Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-06-01 / 22-23. szám
Budapest, 1938 Június 1. 22—23. szám Huszonhetedül évfolyam Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.......................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavíllonokban MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÜT 7'/. Telefon: 1-137-15 - Postacsekk: 40.424 VilágsS'ép napol*. Az eucharisztikus kongresszus világra szóló gyönyörű na/pjai lezárultak és megkezdődtek a Szent István-év jubiláris ünnepségei. Az áhítat, a magunkbaszállás, az emberi léleknek az egekig való vágyakozása töltötték meg azt a csodálatos hetet, amelynek ma még csak erkölcsi értékeit tudjuk méltányolni, de ezek aztán olyanok, hogy azok nyomán a magyar nemzet méltán zárja szívébe XL Fiús pápát, nagy pártfogónkat, mint annyi nagy elődjét. Ezek a napok nem a világváros napjai voltak, hanem a városé, amelyet az egész világ meglátogatott. Ennek a látogatásnak a körülményei pedig egyenesen Csodálatraméltónk. Áhítatos és alázatos szívvel zarándokoltak ide azok a tízezrek, akik katolikus hitükről tanúságot akartak tenni. Ma még nem ismerjük mérlegét az eucharisztikus kongresszus idegenforgalmának, de tudjuk, hogy az a töméntelen ember, aki vagy itt lakik a mi szép Budapestünkön, vagy mint vendég megfordultak ezekben a napokban a város falai között, soha életében el nem felejti a megrázó jeleneteket, a káprázatos szépségeket. a. fényt, a pompát, amelyben része volt. Pácéiti bíboros ■államtitkárnak, a pápa ünnepi követének fogadtatása, Krisztus király útja a Dunám, a kormányzó es iraeem pohárköszöntője, a kormányzói pár esteiyenek ősi magyar pompája, az országgyűlés kei háza elnökének fényes estje, a Szent Atya rádiószózata, a csodálatos ünnepségek, az áhítat páratlan megnyilatkozása es a magasabbnál magasabbrendű szónoklatok csak a keretét adják mindannak, amit ezekjen a napokban láttunk, hallottunk és éreztünk. A világsajtó máris a legteljesebb méltánylás hangján emlékszik meg a magyar főváros szerepéről és vendéglátó készségéről,^ a_ legmagasabb rangú vendégek pedig mar Budapesten tartózkodásuk alatt is kinyilatkoztatták, hogy számukra feledhetetlen lesz a budapesti kongresszus. Mindez az elismerés vedig nem puszta udvariasság, mert ezúttal Budapestnek joga van a legnagyobb dicsei éti c. Egy hétig' az egész világ szeme Budapestre irányult, de senkinek rosszalló kritikája nem lehet arról, amit a magyar főváros művelt. Vendégeink nagyon jól tudják, hogy ennek a szegény magyar népnek, ennek a 'szegény magyar fővárosnak csupa hétköznapja van, a ragyogás és pompa, amelyet ezekben a napokban a magyar nemzet kifejtett, csak a vendegek tiszteletére, történt. De meg kell állapítani azt is hogy a fénynél és a pompánál is többet cselekedett Budapest népe, mert páratlan szeretettel fogadta a kongresszus vendegeit.. A budapestiek ezúttal, önmagukat felül múlva, figyelmesek, kedvesek, udvariasak és jólneveltek voltak. Ugy látszik, Budapest minden polgára mélyen átérezte, hogy ezúttal az egész világ előtt vizsgázik, hogy a Szent Atya páratlan kegyességül ajándékát, a kongresszus színhelyének Budapestre való helyezeset lelkes és 'odaadó vendéglátással akarta meghálálni. Mindezek fölött pedig a példás rend a magyar főváros ünnepi, nyugodt arculata ne bizonyította a külföldiek előtt, hogy mi idehaza, a