Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-03-10 / 10. szám
2 Budapest, 1937 március 10. Felemelik a forgalmiadé részesedést és mérséklik a rendőrségi hozzájárulást löntő fontosságú tárgyalások a belügyminisztériumban a főváros munkanélküliéinek közel 22 százaléka tartozott a 14—22 éves kategóriába, ami rendkívül figyelemreméltó és aggasztó szám. Számszerűleg 8000 körül mozog ezeknek a munkanélkülieknek száma és róluk meg kell állapítani, bogy csak a legritkább esetben tud hatékonyan segítségükre sietni a leventeintézmény és a népművelés. — Sohasem szabad szem elől téveszteni persze, hogy ez nemcsak Budapesten van így, hanem a világ valamennyi többi nagyvárosában is és hogy a probléma mennyire komoly, mi sem bizonyltja jobban, minthogy a genfi Nemzetközi Munkaügyi Hivatal érdemesnek tartotta az ifjúság munkanélküliségéinek problémáival behatóan foglalkozni. A genfi határozatok arra vonatkoztak, hogy a munkára- bocsátás alsó korhatárát fel kell emelni, biztosítani kell a munkanélküli fiatalság szakoktatását és szakmai átképzését, az ifjúság részére külön munkaközvetítő szerv felállítását, továbbá pályaválasztási tanácsadás bevezetését. Ä fizikai rnystkanéiküiiek — Nálunk eddig ennek a programnak megváló- ! sítására alig történt valami. A munkába bocsátás j alsó korhatára nálunk még mindig 12 esztendő, de j addig, A belügyminisztériumban, a pénzügyminisztérium bevonásával, mint beavatott helyről értesülünk, napok óta tárgyalá.sok folynak abban az irányban, hogy a városok és köz'öttük a székesfőváros államrendőrségi hozzájárulásának összegét mérsékeljék. Tárgyalások folynak továbbá arra nézve is, hogy a székesfőváros forgalmiadó részesedését felemeljék. rülmény, hogy Pest vármegye a belügyminiszterhez ^ fordult a budapesti vá/rosi vámok leszállítása^ érdekében. Ebben a kérdésben Szendy Károly polgármester bejelentette, hogy nem zárkózik el a vámok mérséklésétől, abban az esetben, ha a kormány a leszállítás folytán kieső jövedelmeket más jövedelmekkel pótolja. A forgalmiadó részesedés megfelelő felemelése olyan alapnak kínálkozik, amelyen haladva Pebtkörnyéknek a városi vámokkal szemben hangoztatott kívánságát honorálni lehet. Aktualitást ad ennek az ügynek az a köamíg a tanköteles kor 14 éves határának felemelésére nézve törvényes intézkedés nem történik, az egész kérdés megoldása késedelmet szenved. Meggyőződésem szerint az ifjúságvédelem csak akkor oldható meg fontosságához és jelentőségéhez mérten, ha országos megmozdulás és megfelelő kiterjedt szervezet kiépítésével találjuk meg a módokat. Addig, amíg egy ilyen szervezet kiépülhet, búzamos idő fog eltelni. Ez azonban mégsem jelenti azt, hogy a kérdéssel nem kell foglalkoznunk, mert vannak halaszthatatlan feladatok, amilyen például a munkanélküli ifjúság foglalkoztatása. A munkanélküliséggel járó tétlenség kiöli az ifjúságból a munkakedvet és az akaraterőt, ennélfogva mindent meg kell tenni abban az irányban, hogy foglalkoztatása minél szélesebb keretek között történhessék meg. A diplomás és középiskolás ifjúság egyrészé- nek elhelyezése érdekében történtek bizonyos lépések, a munkásifjúság érdekében azonban mindez- ideig