Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-10 / 10. szám

Budapest, 1937 március 10. ISääüSSiäa» Budaörsön a BSE még az idén fel­építi az első magyar pilótaklubot Igen figyelemreméltó és érdekes, Magyarorszá­gon pedig úttörő intézmény került a megvalósulás stádiumába, amelyről a Fővárosi Hírlap hasábjain elsőnek számolhatunk be. Nem csekélyebb ügyről van szó, minthogy a budaörsi új repülőtéren még az idén tel­epítik az első magyar pilótaklubot, amely nem csupán a magyar sportpilótaképzés szempontjából bír nagy jelentőséggel, hanem nagy­ban ©lő fogja segíteni pilótáink nemzetközi vi­szonylatainak és kapcsolatainak kiépítését is. A terv megvalósulását hosszas tanácskozások előzték meg és ezek a tanácskozások a főváros al­kalmazottainak spOielegyesül étéből, a Budapesti Sport Egyesületből indultak ki. Az ügy lelkes pro- pagátora Ember Sándor országgyűlési képviselő, a kiváló magyar pilóta, aki mint a B. S. E. egyik elnöke eddig is figyelemreméltó munkásságot fej­tett ki az egyesülőt sp or tr epü lősz ak osztály ónak ki­építése körül, úgyhogy a B. S, E. sportrepülődepandansza ma már egyike Magyarország legkiválóbb fiatal sporf- repülőgárdájának. Ugyancsak figyelemreméltó munkát végez eb­ben az ügyben Buzay Árpád dr. városházi fogal­mazó is, akinek hathatós segítségével ezek a lelkes férfiak úgyszólván egyetlen fillér költség nélkül elkészíthették a tetszetős terveket, amelyekot aztán egy' nagyon mutatós sainesnyomású füzetben adtak ki. Ezzel a füzettől járják most azokat a tehetősebb sportbarátokat, akiknek máris kilátásba helyezett pénzbeli támoga­tásával most már biztosra vehető a klubház felépítése. Ebben a modern, emeletes épületben nyer majd elhelyezést a sportpilóták kiképzésére szolgáló mindennemű helyiség, itt tartják majd a tanfolya­mokat, a tágas klubhelyiségekben pedig meg lesz a módja a magyar pilótáknak, hogy részint egy­mással, részint pedig a külföldi pilótákkal tarthas­sanak fenn baráti érintkezést. Az érdekes tervet az egész magyar társadalom nagy szeretettel és megértéssel fogadja. helyzetet akkor, amidőn különböző devizakérdések súlyosan esnek a latba. A Gázmüvek nagy ügyességgel megfelelő szerződéseket tudott kötni a szénszállításokat illetően, amire teljes bizonyítékot szolgáltat az, hogy ugyan­azt a liuhr-vidéki szenet, amelynek világpiaci ára 47 márka körül van, a Gázmüvek jelentékenyen ol­csóbban kapja. Ha ezt a helyzetet tartani lehet, ak­kor úgy látszik, hogy a. gáztarifák áránál indokolt volna bizonyos kisebbarányú mérséklés, senki sem tudja azonban, hogyan alakulnak a külföldi helyzet összetevői, minélfogva minden elhamarkodott lépés­től intézményesen tartózkodni kell. Hasonlóképpen nagy figyelmet kell fordítani a gáztarifák szabályozásánál arra a körülményre, rövidesen elkerülhetetlenné válik a Székes­fővárosi Gázművek továbbfejlesztése. ami természetszerűen hatalmas összegek beruházá­sát igényeli. Esztendők sora óta az a helyzet, hogy a villany és gáz versenye terén az Elektromos Mü- veg mind nagyobb teret hódít a világítás terén, ugyan akkor pedig a Gázművek a hőszolgáltatás terén jut előhaladáshoz. Az ipari gázfogyasztás fej­lesztése nagymértékben függ az árszabástól, viszont ha az árszabás alacsonyabb a jelenleginél, akkor a Gázmüveknek szükségszerűen fel kell készülnie arra, hogy az üzembővítést mulhaíatlanúl keresztülvigye. Ha csak húszmillió köbméteres emelkedéssel számol­nak. máris hekövetkezett az a helyzet, amelynek megoldása legalább hat-hctmillió pengőjébe kerül a székesfővárosnak. Elkerülhetetlen a Gázművek nagyarányú továbbfejlesztése A gáztarifád szabályozása, a külföldi porszén beszerzése és a 6—7 milliós lizembövítés kér­dése az üzempolitikai bizottságban A székesfőváros fogyasztóközönségét rendkívül közelről érintik azok a hírek, amelyek a gáz fogyasztási árának a közeljövőben történő esetleges leszállításáról szólnak és amelyről Vessel Ede dr., a Székesfővárosi Gázművek vezérigazgatója tarifa­tervezetet terjesztett a polgármester elé. Véssél Ede dr. vezérigazgató, a kiváló szak­ember