Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-04-28 / 17. szám

1 0^ • 1 Buszonf)aiodiK évfolyam Budapest, 1937 április 23 17. szám. SéV“-------------————---------*—..................—----------—■—r~r—-------—-----------------------­fiióriKciteki ár i á*3ÉSZ ÉVRE ...................24 PSWC3& FÉ LÉVRE..........................12 PEitfGÖ IQ YES SZÁN ARA: 50 FILLÉR Sra*ltjáh ax összes IBUSx-pevíflertokfcus» FBL6LÖS SZERKESZTŐI DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁM S*eFfa»s*Sőség és kladóhlvalsh BUDAPEST, VI., A^DRAsSY-ÖT £6. Teíefom 1-1 37-1 5 - Poitacsekk: 40.4S4Í Darányi szózata és a tóvárosi politika írta Vályi Lajos dr., törvényhatósági bizottsági tag A Nemzeti Egység1 Pártja pártvezérének, Darányi Kálmán miniszterelnöknek szezat ere­jével i±ató szegedi megnyitkozasa a bizalom és a megnyugvás érzékét váltotta ki minden önzetlen és jöakaratu magyar emberből. A magyar kormány átfogó, nagyszabású és a magyar élet sebeivel olyan igazi és mély kap­csolatban álló programjának keresetlen, de annál súlyosabb szavai után — mint nyári napsugárra a hajnali ködök — szakadozott fel a közvélemény bizonytalanság és ptUszimizmus érzése, helyet adva a bizakodásnak és az opti­mizmusai alt. Ez nemcsak szubjektív véleményem. Egy olyan nagy pártnak, mint a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja, központi szervében olyan érzé­keny az élet, mint a legfinomabb földrengés- mérő. Az ország szellemi központját képviselő főváros minden politikai gondolata, elégedetí- bége vagy elégedetlensége, lelkesedése vagy lciiangoltsága, bizakodása vagy reményvesz- tcttsége a politika ünnepnapjainak és hétköz­napjainak minden, sokszor szeszélyes hangulata átcdkkázik a párton, mint az elektromos hul­lám a rádiófelvevőn, vagy mint a világgaz­dasági élet távoli rengései a tőzsdén. _ Az a tíz nap, amely eltelt a szegedi beszéd óta, teljelsen elegendő ahhoz, hogy székesfővá­rosi viszonylatban lemérjük elhatározó sikerét. Az a határozottság, amellyel a miniszter­elnök kormányzása elvi alapjaként a nemzeti és keresztény világnézetet megjelölte, amellyel minden magyar erő szükséges összefogásának a kettő értékelése mellett ib félreérthetetlenül megvonta kormánya és pártja egyenes pályá­ját, ahogy megállapította azt, amit maga hisz igaznak és követendőnek, anélkül, hogy min­denkinek igazat akart volna adni. szuggesztiv erővel hat a iszékesfőváros rendet, békét, nyu­galmat akaró, gondolkozó társadalmiára. Mindenki tudja, hogy ehhez a generális irányhoz, amelyet a miniszterelnök az ország kormánykerekénél az ország részére meg­határozott, annak, aki magyar kenye­ret eszik, alkalmazkodnia kell. De viszont azon az alapon, amelyre a magyar kormány feje helyezkedett, adva van minden hazáját szerető, komolyan dolgozni és építeni akaró magyar ember részére a keresztény erkölcsi alapon álló. egységes összefogás lehetősége és nincs szükség sem láthatatlan frontokra, sem a jobboldali színek árnyalatokba törésére, sem kockázatokra és kalandokra! Egészen természetes, hogy a nagyszabású kormányprogram sikere^ felmérhetetlen erő- gyarapodást jelent Fővárosi Pártunk szem­pontjából is. A fővárosnak komoly, csendeben dolgozó, de határozottan a jobboldali gondolat .jegyé­ben élő többsége elégedetten látja, hogy a jobboldali: a nemzeti és keresztény gondolat marad a kormánypolitika tengelyvonaMban és ez a jobboldali gondolat nem szélsőség! De éppen ezért nincs is szükség frakciókra, mert minden jobboldali frakciózás cbak a jobbol­dali gondolat érvényesülésének az erejét és esélyeit gyöngíti. A miniszterelnök programjában az ifjabb generáció megtalálja a bátor reformpolitikát, az idősebb geaierációt viszont megnyugtat­hatja a küátásbahelyez’ett reformok tervsze­rűsége és meglévő értékeink komoly megbe­csülése. A realitások keretei között találja meg ebben a programban a maga jogos érde­keinek védelmét az ifjúság, az ipari és a me­zőgazdasági munkásság, a magánalkalmazot­tak stb. stb., a dolgozó magyarok minden ré­tege. És minden magyar ember annál is in- káhh mert a nagyszabású belpolitikai pro­gram foglalatát egy olyan külpolitika képezi, amelyet a:z ország közvéleményé, mondhatni, pártállásra való tekintet nélkül, egyhangúan helyesel. Mi máris érezzük, hogy Budapest közön­sége, amely mintegy másfél év óta valami bizonytalan tartózkodással vonult hátrább a politikában való tényleges részvéteitől, most újra _ felfigyel, újra cselekvő érdeklődéssel fordul ahhoz a párthoz, amelynek feladata, bogy a kormány programjának maradéktalan megvalósításáért küzdjön. És a Fővárosi Párt szempontjából a kö zönség érdeklődése újraéledésének annál na­Karafiáth Jenő dr. főpolgármester, amikor szék­foglaló beszéde során a közgyűlés pártjainak osztatlan helyeslése mellett programját röviden e három szó­ban foglalta össze: — munka, megértés, becsület, — mindjárt utait arra is, hogy a békét és megér­tést komoly és átgondolt, egyre