semmi sem, pedig, nézetem szerint, a hatóság nem helyezkedhetik arra a kényelmes álláspontra, hogy az ifjúság fizikai munkanélküli tömegeinek elhelyezése egyedül a magángazdaság feladata. — Külföldön a példák egész sora mutatja, hogy a kérdést a kórmányhatóság saját feladatának ismerte el és annak megoldása végett életrehívta az ifjúsági munkaszolgálatot. Munkatáborokat és munkaközpontokat létesítettek, amelyekben nemcsak foglalkoztatják, hanem nevelik is az ifjú korosztályokat. A munkatáborok rendszerét illetően sok kritika hangzott már eddig is el, ha azonban azt nemcsak bevezette, hanem jónak is tartja Anglia, Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, az Egyessült Államok, Finnország, Hollandia, Kanada, Lengyelország, Németország, Norvégia, Svájc, Svédország, akkor azt kell hinnem, hogy nekünk is rá kell lépnünk arra az iltra, amely a jelenlegi tarthatatlan helyzettel szemben legalább többé-kevésbbé kielégítő megoldást hoz létre. Felelősségem tudatában jelentem ki azt, hogy a fiatalkorú és dologhoz nem jutó inunkás- ifjak részére erkölcsi és fizikai erejük, továbbá szaktudásuk védelme és fejlesztése céljából Budapesten is mielőbb meg kellene alakítani a munkatáborokat. Igaz, hogy ezeknek fenntartása tekintélyes költségekkel jár, a meghozandó anyagi áldozatok azonban sokszorosan kifizetődnek az erkölcsi eredmények révén. Meggyőződésem, hogy a kórmányhatóság, amely maga is behatóan foglalkozik az ifjúságvédelem kérdéseivel!, fel fogja ismerni a dolog hordere- jét és az ifjúság megmentése érdekében a székes- főváros hatóságával karöltve meg fogja találni a helyes megoldásra a lehetőséget. zsédely károly] épáiletiretiíSaEsates, tűzhely készülő és aMtogáahegeszSő Budapest, I., Márvány-utca 38. sz. Tel.: 1-572-64. § Elvállal mindennemű épület munkák, rácsok, díszkapuk, fazon- I ablakok stb. készítését, úgyszintén mindenféle javításokat. I P9 >9 §9e porszívőgép és fzííiöszzeik.rémy újra kaphti t ó SZENDE, MAGYAR-UTCA 3. TELEFON: 1-868-15 KECSE NAGY SÁNDOR Építési vállalkozó, ácsmester Budapest, X., Kereszturi-út 8, Telefon : 1—424—97. SCHNEIDER JÁNOS BUDAPEST, Vili., KISFAL UDY-UTCA 8. ALAPÍTÁSI ÉV 1007. ■ TELEFON : 1—818—16 fobilÁnje a városházán A Városházán hármas jubileumot ünnepeltek. Három kiváló és népszerű tisztviselő érkezett el szolgálatának negyedszázados évfordulójához: Homályai Rezső dr. és vitéz Horváth Károly főjegyző, valamint Zobor Miklós dr. tanácsjegyző. A három jubilánst felkereste a Fővárosi Hírlap munkatársa, hogy nevezetes évfordulójuk alkalmával kérdést intézzen hozzájuk a letelt negyedszázadról és az érzésről, amely most betölti őket. Jő&ni&lyai dr. <föferjjj,zo a kérdésre a következő vallomással válaszolt: — A curriculum vitae: tisztviselőpálya, tisztviselő- sors. Kezdtem a kerületben, folytattam a Városházán. Jóidéig titkár is voltam a megboldogult Bódy Tivadar polgármester, majd Rényi alpolgármester mellett. Dolgoztaim a régi szociálpolitikai és később a közegészségügyi osztályban; de ez utóbbi helyen is inkább a szociálpolitikába vágoitt a munkaköröm. A népegészségügy, a s zoöiálliy gienie volt a reszortom. Most meg kevés megszakítással tíz éve a pénzügyi osztályban vagyok. —' Ha ezt nézem, mondhatom, hogy szerencsém volt, mert hivatali munkaköröm mindig közel állott a szívemhez. Kezdettől fogva a közgazdasági %és szociálpolitikai kérdések vonzottak és szerencsés véletlen: a hivatalban is jórészt ezekkel kellett foglalkoznom. A melegszívű szocál politikai és a. ridegnek mondott pénzügyi' kérdések között sokan éles ellentétet vélnek látni. Pedig ez nem így van a valóságban. A szociálpolitika is a közgazdaságtan tudománykörébe tartozik. A gazdasági életben nem mellőzhetők a társadalmi szempontok, a reális szociálpolitikát pedig nehéz volna gazdaságpolitikai ismeretek nélkül megérteni és még nehezebb enélkiii egészséges szociálpolitikát csinálni. — Hivatali pályafutásom leghosszabb idejét itt töltöttem a pénzügyi osztályban. Itt voltam az 1920-as infláció idején és itt vagyok az 1931. évi világválság óta, most már hetedik éve, mint a költségvetés referense. Változatos, szép munka ez, ami a főváros egész adminisztrációját összefogja, legalábbis pénzügyi vonatkozásban. Látszat- szerint ezt a munkát csak végnélkül! szám oszlop ok jelzik, de akik benne élünk, a néma számok mögött is meg- érezzük az eleven élet lobogását és a problémákat, amelyeket végeredményben csak a pénzügyi realitások síkján lehet megoldani. — Huszonöt óv után sem tudok mást mondani, miint hogy szeretem ezt a pályát, ahová a sors keze állított. Az én illúzióimat nem taposta el ez a negyedszázad. Ma is rendületlenül vallom, hogy egyike a legszebb hivatásoknak köztisztviselőnek lenni és ezt a várost szolgálni. Meat szentül hiszem, hogy a bürokráciának fontos történelemfonnáló ereje és kisugárzása van éis ezen a poszton állva sok ^ igyekezettél, tudással, hozzáértéssel és móg^ több jóakarattal rendkívül sokait tudunk segíteni, enyhíteni és szépíteni azon a darabka kis magyar sorson, amit a Gondviselés és a hivatali felsőbbség a mi kezünkre bízott. — Mindig optimista, mosolygó szemmel néztem a világot. Ezen az évfordulón is egy költő jut az eszembe, aki könnyed franciás bölcsességgel azt dalolta a Világnak, hogy örüljünk a máinak, lássuk mindig szépnek, ami elmúlt és bízzunk benne, hogy még szebb lesz a holnap... Ezt a szebb holnapot várjuk mi. is valamennyien, ami bizonyára ott rejtőzik az idők mellében valahol.. . (Vitéz Kmriuith jßchzlS ßiegyze is az elöljáróságoknál kezdte pályáját. 1912-ben a VIII. kerületi elöljáróságnál dől gozott, ahonnan nemsokára elhívta a világháború. Mint lovas tüzér 40 hónapon fut harcolt az első vonalban és mint ütcgparancsnok-főhadnagy hagyta ott a harcteret. A fővároshoz visszatérve, a Népjóléti Központban dolgozott. Itt érte a vörös uralom, amelynek egyik funkcionáriusa elmozdította állásától és kitoloncol- tatta Budapestről. Hogy nem került fogságba, azt Kovácsházy Vilmosnak, mai hivatali főnökének köszönheti, aki a Népjóléti Központ helyettes igazgatója volt. A kommiin után a VIII. kerületi elől járóságrla került vissza. — Rózsavölgyi volt akkor a kerületi elöljáró, — mondja Horváth főjegyző, — a szigorú, a goromba, az igazságos, a hallatlan közigazgatási érzékkel megáldott Rózsavölgyi, akiitől olyan sokat tanultam, hogy egész pályámon hasznát- veszem. Az V. kerületi elöljáróság volt a legközelebbi állomása, ahonnan 1927-ben mint fogalmazó a IX. ügyosztályba került. Itt lett tanács jegyző, majd később szociálpolitikai ügyekben Schüler Dezső akkori tanácsnok állandó helyettese. Tíz évig- dolgozott ebben az ügyosztályban, majd az idén januárban a városgazdasági ügyosztályba került és helyettese lett Kovácsházy Vilmos tanácsnoknak, akivel két elöljáróságnál és Oi Népjóléti Központban együtt - szolgálta a fővárost. — Huszonöt év letelt, — mondja Horváth főjegyző, — sokat dolgoztam, de még nlagyon sokat akarok dolgozni. Tele vagyok tetterővel és szeretem a hivatalt, amelynek aktái és betűi mögött az életet nézem. Az elöljáróságokon. — minden tisztviselő legjobb iskolájában — ahol állandóan érintkeztem a felekkel, szoktam meg, hogy a kis dolgokból tevődik össze a lényeg és ezer kisember apró-cseprő érdeke maga a közérdek. Ezzel a szociális érzéssel eltelve dolgozom új beosztásomban is, ahol a fürdőpolitika, az idegteniforg'alom, a IX. ügyosztályból áthozott lakásügyek Vezetése keretében is mindig alkalmat találok arra, hogy a betűnek szívvel adjak életet. Űíűb&r . /HiÜlés dr. tatiíusieijir/J) a harmadik jubiláns, ugyancsak kitanulta az elől- járósági iskolát. A VII. kerületi elöljáróságnál kezdte, de csakhamar a lövészárokkal cserélte fel a hivatalt. A háború végén került vissza kitüntetésekkel dekortálva- és ismét elölj ánósági szolgálat következett. Kihágás! referens volt a IX. kerületben, ahonnan 1919-ben került a Városházára, >a közjogi ügyosztályhoz. Mint tanácsjeg-yző 1929-ben kapott beosztást a pénzügyi ügyosztálynál, ahol a fogyasztási adó és a vámügyek referense. Munkájának élő, kitűnő tisztviselő, aki a nyilvánosság előtt nem szokott jelentkezni, mégis az utóbbi esztendőkben sokat foglalkozott vele a nyilvánosság, ha nem is a nevével, de a munkájával. Bódy László dr. tanácsnok vele készíttette el a városi vámokról szóló szabályrendelet-tervezetet. Minden felettes hatósága teljes mértékben meg van elégedve ezzel az alapos, rendkívül munkát igénylő tervezettel, amelyben kitűnően megvédi a főváros jogos érdekeit, de éppen ezért indítottak számos dühös rohamot a tervezet ellen azok, akiknek, ha nem is jogos, de annál ellentétesebb az érdekük. — Hivatali pályám — mondja Zobor Miklós, — mozgalmas volt, amit tetézett az, hogy az elöljáróságokon, a kihágási ügyeknél és utóbb az adózással kapcsolatban, állandóan összeköttetésben állottam a felekkel. Számokkal foglalkozom 1929 óta, de a szám nem fáraszt, mert érdekel. Azért, mert a szám pozitív valami, éppen nem ok arra, hogy sivárnak lássuk, és annak, aki az életet olvassa ki belőle, olyan, mint a művész számára a kotta. — A vámkérdésről, vagy ahogy mondják — a vámháborúról szerettünk volna hallani valamit, de Zobor tanácsjegyző — úgy látszik — a harctéren tanulta meg, hogy a háborúról nem szokás közléseket tenni. HÖNFALVI PÁL ÉPÜLET- É8 BÚTORASZTALOS IX.. VÁGÓHID-IJA'OA 28.-----TELEFON: 14—41—50 Vá llal épület- és Mtor- asztalosmunkát Pontos szállítás. Olcsó árak. G ERA LAJOS FIAI épület- és bútorasztalos mesterek Budapest, VIEL'., Thék Eudre-utca 35 Telefon: 1-370-20
