Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-01-20 / 3. szám
99 Budapest, 1937 jauuár 20. MB« Budapest egyik legsúlyosabb problémája a vidék bevándorlása és a pestkörnyékiek beözönlése irta; VÁUfl LAJOS űr. törvényhatósági bizottsági tag SCéí síaiis&íi'k.ai számadat: & legutóbbi 13 év alatt löO.ODö-rei Ezag3@Fá:oíia Budapest EéSeksxáimái a vidéki bewásid©r:ás — Naponta fíö.Cöa ntuitetaiie^ei fogta' eia fővárosba» a pejsekörnyéki lakosság. Legutóbb Illyefalvy Lajos dr., a székesfőváros statisztikai hivatalának igazgatója mutatott rá egy adatokban gazdag, tömör cikkében arra, hogy Budapest lakosságának 1925— 1935-iki, tehát tíz évi százezer főnyi szaporulata csaknem teljes egészében a vidékről eredő bevándorlásból adódik és hogy ennek a bevándorlásnak üteme gyorsul, mert amíg 1920 és 25 között 3.4 százalék volt az arányszám, 1925— 30 között 4.6 százalékra, 1930 és 35 között 5.5 százalékra emelkedett. Talán nem kell részletesebben ecsetelnem, hogy a beözönlés ilyen mértéke, amely tíz év alatt az egész lakosság egytized részét éri el, különösen megnyomorított országunk gazdaságilag leválságosabb éveiben, milyen súlyos szociális gondokra és eltolódásokra vezet és mennyire indokolt követelés az, hogy a magyar fővárosban elsősorban Budapest bennszülött polgárságát kell munkával és kenyérrel ellátni. Az 1936. évi működéséről szóló jelentésének a tanúsága szerint, élénken tárgyalja ezt a kérdést a Magyar Városok Országos Szövetsége is, amely- az országos munkáskataszter felállítását, az országos munkaügyi hivatal átszervezését, a toloneszabályrendelet reformját. a toloncolási hitelek felemelését, a kiszolgált és leszerelt katonák községeikbe visszaszállítását, a csavargók és keresetszerű ^kéregetésből élők részére munkatáborok létesítését, a községek hatósági támogatására utáltjainak beható szociális gondozását és annak az elrendelését kérték a kormánytól a mezőgazdasági proletáriátus városokba özönlésének a megakadályozása érdekében, hogy az ipartestületek ne tanácsolják vándorlásra a felszabadult soía'écl ok ot/» Természetesen nem a költözködési jog elkobzásáról, hanem a beteges városbaözönlés megakadályozásáról van, szó. _ A munkanélküliség, mint az itt tárgyalt^ baj egyik leglényegesebb kórokozója leküzdésére a Magyar Városok Országos Szövetsége különböző fontos javaslatokat dolgozott ki. A munkaügyi helyzet javítása érdekében javasolta a munkaidőnek törvényhozás útján való szabályozását, illetve a munkaidő heti 40 órára való leszállítását. Javasolta, hogy a kereskedelmi kormány vasút, autó- és bekötőutak építésével nyújtson kereseti lehetőséget a mezőgazdasági munkásoknak, az OTI tartaléktőkéből nyújtandó hitel keretében munkáslakásokat építtessen a kormány és a LÁB-köl- csönök kondícióinak könnyítésével segítse elő a magánépítési tevékenységet^ A munkanélküliség csökkentése érdekében végzendő közmunkák költségei mikénti fedezése ügyében pedig azt a megoldást javasolta, hogy az egyes városok által kibocsátott kölcsönkötelezvény alapján egy létesítendő központi szerv unifikált kötvényeket bocsásson ki. Budapest székesfőváros maga is hatalmas munkát végez a fővárosi Ínség leküzdésére. Közismert beruházásain kívül új, nagyszabású produktiv beruházásokat készít elő az út- és csatornahálózat tökéletesítése, a városrendezés és városfejlesztés előrevitele, a közlekedés tökéletesítése, az iskoláknak és kórházaknak korszerűbbé tétele, stb. érdekében. A főváros teherbírása végső határain túl fekvő erőfeszítésekkel igyekszik szociális kötelezettségeit teljesíteni, de egészen nyilvánvaló, hogy a budapesti nyomor mérhetetlen mélységeivel egymagában megküzdeni nem tudhat, különösen nem, ha évről-évre az elszegényedett magyar vidék új és új kiéhezett tömegei jelentkeznek Budapesten kenyérért. A városokba özönlés aránytalanul nagy szociális terhét viseli és likvidálja legalább eddig sikerrel a főváros és ennek következményeivel az egész sország legégetőbb gond.ia.imak egy jelentékeny részét váltja magához. De kétségtelenül növeli a főváros szociális terhét az a helyzet is, amely a Budapestet közvetlenül