Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-03-03 / 9. szám

Budapest, 1937 iríárcius 3. ^ÁJMZO&JÍÜZMP 7 Rendkívül kedvezően zárult a Magyar Általános Takarékpénztár üzletéve Az eddig nyilvánosságra hozott bankzárszám­adások közt a legjobb helyek egyikét foglalja el a Magyar Általános Takarékpénztár most közzétett mérlege, amely az intézet nagyarányú továbbfejlő­déséről, az érdekkörébe tartozó vállalatok kitűnő üzletmeneteiéről, ugyanekkor pedig jelentős költ­ségmegtakarításról számol be. Ez az intézet, amely hatalmas fiókhálózatának birtokában mindig a kisbetevők tipikus takarékpénztára volt, éppen ebben a speciális feladatkörében érte el az elmúlt esztendőben a legnagyobb sikert, amennyiben be­tétállománya mintegy 3 millió pengővel tovább emelkedett. Ily módon tehát a közönség fokozódó bizalmának eredményeként 56 millióra emelkedett betétállománya, amelynek több, mint 60%-a az állandó természetű betétkönyvekre esik, mégpedig 21.192 tételre, ami a kisbe,tétek túlsúlyát doku­mentálja. Ez a néhány számadat élénken tanúsítja, hogy az intézet valóban a kis- és középpolgárság takarékpénztára. De a betétállománynál mutatkozó kedvező megoszlást látjuk a hitelkihelyezésekben is, amennyiben a tíz budapesti és huszonegy vi­déki fiók, valamint nyolc affiliált intézet kihelye­zései ugyancsak túlnyomórészt kisebb összegi hite­lekből állanak és jelzálog'ilag is fedezve vannak, ami a hitelkockázat igen egészséges megoszlását jelenti. Miután, kedvezőek voltaik a viisszafizeté- sek, a betétállomány pedig növekedett, az intézet­nek módjában volt jelentékeny összegű új rövidle­járatú hiteleket folyósítani, így tehát teljes mér­tékben beváltotta ügyfeleinek a hitelellátáshoz fű­ződő igényeit. Ebben a szép és eredményes munkában orosz- 1 ánrésze van Horváth Tápét dr. elnök vezérigazga­tónak és Halász Manó helyettes vezérigazgatónak, akik úgyszólván személyes letéteményesei a- közön­ség bizalmának és mindketten már évtizedek óta mélyítik ki a kapcsolatokat a közönség és az inté­zet között. Közhasznú tevékenységükben teljes elis­merés illeti közvetlen munkatársaikat és a kiváló tisztviselői kart, amely hivatása magaslatán végzi a magyar hitelellátás, tehát az egész magyar gaz­dasági élet javát szolgáló munkáját. Az intézet egyébként a következő jelentésben számol be az 1936-ik év üzleti eredményről: A Magyar Általános Takairékpénizstáir Részvénytársaság igazgatósága február 26-án tanított ülésében megállapí­totta az 1906. üzloüév mérlegét. A (nyereség tulajdonikép­pen 1,146.460.26 P (tavaly 1,136.466.45 P),, amelyből a nyugdíjpénztárnak mérlegen belül ikib. 159.000 pengőt utaltak át (tavaly lieo.OOö P), 460.670.23 P-t leírásokra és tartalékolásokra fordítottak (tavaly 47! .36®.29 P)„ úgy, hogy a közgyűlés rendelkezésére 524.6158.35 P tiszta nye­reség (tavaly 502.108.16 P) áll. Azonkívül belső tartalé­kolásokat és az érbák'patpírálloTná'nyinál leírásokat eszkőzöl- tek- Az igazgatóság a március liG-tra egybehívandó 56. rendes közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a, kimutatott tiszta, nyereségből ia tartalékalap növelésére — úgy mint tavaly — 1ÖO.OOO P fordíttassélk. a vállalati nyugdíjpénz­tár 'erősítésére további1 75.000 P (tavaly 05.000 P) utall- tassék át, osztalék fejében pedig részvényenként — úgy mint tavaly — 75 fillér = 300.000 P fizettessék ki már­cius 17-től kezdve. A tartalékalap ezen dotációja után !4.'0l50,000 pengőre, az összes saját tőkék pedig 34.050.000 p engőro emelkednek. A mérleg adatat a következő kedvező képet mutatják: 4 betétállomány 56,017.286.— P (tavaly 53,120.390—), amely összegből iái feetétkiönyveciskékro 34,865.002.— P, azaz 62.25 százalék 'esik. ügy a takarékkoryvecskiékre. mint a fo­lyószámlán és csekkszámlán elhelyezett betéteknél a fővárosban] és az .