Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)

1938-05-11 / 19. szám

Budapest. 1938 május 11. tf 7 TizoiháronimiliiOí fizetnek a főváros üzemel oz országos beruházásokra A városi Szemek ugyanolyan elbánásban rlszesitendöh mint a magánvállalatok Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter ex­pozéja kiterjeszkedett arra is, hogy a kormány gyökeresen megváltoztatni kívánja a társulati adó­törvényt. Ez a kérdés közvetlen közelről érinti a székesfőváros háztartását, mert a különböző köz­üzemek társulati adó kötelezettség alá esnek. Ha ehhez hozzávesszük <azt, hogy a beruházási hozzá­járulásokat is kötelesek a közüzemek megfizetni, akkor meg kell állapítani, hogy a székesfőváros közönségére újabb jelentékeny terhek hárulnak. Morvay Endre dr. tanácsnok, az üzemi ügy­osztály vezetője, a beruházási javaslat nyilvános­ságira jutása után nyomban számításokat végez­tetett arra vonatkozóan, hogy a főváros tulajdoná­ban levő üzemeknek milyen mértékben kellene résztvenniök a beruházási hozzájárulásban. Kide­rült, hogy 13 millió pengőre tehető az az összeg, amelyet természetszerűen maguknak az üzemeknek kellene előteremteniük. Minthogy a főváros tulaj­donában levő közüzemek politikájának főszem­pontja az, hogy minimális haszonnal dolgozzanak és ezáltal a szociális követelményeknek meg tud­janak felelni, rendkívül nehéz helyzet állott elő. Éppen ezért Szendy Károly polgármester elhatá­rozta, hogy a pénzügyminisztériummal tárgyalá­sokat kezd abban az irányban, hogy Drákói rendszabályok az élelmiszerhamisítók ellen A földmíyelésügyi minisztérium és a székes- főváros közélelmezési ügyosztálya között huzamo­sabb idő óta tárgyalások folynak, amelyek arra irányulnak, hogy a budapesti tejellátást gazdasá­gosabb alapon szervezzék meg. Ezeket a tárgyalásokat- a tevmeilőérdekeltségek kívánságára kezdték meg1 és bár ezádeig még konk­rét határozatok nem jöttek létre, a Fővárosi Hírlap munkatársának beavatott helyről nyert ér­tesülése szerint máris jelentékeny előrehaladás mutatkozik. A minisztérium szakközegeinek és a székesfőváros kiküldötteinek egybehangzó vélemé­nye ugyanis az, hogy a kisebb tejvállalatok működésére semmi néven nevezendő szükség nincsen, sőt fennállásuk főként közegészségügyi vonatkozá­sokban sok esetben veszélyezteti a higiénikus téj- ellátást. A minisztérium — értesülésünk 'szerint — már a közeljövőben elrendeli azoknak a tejválla­latoknak kényszertársulását, amelyeknek napi for­galma nem éri el a 20.000 litert. Ezen a réven az üzemköltségek tekintélyes mértékben fognak csök­kenni, a fogyasztási tej árát le leket szállítani, emellett azonban a tejtermelő gazdák is előnyösebb helyzetbe kerülnek, mert a haszonból a termelői ár megfelelő emelése folytán a jelenleginél nagyobb mértékben része­sülnek. Felmerült a főváros vezetősége részéről az a gondolat is, bogy a Községi Élelmiszerüzem kere­tén belül községi tejüzemet állítanának fel, amelynek feladata az lenne, hogy a fővárosi köz­kórházak, iskolák és a szociálpolitikai akciók tej­szükségletét biztosítsa. A föld mivel ésügyi minisztérium egyébként a tej ellátás új rendezésével egyidejűleg megnyugtató állapotokat kíván teremteni valamennyi tejtermék árusítása tekintetében is. Ennek a célnak elérése érdekében kötelezően fogják kimondani, hogy a székesfőváros területén kizárólag márká­zott vaj árusítható, do ezenkívül] a túróféleségeknél is meg kell felel­niük a forgalombahozóknak a szigorú hatósági elő­írásoknak, amelyek arra vonatkoznak, hogy az egyes tiíró féleség elmek milyen zsírtartalmúnak kell lenniük. ■N&fyy. SávbcLoh, festek, pipere és fesfőművészeH cikkek üzlele Budcpesf, Vili., József-körút 77. • Teíefon: 136-368. a fővárosi közüzemek a reájuk kirovandó hozzájárulásukat hosszabb időre elosztva fizethessék be, emellett azonban intézkedjék a minisztérium, hogy a városi vállalatokat ne terheljék meg jobban a magánvállalatoknál. Minthogy a beruházási tör­vénytervezet 5. Vánnk 6. pontja lehetőséget nyújt arra, hogy a magánvállalatok a hozzájárulást esetleg csak tőkéjük 70%,-a után legyenek kötelesek fizetni, a polgármester ugyanezt a kedvezményt kéri a fővárosi tulajdonú üzemekre nézve is. Ezenkívül kérni fogja a székesfőváros a kor­mányzatot arra is, hogy az új