tényleg készített az elmúlt hónapokban egy új tarifatervezetei, amelynek lényege az, hogy a jelenlegi tarifarendszert módosítsák, mégpedig abban az értelemben, amint az legutóbb az Elektro­mos Műveknél történt, vagyis a 'blokktarifa alkal­mazásával a nagyobb fogyasztók olcsóbban jussanak a Gázgyár termel vényéhez, mint azok, akik keve­sebbet fogyasztanak. A tőfogyasztás megállapítása ennek a kérdésnek az egyik legnehezebb pontja. A tőfogyasztás az a legkisebb mennyiség, amelyet egyes lakástípusokra, vagy ipari üzemekre előírnak, mint olyan minimumot, amelynél kevesebbet fogyasz­tani nem lehet. Az egyszobás háztartásoknál a minimális fogyasztást 25 köbméterben akarják meg­állapítani, a kétszobásoknál 40, a hiáromszoibásoknál GO, a négyszobásoknál 80, az ötszobásoknál 100, a hatszobásoknál 120, a többszobásoknál 140 köbméter­ben. A vezérigazgató által a polgármesterhez jutta­tott gázgyári tervezet szerint ennek a tőfogyasz­tásnak ára változatlanul továbbra is 20 fillér ma­radna, a gáz árának leszállítására csak ott kerülne sor, ahol .a fogyasztás a fentebb ismertetett mini­mumnál nagyobb. Az üzempolitikai bizottság éppen legutóbbi ülésén kezdte meg a Gázművek pénzügyi helyzetének vizsgálatát. Biernaczky Szi­lárd szakértő tartott rendkívül érdekes és szakszerű Ismertetést, amelyben tételről-tételre haladva meg­állapította azokat az összetevőket, amelyekből a Gázművek tarifái szükségszerűen kialakulnak és felidézte azokat a szempontokat, amelyek követése feltétlen szükségesség. Megállapította a szakértő, hogy a Gázművek jó jövedelmezőségű üzeme a szé­kesfővárosnak, amely a megfelelő jövedelmezőség következményeként helyzetét meg tudta szilárdítani és fejlődő- képességét biztosította. Felfogása szerint a Gázművek a kedvező jöve­delmezőséget az üzem termelési és ügyviteli költsé­geinek arányosításával tudta stabilizálni, annak ellenére, hogy a gazdasági viszonyok romlottak és a gázfogyasztási fejkvóta az 1021. évi 1000 köbmé­terről fokozatosan 668 köbméterre csökkent. Schütz T@sS¥ér@k, kBSr-u! ‘9* Jplfilit" P.-bronz könnyűfém-dugattyú Telefon; 1-530-93. fehér-csapágy fém 1 GYÁRTMÁNYAI KIVÁLÓAK! .» mim i— i—winnn Nagy Gyula lalcatíosárugyár Budapest, VliS., Kőris-utca 1§. Telefon: 1-348—15. Véleménye szerint akkor, amidőn >a gáztarifák helyes mérvének: megállapításáról van szó, minden körülimémyeik között figyelembe kell venni az összes számba jöhető tényezőket. Ezek közül a legkiemelke­dőbb jelentőségű a gázszén-beszerzés. Közjtudomás szerint külföldről kell importálni a gázgyártásra alkalmas szénnek nagyobb részét és ez a körülmény egymagában véve nehézzé teszi a Ezáltal a bevételi többlet, — az amortizáci.s össze­gek tekintélyes felemelkedése révén — lényegesen alábbszáll, vagyis az üzemnek jövedelmezősége aránylagosan csökken. Minthogy a többletbevétel az elérendő fogyasztási mennyiséghez képest a 7 szá­zalék körül járna, ez egymagában véve nem nyújt biztos alapot a tarifák aránylagos leszállítására. Nem legfőképpen azért, mert a szén világpiaci árá­nak hullámzásai az üzemet njabh és újabb meglepe­tések elé állítják, ennélfogva sokkal inkább indokolt lenne az, ha a többletbevételt tartalékolnák az eset­leges kockázatok kiegyensúlyozcisa céljából. Ha ugyanis az importált szénnek az ára csak 10 száza­lékos emelkedést mutatna, akkor máris az lenne a helyzet, hogy a várt bevételi többlet majdnem felé­ben ennek a kiegyensúlyozására lenne fordítandó. Az üzempolitikai bizottság, amelynek ülésén egyébként ezúttal is részt vett Karafiáth Jenő dr. főpolgármester, nagy figyelemmel hallgatta a szak­értő véleményét és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a gáztarifa módosítására vonatkozó üzemi ter­vezetet részleteiben csak egyik következő ülésén veszik alapos tárgyalás alá. nciKrücicO Jugoszláviából az cisö vágélOszállilmánij Budapestre Plég mindig nincs Kilátás a Uúsdrágaság enuiittlésérc A székesfőváros, mint a Fővárosi Hírlap meg­írta, a vágólovaik árának rendkívüli emelkedése, de még inkább a felhajtásban mutatkozó hiány enyhí­tésére