Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-17 / 11. szám
2 ^ÖWißS^SSSSp Budapest, 1937 máreius 17. leg többször csak újabb nehézségeket támasztanak. A tárgyalások taa’tamára tehát mindkét fél és az eredmény érdekében a sajtónak fegyverszünetet kell kötnie. — Ezért nem szoktam a magam részéről sohasem időnap előtt nyilatkozni, mert ezzel meggyőződésem szerint töb|bet ártok, mint használok. Karafiáth Jenő ünneplése a Nemzeti Egység Pártjában Káránálh Jenő működése elé egyébként mindenütt pártkülönbségre való tekintet nélkül, szeretetteljes várakozással tekintenek. Természetszerűen a legteljesebb bizalomnak és szeretetnek örvend saját pártjában is, a Nemzeti Egység Pártjában, ahol épp a minap, a húsvéti vakáció előtt, a Pannónia-beli társasvacsorán köszöntötte őt fel a párt nevében vitéz Tóth András dr. országgyűlési képviselő, a következő szavakkal: ~ Mint budapesti képviselő, — mondotta — nekem jutott az a megtiszteltetés, hogy a párt nevében köszöntsem Karafiáth Jenőt, Budapest székesfőváros új főpolgármesterét. Köszöntöm benne azt az állam- férfiút, akinek Isten kegyelméből megadatott, hogy részivehetett a lelkes, kitűnő tehetségű harcosok első sorában a szomorú bukás után vergődő ország lalpraállásának keserves munkájában. Mint államtitkár, mint az OTI elnöke, majd a kultuszminiszteri székben értékes szolgálatokat tett nemzetének és mint Budapest főpolgármestere, bizonyára olyan kitünően fogja betölteni hivatását, hogy a főváros legjelesebb főpolgármesterei mellé fog sorakozni. — A Nemzeti Egység Pártja nevében a légszívó- iyesebben köszöntelek és valamennyiünk jókívánságait fejezem ki neked, kegyelmes uram, hogy Isten segítségével megvalósíthassad Budapest polgársága és az egész magyar nép javára nemes elgondolásaidat. ! A társasvacsora közönsége, élén Darányi Kálmán miniszterelnökkel, Ivády Béla országos elnökkel, Kánya Kálmán, Fabinyi Tihamér és Bornemisza O-éza miniszterekkel, percekig éljenezte Karafiáth Jenőt, aki meghatottan mondott köszönetét- az üdvözlésért, majd Karafiáth főpolgármester a következő beszéddel válaszolt: — Férfias nyíltsággal bevallom, bogy a díszes pozíció, amelyre a miniszterelnök úr és a párt bizalma állított, talán egyetlen fájó momentumot keltett bennem és ez az, hogy új tisztségemben hiányzik a parlamenti életnek számomra annyira, értékes megnyilatkozása, volt képviselőtársaim szeretete és meleg barátsága. E hiányt azzal fogom pótolni, hogy abban a szellemben és elgondolásban, amely- lyel a kormány állásomba helyezett, igyekszem hétszeres kötelességtudással megfelelni a belém helyezett bizalomnak és mindent elkövetni, hogy a párt elgondolása érvényre jusson azon az új munkaterületen, amelyre most kerültem. — Ha ágazat adok Goethének, aki egyik írásában azt mondja, hogy a tevékenység teszi boldoggá az embert, akkor személyes tapasztalataim alapján elárulhatom: a legközelebbi jövőben máris a boldogság tetőpontjára fogok jutni, annyi munka és tevékenység vár reám. Azonban bármilyen magasra is emelkedjem, ki kell jelentenem, hogy az esetleg elért eredményeket és sikereket életem végéig mindig ennek ö pártnak és annak a szellemnek fogom köszönhetni, — elsősorban azoknak a vezéreknek, akik erre a szellemre megtanítottak, — amely szellemnek, eszméknek és elgondolásnak hűséges katonája voltam a múltban és szolgája kívánok lenni a jövőben is. — Még egyszer köszönöm a szívélyes üdvözlést és a baráti együttérzésnek megnyilatkozását, amel:/- nek vitéz Tóth András barátom a párt nevében kifejezést adott és amelyet azzal hálálok meg, hogy a főpolgármesteri székben igaz barátotok és közös eszményeink lelkes küzdőtársa maradok. Karafiáth Jenő beszédét hosszantartó éljenzés és taps követte és a társasvacsora előkelőségei sorra hozzásiettek a főpolgármesterhez, hogy meleg baráti kézszorítással is köszöntsék volt képviselőtársukat. " 1 III IW — ............. . if j. Tóth Pál ÉPÍTŐ MESTER Budapest, II. Halász-utca 1. Telefon: 1—553—04. ORBITZER NÁNDOR ===== ÉPÍTÉSZ, ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, iSSF~~~ VIII., Nap-n. 10. Telefon: 1-310-90. Sc&íitss jSEdfe I éj® is Sei-, mü- és vexss&er&esspí lalzatos \ Budapest, VII., Thököly-út 23. Telefon : 1—330—45. ua uh. rmmuK jnrBKT’av-zztciTxxspczT t ma zysvsfCírrsrc.iü JCeMkeii a