Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-17 / 11. szám

Az Országos Földhitelintézet félévi beszámolójának kitűnő eredményei A Fővárosi Hírlap egyik legutóbbi számában fog­lalkoztunk az Országos Földhitelintézet első fél- esztendejének üzleti mérleg'ével és rámutattunk azokra az egész rendkívüli eredményekre, amelyek lehetővé tették, hogy már első csonka esztendejében leírhassa a fúzió összes költségeit. Akkori beszámo­lónkat tökéletesen igazolja a most tartott mérleg­megállapító ülés amelynek jelentéséből kitűnik, hogy rövid hathónapos működése alatt is milyen meg­lepően szép eredményeket ért el az intézet. Mint is­meretes, a múlt év nyarán fuzionáld a Kisbirtoko­sok Országos Földhitelintézete a Magyar Földhitel- intézetek Országos Szövetségével, egyidejűleg azon- _ban átvette a Magyar Földhitelintézet egész üzlet­körét is. így keletkezett a mai Országos Földhitel- intézet, amelynek vezetőjévé a kormány bizalma dr. Reményi-Schneller Lajos országgyűlési képvise­lőt, a Községi Takarékpénztár volt vezérigazgatóját tette meg. Ez az előlegezett bizalom a legteljesebb mértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mert Reményi-Schnelley Lajos kiváló organizáló képességével, nagy szaktudósával és céltudatos irá­nyító munkájával elérte azt, hogy e rövid idő alatt az intézet több mint 15 ezer hold földet értékesített és miközben 300 millió pangót meghaladó tő Izét ko­zd, megfelelő anyagi erőt tud biztosítani a birtok­politikai feladatok megoldására is. A mérlegmeg állapító ülésről egyébként az alábbi hivatalos je­lentést adták ki: A kedvezőbb temiéserodimóny, valamint az adósok megnövekedett fizetési készsége és végül a föld iránt jelentkező nagyobb kereslet előmozdították egyrészről azt, hogy az intézet mobilitását tovább fokozza, más­részről, hogy hitelei egyrésaét visszafizesse. Ezek a körülmények lehetővé tették azt is, hogy az intézet már fennállásának első félévében is rendelkezé­sére tudott állni a mezőgazdáságnak rövid lejáratú hite­lek formájában mindazokban az esetekben, ahol a köl­csönök megfelelő gazdasági célt szolgáltak. Hosszúlejá­ratú kölcsönöket természetesen az intézet •neon folyósít­hatott, minthogy záloglevelek elhelyezésére nem nyílott alkalom. Ugyancsak nem tehetett eleget az intézet azok nak a hiteligényeknek sem, amelyek másutt fennálló rövid lejáratú hiteleknek átvállalását célozták, minthogy az ilyen egyszerű átcsoportosítás közgazdasági szem­pontból jelentőséggel nem bír. Az intézet már az első félévben élénk tevékenységet fejtett ki a parcellázások terén, követve a kormány földtnrtokpolitilkai elgondolásait. Részben saját ingatla­naiból, résziben megbízások alapján 587 vevőnek G-189 kát. holdat adott el. Emellett a kormány által irányított földbirtok-politika terén is jelentős munkát végzett, amennyiben 1'979 vevő között 8573 kát. holdat parcellá­zott. Végeredményben tehát az intézet 258G vevőnek 15.063 kát. hold területű ingatlant adott el. Kishaszonbérletek céljaira részbeír a m. kiír. föld művelésügyi m imiszi térti uni megbízásából, részben saját számlára 2007 kát. hold területet vett át és ezt 637 bérlő­nek adta haszonbérletbe, amivel