környező községekkel szemben fennáll. Azokról a községekről beszélek, amelyek a Nagybuda- pest koncepcióhoz tartoznak, mint mondani szokták: amelyek Budapestre gravitálnak, vagy Budapest gazdasági érdekszférájába tartoznak. Ezek a községek: Újpest, Alag, Rákospalota, Pestújhely. Rákosszentmihály. Cinkota, Sashalom, Mátyásföld, Rákosliget, Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákoshegy, Kispest. Pest- szentlőrine, Pestszenterzsébet. Csertel. Nagytétény, Budatétény, Budafok, Albertfalva, Pest- hidegkut. Békásmegyer. Ennek a területnek életviszonyairól Mozo- lovszky Sándor dr. végzett érdekes taimlmá- nyokat. és művének néhány jellemző adata. alapján alkothatunk magunknak véleményt arról, hogy mit jelent Budapestre ennek a 21 községnek közvetlen szomszédsága és Budapestre gravitálása. Az 1930. évi adatok alapján a posta, a vasúti alkalmazottak és közalkalmazottak figyelmen kívül hagyásával a 21 szomszédos községből 36.579 férfi- és 10.857 női kereső, azaz 47.436 lélek utazik be naponta a fővárosba munkára. A pontosan föl nem vehető kereső kategóriák becslésszerű számításba vétele esetén mintegy 55—60.000-re tehető azoknak a száma, akik Budapest közvetlen környékéről a fővárosba irányúló naponkénti ingaszerű vándormozgalomban, kenyérkereset céljából résztvesznek■ Toltál körülbelül 60.000 munkahelyet foglalnak el a székesfővárosban azok a szomszéd községekben lakó testvéreink, akik itt veszik fel a keresetüket, talán itt szerAz építőipar terén az utóbbi lietek kellemetlen meglepetést hoztak. Jelentékeny mérvű drágulás következett el a legkülönbözőbb cikkeknél, elsősorban pedig- a téglánál. A Fővárosi Hírlap legutóbbi számában foglalkozott ezzel az árdrágító politikával és annak a magánépítkezést illető káros hatásával. Ennek a jelenségnek azonban igen súlyos kihatásai lehetnek a folyó esztendőre tervezett középítkezésekre is, mert a költségvetésileg biztosított előirányzatok a dolog természeténél fogva nem számolhattak azzal, hogy időközi és komoly okokkal alig indokolható drágulások lesznek tapasztalhatók, amelyek bekövetkezése alatt a tervbevett munkálatokat vagy csak nagy reáfizetésekkel lehet lebonyolítani, vagy tekintélyes hányadukban egyáltalán nem végezhetők el. Az Árelemző Bizottság, amely állandóan figyelemmel kíséri a jelentékenyebb cikkeknek áralakulását, értesülésünk szerint, már bekövetelte a tégla- érdekeltségektől az összes aktákat és azok megvizsgálása után nyomban megteszi a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket. Mint a Fővárosi Hírlap beavatod helyről értesül, maga a főváros is erőteljes beavatkozásra határozta el magát. A fővárosra nézve ugyanis, amely a legnagyobb áldozatok árán, fokozott építkezési tempóval igyekszik minél több kenyérlehetőséget biztosítani, nem lehet közömbös, hogy el tudja-e végeztetni a programba vett beruházásokat. Szendy Károly polgármester sürgős felterjesztésben fogja a legközelebbi napokban a koraiányhatóság figyelmét felhívni a tűrhetetlen mérvű anyagdrágulásokra és nyomatékosan arra; fogja kérni a kereskedelem és iparügyi minisztériumot, hogy a budgetben felvett közmunkák lebonyolításának lehetővé tétele, céljából minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel törje le az áruzsorát. Különösen azért érintik az anyagárdrágulások igen súlyosan a székesfővárost, mert a téli hideg megszűntével nyomban meg akarja kezdeni a középítkezések egész sorát. Egyedül csak az időjárás mostobasága hátráltatta eddig a XIII. kerület elüljárósági székházának megépítését, hasonló okok miatt állott be késedelem a szükséglakástelepek bővítésénél, de ugyanígy megérett az építkezési tevékenység megkezdésére az angyalföldi csatornaszivattyútelep, a sertésvágóhídi csarnoképítés ügye is. Kora tavasz- ezal meg kell kezdeni a Vízművek rekonstrukciós munkáinak folytatása gyanánt a guggerhegyi re- zervoár építését, sort kell továbbá keríteni az iskolafejlesztési program keresztülvitelére. Február elsejével új rendszer alkalmazására kerül sor a székesfőváros tulajdonában lévő kis- lakásos bérháztelep-eknél és általában minden olyan zik be iparcikkszerű