Q-ákai-ieuitg^g^l Szendy Károly polgármester nag.g.hatáiú. buzidéi tartóit az a fsági rák Matbadsát/laltoutájáa „Szabadság, yjságirás, önkormányzat együtfjárö fogalmak“ A Magyar Újságírók Egyesülete március 15-én délben tartotta meg az évek során át hagyományossá vált szabadság-lakomáját, amelyen az ünnepi beszédet Szendy Károly polgármester mondta. Amikor az örökemlékű, nagy márciusnak emlékét idézte, a szabadság eszméjének fényébe állította az újságírást és az autonómiát és magas régiókban járó szónoki képekben, de ugyanakkor meggyőző erővel ennek a három együtthatónak történelmi összefüggésére. A mély hatást keltő ünnepi beszédnek külön értéket és érdekességet adott a szónok azzal, hogy a múlt fényét a mai életbe vetítette. A szabadság-lakomán, amely a Ncwyork díszes éttermében folyt le, megjelent Karafiáth Jenő dr. főpolgármester, a miniszterelnökség sajtóosztálya részéről Rákóczy Imre dr., a sajtóosztály vezetője, helyettese, Pásint Ödön és Kolozsváiry-Borcsa Mihály, továbbá, a külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője, Szent-Istvány Béla dr. és helyettese, Darugy Ferenc és nagy számban az újságírás vezetői és munkásai. Az első pohárköszöntőt Márkus Miksa udvari tanácsos, a Magyar Újságírók Egyesülete elnöke mondta, aki a kormányzót éltette. Ezután Szendy Károly polgármester emelte meg a Jókai-serleget és mondta el ünnepi beszédét. Méltatta azt a szép és nemes feladatot, amely neki, az önkormányzat első tisztviselőjének részül jutott, amikor máreius idusálról megemlékezik. — A magyar szabadságünnep — mondotta — páratlanul áll a népek hasonló történelmi emlékei között. Március 15 az eszmék szellemi erejének, a lelkek fegyvertelen hatalmának felemelő ünnepe, amikor a nemzeti öntudaton keresztül az ember felsőbb rendeltetésére, az igék világalakító jelenségére eszmélünk. A nap eszmei szépsége és lelki mélysége csak fokozza a hiteit és meggyőződést, amely az utókort a márciusi ideálokhoz fűzi. Mikor a törvényhozás március idusát nemzeti ünnepnek nyilvánította, akkor azzal kijelentette, hogy a márciusi eszmények nemzeti és állami életünk szellemi birtokához, ősi örökségéhez tartoznak. — A szabadság ünnepnapján — mondta azután — mélyen érzem a történelmi összefüggést a nemzed szabadság, a szabad sajtó és az önkormányzat között. A szabadság, újságírás, önkormányzat együtt járó fogalmak, egyirányú, egy tartalmú gondolat, egyik a másik nélkül nem élieitreképes, nem igazi erő. Ebben az eszmei összefüggésben merem mondani, ha foglalkozásomnál fogva nem is vagyok újságíró, de ugyanazt a Mutatást teljesítem az egyetemes nemzeti élö{ szolgálatában. — A nemzet szabadsága valójában az egyetemes nemzeti autonómiát jelenti, vagyis azt az önkor mányzatot, mely szerinjt a nemzet az állami rend kenetében önmag’át minden ideg'en hatalomtól függetlenül saját törvényei és akarata alapján korma nyozza. Az autonómiák és velük együtt a szabadság- jogok tartó oszlopai, szerves részei a nemzeti füg getlenségnek, az alkotmányos szabadságnak. — A nemzet számára <a szabadság az éltető le vegő, az -a szabadság, mely polgári jogokat ad, de egyúttal nagy köitelezességekkei jár. A szabadosság nem szabadság, mert az az önkénynek egy for mája, még pedig igen riasztó formája. Az önkény építhet piramisokat, mesterkélt politikai és gazda sági rendszereket, de az emberiség fejlődését nem szolgálhatja. Igaz, bogy a trianoni megcsonkított ság okozta szegénységünk, nyomorúságunk rossz tanácsadó, igen nagy fegyelmezettséget kíván. De ez a fegyelmezettség, amely nem gátja, de egyik előfeltétele a szabadságnak, sorsdöntő a magyar jövőre. — Március idusa, Petőfi és Jókai szelleme a sza badságot hirdeti és az a testület, melynek illusztris képviselői összegyűltek évfordulót ünnepelni, ennek az eszménynek, a szabadságnak hivatásból őre. A magyar ujságírórend a márciusi vívmányokból a legszebb örökséget kapta: a sajtószabadságot. A szabad sajtó a hajtó- és irányítóerő az alkotmányos közéletben. A sajtó a nemzet élő lelkiismerete és ja} annak a népnek, melynek nincs : lelkiismerete és hamis utakon jár. A sajtószabadság nem kiváltság, hanem a nemzet közkincse, melynek ereje az államalkotó és országépítő közszellemet táplálja. A sajtó- szabadság sarkalatos része a magyar alkotmánynak, kiegészíti a parlamentarizmust