társulatiadó tör­vénytervezetét hozzászólás végett idejében küldje meg a székesfővárosnak, hogy így alkalom nyíljék arra, hogy a méltányosság szempontjai érvényesít­hetők legyenek. A tárgyalásokat a polgármester megbízásából Lamotte Károly dr. alpolgármester és Bódy László dr. pénzügyi tanácsnok vezeti. A társulati adó nem érinti a közikórházakat, közélelmezési üze­meket (a kenyérgyárat és a lóhúsüzemet), a köz­tisztasági hivatalt, oz elektromosműveket, a víz­műveket és a gázmüveket, kiterjed azonban a für­dőkre, a községi élelmiszerárusító üzemre, a hir­detővállalatra, a községi temetkezési intézetre, a Gellért-szállóra és még számos kisebb-nagyobb ha­tósági kézben lévő vállalkozásra. Az ellenőrzés munkáját a székesfőváros bak­teriológiai intézete fogja, végezni, amely már a múltban is hatékonyan működött közre a Budapest területén forgalomba kerülő élelmiszerek minőségi vizsgálatánál. A rendeletek kijátszóit a legszigorúbb büntetésekkel fogják sújtani és abban az esetben, ha valamely kereskedő má­sodízben követi el egy esztendő leforgásán belül ugyanazt az élelmiszerkihágást, nyomban megvon­ják tőle az iparigazolványt. Egész Európa figyelmét reánk fereite a Nemzetközi Vásár Síéiig Káról? polgármester záróbeszédé Hétfőn ©site hat órakor harangkondiilás jelen­tette, hogy az idei Nemzetközi Vásár véget ért. A vásár stúdiójának előcsarnokában gyülekezett ebből az alkalomból a vezetőség, amely Szendy Károly polgármesterit, a vásár elnökét várta. Ott volt: Chorin Ferenc társelnök, Vértes Emil ügyvezető al- elnök, Hallósy István, a vásár igazgatója, Lengyel Géza, a vámpolitikai központ igazgatója, a térségen pedig felsorakoztak a kiállító szakmák képviselői. Vértes Emil üdvözölte Szendy Károly polgármes­tert, aki a mikrofon előtt elmondta nagyszabású záróbeszédlét. — Sok nehézség és a világszerte érezhető gaz­dasági pangás idején nyitottuk meg tizenegy nap­pal ezelőtt — mondotta a polgármester — ezt a Budapesti Nemzetközi Vásárt. Aki látta a vásárt, megállapította, hogy a Szent István-jubileumi évhez mindenképpen méltó módon jelent meg a vásár is­mét az egész ország gazdasági életének képviseleté­ben a nagy nyilvánosság' előtt. Nem kell külön el­mondanom, hogy milyen volt a vásár1, hiszen több mint 800.000 látogatója volt tizenegy nap alatt. Kü­lönös jelentőséget ad ennek a sikernek, ha számba- vessziik, hogy rendkívüli nehézségek tornyosultak a siker elé. Ezek a jelenségek világszerte mutatkoz­nak, de özeiknek hazánkban valló leküzdése tekinte­tében a vásár felbecsülhetetlen szolgálatot tett a magyar munkának. — A vásár különben nemcsak erkölcsi, hanem üzleti és idegenforgalmi sikerekben is gazdag volt. Építőanyag-tőzsdéjén egyetlen nap alatt 12.000 vagon építőanyag kelt eh A vásár megmutatta, hogy bíz­hatunk egymásban és mindenki bízhat bennünk. Hatalmas reflektorként hívta fél ez a vásár nem­csak a nemzet, hanem a környező államok, sőt egész Európa figyelmét arra, hogy a Dunamedence köze­pén töretlen energiával él és dolgozik egy nemzet, amely békés munkával szebb jövőt akar. A rádióbeszéd elhangzása után a Magyar Udvar küldöttsége borral telt kulacsot adott át a polgár- mesternek, majd felhangzott a Kákóczi-indüló és ezzel az idei Nemzetközi Vásár kapui bezárultak. ATriesti Általános Biztositó Társulat (Generali) Í937. évi mérlege Május 7-én tartotta meg a Triesti Általános Biz­tosító Társulat (Assicurazioni Generáli) 106-Lk köz­gyűlését, melyen beszámolt o hatalmas világintézet múlt évi eredményeiről. A beszámoló ismét bizony­sága annak, hogy az intézetnek immár az egész vi­lágot átfogó hatalmas szervezete múlt évben tovább fejlődött és egyes biztosító intézetekben vállalt újabb érdekeltsége folytán" ismét nagyobb lett az a csoport, melynek élén a Generali áll. Jelenleg 66 tár­sulatból áll a hatalmas arányú konszern, melyben helyet foglaló társaságok mindegyike teljesen önál­lóan bár, de közös alapelvek szerint lendíti előre az illető társaságnak és együtt a Generáli-konszern­nek közös érdekét. Az év folyamán az intézet által müveit összes ágazatokban az elért díjbevétel 825% millió Urát tesz ki, vagyis 17 millió lírával meghaladja az előző üzletóv eredményét. Az életbiztosítási ágazatban az 1937. üzlétév folyamán az intézet 