Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-04-28 / 17. szám
1 0^ • 1 Buszonf)aiodiK évfolyam Budapest, 1937 április 23 17. szám. SéV“-------------————---------*—..................—----------—■—r~r—-------—-----------------------fiióriKciteki ár i á*3ÉSZ ÉVRE ...................24 PSWC3& FÉ LÉVRE..........................12 PEitfGÖ IQ YES SZÁN ARA: 50 FILLÉR Sra*ltjáh ax összes IBUSx-pevíflertokfcus» FBL6LÖS SZERKESZTŐI DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁM S*eFfa»s*Sőség és kladóhlvalsh BUDAPEST, VI., A^DRAsSY-ÖT £6. Teíefom 1-1 37-1 5 - Poitacsekk: 40.4S4Í Darányi szózata és a tóvárosi politika írta Vályi Lajos dr., törvényhatósági bizottsági tag A Nemzeti Egység1 Pártja pártvezérének, Darányi Kálmán miniszterelnöknek szezat erejével i±ató szegedi megnyitkozasa a bizalom és a megnyugvás érzékét váltotta ki minden önzetlen és jöakaratu magyar emberből. A magyar kormány átfogó, nagyszabású és a magyar élet sebeivel olyan igazi és mély kapcsolatban álló programjának keresetlen, de annál súlyosabb szavai után — mint nyári napsugárra a hajnali ködök — szakadozott fel a közvélemény bizonytalanság és ptUszimizmus érzése, helyet adva a bizakodásnak és az optimizmusai alt. Ez nemcsak szubjektív véleményem. Egy olyan nagy pártnak, mint a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja, központi szervében olyan érzékeny az élet, mint a legfinomabb földrengés- mérő. Az ország szellemi központját képviselő főváros minden politikai gondolata, elégedetí- bége vagy elégedetlensége, lelkesedése vagy lciiangoltsága, bizakodása vagy reményvesz- tcttsége a politika ünnepnapjainak és hétköznapjainak minden, sokszor szeszélyes hangulata átcdkkázik a párton, mint az elektromos hullám a rádiófelvevőn, vagy mint a világgazdasági élet távoli rengései a tőzsdén. _ Az a tíz nap, amely eltelt a szegedi beszéd óta, teljelsen elegendő ahhoz, hogy székesfővárosi viszonylatban lemérjük elhatározó sikerét. Az a határozottság, amellyel a miniszterelnök kormányzása elvi alapjaként a nemzeti és keresztény világnézetet megjelölte, amellyel minden magyar erő szükséges összefogásának a kettő értékelése mellett ib félreérthetetlenül megvonta kormánya és pártja egyenes pályáját, ahogy megállapította azt, amit maga hisz igaznak és követendőnek, anélkül, hogy mindenkinek igazat akart volna adni. szuggesztiv erővel hat a iszékesfőváros rendet, békét, nyugalmat akaró, gondolkozó társadalmiára. Mindenki tudja, hogy ehhez a generális irányhoz, amelyet a miniszterelnök az ország kormánykerekénél az ország részére meghatározott, annak, aki magyar kenyeret eszik, alkalmazkodnia kell. De viszont azon az alapon, amelyre a magyar kormány feje helyezkedett, adva van minden hazáját szerető, komolyan dolgozni és építeni akaró magyar ember részére a keresztény erkölcsi alapon álló. egységes összefogás lehetősége és nincs szükség sem láthatatlan frontokra, sem a jobboldali színek árnyalatokba törésére, sem kockázatokra és kalandokra! Egészen természetes, hogy a nagyszabású kormányprogram sikere^ felmérhetetlen erő- gyarapodást jelent Fővárosi Pártunk szempontjából is. A fővárosnak komoly, csendeben dolgozó, de határozottan a jobboldali gondolat .jegyében élő többsége elégedetten látja, hogy a jobboldali: a nemzeti és keresztény gondolat marad a kormánypolitika tengelyvonaMban és ez a jobboldali gondolat nem szélsőség! De éppen ezért nincs is szükség frakciókra, mert minden jobboldali frakciózás cbak a jobboldali gondolat érvényesülésének az erejét és esélyeit gyöngíti. A miniszterelnök programjában az ifjabb generáció megtalálja a bátor reformpolitikát, az idősebb geaierációt viszont megnyugtathatja a küátásbahelyez’ett reformok tervszerűsége és meglévő értékeink komoly megbecsülése. A realitások keretei között találja meg ebben a programban a maga jogos érdekeinek védelmét az ifjúság, az ipari és a mezőgazdasági munkásság, a magánalkalmazottak stb. stb., a dolgozó magyarok minden rétege. És minden magyar ember annál is in- káhh mert a nagyszabású belpolitikai program foglalatát egy olyan külpolitika képezi, amelyet a:z ország közvéleményé, mondhatni, pártállásra való tekintet nélkül, egyhangúan helyesel. Mi máris érezzük, hogy Budapest közönsége, amely mintegy másfél év óta valami bizonytalan tartózkodással vonult hátrább a politikában való tényleges részvéteitől, most újra _ felfigyel, újra cselekvő érdeklődéssel fordul ahhoz a párthoz, amelynek feladata, bogy a kormány programjának maradéktalan megvalósításáért küzdjön. És a Fővárosi Párt szempontjából a kö zönség érdeklődése újraéledésének annál naKarafiáth Jenő dr. főpolgármester, amikor székfoglaló beszéde során a közgyűlés pártjainak osztatlan helyeslése mellett programját röviden e három szóban foglalta össze: — munka, megértés, becsület, — mindjárt utait arra is, hogy a békét és megértést