és a polgári szabadságot. A sajtószabadságról, mint egyetemes nemzeti érdiekről szólott ezután, majd a sajtó hivatását és felelősségét méltatta és _ a fegyelmezettségre utált ismételten. — A szabadság ünnepnapján — fejezte be beszédét —- Jókai serlegével hitet teszünk a magyar fegyelmezettségről, mert enélkül a márciusi eszmények elhalványulnak, pedig kell, bogy a magyar jobb jövő számára megőrizzük híven és csorbítatlanul ezt a szent örökséget. Sokszor szakította meg a polgármester szavait az éljenzés és a taps, amikor pedig az ünnepi hangulatot keltő, nagyszabású serleg-beszéd véget ért, percekig lelkesen ünnepelték Szendy Károlyt. Nemzetközi pályázat a portalan szemétsviiltö -kocsik beszerzésére 160.000 tartány beszerzésére van szflkséá a portalan szemétgyűjtéshez — ui locsol* autók és motoros seprősének beszerzése A főváros köztisztaságának és ezzel együtt közegészségügyének három kérdése foglalkoztatja most, a téli havazási kampány elmúltával a Köztisztasági Hivatalt. Az egyik, óvről-évre visszatérő tavaszi kérdés a makadám-uíak portalanítása. A porolajozásra hirdetett pályázat, amely, amint a Fővárosi Hírlap megírta, az idén a. tavalyihoz képest ismét csökkentett területre: 510.000 négyzetméterre írtak ki, április 2-án délelőtt 10 órakor jár le. A közegészségügyi ügyosztály fel van készülve arra, hogy ha idén is megismétlődik a vállalatok kartel- szerű fellépése és túlzott követelése, valamint az ennek nyomában járó alkudozási huzavona, radikálisan segít a portalanítás megoldásán. Nagyobb fontosságú kérdés emuéi a portalan szemétgyűjtés problémája. Lapukban került nyilvánosságra legelőször a Köztisztasági Hivatal praktikus terve, amelynek értelmében a feladatukat mintaszerűen ellátó, de egyenkint 45.000 pengőbe kerülő szemétgyűjtő autók helyett a lófogatú kocsik új konstrukciójával akarja a portalan szemétgyűjtést megoldani és ebből a célból, ilyen kocsik megkonstruálására nemzetközi pályázatott hirdet. Mint értesülünk, a Köztisztasági Hivatal már elkészítette a nemzetközi pályázat tervezetét, amely jelenleg a főváros tiszti ügyészsége előtt van, hogy a szövegezés jogi részét elvégezze. A jövő hópap folyamán a pályázat kiírásra kerül. A pályázat feltételei szerint azt elfogadott konstrukció tervezője licencia jogban részesül, vagyis a megrendelésnél, amelyre nézve a fővárosnak szabad keze Van, bizonyos százalékban részesül. A lófogatú kocsikkal való portalan szemét gyűjtéssel a régen sürgetett kérdés olcsóbb megoldását akarja elérni a Köztisztasági Hivatal. Jelenleg három portalan szemétgyűjtő autó van próbaképen üzemben. Ha a főváros egész területén ilyen autókkal akarnák megoldani a szemétgyűjtést, akkor harminc autóra lenne szükség, ami 1,250.000 pengőjébe kerülne a fővárosnak. Ezzel szemben, ba a lófogatú szemétgyűjtés rendszerére térnek, száz lófogatú kocsit kell beszerezni ée a pályázat azt a követelményt állítja majd fel, hogy a száz lófogaíú kocsi beszerzése lényeges megtakarítást jelentsen a harminc autó árához képest. A portalan szemétgyűjtésnek kelléke a gyiijtő- kocsikon kívül megfelelő szerkezettel a kocsik heöntő nyílásához kapcsolódó tartányok beszervezése. A jelenleg működésben levő bárom autót ellátó tartányok a főváros tulajdonában vannak, ha azonban a portalan személygyüjtést a főváros egész területére kiterjesztik, arra való tekintettel, hogy nagyobb bérházaknál 20—30 tartányra is szükség lesz, a számítások szerint 160.000 szemétgyűjtő tartányokról kell gondoskodni. Ez olyan hatalmas költséget jelentene, hogy a főváros a tartányok beszerzésiét a háztulajdonosokra kénytelen hárítani. A köztisztaság harmadik aktuális kérdése az idők folyamán használhatatlanokká vált locsoló-autók és motoros seprőgépek Pótlása. Erne a célra a költségvetésben 257.000 pengős rendkívüli hitel van beállítva. Ha a költségvetés korraányhatósági jóváhagyása megtörténik, akkor a beszerzésre vonatkozó tervezet és részletes költségelőirányzat a közgyűlés elé kerül. Összesen 14 darab, immár negyedszázadot kiszolgált gépezet kicseréléséről van szó. A locsoló-autókat több magyar gyár is elő tudja állítani, így ezek beszerzésére versenytárgyalást hirdetne]:, a motoros seprőgépeket azonban a németországi Krupp-gyárnál rendeli meg a főváros, mert idehaza ezt a géptípust nem gyártják.