120.771 darab új köt­vényt állított M 1.819,751.100 líra összegről és az egész életbiztosítási állomány az 1937-es év végén több mint S milliárd 800 millió lírát tett ki. A társulat alapítása óta a biztosítottaknak kifizetett kártéríté­sek végösszege meghaladja a 10.7 milliárd lírát. Az 1937 üzletóv nyeresége 26,442.866.52 líra, melyből rész­vényenként 175 líra, összesen tehát 21 millió líra osztalék kerül kifizetésre, 1,683.536.57 líra új számlára vezettetik elő, míg a fennmaradó rész a tartalék további emelésére fordíttatik. A társulat biztosítéki alapjai 1937 december 31-én 2.645.602.402.05 lírát tet­tek1 ki és ezáltal a tavalyi mérlegben kimutatott alapokat több mint 101 millió lírával haladták meg. Ezekből a számokból mindenki megállapíthatja, hogy a Generáli 106 éven át, amióta meghonosította és nagg’yá fejlesztette a biztosítási intézményt, min­denkor megtartotta és megerősítette vezető helyét, amelyet elfoglal hazánkban éppen úgy, mint a világ minden biztosítási piacán, ahol működik. Buday Goldberger Leó dr. ünneplése. Meleg ünneplésben részesítette a Magyar Textilgyárosok Országos Egyesülete dr. Buday-Goldberger Leót, az egyesület elnökét, hatvanadik születésnapja alkal­mából. Dischka Győző dr. alelnök üdvözölte a jubi­lánst, átnyújtva neki az egyesület ezüstből vert em­lékserlegét. Buday-Goldberg er Leó dr. meghatott szavakkal elmondott köszönőbeszédében idézte néhai elnök-társának, Szúr day Róbertnek emlékét és kije­lentette, hogy a magyar textilipar, de rajta túl­menőn az egész egyesület mindig meg fogja tenni hazafias kötelességét. Teljes vasárnapi munkaszünet. Az iparügyi minisztériumban erőteljes iramban dolgoznak azon a rendelettervezeten, amely véglegesen szabályozza a vasárnapi és ünnepi munkaszünet kérdéseit. A minisztérium — értesülésünk szerint — valamennyi szakmára nézve elrendeli a teljes munkaszünetet, amivel rendkívül nagy szociális támogatásban része­síti a kereskedelemben foglalkoztatott egyéneket. A rendelettervezet megszünüteti a tejnek, a péksüte­ménynek és a kenyérnek vasárnapi árusítását, is és kereskedelmi téren egyetlen kivételt sem hajlandó tenni. Az iparnál bizonyos kivételeket koncedál a tervezet, ezek száma azonban rendkívül csekély. A kivételek csak a szerelőiparra vonatkoznak, mert a minisztérium á közszempontoknak megfelelően módot kíván adni arra, hogy villany üzemzavar, gázömlés vagy vízcsőrepedés esetén azonnali segítség álljon a közönség rendelkezésére. Ebből a célból a hatósági jogosítvánnyal rendelkező gáz-, villany- és vízszerelő iparosokat kerületenként turnusokba osztják be és ezek vasárnapokon ügyeletes szolgálatot tarthatnak, viszont alkalmazottaikat, akiket erre az ügyeletes szolgálatra beosztanak, külön munkadíjjal kell ho- norálniok. Az iparügyi minisztérium új rendelkezése megszünteti a vasámiapi piaci árusítást is. Katona Béla gazdasági évkönyve. „Magyarország közgazdasága 1937-ben“ címmel jelent meg Katona Béla, a kiváló publicista és közgazdász legújabb léivkönyve, amely — éppen úgy, mint az előző köte­tek hosszú sora — eseménye a magyar szakiroda- lomnak. Katona Béla évkönyvéhen nem elégszik meg azzal, hogy egy-egy esztendő gazdasági és pénz­ügyi életéről beszámolót adjon, hanem minden al­kalommal nagyszabású, értékes tanulmánnyal is szolgál, amelyben az időszerű nagy problémákat dolgozza fel. Idei évkönyvének bevezetése az ország átfogó gazdasági programjának metodikája, amely önmagában is értékes munka, de most külön aktua­litást ad neki a miniszterelnök milliárdos gazda­sági programja. Meggyőzően mutatja ki Katona Béla tanulmányában, hogy az állami és magángaz­daság mely területei azok, ahol a teljesítőképessé­get fokozni lehet és milyen hiányokat kell megfelelő módokkal és eszközökkel pótolni. Az értékes beve­zetőt követő ismertető rávilágít a gazdasági és pénzügyi élet minden területére és bőséges tanul­sággal szolgál mindenkinek, aki az évkönyvet for­gatja. Áttekinthető beosztásával kitűnően elka­lauzol mindenkit az újabb rendeletek és intézke­dések labirintusában. 'Vágó Pál Hat. engr. villanyszerelési és műszaki vállalat FÖÜZLBT: XI., Horthy Mlklós-út 21. • Telefoni 268-086. FIÓKOK: XI., Horthy Mlklós-körtér 7. • XI., Horthy M-út 62,

Next

/
Oldalképek
Tartalom