az intézet kezelésében levő haszon-bérletek, illetve alhaszon'bérletek területe az év végén SOflO lkat. holdat tett kii, amely területen 1754 bérlő gazdálkodik. A mérleg adatai szerint az intézet összesen 3Ő0 millió pengőt meghaladó tőikét kezel. Ebből a hosszúlejáratú törlesztéses kölcsönök állománya kereken 132 millió pen­gőt, a váltó- és a rövidlejáratú kölcsönök pedig kereken 113 millió pengőt tettek ki. Az üzleteredmónyszámlá-t e félévben a három intézet egyesítésével kapcsolatos és vissza maim térő kiadások is terhelték, a-melyek összege kereken 414.000 pengő volt. Ennek az összegnek levonása után -az intézet az első félév üzleti eredményeként 67.000 pengő tiszta nyereséget mutat ki. Az intézet közgyűlését március 19-én fogja megtar­tani. Kereskedői érdekeltségek az elöl­járóságoktól kérik az áruházi rendelet szigorú ellenőrzését Amióta a múlt ©szelendő végén megjelent az áruházi rendelet, a kiskereskedők némileg megnyu­godtak, mert hiszen a rendelőt határozottan meg­szabta azokat a kereteket, amelyekém belül az áru­házak a jövőben kifejthetik üzleti tevékenységü­ket. A kereskedők azonban sajnálattal látják, hogy akadnak áruházak, amelyek látszólag semmibe sem veszik a rendeletet, illetőleg különböző fogásokkal igyekeznek annak intencióit megkerülni. A legnagyobb elkeseredést kereskedői körökben a Párisi Nagy Aruház műkö­dése váltja ki. így például azt látják, hogy a Pá­risi Áruház a szó szoros értelmében ellentétben van a rendéletnek úgyszólván valamennyi paragrafusá­val. Már a rendelet első paragrafusa, kimondja, hagy ,,a vállalatnak áruház jellegét nem érinti az a körülmény, hogy 'üzlethelyisége nem egy, hanem egymással szomszédos több házban van, valamint az sem, bogy az egyes osztá­lyoknak más-más tulajdonosa, vagy bérlője van“. Ezzel a rendelkezéssel szemben a Párisi Áruház éppen a legutóbbi időkben, állította fel élelmiszer- osztályait a szomszédos házakban bérelt helyiségek­ben, ami által nyilván' azt a látszatot akarja, kel­teni, hogy azok külön boltok. Ez a terjeszkedés egyébként sérti a rendelet második paragrafusát is, amely határozottan tiltja a meglevő áruházak bővítését. Mégpedig tiltja mindem elképzelhető vonatko­zásban, részletesen felsorolva azt is, hogy áruház­nak még csak fióküzletet sem szabad nyitania. Azt is sérelmezik a kereskedők, hogy bár a ren­delet ötödik paragrafusa kimondja, hogy „az áruház csak olyan helyiségben árusíthat, amelybe a vevőnek az áru kiválasztása és átvétele céljából be kell lépnie,“ a Párisi Áruház ennek a rendelkezésnek intencióit is kiforgatta lényegéből akkor, amikor a régi be­jár ócsarnoktól jobbra és balra új élelmiszer eláru­sító boltokat rendezett be a szomszédos házakban. Tény ugyanis az, hogy ezekbe a boltokba valóban be lehet jutni az utcán át is, de az egyik bolt, éppen az, amelyikben virstlit, cukrászsüteményt, fagylaltot és egyéb hely­ben fogyasztható élelmiszert árusítanak, Összeköttetésben van a főbejárat előcsarnoká­val, ahol azelőtt az utca porától belepett hasonló cik­keket árusították. Az érdekelt; kiskereskedők tehát most azt látják, hogy lényegileg nincs semmi vál­tozás, gyakorlatilag pedig az a helyzet, hogy