komoly és átgondolt, egyre fokozottabb, egyre széiesebbkörű szociális tevékenységgel tartja elkerülhetetlenül szükségesnek a legkülsőbb területeken alátámasztani. Karajiáth Jenő főpolgármester e programjának megfelelően -a törvényhatósági bizottság szerdai közgyűlését megelőzően, amely a székesfőváros lakáspolitikájának egyik fontos részletkérdésével is, éppen a baraktelepek és a nyomortanyák megszüntetése érdekében foglalkozott, Flaxmayer József dr. főjegyzőnek, a főpolgármesteri hivatal vezetőjének kíséretében szemleútra indult s minden bejelentés nélkül váratlanul megjelent az Auguszta-, majd a Zita- és később a Mária Yaíéria-baraktelepen, utána pedig a Kiserdő melletti nyomortanyákat kereste fel, hogy mindenütt közvetlen tapasztalatokat szerezzen az ott uralkodó állapotokról. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste hivatalában Hsraffáfh lenő űr főpolgármestert s nyilatkozatot kért tőle azokról a benyomásokról, amelyeket szemleútja során szerzett s azokról az intézkedésekről, amelyeket a látottak alapján szükségesnek tart. — Akikből netalán hiányzik a keresztény alázatosság, — mondotta munkatársunknak Karafiáth főpolgármester, — annak ajánlom, hogy ne sajnálja az időt és fáradtságot és tekintse meg ezeket a nyom or tanyákat. De ajánlom olyanoknak is, akik könyvekből tanulmányozzák a népbetegségek pusztító számadatait és különféle jóhiszemű javaslatokat tesznek a gyógyító ellenszerekre, mert ha eredményre törekszik, percre se tévessze senki sem szem elől azt, hogy a járványos és néppusztító betegségeknek, így a tüdővésznek is a nyomor- tanyákon és a szükséglakásokban van a melegágya! — A barakielepéken és a Kiserdő melletti nyomortanyán tapasztalt rendkívül szomorú, antiszociális és főleg a közegészségre ártalmas gyobb az értéke, mert, mint köztudomású, éppen most történik meg a párt újjászervezése, amelyben a választóközönség lelkes támogatása máris kedvezőiig fog érvényesülni. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának városházi munkája eddig is ugyanabban az irányban folyt, amelyet a kormányelnök most határozottan és szabatosan újra követendőnek jelölt. Csak a rosszindulat, vagy az ellentétes pártérdek foghatja rá erre a pártunkra, hogy mozdulatlan, hogy nem eléggé aktív, vagy pláne, hogy szétesőben van. Éppen úgy, mint ahogy csak tájékozatlanság állíthatja azt, hogy a városházán nincs élet és nincs munka, mert az, aki csak éppen a legutolsó közgyűlésnek az óriási anyagéit és az amögött álló hallatlan iniciatív erőt megfigyelte, az egyes oldalakról állított „halálos csend“ helyett, ellenkezőleg, az. alkotásnak, az akarásnak, a cselekvésnek türelmetlen, szinte alig kivethető sodrát állapíthatta meg. Az előjelek nem csalnak. A Nemzeti Egység Fővárosi Pártja munkakedvében és ibelpő egységében még megerősödve fog egyre nagyobb eredményekkel érvényesülni a főváros hatalmas léptekkel haladó építő politikájában. viszonyok arra késztettek, hogy mint az állami érdekek őre és a törvényhatóság érdekeinek szószólója a belügyminiszter úrnak sürgős jelentést tegyek és arra kérjem őt, hogy a június hó Í5~ig még a belügyminisztérium kezelésében lévő állami baraktelepek ügyében döntő súlyt jelentő befolyásával és a szükséges rendelkezések kiadásával minden irányban támogasson. — Megállapításom -szerint két irányú tevékenységre van szükség. Elengedhetetlen ^ egy nagyvonalú rendezés, amely végeredményében ezeknek a nyomortanyáknak teljes megszüntetésére vezet. Ez azonban a dolog természeténél fogva körültekintést és sok költséget igényel. Végrehajtása tehát tervszerű program alapján hosszabb idő alatt és csak fokozatosan történhet. — A helyszíni szemle során azonban megállapítottam, hogy halasztást nem tűrő sürgős közegészség- ügyi és rendészeti intézkedések, amelyek számottevő költséget sem igényelnek, azonnal is végrehajthatók. — A tiszti főorvostól és az elsőfokú hatóságok vezetőitől tehát törvényben biztosított jogom alapján haladéktalanul jelentést és javaslatot kértem, aminek máris meg volt a foganatja s ezeknek a legkirívóbb ^ közegészségügyi hiányosságoknak eltüntetésére a megfelelő intézkedések azóta megtörténtek. — Az előbb említett nagyvonalú rendezés kérdésében egyébként már érintkezésbe léptem Szendy Károly polgármester úrral. aki eddig is érthető aggodalommal foglalkozott a székesfőváros által június hó 15-én átvételre kerülő baraktelepek ügyével, hogy az ittlakóknak, nemkülönben a Kiserdő melletti nyomortanya elesettjeinek megfelelő elhelyezésére kielégítő megoldást találjon. A főpolgármesternek ez a nyilatkozata úgyszólván feleslegessé tesz minden kommentárt, mindaz- által meg kell állapítanunk, hogy Karafiáth Jenő rendkívül szerencsés meglátásokkal kezdte el szociális téren is főpolgármesteri működését. Széli József belügyminiszternek jelentést tesz a főpolgármester Budapest nyomortanyáiról