magunk szűk hatarai kozott, amlJh az egész világ idegei túlfeszítek, nyugodtan, békében élünk és ragaszkodunk ahhoz, hogy ez a kis ország továbbra is boldog sziget ma' °(^Még sokat kell majd beszélni / ennek a, gyönyörű hétnek a,z eredményeiről és tanulságairól Most azonban újra ünnepnapok virradtak ránk. A nagy nemzetközi ünnep után most a nemzet befelé ünnepel. Ünnepli első “szent királyának emlékezetét, ünnepli a szén istváni eszmék kilencszázéves diadalai es boldogan tesz hitet am,ellett, hogy a szénnstvani hagyományoktól soha eltantorodm nem fog. A testvéri összefogás, amely minden magijait egymáshoz vonzott a nagy vendég járás napjaiban, maradjon örök testvériség, szeretet cs egység a szentistváni eszmek jegy eben. " Maradandó és üdvös hatást biztosít az Eucharisztikus Kongresszus Budapest számára Amerikai egyházi előkelőségek nyilatkoznak a Fővárosi Hírlapnak a magyar főváros eBragadó szépségéről — Cserniczky bridgeporfi plébános be|e9enti, hogy az idén nyáron még imponáló turistafömegek érkeznek Amerikából Budapestre Az Eucharisztikus Kongresszus véget ért. Budapesten még ilyen nagyarányú ünnepség sohasem volt. A világ katolikusai a magyar fővárosban adtak találkozót. Nagy jelentősége van ennek a kongresszusnak Budapest szempontjából. Budapest bebizonyította, hogy Szent István országának méltó fővárosa. A katolikus lakosság elmélyült vallásában, a közön-ég nemcsak a nagyszabású ünnepségeket élvezte, hanem egybeforrt azok lelki tartalmával is. De nemcsak a tömegmegmozdulások voltak felejthetetlenek, han ed, a rendezés is kitett rn.n nrlcrri Az ünnepségek egyik fénypontja a Dunanart kivilágítása és az Oltár iszentségnek a Dunán való körmenete volt. Kisfaludy-Stróbl Zsigmond, a kiváló szobrászművész mondotta nekünk, hogy fényben és pompában a dunaparti ünnepségek felülmúlták még a londoni koronázási ünnepélyeket is. A művész mind a kettőt végignézte és szerinte a budapesti ünnepségek elvitték az elsőség pálmáját. Az Eucharisztikus Kongresszus sikerét senki sem vonhatja kétségbe. Nemcsak a föld minden részéből sereglettek ide a híveik tömegei, de Amerika is elküldötte egyházi vezetőit. Amerika nagyon fontos Budapest számára idegenforgalmi szempontból. Idegenforgalmi érdekeinket továbbra is szívünkön kell. viselni és ezért csak örülni lehet annak, hogy az amerikai küldöttség élén megjelent Dougherti philadelphiai püspök, Aller toledói érsek és f.nég sokan mások. A magyar papság élén Eördögh Elemér pápai prelátus, toledói plébános, Rickert Ernő plébános Lorainból, Tanos Árpád plébános Clevelandból, Szabó János South- Bandből, Lám Márton Los-Angelesből és Cserniczky István Bridgeportból érkezett meg. Brazíliából Horváth Anselm magyar bencéspap, Argentínából Virágli Vénáim magyar franciskánus jött el. Ä külföldi magyarok lelki ápolói közül Belgiumból hazalátogatott Szabó Árpád, Franciaországból pedig Uhl Antal. A külföldi magyarok vezető egyéniségei a legnagyobb készséggel állottak az Eucharisztikus Kongresszus rendezőségének rendelkezésére és az előkelő külföldiek gondozásában erősen résztvettek. Kővárosi Hvrlap munkatársa felkereste C,sei- niczky Istvánt, a bridgeporti Szent István hitközség esperesét, aki különben maga is újságíró, nemcsak a magyar lapok tudósítója, hanem egyúttal az amerikai katolikus angol lapok megbízottja. Cserniczky résztvett