amit eddig az előcsarnokban árusítottak, azt most néhány lépéssel odébb árusítják, amely helyiségbe a halion keresztül is be lehet lépni, ami az eltávolított tűzfal miatt tűz- rendészeti szempontból is aggályos. Miután pedig a egyre terjeszkedő Párisi Áru­háznak, űgylátszik, eszieágában sincs beszüntetni je­lenlegi ténykedését, a terézvárosi kereskedők elha­tározták, hogy a VI. kerületi elöljáróságtól kérnek védelmet, hogy a Párisi Áruház tartsa be a keres­kedelmi miniszter' rendeletét. A TÉBE közgyűlése. A Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete ezidei évi közgyűlését április 3-án, szombaton délelőtt 11 órakor tartja az egyesület V., Akadémia 1 szám alatti helyiségében. A közgyűlés napirendjén Hegedűs Lóránt elnöki megnyitóján és az alapszabályszerű közgyűlési anyagon kívül két közgazdasági előadás szerepel: Kádár Gusztáv, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank ügyvezető igazgatója A magyar hitelélet kérdéseiről, Kozma Ferenc, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vezér- igazgatója A vidék gazdasági és hitelélete címmel tart felolvasást. Kinevezések a Magyar Általános Takarékpénz­tárnál. A Magyar Általános Takarékpénztár igaz­gatósága Brandt György aligazgatót, az affiliációs osztály h. vezetőjét igazgatóvá, Meskó Béla fiók- aligazgatót, a Magyar Általános Takarékpénztár békéscsabai fiókjának vezetőjét fiókigazgatóvá ne­vezte ki. Mindkét kinevezés kiváló érdemeket szer­zett főtisztvis-előket ért. A Magyar Általános Taka­rékpénztár vidéki pozíciójának megerősödése nagy­mértékben Brandt György igazgató nevéhez fűződik. Meskó Béla pedig a Magyar Általános Takarékpénz­tár békéscsabai fiókjának forgalmát országos vi­szonylatban is tekintélyesen emelni tudta. Furcsa reklámötlet. A GFB-gyár meglepő rek- lájnöt'ettel lepte meg vidéki vevőit: minden na­gyobb kereskedőnek kilátásba helyezte, hogy amony- nyiben feljön Budapestre és megtekinti a GFtí- gyárat, valamint a tavaszi kollekciókat, hajlandó neki másodosztályra szóló, oda-vissza utazásra ér­vényes vasúti jegyet küldeni. Fekete Jakab úrnak, a vállalat vezérigazgatójának ez a nagylelkű gesz­tusa egyáltalán nem hatotta meg a magyar keres kedőtársadalmat, mert hiszeu amiközben ilyen rek- kímütletekkel igyekszik Fekete ixr közkedveltté tenni magát a kereskedők közt, ugyanakkor nyakra- főre kreálja az újabb és újabb detail üzleteit, amelyekkel ugyanazt a kereskedői réteget kontre- minálja, amelynek egzisztenciájától függ végered­ményben az ő gyárának a léte is. A kereskedőknek nem kell vasúti szabadjegy, ellenben nem hajlandók tűrni, hogy a saját gyárosuk támasszon velük szem­ben gazdasági szempontból teljesen természetellenes konkurrencirít. Amint már jelentettük egyébként, a kereskedői érdekképviseletek most dolgozzák ki memorandumukat, melyet küldöttségileg fognak a kereskedelemügyi miniszterhez eljuttatni és amely­ben a gyárak detailárusításának rendeletileg való eltiltását kérik. A Mezőgazdasági Ipar (Georgia) közgyűlése. A Mezőgazdasági Ipar Rt. szombaton tartotta meg évi közgyűlését, amely úgy, mint az elmúlt évben, 1.25 P osztalék kifizetését határozta el. A szelvények f. hó 16-tól kezdődőleg a társaság pénztáránál és a Magyar Általános Hitelbank budapesti főintézeténél kerülnek beváltásra. A közgyűlés elé terjesztett igaz­gatósági jelentés szerint a kaposvári cukorgyár 8924 (tavaly 7076), a mezőhegyest cukorgyár 6570 (tavaly 4890) vagon cukorrépát dolgozott fel. A kor míány kívánságára a hazai mezőgazdaság érdekében olyan répát is átvett a társaság, melynek feldolgozá­sára az érdekképviseleti megállapodás nem köte­lezte. Miután az ezen többletrépából előállított cuk­rot cslaíkis külföldön veszteséges áron értékesítheti, költségeit pedig az őszi esős időjárás lényegesen emelte, gyárainak üzemi nyeresége az előző üzlet - évekhez képest csökkent. Bér gazdaságainak ered­ménye kielégítő volt. Műmalma a lefolyt üzletévben 933 vagon gabonát őrült fel és éles verseny mellett jelentős kiviteli tevékenységet fejtett ki. Az érdek­köréhez tartozó vállalatok, nevezetesen az Alföldi Cukorgyár B>t., a íBácskai Cukorgyár Rt., a Cson- grádmegyed Cukorgyár Rt., a Philaxia Szérum tér melő Rt. és a Stummer Károly Cukorgyárak Rt. nyereséggel zárták üzíletévüket. Az igazgatóságba. Kállay Miklós dr. ny. föld mi veléeiigyi miniszter Balás József dr. miniszteri osztályfőnök és Meuser Béla gazdasági főigazgató választatott be újonnan. A Magyar Általános Takarékpénztár Részvény­társaság Horváth Lipót dr. elnök-vezérigazgató elnöklete alatt március 16-án tartotta meg 55. rendes közgyűlését. Miután már mérlegen belül a nyug­díjalapnak 159.000.— pengőt (tavaly 160.000.-— P-t) juttattak és leírásokra i62.679.23 pengőt (tavaly 471.368.29 P-t) fordítottak, valamint ugyancsak mér­legen belül bellső tartalékolásokat és az értékpapír- állománynál leírásokat eszközöltek, a közgyűlés megállapította, hogy az 1936. üzletév tiszta nyere­sége 521.658.35 pengő (tavaly 502.128.16 P). A közgyű­lés elhatározta, hogy a tiszta nyereségből — úgy, mint tavaly — 100.000 pengő az intézet tartalék- alakijának növelésére fordíttassék, miáltal az 11.050.000. — pengőre, az intézet összes saját tőkéi pedig 31,050.000.— pengőre emelkednek, továbbá 75.000. — pengő (tavaly 65.000.— P) a nyugdíjalap dotálására, 31.658.35 P pedig átvitelre használtassák fel és osztalék címén — úgy, mint tavaly — rész­vényenként 75 fillér — 300.000.— pengő fizettessék március 17-től kezdve. Megbízható ruházati cikkeket vásároljunk a TRIB0H RUHÁZATI R.T.vnl Budapest. ¥833., Ülfői-út 14. Olcsó áruk! Moiizlwta minőség! Legkedvezőbb fizetési feltételek! Előleg nincs Az első rész­let a vásárlást követő hó 1-én esedékes. Vásárlásnál az arcképes igazolvány felmutatása elegendő. BIEHN JÁNOS El. ÚTBURKOLATOK: Öntött és hengerelt aszfaltból. Kátrányos ésbitumenes kezelések. Obi jós portalanítás.-T. BUDAPEST, ’ TETŐFEDÉS: facement-, préseltkavics-, fedéllemezfetők. H.f ALKOTMÁNY­SZIGETELÉS: nedvesség és talajvíz ellen, falak, padlók, erkélyek és lapos tetőkön U. 21« TEL.s 1-153-50. Gyártmányok : Aszfalt és kátrányos fedéllemez, szi­getelőlemezek. bőrlemez, kátrány, szurok, facement, bitumen, aszfalt ragacs, útépítő-kátrány, porkátrány, kátrányolaj, karbolineum, gyümöiesfa-karbolineum, kátrány-paraffin, kocsikenőcs gépzsir.

Next

/
Oldalképek
Tartalom