Fővárosi Hírlap, 1938 (27. évfolyam, 1-50. szám)
1938-02-09 / 6. szám
Budapest, 1938 február 9. jy 3 ílg Klafólofc a városrendezési főném alhalmazásáiál ital év alatt elkészíti Budapest általános városrendezési terve Az új városrendezési és építésügyi törvény élénken foglalkoztatja a főváros vezetőségét. Tanácskozások folytak annak megállapítására, hogy a törvény rendelkezései milyen új feladatok elé állítják a fővárost. Mint a Fővárosi Hírlap munkatársával beavatott helyen közölték, a városrendezés menetében a törvény semmiféle nehézséget nem okoz, legfeljebb a törvény rendelkezései szerint rendszereződnek azok az eljárások, amelyeket a főváros eddig is folytatott, sőt a Harrer Ferenc dr. által életreliívott városfejlesztési különbizottság révén a törvény rendelkezései részére valóság-gal előkészített. A törvény értelmében a főváros számára meg kell állapítani a városfejlesztési tervet, meg kell határozni a városias kialakulásra szánt területet és el kell végezni annak vízszintes és magassági felmérését A felmérés alapján meg kell állapítani előbb az általános, majd a részletes városrendezési tervet, vezetni kell továbbá a teleknyilvántartást. A városias kialakulásra szánt terület megállapítását, az általános és részletes városrendezési terv elkészítését Budapestre és a Pestkörnyékre nézve a Közmunkatanács végzi, Budapest esetében a törvényhatóság meghallgatása után. Ez azt jelenti, hogy ezeket a nagy munkálatokat, legalább nagy rész- szében a főváros végzi és javaslat formáján ban a Közmunkatanács elé terjeszti. Tulajdonképpen így történt ez eddig is. A Közmunkatanács maga is dolgozott ki városrendezési terveket a főváros meghallgatásával, de számos városrendezési tervet és módosítást, beépítési módok megállapítását a főváros végezte, azután a Közmunka- tanács elé terjesztette jóváhagyásra. így fog ez történni a törvény rendelkezéseihez igazodva a jövőben is, azzal a különbséggel, hogy a sok részlet-terv helyett, illetve a meglévőknek és az ezután születendőknek összesítésével egységes városrendezési tervet kell kidolgozni. Az ilyen értelemben készítendő általános városrendezési terv elkészítésére a törvény hat évi határidőt állapít meg, vagyis 1944. január 31-ig el kell készülnie. A részletos városrendezési terv a beépítésre kijelölt területre vonatkozólag, az általános terv jóváhagyásától számított két év alatt készítendő el, a további területeket illetőleg pedig akkor, ha az építkezések azt esetenkint szükségessé teszik. Nagy könnyebbséget nyújt az általános városrendezési terv elkészítésére a városfejlesztési különbizottság’ eddigi munkája, amely nagyszerű előrelátással egyenesen az új törvény iszel-lemében folyt. Az a félfogás, hogy a megszabott hat év alatt könnyen elkészülhet az általános városrendezési terv. A városfejlesztési terv a városrendezés elveit, a telepítés irányát állapítja meg. Megjelöli a lakás- szükség kielégítésére, a gazdasági életre, közbiztonságra, tűz-, lég- és honvédelemre vonatkozó feladatokat. Az általános városrendezési terv legalább 1:5000 méretarányú térkép és a hozzá tartozó műszaki leírás alapján készül, a részletes városrendezési terv pedig legalább 1:1000 méretarányú térkép alapján. Miután alapul az eddigi városfelmérés szolgálhat, — a most folyó új, modern városfelmérés munkálatai csak tíz vagy ennél is több év múlva jegyeződnek be, — és a régi felmérésről 1:1440 és 1:720 méretarányú térképek készültek, a városrendezési tervek elé rendkívüli akadályok gördülnének. Ezen azonban segít a törvény, amely a gyorsabb eljárás céljából, az iparügyi és belügyminiszter előzetes hozzájárulásával megengedi, hogy a régi méretarányú térképek is felhasználhatók legyenek. Értesülésünk szerint az új törvény nehézségeket jelent a főváros számára a kisajátítási ügyekben, úgy, hogy ezekben majd más gyakorlatot kell követni. i. ———— Hé® az eucharisztikus lieai^resszus ele# megnyílik a kibővített Fővárosi Képtár 4 főváros tstsíéi százezer pengői fordít évenláínl lképvásár!