szükségleteiket, de Betsz- icárt-viteldíjak megfizetésén kívül egyáltalában nem vesznek részt a székesfőváros köztér hétben és így 36.000 székesfővárosi munkanélkülinek a szükségellátásában sem. Amikor erre reámutatok, nem akarok védekezni, azzal az érthető ténnyel, hogy a székesfőváros lakosságának levegőre, napfényre, egy talpalatnyi tulajdonra, egyszerű, csendes, olcsó életre vágyó lakossága a környékre költözik, anélkül, hogy keresetét feladni akarná, egyszerűen csak rá akarok mutatni erre a tényre akkor, amikor a székesfőváros gazdasági és szociális nehézségeinek a leglényegesebb okait keresem. Az adott problémát egy csöppet sem enyhíti a Nagy-Budapestről szóló álom. Bármilyen rohamosan haladt is a szomszédos községek urbanizálódása, egy-két szomszédos város belső negyedétől eltekintve, olyan óriási a civilizációs különbség a székesfőváros minimális igényei és az ottani, óriási területekre szétterjeszkedett. elmaradottság között, hogy akkor, amikor Budapest perifériális településeinek minimális út-, csatorna- és közlekedési igényeit sem tudja kielégíteni, reálisan belátható időn belül még csak gondolni sem lehel a közigazgatási és gazdasági, egyesítésre, léhát Nagy-Budapest megvalósítására. Ha a valóságok világában akarunk maradni, alig lehet itt ma más feladat, mint keresni azokat a módozatokat, amelyek a székesfőváros és reáutalt környéke között messzi renéző tervszerűséggel küszöbölik ki az érdekellentéteket és egyengetik a közeledés útját. városi ingatlannál, amelyeknek Lakásai magánembereknek vannak bér beadva. Február elsején megszűnik a szociálpolitikai ügyosztálynak a kislakásos bérháztclepek és a lakásul bérbeadóit város ingatlanok feletti felügyeleti és ügyintézési jogköre és azt a polgármester rendelkezése értelmében a Községi Takarékpénztár veszi át. Ez a rendelkezés ig’en nagy horderejű és nem csupán azt jelenti, hogy a hivatali ügykezelésnél sokkal mozgékonyabb kereskedelmi jellegű kezelés következik el, hanem jelenti azt is, hogy a jövőben a székesfőváros még az eddiginél is nagyobb figyelmet óhajt fordítani a lakásépítő és azzal szoros összefüggésben álló telekpolitikára. A polgármestert erre az elhatározásra a kérdések egész komplexuma, többek között a külterjes fejlődés megakadályozása késztette. Jóllehet, az utóbbi esztendők folyamán már igen sok kísérlet történt arra vonatkozóan, hogy a mind veszedelmesebb méreteket öltő külterjes irányú fejlődésnek gátat vessenek, ezt nem sikerült abban a mértékben biztosítani, amint az kívánatos lett volna. A nagyüzemek pedig, amelyek legel.sősorban érezték meg saját kiadásaiknál a külterbes fejlődést, mosit már úgyszólván eljutottunk odáig, amidőn saját fejlődő képességük veszélyeztetése nélkül nem teljesíthetnek további, nagy távolságokra történő beruházásokat, hanem arra kell törekedniük, hogy a befektetett hatalmas összegek amortizációjára és az üzemek rentabilitásának fokozására is módjuk nyíljék. Ä Községi Takarékpénztár, amely külön osztályt sezrvez a bérházkczelésre és azt egyesíti a telekvásárlási, illetőleg eladási szervvel, teljes felkészültséggel várja a hatásköri bővítést és eltökélt szándéka szerint minden tekintetben gyakorlati, a kívánatos városfejlesztési alapelvekhez alkalmazkodó telek- és házépítési politikával fogja szolgálni Budapest modern nagyvárossá való tovább fejlődésének ügyét. Megmaradnak természetesen megbízatásukban továbbra is azok a fővárosi alkalmazottak, akik eddig látták el az egyes házak, illetve épülettömbök gondnoki teendőit. Ezen a téren mindössze annyi változtatást vettek tervbe, hogy egy-egy gondnok hatáskörébe több ingatlant utalnak, vigyázva arra, hogy a beosztás úgy történjék, hogy a gondnoki tisztet viselő megbízott akadálytalanul végezhesse el teendőit. \á)ú$% Csilíafy vas és fémkereskedő 1^25^07. Budapest, Vili., Bezerédy.utca 4. sz. Szendy Károly polgármester sürgős felterjesztésben kéri a kormánytól az építőanyagok drágításának megfékezését A váratlan áremelés felboríthatja a főváros idei építkezési programját — A Községi Takarék külön osztályt szervez a városi bérházak kezelésére /