lóexport engedélyezését kérte a kormánytól. Az engedélyt egyelőre 2000 darab vágólónak Jugo­szláviából való behozatalára a főváros meg is kapta és — mint értesülünk — az első jugoszláviai szállít­mány pénteken már meg is érkezett Budapestre. Ebből az alkalomból felkerestük Posta János dr. tanácsnokot, a közélelmezési ügyosztály vezetőjét, aki a lóhúsellá­tásról és az élelmiszerpiac egyéb eseményeiről a Fő­városi Hírlap munkatársának a következőket mondta: — A vágólóexport engedélyezésén kívül egyéb kedvezményt is sikerült elérnünk a kormánynál. A Jugoszláviából behozható 2000 darab vágóiéra. megkaptuk a vámmentességet is, .ami hozzájárul ahhoz, hogy a Ló húsüzem ,az addigi ámívóját fenntarthassa. Most érkezett Jugoszláviából az első szállítmány: két vagg’onhan 28 darab vágóló, amelynek átvételénél magam is megjelentem és meg­állapítottam, bogy a szállítmány (kifogástalan és jó állapotban érkezett meg Budapestre. Ezt most már a szükségletnek megfelelően fogják követni a további küldemények, amire ugyancsak nagy szükségünk van. A legutóbbi hetipiacon is mindössze 23 vágólovat sikerült vásárolnunk, holott az igényünk legalább 100 ló lett volna. A mi Ausztriába irányuló export- anyagunk, amelyből legutóbb a szükség kényszere alatt igénybevettem, ár tekintetében nem felel meg. Ezek a vágólovak, amelyek, ellentétben, a nálunk vá­gásra kerülő 300—400 kilogrammos lovakkal, 5—600 kiló súlyúak, az áru príma ugyan, de a Lóhúsüzem olcsó áraival szemben megfizethetetlenek. Ausztriá­ban élősúlytólógrammonkmt 87 garast fizetnek értük, míg mi 33 fillérért vásároljuk a vágólovat. Ugyan­ezt az árat sikerült elérnünk a jugoszláviai vágó­lovaknál is, vagyis megállapítható, hogy az impor­tunk, szembeállítva exportunkkal, ár tekintetében kedvező számunkra. — Ha idejekorán nem segítünk a vágóló- behozatallal, Lóliusüzemünk válságos hely- zetbe került volna, így azonban, remélem, változatlanul fenn tudjuk tar­tani alacsony árainkat, ami a legszegényebb nép­osztály élelmezése szempontjából annyira fontos. — A helyzetet különben enyhíti a piacon megindult határozott olcsóbbodás! folyamat. Burgonya, baromfi, tojás és sok más élelmiszer ára esett és bár olcsóbb lett a búza is, ez a kenyér árá­ban még nem juthatott kifejezésre. Ennek az az oka, hogy akkor, amikor legutoljára megállapítottuk a kenyérárakat, a búza ára körülbelül a mai nívón volt, időközben azonban emelkedett. A főváros kenyérgyára jótékony áralakító hatásait változatla­nul érezteti, úgyhogy a fővárosi 'kenyér típusonkint átlag 2—6 fillérrel olcsóbb a magánüzemekből piacra kerülő kenyérnél. — A hús- és zsírárak még mindig magasan állanak. A felhajtás nem kielégítő és a minőség is gyenge. Egészen kész .sertések nem kerülnek a piacra, ami­nek az az ofeá, hogy későn kezdődött a hizlalásra való beállítás. A múlt évben bőségesen termelt .kuko­ricát, amely nedves állapotban különböző betegsége­ket okoz, csak októberben—novemberben lehet felhasz­nálni, a rendelkezésre álló 15—18 pengős import­kukorica pedig túlságosan drága volt. Ezzel legfeljebb exportra szánt sertéseket lehetett hizlalni, de ezek­nél is ráfizetéssel járt az import-kukorica felhasz­nálása. — A marhánál, ahol hosszabb a fejlődés, tehát messzebbre kell visszamenni aíz okokért,, az állat­állomány nagy megfogyatkozásának okát az árak tekintetében előállót 1935-iki mélypontban találhatjuk meg. Ennek következtében nem neveltek állatokat, hanem a borjút vitték piacra és egész generációk pusztultak ki. Ugyanez az oka a lóhiánynak. Amikor 200 pengő volt a hátasló ára, nem nevelt a gazda csikót. Mindenesetre elégtételemül szolgál, hogy én már akkor rámutattam arra a veszedelemre, amely­nek az 1935-ös állapotok miatt be kellett következ­niük 'és ez most, mint szomorúan tapasztaljuk, meg is történt. Rosta JánOiS tanácsnok magyarázata érdekesen, világítja meg a szélesebb körben ismeretlen bús- drágaság kérdését és megindokolja azt a különös helyzetet, amikor az ország első ízben szorul vágó­lóbehozatalra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom