Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-05-04 / 18. szám
Budapest, 1938 május 4. 18. szám Huszonfjetedite évfolyam Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.......................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA; 50 FILLÉR DACSÓ EMIL Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban NHHBHNBHMHnnnMnBiiHnnaBMm MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN &£«*rkesztőség es kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 60. Telefon: 1-137-15 - Postacsekk: 40.424 A nemzeti magyar és Keresztény gondolatért Űj irányelvek érvényesülnek a Jővőévi költségvetés összeáílításánál Irányító befolyást gyakorol az önkormányzat a büdzsé elkészítésére — Nemcsak beruházó, hanem akció-programot is kidolgoznak Harrer Ferenc nyilatkozik az autonómia új feladatköréről Ha visszatekintünk három esztendőre, örömmel kell megállapítanunk, hogy ezekben az években a budapesti kommunális politikának erőteljes gerince fejlődött ki. Ezt a gerincet pedig a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja adja meg, amely ez alatt az idő alatt irányítójává lett Budapest Székesfőváros alkotó munkájának. Ez az irányítás pedig a magyar és keresztény gondolat jegyében történik. Amióta a kommunizmus szemetjét kisöpörték a budapesti városházáról, azóta töretlenül a keresztény és nemzeti gondolat uralkodik az ősi falak között. Az utolsó három esztendő azonban annak bizonyítéka, hogy a mai idők szelleme és bölcs irányítók odaadó munkája a keresztény és nemzeti gondolatot, amely azelőtt csak a többségi pártok irányító eszméje volt, az egész várospolitika, a székesfőváros egész lakosságának éltető levegőjévé tették. Túl az alkotások és kezdeményezések egész során a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának ez a legnagyobb érdeme. Annál inkább meglepetve és megdöbbenve kéül látni azt, hogy akadnak konikolyhintők, akik ismeretlen céllal azok ellen törnek, akik ennek a fővárosnak nyugalmat, biztonságot, munkalehetőséget adtak. Az utóbbi időben ugyanis szorgalmasan kezdtek olyan híreket terjeszteni, mintha Zsitvay Tibor, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának elnöke elkedvetlemedefit volna és távozni készülne. Zsitvay Tibor nem olyan ember, mint aki egy-két tendenciózus hírtől megriadna, vagy elkedvetlenedne. Kemény jellem és jó idegek jellemzik őt. A távozásra tehát nem is gondol, aminthogy túl a fővárosi érdekeken, országos érdek az, hogy eddigi nagyszabású munkáját tovább folytassa. Amilyen átlátszó ennek a híresztelésnek a célzata, éppen olyan együgyű a megokolása. Ezek a híresztelések ugyanis azt mondják, hogy Zsitvay Tibor nem tudja biztosítani a párt politikai iránya tekintetében az egységes felfogást. A nyugtalan szellemű pletykahordóknak tudomásul kell venniük, hogy a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja körül nem változott semmi. Az a keresztény és magyar gondolat, az a színtiszta érzésvilág, amely eddig áthatotta minden tagját, most is, a jövőben is át fogja hatni. Nem kell ennek bizonyítására egyebet idéznünk, mint azt a pár nap előtti párt- értekezletet, amelyen a párthoz tartozó felsőházi, képviselőházi és törvényhatósági bizottsági tagok csaknem teljes számban voltak jelen, lelkes egységgel állapítoták meg, hogy a párt változatlanul Gömbös Gyula programja alapján áll, a magyar és Jceresztény gondolat alkotmányos megvalósításáért küzd. A pártértekezlet egyhangú örömmel vette tudomásul, hogy a párt elnöke ezt a politikai irányt kívánja érvényesíteni a párt munkájában éis hogy e tekintetben a párt vezére Darányi Kálmán, a párt elnöke Zsitvay Tibor és a párt tagjai között semmiféle ellentétes felfogásról nem lehet szó. Ezt az egységet csak azok vonhatják kétségbe, akiknek az ellen van kifogásuk, hogy a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja alapos, tárgyilagos1 és szakszerű munkát végez, a jóakarat, az igazságkeresés megnyugtató és kiegyenlítő szellemét képviseli. Hogy ez így van, a konkolyhintőknek nem kell máshova fordulni, mint a főváros közgyűlési termének másik oldalához, ahol a párt politikai ellenfelei ülnek lés akik magok is lojálisán kénytelenek elismerni, hogy a párt kiegyenlítő, kezdeményező, alkotó szelleme Budapest törvényhatósági bizottságának életében korszakalkotó jelentőségű. Ezt a szellemet pedig elsősorban Zsitvay Tibor képviseli, akinek évtizedeken át tartó és mindenki által nagyrabecsült közéleti tevékenysége a keresztény és magyar gondolat valóságos .megtestesülése. Nem volt véletlen, hogy Gömbös Gyula aiz ő kezébe adta a fővárosi párt zászlaját és az sem, hogy Darányi Kálmán ezt a tevékenységét nagyrabecsülve, továbbra is arra kérte, hogy fáradozzék a főváros polgársága és munkássága, de egyben a keresztény és nemzeti eszme szolgálatában is. Zsitvay Tibor lelki ismerete számára ea parancsot jelentett, amelyet a párt tagjainak bizalmától kísérve tovább is rendületlen hűséggel teljesíteni fog. Szendy Károly polgármester a Fővárosi Hírlapnak adott nyilatkozatában kijelentette hogy az ön- kormányzat a zárszámadások kapcsán a költségvetés összes szerkezeti irányelveit átvizsgálhatja és a jövőévi költségvetés konstrukciójának problémái már most sorra