Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-08-11 / 31-32. szám
31—32. szám tiuszónf)ciíodiiU évfolyam Budapest, 1937 augusztus 11. Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ..................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.........................12 PENGŐ EG YES SZáM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes EBUSz-pavilionokban FELELŐS SZERKESZTŐ: DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., ANDRASSY-ÚT 60. Telefon: 1-137-1 S - Pcsíacseklt: 40.424 Magyar Nagyhét Irta: Lamofte Károly dr. Budapest székesfőváros helyettes polgármestere Már serényen folynak az előkészületek, s csak néhány nap választ el Szent István hetétől. Szeretettel köszöntünk mindenkit, akilk erre az ünnepre Budapestre jönnek, magyarokat, külföldieket egyaránt. Ez az ünnep egyik összefogó láncszeme a mi nemzetünknek, egyik szép megnyilvánulása a katolikus vallásos érzésnek, a külföld felé pedig tanúbizonysága a mi ezer éves kultúránknak, a törhetetlen hitünknek és nemzeti akaratunknak. Csaknem minden országnak és városnak meg vannak a maguk küllőn ünniepei. amelyek részben nemzeti, részben vallási hagyományokon alapulnak. Ilyen ünnepünk nekünk Szent István napja, amely eredetileg legkevéslbbé volt idegenforgalmi attrakció, hanem nemzeti és vallásos életünknek egyik kimagasló eseménye. Az ünnep maga ma is az maradt, azonban a főváros igyekezett az erre az ünnepre idejövő magyaroknak és külföldieknek a hivatalos szertartásokon kívül szórakoztatásáról is gondoskodni. így fejlődött M a Szent István hét, amely ma már idegenforgalmunk legjelentősebb eseménye. A Szent István hét rendezőinek nehéz feladatuk volt, mert résziben a vidék szórakoztatásáról kell gondoskodni, amely az ő mérsékeltebb kulturigényeivel talán könnyebben kielégíthető, de egyidejűleg gondoskodni kelti a nagyigényü külföldieknek mulattatásáról is. Ezeknél még külön nehézséget okoz az, hogy nem beszélik nyelvünket, s ezért olyan eszközt lehet csak szórakoztatásukra igénybe venni, amely idegenek számláira is élvezhető, így fejlődött ki a Szent István hét programjának lényege, a tűzijáték és a vfáros megvilágítása, nemzeti viseletűnk és szokásaink bemutatása a Gyöngyös Bokréta keretében, és végül a zenei mutatványok. Ez utóbbi az, ami mindezideig alig szerepelt a Szent István bét programjában. & amit ez évben kívánunk intenzívebben kiépíteni. A Szent István hét zenei programjának kidolgozását Kudela Géza vállalta maigára, s az ő neve bizonyára biztosíték is arra. hogy ez a program méltó lesz a hozzáfűzött várakozásokhoz. Természetesen itt salzburgi ünnepi játékokra gondolni nem lehet, mert a világhírű énekesek, énekesnők, karmesterek, zenészek szerződtetése olyan költségekbe kerülne, amit a Szent-István hét szűkre szabott anyagi keretei nem engednek meg. Mi nem tudunk mást adni, mint a külföldi vonatkozásban is igen magasan álló magyar zenei kultúránkat. Ez az összes, amit nyújtani tudunk a külsőségekben, de ezenkívül bensőkből is akarunk adni valamit: szeretetet és testvéri érzést a magyaroknak, barátságot és vendégszeretetet a külföldieknek. Adja Isten, hogy az ünnep méltó legyen az elgondolásokhoz és mindenkiben felébressze ugyanazokat az érzelmeket, mint amiket uii viszünk eléjük. Budapestet az egész világon propagálják a külföldi magyarok MeSkezdOdtsk a magyarok második világkongresszusának előkészítő munkálatai — A magyar főváros ünnepélyesen fogadja a világ minden részéből hazalátogató magyarokat Perlapi Zslámond bari koronaőr nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a külföldi magyarság és Budapest értékes kapcsolatairól A napokban bizalmas értekezlet volt a városházán, amelyen megbeszélték a magyarok második világkongresszusa rendezésének főbb szempontjait. A liét esztendővel ezelőtt tartott első világkongresszus rendezéséből is kivette Budapest a maga részét és Ripka Ferenc akkori főpolgármester vállalta Perényi Zsigmond báró koronaőr mellett a társelnöki tisztet. Szendy Károly polgármester ugyancsak nagy fontosságot tulajdonít a külföldi magyarsággal való kapcsolat kimélyítésének s a jövő esztendőben tartandó világkongresszus ügyeit most is minden rendelkezésre álló erővel előmozdítja; Az egész világ magyarsága már készülődik a budapesti nagy találkozóra, a magyar főváros az 1938-as nemzeti évben meleg ünnepségek keretében fogadja majd a világ magyarságának képviselőit. A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Perinyl Zsigmond bárő valóságos belső titkos tanácsost, volt belügyminisztert és koronaőrt, aki a külföldi magyarság és Budapest kapcsolatáról a következőket mondotta: — Szendy polgármester úr kezdettől fogva nagy megértéssel