Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-17 / 11. szám
11. szám HúszonfyatodiK évfolyam I yf Bii^apesí, 1937 március 17 E!ólizeie»i Ari tfŰÉSZ ÉVRE ..................24 PEK&Ó FÉ LÉVRE..................... o 12 PEftCsŐ EGYES S ZÁM ÁRA: SO FILLÉR árusítják az összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐI DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kladóhivaiali BUDAPEST, V»., ANDRÁSSY-ÜT 60. Telefon: 1-137-15 - Postacsekk ■ 40.424 A nyitány Tudjuk nagyon jól, hogy a mezőgazdasági kiállításnak rendkívüli jelentősége van a magyar életben. Az ország kirakata ez, ennek a nagy, Európát tápláló élelmiszerraktárnak a mintagyüjtteményo tárul a látogató elé. A magyar föld legremokehb produktumait állítják ki a termelők, akik büszke gonddal keresik ki terményeik közül a legszebbet, a megcsodálni valót. A hatalmasan, eddig- soha nem látott módon fejlődő magyar agrikultúra mutatkozik be és magyar szemmel az ország igazi jövőjének útját kell ezen a kiállításon megtekintenünk. A mezőgazdaság gazdagságán, életerejének megmutatkozásán kívül azonban ez a kiállítás az, amely a magyar állattenyésztés produktumait is bemutatja. Minden esztendőben több és szebb látnivalója van a mezőgazdasági kiállításnak, amelynek rövidesen olyan európai eseménnyé kell fejlődnie, amilyenhez foghatót keveset talál a világjáró. Hogy milyen értékek, milyen kincsek kerülnek itt nyilvánosságra, annak legfőbb bizonyítéka, hogy a kormányzat szeretetteljes gondossággal figyeli ezt a kiállítást, amelynek állandó fejlesztésére minden eirköllcsi és anyagi támogatást rendelkezésre bocsát. Még néhány óra és a nagy esemény bekövetkeztiké s minden jel arra vall, hogy az idei kiállítás minden eddigit felülmúl, amiut hogy a magyar mezőgazdaságban, a magyar állattenyésztésben is lehetetlenség észre nem venni a haladásnak és fejlődésnek olyan fokát, amelynek bámulatos eredményei fognak a most megnyíló kiállításon szemünk elé tárulni. Ismételjük, minden elismerésünk a magyar agri- kultúráé, a földművelésügyi kormányzaté, amely pá ratlan gonddal intézi a magyar mezőgazd>aiság ügyeit, valamint a kiállítás Tendezősiégéé, amely szorgalmas munkával, a legteljesebb hozzáértéssel és szakszerűséggel válogatja ki a kiállítás igazán kivételesen nagyszerű anyagát. Nem vagyunk azonban ünneprontók akikor, ha fölfedjük azt is. mi fog Mányozni erről a kiállításról. Sajnálattal látjuk, hogy hiányozni fog a külföldi, legelsősorban a nyugati külföldi látogatóknak az a nagy tömege, amelyet ennek a kiállításnak remek anyaga igazán kellene, hogy nagymértékben érdekelje. Sajnos, régen tiil vagyunk azon a gondolaton, amely azt hirdette, hogy jó bornak nem kell cégér. A magyar mezőgaz dasági kiállítás a magyar idegenforgalmi szezonnak a nyitánya, sajnos, ez a nyitány csaknem észrevétel. csaknem reklám nélkül zajlik le a külföldön. Eszünkbe jut a minden tavasszal megismétlődő nemzetközi vásár, amely nagy gonddal és áldozatkész- j seggel hozza Budapestre a külföldiek tömegét. A mi i nézetünk szeifint a mezőgazdasági kiállítás fokozia- j tosian meg tudná ezt csinálni, ha az intézőkörök is { xígy vélekednének, mint mi, hogy a nagyszerűen kifejlődött magyar idegenforgalom minden befektetést sokszorosan visszaad. Hiszen ez az a kiállítás, amely a magyar élet legdrágább kincseit