsággal építik meg, különös tekintettel arra, hogy ennek a temetkezési helynek zavartalan fennállását századokra kívánják biztosítani. A Kerepesi-úti temető sírbolt-templomának felépülését nyomon fogja követni a rákoskeresztúri központi köztemető hasonló építkezése. A temető óriási befogadóképességére való tekintettel és figyelemmel a nagy igénybevételre, valószínűleg itt, az új köztemetőben fogják felépíteni a legnagyobb méretű sírbolt-templomot. RAJZOLéGÉPEK RAJZASZTALOK LÁBNYOMÁSSAL ÁLLÍTHATÓ készíti: STAUB FEPlEMC MECHANIKAI ÜÍEM ÚJPEST, Kisíaliidy-uíca 19. e Telefon: 294-368 Hares Kálmán arany- és ezüstkoszorús mester kötélgyártó és háldkötő ipartelepe Budapest, XIII. Pttneházg-utca 56. Telefon: 292-909 Peringer Péter és Társai Vas- és fémöntőde, motoralkatrész és gépgyár Pestszenterzsébet, Baross-u. 84-86. Tel.:147-572.