összes vidéki fiókoknál örvendetes emelkedés mutatkozik. A betétezapőrület 2,,896..895.— P, amely összegből 2,247.616.—■ P az állandóbb természetű beí'étfkönyveesikék és 649.379.— P pedig a folyó- és csekk­számlák állományát növelté. A betét-emelkedés az 1937. év eiső hónapjaiban örvendetesen tovább fokozódik. A hitelezők tétele 7,848.984.— P (tavaly 8.873.897.— F, 1533- t*an 9,li33.639.— P, 11930-bani 13,407.454.— P). Az intézet a betétek emelked-éise, valamint az aidiósok visszafizetései folytán jelentékeny összegű új, rövidleiáratú hiteleiket bocsátott úgy a. fővárosiban], mimt a. vidéken a piac ren­delkezésére. A váltlótárea és adósok téltele 56,260.71-8.— P. Az mézet mobilitását és likviditását (igazolja-, hogy a hété tál lománnyal szemben a készpénzét! o-má.nv és a ban­kári követelések 6,442.319 P-t (tavaly 5.945.304.— Pi tes®- nék ki, ez a váltótárca- 3a,34lß.'7l5l9.— P (tavaly 29,566.051'.— P) tételével együtt egymaigábam is a betétállomány 67 százalékának felel meg. A takarékpénztár 16 budapesti és 21 vidéki fiókja, va­lamint 8 affiliált inlt-éz-e-te az elmúlt évben ás megfelelő oredimténniyel -zárta le -mérlegét. Külön említést érdemel, hogy a vidéki fióikok és affllié-e-iók, kihelyezései megosz­tott’ anyagot képviselnek, túlnyomórészt kiiööeszgű bite- ilekből állanak és jelzálogilag is fedezve vannak. A takaiiékpénztá-im-aflí csakmean össze® érdiekéit válla­lata -az elmúlt üzlet-évben lis gestió-ját kedvező ered­ménnyel végezte. A törles-ztéees jelzálogkölcsön állomány az év végén 31.439.000 P. Az összes hátralékos -ammudt-áspk össze«» 1.248.000 P (ta-valy 1.E7O.0Ö0), az -egész kölcsönállománv 3.97 szárza-lébánaík felel meg, ami a mai Viszonyok miellett kedve-ző amányszám. Uí otthont kap a Kisipari Hitelin­tézet a Segítőalap palotájában Háromszorosűra emelik a Hitelintézet alaptőkéiét A Kisipari Hitelintézet, amely esztendők hos-szú sora óta a Rákóczi út 30. sz. ház I. emeleti hely is égéi- hon látja M szerteágazó ügyvitelét, a Segítőalap szé-k- házánaJk felépülésekor végleges elhelyezéshez jut. A Segítőalapnak Madách Imre-sugárút tor­kolatában épülő ötemeletes palotájában külön részt biztosít a székesfőváros a Kisipari Hitelintézetnek, mert az intézet megnövekedett ügy- és félforgalma idétlenül megkívánja azt, hogy az alkalmazottak munkája teljesen akadálymentesen, simán legyen lebonyolítható. A Kisipari Hitelintézet ezidőszerint 13 millió pengő künnlév őség gél rendelkezik és ez az egy szám­adat magában véve is pontos képet ad arról a min­den -elismerést megérdemlő tevékenységről, amely az intézetben folyik. A székesfőváros értékeli is a Kisipari Hitelintézet hézagpótló jelentőség-ét és értesülésünk szerint már a legközelebbi jövőben sor Kerül arra, hogy az intézet akciórádiuszának toviáíbb terjeszthetése céljából lényeges mérvű alaptőkeemelés tüi’ténjék. Az alaptőkeemelést a jelenlegi alaptőke háromszorosára tervezik. Ifj. Horthy Miklós a Salgó igasgatóságiá- ban. A Salcjó-Tarjáni Kőszénbánya fí. T. Chorin Ferenc dr. m. kir- titkos tanácsos, felső­házi tag elnöklete alatt tartott 69-ik rendes évi közgyűlése megállapította az 1936. évi zár­számadásokat és a lefolyt üzletévre részvé- nyenkint 1.75 pengő osztalék fizetését hatá­rozta el. A közgyűlés az igazgatóságba új tagul vitéz nagybányai ifj. Horthy Miklóst vá­lasztotta meg. A megállapított osztalék folyó hó 6-ától kerül beváltásra. Címadományozás. A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Liptay Lajos dívnak, a Községi Takarékpénztár vezérigazgatójának közhasznú, ér­demes tevékenysége elismeréséül a magyar királyi kormány főtanácsosi címet adományozta. Ez a leg­felsőbb kitüntetés magyar gazdasági és társadalmi körökben osztatlan örömet keltett, annál is inkább, mert Liptay Lajos két esztendős