azon a villásreggelin, amelyet a külügyminisztérium adott a külföldi újságírók tiszteletére és itt ő mondotta az ünnepi beszédet. Az Amerikába szakadt magyarok üdvözletét tolmácsolta és örömének adott kifejezést, hogy az Eucharisztikus Kongresszus kísérő jelenségei a legnagyobb felekezeti békéről tanúskodnak. Cserniczky István bridgeporti esperes a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az ünnepségekről csak a legnagyobb elragadtatás hangján tudok nyilatkozni. Budapest igazán mindent megtett, hogy a világ katolikusainak találkozója fényesen sikerüljön Ez vonatkozik úgy a külsőségekre, mint a leLkiekre. Budapesten úgy a hatóságok, | mint a közönség összefogott a siker erdekeben \ és ezért a diadal nem is maradhatott el. A világ katolikusainak ünnepén Budapesten mindenki, felekezetre való tekintet: nélkül, ünnepelt. Feldíszítették a házakat és zászlók lobogtak mindenütt. A legjobban az hatott meg, hogy ezúttal dokumentálta legerősebben a keresztény Magyarország és a keresztény Budapest azt a lényt, hogy valóban nemcsak szavakban és szólamokban, hanem lélekben is az Isten országa. A .lelkiÉlgtnelk. olyan J&tr országban sem tapasztaltunk. — Maga Daugheríi philadephiai püspök beszélt erről nekem. Már több eucharisztikus kongresszuson vett részi és szerinte a budapesti sikerült a legjobban. Felhatalmazott annak a közlésére, hogy a nevében jelentsem ki: ilyen nagyszabású és bensőséges ünnepe a katolikus világnak eddig még nem volt. Ö is kiemelte, hogy nemcsajc a külsőségek hatották meg. hanem az a lelkierő és az az igazi hitvallás, amely az emberekből áradt. A toledói érsek ugyancsak a legnagyobb elragadtatás hangján beszélt a magyar főváros nagyszerű ünnepségeiről. Együtt voltam vele egy amerikai magyar művészcsalád intim társaságában és ott tette ezt a nyilatkozatot: — Magyarországon talán nem is tudják, hogy az Eucharisztikus Kongresszus propagandája milyen sokat jelentett ennek az _ országnak, de főleg Budapestnek turisztikai szempontból. Majdnem egy éven keresztül folyt a propaganda Budapest érdekében. Budapest nevét ma már igazán mindenki ismeri és megjegyzi magának Amerikában. Akadhat, aki felvetheti ez ellen, hogy a nagy propaganda ellenére kevesebben jöttek Amerikából, mint ahogy gondolták. Ez igaz. De ennek több az oka. Áz első: az amerikai nagy gazdasági depresszió. Hála Istennek, ez már szíi- nőben van. Eddig az amerikaiak nagyon meg gondolták, hogy mire költenek, hiszen félni kellett attól, hogy a gazdasági életben nem tudják a megfelelő helyet biztosítani maguknak és nehéz lesz megfelelő ^ anyagi tartalékokról gondoskodni. Amerikában újra az optimizmus kerekedett felül és ha később lett volna az Eucharisztikus Kongresszus, ügy több amerikai érkezett volna. — A második nagy baj: a középeurópai politikai feszültség. Nem szívesen megy a látogató olyan helyre, amelynek a környékén zavarok vannak. Állandóan azt hirdették, hogy Európában újra ránkszakad a világháború és senki sem akarta, kitenni magát a világháború kitörésével járó felfordulásnak. — Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az ellenséges sajtó, mint mindig, ezúttal is dolgozott Magyarország ellen. Nagyon kiszínezték a különböző híreket. Az Eucharisztikus Kongresszuson résztvett előkelőségek visszatérnek hazájukba és személyes tapasztalatok FELELŐS SZERKESZTŐ: DACSÓ EMIL