tárja a néző elé, olyan kincseket, amelyeket a világ egyetlen kiállítása sem tud bemutatni. Terményeink, állatjaink az egész világom ismeretesek, maga ai tény, hogy itt az ország mezőgazdaságának és állattenyésztésének legnagyszerűbb produktumait láthatja a külföldi, elegendő reklám ahhoz, hogy tömegesen jöjjenek nie- csak a szomszéd államokból, de a távoli nyugatról Is vendégek. De legalább a puszta tényről kell értesülniük, bár nem tudjuk elképzelni a reklámnak azt a nagy költségét, amelyet vissza nie térítene a külföld őszinte, nagyarányú érdeklődése. Csak egy példát említünk. Mii magyarok is csak halvány értesüléseket szereztünk arról, hogy gyönyörű lovagiam tat - nyok fogják elkápráztatni a kiállítás látogatóit. A magyar lovasbravúrok, kezdve Sándor Móric grófon. az egész világot, ámulatba ejtették. Ha a kiál- lításnak csak ezt az egy momentumát kihasználnák, máris óriási idegenforgalmat lehetne varázsolni. De ki ne lenne kíváncsi egyáltalán Európa éléskamrájának kitáruló ajtaira, kit ne érdekelne a látványnak is gyönyörű magyar szarvasmarha, vagy a magyar pulii és magyar komondor, de már azok a faj kutyák is, amelyeket külföldről importáltunk és amelyeket itt mi tovább fejlesztettünk. Hány rajongója van a világon a fejlett mezőgazdaságnak, az állattenyésztésnek, hányán neon hallották hirét a magyar lónak, magyar szarvasmarhának, a magyar ebnek és talán, mint legfőbb csábító attrakciónak, a magyar lovast) na váróknak. Ha mindezt a külföldi vendégeket méltán vonzó momentumot kihasználjuk, akkor lesz majd a magyar mezőgazdasági kiállítás a magyar idegenforgalmi szezonnak igazi, tündöklő nyitánya. Preszly főispán Karafiáth főpolgármestert Pestvármegye bizalmáról biztosította Rendkívül kedvező atmoszférában indul meg a főváros és a Pestkörnyék kerekasztal konferenciája Karaf iáth Jenő a tárgyalások ideiére fegyverszünetet ajánl a sajtónak Két héttel ezelőtt a Fővárosi Hírlapban elsőnek közöltük Karafiáth Jenő dr. főpolgármester érdekes és figyelemreméltó átiratát, amellyel megkereste az ország valamennyi törvényhatóságát, illetve a törvényhatóságok elnökeit, a főispánokat. Ebben az átiratában, mint emlékezetes, a főpolgármester annak az óhajának adott kifejezést, hogy az ország valamennyi autonómiája fogjon össze a főváros autonómiájával, hogy a közös és bélzés munkával elősegítsék a jobb magyar jövő kialakulását. Karafiáth Jenő főpolgármesternek ez a példa nélkül való, teljesen eredeti és nagyon rokonszenves gesztusa országos visszhangra talált és a Fővárosi Hírlap híradása után a sajtó is kellőkép méltatta azt. Az egyes törvényhatóságok azóta megtörtént közgyűlésén sorra megemlékeztek erről az átiratról, de különöskép kiemelte annak fontosságát Pest vármegye kisgyűlésén Preszly Elemér főispán. Mondani sem kell talán, hogy Budapest szempontjából, ha a közvetlen érdekeket nézzük, kétségtelenül ez utóbbi megnyilatkozás a legfontosabb, mert hiszen éppen most van a megvalósulás előtt az a béke, amelynek létrehozásán évek óta munkálkodott az úgynevezett kerekaszlalkonferencia, amelynek célja eliminálni a Pestkörnyék és a főváros közt fennálló gazdasági természetű kontraverziákat. Preszly Elemér főispán azonban a kisgyűlésén elmondott deklarációján túlmenően külön is hangsúlyozni kívánta Karafiáth Jenő átiratának jelentő- vségét éis az