kísérte mozgalmunkat és már eddig is mindent megtett, hogy a külföldi magyarság és a magyar főváros között a legközvetlenebb kontaktus alakuljon ki. Nemcsak a vezetése alatt álló apparátust utasította a magyarok világkongresszusa állandó irodájával való együttműködésre, hanem maga is kivette a részét a szervezés munkájából. Azt hiszem, elég hivatkoznom a Bandholtz-szobor ügyére. — Egy lelkes külföldi magyar. Boross Jenő amerikai magyar vetette fel az ötletet, hogy a kiváló amerikai tábornoknak, — aki nehéz időkben mellénk állott és a Nemzeti Múzeum kincseit megmentette attól, hogy az oláhok elhurcolják és elkótyavetyéljék, — szobrot kellene emelni. A hatalmas Amerikának feltétle nül jól esik, ha látja, hogy ez a kis ország hálás tud lenni s értékeli azt a szeretetet, amely feléje áradt. A polgármester úr velem együtt szívesen vállalta a szoborbizottság elnökségét és a külföldi magyarok támogatása mellett sikerült is a szobrot felállítani és Budapest igazán értékes műemlékkel gazdagodott. Bandholtz tábornok szobra már ott áll a Szabadság-téren és ha egy amerikai ellátogat Budapestre, először feltétlenül a Washington- szobrot keresi fel, majd elzarándokol a Bandholtz tábornok szobrához. Magam is rengeteg cikket olvastam már az amerikai lapokban, amelyekben megemlékeztek arról, hogy Budapest az a város, ahol két amerikai vonatkozású szobor is van. Szendy polgármester hathatós segítsége nélkül ezt nem érhettük volna el, mint ahogy meg sem tudnánk mozdulni, ha a főváros a második világkongresszus ügyét nem mozdítaná elő különös szeretettel. — El kell mondanom, hogy a külföldi magyarok nagyon hálásak. A főváros nem csinál rossz üzletet velük. Minden külföldi magyar valóságos ügynöke, propagálója Budapest szépségének. Nem kisjelentőséigű dolog az, hogy a világ minden részében egy évig készülnek a magyar vándormadarak, hogy hazalátogassanak. Közben Budapest szépségeit emlegetik, erről valóságos énekeket zengenek, külföldi ismerőseiket és barátaikat rábeszélik arra, hogy Magyarországra látogassanak. — Itt van egy levél. Egyik kedves barátunk írta Amerikából. Beszámol arról, hogy New-York valamennyi utazási irodáját felkeresték és érdeklődtek, hogy miért nem csinál Builapest-propagandát. készségesen felajánlották szolgálataikat, hogy az irodák számára beszereznek magyar propaganda-anyagot. Megírta ez a magyar barátunk azt is, hogy ügyelni fognak arra, hogy Budapest plakátja valóban ott díszelegjen feltűnő helyen minden utazási irodában. Mi már továbbítottuk is az amerikai magyarok kérését és a fővárosi propagandaanyag útban is van a kívánt helyre. — Egy másik amerikai magyar ezúttal nem jöhet Budapestre, mert üzleti dolgai Európa egy másik országába szólították, de a hajón összeakadt egy előkelő emberrel, akit rábeszélt arra, hogy utazzon Budapestre, mert olyan szép várost xígysem talál egész Európában. Az előkelő embernek itt van a névjegye: Rev. I. Frank Norris D. D. First Baptist Church Firsth Worths Texas. Amit ként tőlünk a magyar barátunk, azt már megtettük. Igyekezünk kellemessé tenni az előkelő amerikai számára a budapesti tartózkodást. Egy másik külföldi magyartól Sanghaiból kaptunk levelet, ugyancsak az idegenforgalmi tevékenységéről számol be. Egy harmadik külföldi magyar Buenos Aires- ból küldte ezt az líjságot, amelynek a címe: Industria Hoteléra International. Rögtön az első oldalon olvastunk egy szép cikket Budapestről: Buen Provencho en Budapest, alatta a szerző címe, szószerint így: János Ráthonyi. — Nincs nap, hogy ne kapnánk olyan levelet, hogy valamelyik világrészből valamelyik külföldi magyar ne ajánlaná be hozzánk országának egyik jelentős emberét, akinek a lelkére kötötte, hogyha Európába jön, úgy látogassa meg Budapestet. Ez a propaganda mindennél értékesebb. — A legegzotikusabb országok lapjai egész oldalas fényképeket közölnek a magyar fővárosról. Az e heti anyagból mutathatok egynéhányat: Itt van a La Pransa, Montevideoban jelenik meg, ugyancsak az Eldia, a másik mon- tevideoi lap közöl szép képeket Budapestről és éppen ma kaptuk meg az El Pueblo újságot, amely a harmadik legnagyobb lapja_ Monte- videonak. De vannak itt ausztráliai újságok is. — Nagyon érdekes ez a könyv. Sao Paulo- ban megalakult a magyar revíziós társaság és ez spanyol nyelven Magyarországról könyvet adott ki. A könyv címlapján a budapesti Széni Islván-szobor díszlik. Ez a piros-fehér-zöld plakát Brüsszel falait díszítette. A brüsszeli magyarok Budapestről készült filmet mutattak be vendéglátójuknak. — így folytathatnám ezt tovább. Ezer és egy jele van annak, hogy a külföld magyarjai igazán büszkék a gyönyörű Budapestre és ennek propagálása érdekében mindent megtesznek.