kerülnek. Ez a bejelentés új korszakot jelent a főváros életében. Az önkormányzat hatásköre kiszélesedik és előzetesen megjelölheti az önkormányzat azokat az irányelveket, amelyek alapján az 1939. évi költségvetést .g főváros adminisztrációjának össze kell állítani. Zsitvay Tibor, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja elnökének álláspontja százszázalékosan győzött tehát ebben a kérdésben. Ezentúl a költségvetés összeállításában cselekvő része lesz az autonómiának. Harrer Ferenc, a NÉP legutolsó pártértekezletén beszámolt arról, hogy a 12-es bizottság az 1937. évi zárszámadásokat rendbenlevőuek találta és ezt a bejelentését. kiegészítette azzal, hogy a 12-es bizottság nem tartja feladatát elintézettnek,- hanem hozzálátnak a tanulságok levonásához és ezeket a jövő évi költségvetés összeállításánál már érvényesíteni fogják. A nagyfontosságú újításról a Fővárosi Hírlap kérdést intézett dr Harrer Ferenc felsőházi tag, ny. alpolgármester, törvény- hatósági bizottsági taghoz, aki a következőket mondotta: — A főváros háztartásának rendbehozatala papíron megtörtént azzal, hogy az ezévi költségvetést deficitmentesen állítottuk össze. Mi kezdettől fogva azon az állásponton voltunk, hogy a háztartás végleges egyesúlyát meg kell teremteni. Nem efemer jelentőségű sikerekre pályázunk, hanem a kapott mandátumhoz híven, a főváros gazdálkodását állandó és megbízható alapokra akarjuk fektetni. Az az érzésem, hogy most elindultunk azon az úton, amely végül a teljes sikerhez vezet. Zsitvay Tibor közgyűlési beszédében megjelölte azokat a szempontokat, amelyek szerint a főváros háztartását be kell rendezni. Az ez évi deficitmentes költségvetés összeállításánál még nem mindenben érvényesülhetett a rendezésre irányuló törekvésünk, mert erősen kötött a határidő. Egy rövid hónap leforgása alatt kellett a hiányt eltüntetni és az új, hiánynélküli költségvetést beterjeszteni. A végleges rendezésre csak az 193í)-es költségvetés összeálításánál nyílik meg az alkalom. Ezúttal és a jövőben mindig ténylegesen be akarunk folyni a költségvetés összeállításába. Nem egyezünk abba bele, hogy kész anyagot kapjunk, hanem az önkormányzat a költségvetés végleges formába öntése előtt érvényesíteni kívánja a közönség érdekében azokat a szempontokat, amelyeket helyesnek tart. A költség- vetés tulajdonképpen hű tükre a főváros gazdálkodásának. tehát az a helyes, ha a költségvetés összeállítása előtt leszögezzük azokat az irányelveket, amelyek a mi politikánk érvényesülését mutatják a főváros gazdálkodásában. — Szendy polgármester méltányolta ezt az álláspontunkat és kijelentette, hogy a zárszámadás benyújtásakor lesz. mód és idő arra, hogy a megoldást megtaláljuk. Ez most elkövetkezett. Közben a polgármester elkészíti a beruházási programmot, illetve bemutatja azokat a terveket, amely eket meg kellene valósítani az előrehaladás érdekében. Az ügyosztályok erőiket megfeszítve dolgoznak ebben az irányban és már több érdekes és értékes javaslat került az önkormányzat tényezői elé. Általánosságban mindig ötéves programról beszélnek, amelyeket elvégre így még nem állapítottunk meg. Zsitvay Tibor annak a felfogásának adott kifejezést, hogy ennyi idő alatt szerinte a beruházásokat végre lehet hajtani és azóta most már az öt esztendő mint fix időszak szerepel, holott maga Zsitvay Tibor sem kötötte le magát ilyen pontosan a határidő mellett. Amikor a végleges döntésről lesz szó, természetesen az időpont nagyságát is mérlegelni kell. — Nekünk az az álláspontunk, hogy nemcsak beruházási akcióról van szó, hanexn az akció-programot is eldönteni és megállapítani akarjuk. Tudni kell azt, hogy mit akar a főváros a jövőben és milyen tevékenységet kíván kifejteni. Mérlegelni fogjuk a tennivalókat, számításba vesszük az anyagi erőket, a főváros közönségé- nek teljesítőképességét és azután a lehetőségek latbavetésével történik meg a döntés. Ezeknek az elveknek alapján készül az 1939. évi költség- vetés tervezete. Ez az esztendő első éve lesz az ötesztendős Programm végrehajtásának. Az líj költségvetést úgy állítjuk össze, hogy még a lehetősége sem merülhet fel annak, hogy esetleg deficittel kelljen számolnia a fővárosnak. — A polgármester annyira méltányolta ezeket az elgondolásokat, hogy a rendes határidőnél egy hónappal előbb mutatta be az önkormányzatnak a zárószámadásokat. A zárszámadások felülvizsgálására kiküldött 12-es albizottság a zárszámadásokat már le is tárgyalta és részleteiben elfogadta. Május 10-én kerül a zárszámadás a pénzügyi bizottság elé és 11-én már a közgyűlés is megszavazza. Egy hónappal több időnk van tehát a tanulmányozására, mint a múltban volt. Ez az idő elég is lesz és a pártok szakemberei már tanulmányozzák a zárszámadást és hamarosan abban a helyzetben lesznek hogy a zárszámadások mérlegelésével a költségvetés összeállítására megtehetik javaslataikat. Most van az alkalom arra, amit már olyan sokszor kívántunk: a főváros gazdálkodásának konzekvenciáit levonhatjuk és a jövő gazdasági politikájának összeállításában álláspontunkat érvényesíthetjük. Még a nyár előtt erre feltétlenül sor kerül A nyári szünet előtt újra összeül a 12-es albizottság, még pedi«* olyan időben, amikor elég idő marad arra,