annak elgondolásával való teljes rokon- szenvét, éppen ezért azt a figyelemreméltó és jelentőségteljes levelet intézte a főpolgármesterhez, amelyet az alábbiakban megint elsőnek közöl a Fővárosi Hírlap. A levél a feövetkeiző: Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye FŐISPÁNJA. Budapest, 1937. évi március hó 5-én. Nagyméltóságú Főpolgármester Úr! Főpolgármesteri működése megkezdésekor hozzám juttatott levelét úgy a magam, mint a törvényhatósági bizottság nevében nagyon köszönöm. Nagyon jól esett az a munkaprogram összeállítása, hogy a Székesfőváros és az ország minden törvényhatósága, de legközelebb álló vármegyéin között fennálló megértő barátság kimélyítése elsőrendű feladata közé tartozik. Ezen értékes bizalom megnyilvánulása alkalmából én is azon fogok munkálkodni, hogy ez a megbecsülés, bizalom, Istenbe vetett hit csak növekedjen, éket a két nagyrahivatott közület közé soha a meg nem értés ne verhessen és amit én és vármegyém közönsége a Székesfőváros érdekében előmozdítani tud, — segíteni és támogatni fogjuk. Hazafias és nemzetmentő nehéz munkájára Istennek bőséges áldását kérem. Preszly Elemér s. k. m. kir. titkos tanácsos, főispán. Szendy Károiy összehívja a kerekasztal konferenciát E levél jelentőségének kommentálásához hozzátartozik a Fővárosi Hírlap munkatársának az a iseavatott hsiyrc-B származó értesülése, amely szerint Szendy Károly polgármester a legközelebbi jövőben értekezletre kívánja összehívni a Budapestet környező városok és községek vezetőségét, nemkülönben azokat a mező- gazdasági, ipari és kereskedelmi érdekeltségeket, amelyek közvetlen tapasztalat útján nehezményezik a fővárosi vámok jelenlegi rendszerét. Hatékonyan közreműködik az akadályok elhárításában a belügyminisztérium is, amely értesülésünk szerint kilátásba helyezte készségét a kérdés békés rendezése érdekében. Itt elsősorban a kórházak igénybevételénél, vagy a közlekedés terén vannak elképzelések, amelyek módot nyújtanának a vámok elengedéséből származó bevételi kiesés rekompenzálására. Tekintve, hogy Karafiáth Jenő főpolgármester már megkezdett bizonyos tárgyalásokat, ezeknek a tárgyalásoknak viszont rendkívül jó atmoszférát teremtett Preszly Elemér főispán fentebb közölt levele, a Fővárosi Hírlap munkatársa szükségesnek látta, hogy magát a főpolgármestert kérdezze meg álláspontjáról. Karafiáth Jenő dr. főpolgármester az alábbiakban volt szíves a Fővárosi Hírlapot tájékoztatni: — Álláspontom változatlanul az, hogy az autonómiáiknak egymás között megértéssel és békésen kell elintézniök a felmerülő kontraverz kérdéseket. A kérdés és megoldás azonban nem oly egyszerű^ ha mindkét fél tiszteletben tartja és méltány- landónak ismeri el a másik álláspontot, amely elvégre a saját érdek megvedesere hivatalból kötelezi a megegyezésre készülő feleket. Kölcsönös engedékenységre van tehát szükség és meg kell elégedni, ha a helyzet fokozatos javulásáról adhatunk számot. — Amilyen egyszerű volna a kérdés akkor, ha csodaforrásra találnék a rendezéssel kapcsolatban kieső bevételi tételek ellensúlyozására, annyira nehéz, ha a forráskutató varázsvessző munkájának eredményessége késlekedik. Kbben a kérdésben sem tartom helyesnek, ha az ügyet lelkiismeretesen előkészítő tárgyalásoknak «lébe vág a különben jóakaraté sajtó, mert az időelőtti beavatkozások