vezérigazgatása alatt megmutatta, hogy egyike legkiválóbb bank­szakembereinknek, az intézet legutóbb közzétett mérlege pedig azt tanúsította, hogy Liptay Lajos dr. nemcsak kitűnő szakember, de egyúttal termékeny munkásságra és bölcs vezetésre hivatott egyéniség is. Wicar Reinliold jubileuma. A minap ünnepelte negyvenéves szolgálati jubileumát Wicar Reimhold, a Felten és Guilleaume kábelgyár vezérigazgatója. A mé-gy évtizedes szolgálati jubileum alkalmából -a gyár héit-száz tisztviselője és munkása meleg és őszinte ünneplésben részesítette a népszerű vezér- igazgatót, -akinek ünnepén részt vett a társ-aság el­nöke, Zapf György dr. is. Előléptetések a Leszámitolóbankban. Az intézet közgyűlésén Zechmeister Oszkár igazgatóhelyettes igazgatói címmel, Bonta Sándor, Filesz Andor és Vukovári Tivadar cégvezetőket aligazgatói címmel ruházták fel. Cégvezetők lettek Gábor László, Gla- zeivski Ádám, Hönich Miklós, Molnár István dr., Pető László -és Schiffkorn Kornél főtisztviselők, Domokos Árpád főigazgatóvá neveztetett ki. Kinevezések a Moktárnál. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár*, igazgatósága legutóbb tartott ülésében Csordás János, Lukács László és Püspöky Gyula főtisztviselőket cégvezetőkké, Párdy Jenő, Sandner Ervin és Szinessy Lajos fiók- pénztári aligazgatókat fiókpénztári igazgatókká, báró Horeczky Lórá-nd és Kende István főtisztvi­selőket, továbbá vitéz Körmöczy Ottó fiókfőnököt fiókpénztári aligazgatókká nevezte ki. A Nemzeti Hitelintézet közgyűlése. A Nemzeti Hitelintézet, elnökének, Gévay-Wolf Nándor dívnak vezetésével tartotta közgyűlését, amelyen nagy ^ el­ismeréssel nyilatkoztak az intézet kitűnő vezetésé­ről. az elért eredményekről és Molnár András ve­zérigazgató működésiéről. Az intézet 2% osztalékot fizet, tartaléktőkéjét 60.000, nyugdíjalapját pedig 35.000 pengővel dotálja. A MOKTÁR közgyűlése. A Magyar Országos Központi Takarékpénztár Metzler Jenő dr. vezér- igazgató elnöklete alatt e hónap 23-án tartotta meg 65. évi rendes közgyűlését. A közgyűlés az igazgató­ság összes javaslatait változatlanul elfogadta és el­határozta. hogy -a kimutatott 873.535.43 pengő nye­reségből az osztalékszelvények e hónap 24-étől történő beváltására, úgy mint az előző évben, darabonként egy pengő, vagyis összesen 200.000 pengő fordíttassék, a külön tartalék 100.000 pengővel dotáltassék, a taka­rékpénztár nyugdíjpénztárába 80.000 pengő, az alkal­Gazdasági Szemle Áruházi Hereiem; ez lehetne regényes címe annak kúriai ítélettel le­zárt furcsa történetnek, amelynek pajzán hőse Fenyves Dezső, az ismert áruháztulajdonos. Volt. idő, amikor azzal tette híressé nevét, hogy megmu­tatta.1 hogyan lehet inzóívenciával hatalmas áruhá­zát. alapítani. Akkorában negyven, vagy ötven Szá­zalékban kiegyezett hitelezőivel, de úgylátszik, hogy a szerelemben még szigorúbb elveket vall. mint az üzleti életben. Hitelezőinek legalább ötven százalékot adott, a csődbement szerelemért azonban egy vasat nem hajlandó fizetni. Az említett kúriai ítélet tényállása szerint Fenyves Dezső évekig benső barátságban élt egy színésznővel. A barátság any- nyira el házias o dot t, hogy 1030 május 27-én Fenyves lehozatta Becsből a színésznő lantiját is, akit az­tán az egyik fióküzletében alkalmazott, mint pénz­tárkezelőnőt. Harmincöt hónapon át tartott a szol­gálat, amely egy szép napon váratlanul ért véget, mégpedig egyenes következményeként annak, hogy Fenyves szakított a szerelmével. A tanti ekkor kérte az egész idő alatt elmaradt fizetését, mert közben csak utalványokat kapott, hogy vásárolhas­son az áruházban, azonkívül a büffében ingyen ét­kezhetett. Ez az olcsó kiszolgálás természetesen annak volt tulajdonítható, hogy a nagynéni azt hilfe: Fenyves elveszi az unoka,húgát feleségül. Minthogy azonban cZ nem történt meg, követelte a. fizetést, de mert nem kapta meg, pert indított és most a Kúria, ítélt meg neki 3500 pengőt. A makacs Fenyves azonban még most sem hajlandó fizetni: perújítást kér. olvassuk egy kis közgazdasági kommünikében, hogy a Meinl Gyula kávébehozatali r.