fokozottabb, egyre széiesebbkörű szociális tevékenységgel tartja elke­rülhetetlenül szükségesnek a legkülsőbb területeken alátámasztani. Karajiáth Jenő főpolgármester e programjának megfelelően -a törvényhatósági bizottság szerdai közgyűlését megelőzően, amely a székesfőváros la­káspolitikájának egyik fontos részletkérdésével is, éppen a baraktelepek és a nyomortanyák megszün­tetése érdekében foglalkozott, Flaxmayer József dr. főjegyzőnek, a főpolgármesteri hivatal vezetőjének kíséretében szemleútra indult s minden bejelentés nélkül váratlanul megjelent az Auguszta-, majd a Zita- és később a Mária Yaíéria-baraktelepen, utána pedig a Kiserdő melletti nyomortanyá­kat kereste fel, hogy mindenütt közvetlen tapasztalatokat szerezzen az ott uralkodó állapotokról. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste hiva­talában Hsraffáfh lenő űr főpolgármestert s nyilatkozatot kért tőle azokról a benyomásokról, amelyeket szemleútja során szerzett s azokról az intézkedésekről, amelyeket a látottak alapján szük­ségesnek tart. — Akikből netalán hiányzik a keresztény alázatosság, — mondotta munkatársunknak Karafiáth főpolgármester, — annak ajánlom, hogy ne sajnálja az időt és fáradtságot és te­kintse meg ezeket a nyom or tanyákat. De aján­lom olyanoknak is, akik könyvekből tanulmá­nyozzák a népbetegségek pusztító számadatait és különféle jóhiszemű javaslatokat tesznek a gyógyító ellenszerekre, mert ha eredményre törekszik, percre se tévessze senki sem szem elől azt, hogy a járványos és néppusztító betegségek­nek, így a tüdővésznek is a nyomor- tanyákon és a szükséglakásokban van a melegágya! — A barakielepéken és a Kiserdő melletti nyomortanyán tapasztalt rendkívül szomorú, antiszociális és főleg a közegészségre ártalmas gyobb az értéke, mert, mint köztudomású, ép­pen most történik meg a párt újjászervezése, amelyben a választóközönség lelkes támoga­tása máris kedvezőiig fog érvényesülni. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának városházi munkája eddig is ugyanabban az irányban folyt, amelyet a kormányelnök most határozottan és szabatosan újra követendőnek jelölt. Csak a rosszindulat, vagy az ellentétes pártérdek foghatja rá erre a pártunkra, hogy mozdulatlan, hogy nem eléggé aktív, vagy pláne, hogy szétesőben van. Éppen úgy, mint ahogy csak tájékozatlanság állíthatja azt, hogy a városházán nincs élet és nincs munka, mert az, aki csak éppen a legutolsó közgyű­lésnek az óriási anyagéit és az amögött álló hallatlan iniciatív erőt megfigyelte, az egyes oldalakról állított „halálos csend“ helyett, el­lenkezőleg, az. alkotásnak, az akarásnak, a cse­lekvésnek türelmetlen, szinte alig kivethető sodrát állapíthatta meg. Az előjelek nem csalnak. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártja munkakedvében és ibelpő egy­ségében még megerősödve fog egyre nagyobb eredményekkel érvényesülni a főváros hatal­mas léptekkel haladó építő politikájában. viszonyok arra késztettek, hogy mint az ál­lami érdekek őre és a törvényhatóság érdekei­nek szószólója a belügyminiszter úrnak sürgős jelen­tést tegyek és arra kérjem őt, hogy a június hó Í5~ig még a belügyminiszté­rium kezelésében lévő állami barak­telepek ügyében döntő súlyt jelentő be­folyásával és a szükséges rendelkezések kiadásával minden irányban támogasson. — Megállapításom -szerint két irányú tevé­kenységre van szükség. Elengedhetetlen ^ egy nagyvonalú rendezés, amely végeredményé­ben ezeknek a nyomortanyáknak teljes meg­szüntetésére vezet. Ez azonban a dolog termé­szeténél fogva körültekintést és sok költséget igényel. Végrehajtása tehát tervszerű program alapján hosszabb idő alatt és csak fokozato­san történhet. — A helyszíni szemle során azonban meg­állapítottam, hogy halasztást nem tűrő sürgős közegészség- ügyi és rendészeti intézkedések, ame­lyek számottevő költséget sem igényel­nek, azonnal is végrehajthatók. — A tiszti főorvostól és az elsőfokú ható­ságok vezetőitől tehát törvényben biztosított jogom alapján haladéktalanul jelentést és ja­vaslatot kértem, aminek máris meg volt a foganatja s ezeknek a legkirívóbb ^ közegész­ségügyi hiányosságoknak eltüntetésére a meg­felelő intézkedések azóta megtörténtek. — Az előbb említett nagyvonalú rendezés kérdésében egyébként már érintkezésbe léptem Szendy Károly polgármester úrral. aki eddig is érthető aggodalommal foglalko­zott a székesfőváros által június hó 15-én át­vételre kerülő baraktelepek ügyével, hogy az ittlakóknak, nemkülönben a Kiserdő melletti nyomortanya elesettjeinek megfelelő elhelye­zésére kielégítő megoldást találjon. A főpolgármesternek ez a nyilatkozata úgyszól­ván feleslegessé tesz minden kommentárt, mindaz- által meg kell állapítanunk, hogy Karafiáth Jenő rendkívül szerencsés meglátásokkal kezdte el szo­ciális téren is főpolgármesteri működését. Széli József belügyminiszternek jelentést tesz a főpolgármester Budapest nyomortanyáiról

Next

/
Oldalképek
Tartalom