á«ol<ra A deficitmentes költségvetés összeállításánál nemcsak a közmunkákat sikerült megmenteni, hanem örömmel megállapíthatjuk, hogy a kulturális költségvetést sem kellett lényegesen megszűkíteni. Nagy vívmánya Zsitvay Tibornak, hogy a kimondott takarékosság ellenére is sikerült felemelni a képzőművészet dotálására szánt összeget. A Fővárosi Hírlap munkatársa beszélt erről a jelentős eredményről HémetiiY ICáíöaiy dr. kultúrtanácsnokkal, aki a következőket mondotta: — Zsitvay Tibor a költségvetési általános vitában javasolta, hogy a képzőművészetek támogatására újabb 90.000 pengőt állítsunk be a költségvetésbe. Az indítvány indokolása, hogy a fővárosnak kötelessége a magyar művészetet pártolni, a képzőművészek a legnagyobb nyomorban vannak, ma már nem számíthatunk arra, hogy a magánosok a segítségükre sietnek, a mecénások korszaka elmúlt, tehát csak a hatóságoktól, az államtól és elsősorban a fővárostól kaphatnak segítséget. A művészetek pártolására adott pénzek nem vesznek el, mert kulturális értékeink igazán olyan nagy mértékben növekednek, hogy azokért érdemes anyagi áldozatokat hozni. — Ebben a kérdésben nem volt pártellen- tét. A képzőművészeti bizottságban különben lelkes pártolója a művészeteknek Terbocz Imre országgyűlési képviselő, a Nemezti Egység Fővárosi Pártjának főtitkára. Valamennyi párt megbízottja a legnagyobb lelke sedéssel helyeselte Zsitvay indítványát és sikerült a költségvetésünkbe a 90.000 pengős tételt beállítani. Nagyon örültünk ennek a megoldásnak, mert ennek a kapcsán^ meg tudtuk azt is oldani, hogy Sipőcz Jenő elhunyt főpolgármester és Liber Endre, a művészetek nagy pártfogója olyan művészi síremléket kapjon, amely méltó kifejezője lesz halhatatlan érdemeiknek. — A 90.000 pengő a költségvetés megnyirbálásakor ugyan veszedelemben forgott, de Zsitvay erőteles állásfoglalása visszahelyezte a tételt a deficitmentes költségvetésbe is. Most azután új helyzet teremtődött. Ezzel a felemeléssel sikerült elérnünk azt, hogy ott tartunk, ahol 19Sl-ben voltunk. Annakidején maguk a művészek ismerték el, hogy legtöbbet a magyar művészet megmentése és fenntartása érdekében a magyar főváros tesz. 100.000 pengőt fordíthattunk kének és műtárgyak vásárlására és ezzel megmentettük a magyar művészetet. Azután jöttek a sovány esztendők, a költségvetésben évről-évre lefaragtak néhány ezer pengőt és végül bizony^ a felére apadt le a képzőművészet támogatása. Most újra rendelkezésünkre állnak a szükséges összegek és Budapest városai ismét eleget tehet kulturális kötelezettségének. Ezt az összeget az élő művészet támogatására fordítjuk, szükségünk van azonban1 még a múzeumi anyagunk kibővítésére is. Erre a célra szükséges összeg szintén rendelkezésünkre áll, természetesen! nem olyan mértékben, mint az kívánatos volna, de az adott- gazdasági viszonyokkal mindenkinek számolnia kell. — Ezzel kapcsolatban közölhetem, hogy még az eucharisztikus kongresszus megnyitása előtt megnyílik a kibővített fővárosi képtár. A Károlyi-palota átalakítása teljesen befejeződött, az építkezések már régen elkészültek és most már csak a falak kiszáradását várjuk, hogy aztán hozzáláthassunk a termek berenld ezéséh ez. Az új termek berendezése papiroson már elkészült, vagyis tulajdonképpen a rendezés és most már esak a képek elhelyezése maradt vissza. A 22 terem mellé újabb 28 kerül és Budapest olyan múzeummal gyarapodik, amelyre nemcsak a budapestiek, hanem minden művészetszerető és kultúrált magyar büszke lehet. A Fővárosi Képtár fejlesztésére megvan a további lehetőség is. Ez a képtár az eleven művészet múzeuma lesz. Nem is gondolunk arra, hogy a múzeum anyagát állandósítsuk. Egész Európában, csaknem minden nagyvárosban a városi képtárak a legmozgékonyabbak, leginkább reagálnak az újabb művészi mozgalmakra. Budapest városa is vállalja majd azt a feladatot, bogy a művészetet a legújabb időkig bemutassa, amelynél természetesen mindig a művészet általános szempontjait és a nagy nemzeti érdekeket tartjuk majd szemelőtt. Némethy Károly tanácsnok még elmondotta, hogy a szanálás az ügyosztály költségvetésénél is követelt áldozatokat, de ezek nem olyan súlyosak, hogy komolyabb bajokról beszélni kellene. Olyan felszólalások hangzottak el a közgyűlésen, hogy a Fővárosi Könyvtár adminisztrációjának költségei túlságosan nagyok. Erről szó sincsen, legfeljebb a számok csoportosítása okozhatta a zavarokat. A Fővárosi Könyvtár fejlesztésére a jövőben nagyobb gondot szeretnének fordítani, mert a közönség érdeklődése fokozottabb mértékben fordul a Fővárosi Könyvtár intézménye felé. yHíítcLen kwüiFt izobí'őt haft névadó izatáfh'ól, vacfij hóméi Az 1930. évi XVIII. t. c. intézkedése alapján a székesfőváros vezetősége már korábban megkezdte az előkészületeket arra, hogy a megnövekedett Budapest közigazgatási szervezete új beosztásban szolgálja a közönség érdekeit. Egymásután hívta életre az autonómia a Szent Imre-városi és a Bákos-városi elöljáróságokat, a közel jövőben pedig már sor kerül a két, ezidőszerint még hiányzó új kerületi elöljáróság munkájának megkezdésére is. A XIII. kerület előljárósági székhózának épülete teljes befejezés előtt áll és az ügyosztály hivatalos jelentése szerint ez év június 1-én átadható lesz rendeltetésének. A székház a kijelölt terminust megelőzően már az eucharisztikus kongresszus Budapestre érkező vendégeinek elhelyezésére fog szolgálni. A XII. kerület előljárósági épülete ezzel szemben legkorábban 1939 tavaszára készülhet el, ennélfogva az ottani közigazgatási munka az eddigi tervek szerint csak a jövő évben kezdődik meg. A kögyűlésben felszólaló törvényhatósági pártok: részéről az az óhajtás nyilvánult meg, hogy hasonlóan Budapest többi kerületéhez, a XII. és XIII. kerületnek is adjanak nevet. Az eddigi elhatározások szerint a XIII. kerületet Szent László városnak fogják hívni, figyelemmel arra, hogy az angyalföldi plébánia védőszentje Szent László király. A XII. kerület is felcseréli a szürkén hangzó Hegyvidék nevet a Mátyás király város névvel. Erre a névadásra az a körülmény ad jogcímet, hogy az új közigazgatási kerületben a múlt esztendő folyamán végzett feltáró munka során rábukkantak Mátyás király hajdani vadász- kastélyának maradványaira. A kerületek névadásával kapcsolatban érdekes gondolat merült fel. Arról Van szó, hogy kíván altosnak tartanák, ha Budapest valamennyi közigazgatási kerületében felállítanák a kerület névadójának szobrát vagy emlékművét. Ezzel egyrészt élénkítenék a városképet, másrészt újabb foglalkoztatási alkalmakat biztosítanának a rendkívül sok nehézséggel küzdő magyar képzőművészeknek. A tervre vonatkozóan a polgármesteri XIV. ügyosztály fordul javaslattal a polgármesterhez, illetőleg rajta keresztül a törvényhatósági bizottság közgyűléséhez. A Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára cég igazgatósága és felíigyelo- bizoitsága mély fájdalommal jelenti, hogy a vállalatnak érdemekben dús vezér- igazgatója KOVÁCS IZ0B mérnök úr e hó 5-én, alkotó munkája közben, váratlanul elhúnyt. Egyik úttörője és fáradhatatlan munkása volt a hazai villamosításnak s közel negyed- százados működése alatt nagy tudással, kiváló szakismerettel, mély bölcseséggel vezette társaságunkat és az érdekkörébe tartozó vállalatokat és azok fejlesztése és felvirágoztatása körül hervadhatatlan érdemeket szerzett, melyek társaságunk történetében soha el nem múló emléket állítanak Neki. Utolsó útjára e hú 8-án, déli 12 órakor kisértük a rákoskeresztúri izr. temető szer- tartásterméfcól. Budapest, 1938 február 9.