-t. közgyűlésén a cég félmilliós alaptőke melleit 40 ezer pengős, tehát nyolc, százalékom tiszta nyereséget éri el, ami azt jelenti, hogy ebben a,z országban igen nagy nép­szerűségnek örvendenek a Meinl-cég valóban kitűnő portékái. Annád kevésbé tudunk örülni azonban annak, hogy a távozó Floderer Vilmos vezérigazgató helyébe egy Rudolf Kuntsch nevű, nyilván nem magyar származású urat delegáltak, A Magyarorszá­gon elért fényes üzleti eredmény — azt hisszük, — eléggé indokolja azt a felfogásunkat, hogy vendég­szeretetünket illenék azzal honorálni, hogy magyar embert állítsanak a. vállalat élére. Ennyi előzékeny­séggel tartoznak a magyaroknak azért a bizalomért, mellyel a magyar közönség viseltetik irántuk. Befutottak külföldi és belföldi tavaszi újdonságaink: jelenti, feltűnő, rajzos hirdetésében az egyik belvárosi textilkereskedő. A rajz szerint az áruházba a nagy európai világvárosokból futnak be az áruval megrakott vonatok. Londonból, Párizsból, Berlinből, Becsből. Ez után -a négy város után kissé csodálkozva nézzük, hogy még egy ötödiket is beharangoznak, mégpedig Prágát. Ismételjük: kissé csodálkozunk, hogy London, Párizs és Bécs együttesen nem képes azt nyújtani divatáruk tekintetében, ami miatt Prágát kellett igénybe venni. Arról nem is beszé­lünk, hogy Prágában aligha csalogatják a vevőket azzal, hegy ott valódi, frissen-jött budapesti árut lehet vásárolni. Nem tartjuk helyesnek Prágát, mint reklámötletet, mert ha már — sajnos ■— tény­leg befutott a prágai vonat, prágai holmikkal, ezt a befutást nem kellett volna hangosam, hirdetésben kifuttatni. ctpii in mazottuk segélyezésére szánt alapb-a 20.000 pengő utaltassák és 40.000 pengő a hivatalnokok külön jutalmazására fordíttassék. a fennmaradó 398.181.48 pengő pedig az 1937-iki üaletév számlájába vitessék elő. A megejtett választások folyamán az igazgató­ságba egyhangúlag Bessenyey Ferenc, Delmár Emil dr. Haggenmacher Henrik és Scliimanek Emil új­ból. Hofer Rudolf dr. és Pfersich René dr. új tagok­ként megválasztattak, végül a választmányba P. Abraliám Béla dr., Dán Béla, Lingel Károly, Maren- cich Ottó és Szontágh Jenő régi tagok újból, továbbá Balázs László, Eszenyi Jenő, Erünkéi Pál dr., Nagy- kovácsy Milenko, Olgyay István dr., Oppler Emil dr., Pekáry István, Perger Ferenc dr. Ranzenberger János, Trunkó Jenő, Tuzson János dr. Vámossy Zol­tán, vitéz Verebély László, Zádor B-élla dr. és Zimmer­mann Ágost dr. új tagokul egyhangúlag megválasz­tattak. Megemlítjük, hogy az igazgatóság évi jelen­tése nagyon érdekes és szemlélte tő képet ad Magyar- ország elmultévi gazdasági és pénzügyi viszonyairól és ezek keretében a takarékpénztár tevékenységéről. Az ács ipartestület xíj elnöksége. A budapesti ácsmesterek ipartestülcte évi rendes közgyűlésén elnökké Kecse Nagy Sándort, alelnökökké Kurtán Gyulát és Földessy Vincét választották meg. Kecse Nagy Sándor székfoglaló beszédében programot adott és iazt a követelést hangoztatta, hogy a jövő­ben ácsmunkákat csak arra hívatott és jogosít­vánnyal rendelkező ácsmester végeztessen. A nagy tetszéssel fogadott beszéd u-tá-n Wellisch Mór, volt ipartestületi elnök Zoltay Pál dr. iparhatósági biz­tost üdvözölte. A POB tőkeemelése. A Pénzintézetek Országos Biztosító Intézete e hó 31-én rendkívüli közgyűlést tart, melyen a itúrs-asá-g alaptőkéjét 400.000 pengő­ről 600.000 pengőre emeli fel. Ezzel az alaptőke- emeléssel a társaság díjtart'alékai és egyéb bizton­sági alapjai elérik a 3 millió pengőt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom