Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-17 / 7. szám

Budapest. 1937 február 17. 7 <MZDJlSfÍGÍufihíTÖ liMMirwíiiiriiiiiw I iiiiiirTi—"—;— Impozáns KcrefcK Htfzdll. az ország oaggtalnah rtszvtteltrei tartotta meg a Baross Szövetség Ünnepi Közgyűlését Az egész ország gazdasági életének nagy érdek­lődésétől kísérve tartotta meg a Baross Szövetség, a magyar kereskedő és iparos érdekeltségek nagy- tekintélyű egyesülete évi közgyűlését, amelynek, az öt napon át folyó tanácskozások után, kimagasló eseménye volt a vasárnapi ünnepélyes zár óülés. A Vigadó ragyogó termében, impozáns külsőségek között folyt le az ünnepi gyűlés, amelyen a magyar közélet számos kiválósága és a tagoknak az ország minden részéből egybesereglett tömege vett részt. Megjelent József Ferenc kir. herceg, Serédi Jusz- tinián bíboros hercegprímás, Darányi Kálmán mi­niszterelnök, Széchenyi Bertalan a felsőház, Sztra- nyavszky Sándor, a képviselőház elnöke, Kánya Kálmán külügyminiszter, Fábinyi Tihamér pénz­ügyminiszter, Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Senn Ottó, a MÁV elnöke, Karafiáth Jenő, Budapest főpolgármestere, Szendy Károly polgármester, Oswald István, a Kúria elnöke, Ravasz László refor­mátus püspök, Ernszt Sándor és Winchkler István volt miniszterek, Mikecz Ödön és Hall a Aurél állam­titkárok és a közélet sok más előkelősége. Ilovszky János kormányfőtanácsos, a Szövetség országos elnöke nyitotta meg a közgyű­lést. Nagyszabású megnyitó beszédében plasztikus helyzetképet adott a gazdasági életről, majd szembe­szállt a szövetséget ért vádakkal. Kijelentette, hogy a Baross Szövetség, mint érdekképviselet, soha sem kapott az államtól export-import kontingenst, a kö- köteléfcébe tartozó tagok érdekében azonban köteles- ségszerűen kért és fog' kérni a jövőben is. József Ferenc dr. királyi herceg szólalt fel ezután. A gazdasági helyzettel foglalko­zott és hangsúlyozta, hogy Magyarországnak a gaz­dasági téren is vonzóvá kell tennie magát már csak azért is, hogy idekösse a Kárpátok népét. Ebből a szempontból méltatta beszéde során a Baross-Szövet- ség jelentőségét. Purébl Győző ügyvezető áléinak ismertette ez­után a közgyűlés és a kongresszusok megelőző hatá­rozatait. Lamotte Károly dr. alpolgármester adta ezután át beszéd kíséretében a Szövetség levelező tagsági okmányait a kitüntetett közéleti férfiaknak. Az új levelező tagok: Laky Dezső dr. műegyetemi tanár, az IOKSz elnöke, Kruchina Károly dr. báró és Árkay Ferenc dr. miniszteri osztályfőnökök, Mihá- lovits Zsigmond kanonok, az Actio Catolica igazga­tója, Krúdy Ferenc országgyűlési képviselő, az ár­elemző bizottság elnöke, Rajniss Ferenc országgyű­lési képviselő és Wünscher Frigyes dr., a Hangya vezérigazgatója. Ünnepélyes külsőségek között nyújtotta most át Winchkler István dr. ny. kereskedelemügyi minisz­ter a Baross-láncot Serédi Jusztinján hercegprímás­nak, Darányi Kálmán miniszteriünknek, Senn Ottó­nak, az Államvasutak elnökének, Szendy Károly polgármesternek és Majthenyi Béla nagykereskedő­nek. A Baross-lánc új tulajdonosai közül Serédi Jusztinján biboros-herccgprimás mondott köszönetét a kitüntetésért. —• Az iparosok és kereskedők munkáját — mon­dotta beszéde során — a1 nemzet szempontjából igen nagyra értékelem. Magam is iparoscsaládban szü- lettem, ott láttam a keresztény magyar iparos mély vallásosságát és csodáltam azt a tevékeny hazasze­retetei, amely éppen a Vallásosságból fakadt. Lát­tam és csodáltam azt az ernyedetlen munkát, amely nélkül az iparos nem iparos, a: kereskedő nem keres­kedő. Iparoscsaládban tanultam meg szeretni a ma­gyar hazát és megbecsülni a munkát. A közgyűlés után ünnepi vacsora következett, amelynek fehér asztalai körül előkelő, nagy közön­ség foglalt helyet. Az első pohárköszönt őt Szendy Károly polgármester mondta a kormányzóra. Utána Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter köszöntötte sorra a Baross-lánc iij tulajdonosait. Darányi Kálmán miniszterelnök emelkedett ezután nagy figyelemben szólásra. :— Ebben az országban — mondta, — harmóniá­nak kell lennie minden foglalkozási ág között. Ami­kor az agrár lakosság sorsa jóra fordul, akkor ter­mészetszerűleg vele együtt javul az iparos és a ke­reskedő helyzete is. Törekedni kell arra, bogy mi­nél több önálló keresztény, iparos és kereskedő le­gyen az országban. Ne felejtkezzünk meg azonban a magyar munkásságról sem. A vacsora idei díszszónoka Bornemisza Géza kereskedelemügyi miniszter volt, aki a serlegbeszédet tartotta. Hangsúlyozta beszédében, hogy a magyar középosztály sarjadékait rá kell nevelni az ipari és kereskedelmi pályára. Ki kell irtani a közvéleményből azt a téves fel­fogást, hogy a középosztálynak nincs kereskedői érzéke és vállalkozó szelleme. A mély hatású serlegbeszéd után még sokáig együtt maradt az ünnepi vacsora díszes közönsége. Növekedett a MOKTÁR nyeresége, betétállománya emelkedett és megerősödlek tartalékai Évről-évre növekszik a magyar társadalom min­den rétegéből a MOKTÁR ügyfeleinek száma és az intézetnek ez a fejlődése nyilvánvalóan szoros össze­függésben. van azzal o bölcs és szolid üzlet vezetés - sei, amellyel Metzler Jenő dr. elnökhelyettes vezér- igazgató irányítja a Magyar Országos Központi Ta­karékpénztár Bt. ügyeit. Hat és fél évtizedes mű­ködése során a MOKTÁR mindig a takarékos ma­gyar középosztálynak volt a tőkegyüjiő helye, ugyanekkor azonban mobilitásával mindig kielégí­tette a termelés Legkülönbözőbb ágaiból jelentkező hiteligényeket. Ezeknek a régi és komoly tradíciók­nak betartása mutatkozik még a mérleg minden tételén. Ha mindezek mellett figyelembe vesszük a belétek növekedését, az emelkedő nyereséget és az Beton, makadám, aszfalt felvágásához vegyen BÉRKOMPRESSORT LISKA JENŐ kompressor-bérbeadó Budapest, XI., SiOret-utea S—7. Tel.s 2-592-08. HESZ LAJOS BUDAPEST, l.f LÓGODI-U. 9. építőmester Telefon: 1—603—21. Árban olcsóságával, minőségben 1 I % kiválóságával VEZET | I »W NÉMETH ISTVÁN ÉS TÁRSAI . rT~ T*. Első Magyar asztalospácgyár Budapest, VI., Bzondy-u. 55. Tel: 1-293-11­intézet érdekkörébe tartozó vállalatok részvényeinek tőzsdei emelkedését, tehát a latens tartalékok nagy megerősödését, megállapítható, hogy a most lezaj­lott üzlefév egész kivételesen megerősítette az inté­zetet. A MOKTÁR igazgatósága egyébként az 1936-iki üzletévéről a következő jelentést adta ki: A Magyar Országos Központi- Tafloafrlélcpóiiwtáir igaz­gatósága. február 10-én (tartott: ülésében állapította meg a múlt év mérlegét. A zárszámadások 873.535.43 P nye­reséget mutiatnaik, 50.1190.53 pengővel többét, mint aiz 1935.-év végén. A mérleg főbb tételéit a a követkéz ükben, ismertetjük: Az aktíváik oldalán a pénztárkészl et, giróezémlán, pénzintézeteknél és baníkicégolcinél fennálló követelések tételei 5.93/1.000 pengőt tesznek. 1.387JOOO pengővel többet, mint 1935. Végén. Á váltóin reálba. 33,971.000 pengő volt fektetve, 2.196.000 pengővel kevesebb, mint tavaly. A változás főleg a. magyar törvényhatóságok által 1930-ban felvett svá.ici rttépttSWi kölcsönnek már 1935-bpn létrejött rendezésével függ össze, mely szerint az intézctneik már régebben táncában lévő rövid lejáratú közséw; váltévá- csőn tételeit vették át a hitelezők, ami a mobilitás szem­pontjából kedvező tranzakciónak bizony tűt. Az adósok iételo 27 538.000 pengővel szerepel, 5.901.000 pengővel a tavalyi összeg 'alatt', minthogy a külföldi valuták leér­tékelése folytán előállt különbözetek ellentételezése itt ve­zettetett keresztül. Álla.ma.'dóssiágolc, közkölcsönök és egyéb értékpapírok 2,083.000 pengőt tevő tétele 350.000 pengővel kisebb, mint tavaly. Az intézetnek a pénzinté­zeteknél és egyéb vállalatoknál fennálló éPdieffceifclége 110.004.000 pengőt tesz, 30.000 pengővel kevesebbet, mint tavaly. A passzívák oldalán a könyvecskékre és pénztár­jegyre elhelyezett betétek _ 1,'7118.090 pengővel 23.S1I3.0W pengőre em)étkedibek. A folyószámlám és csekkszámlán el­helyezett betétek és egyéb hitelezők tétiele 47,304.000 pengőt, 'tesz, 9.0)82.900 pengővel kevesebbét, mint tavaly. E különbözet főleg niz 'intézet, külföldi olbligó.i csökkenésé­nek kő vetkezmén ye. Az üzlpjteriedmlényszá.mláin a dologi kiadások az üz­leti forgalom élénkülése dacára, némi megtakarítást mutatnak, míg a személyzeti 'költségeit! tételénél 50.000 pengős emielkiedé&t regisztrálhatunk. Noha az osztalék emelésére lett volna fedezet, az igazgatóság a folyó hó ‘23-án. tartandó közgvülésncV oszta lékul úgv, mlint Tavaly, részvény énként 1 pengőnek, összesen 200.000 pengőnek kifizetését fogja javasolni. T.n- díMvá.nyoznli' fogja emellett, hogy a külön tartalak 100.000 ‘pengővel dótál tessék, a. nyugdíjpénztárba 80.000. az alkalmazottaik segélyalapjába 20.000 pengő utaltassek. 40.000 .pengő pedig a. hivatalnokok külön, jutalmazására fond ittas®®?. E szociális jellegű átutalások összesen 40.000 pengő többletet tesznek ki. Az ezek után fenn­maradó 398.000 pengő., mint előrevitel az 1938. évi köz­gyűlés rendelkezéséro fog állami. Gazdasági Szemle Angliában történt hogy a _kereskedők a Teakarcskedök Végrehajtó- bizottságának rendelkezése értelmében felemelték a tea árát. Angliában történt ez az áremelés, amely­nek előzményei érdekesen és világraszóló példaadás­képpen tükrözik vissza az angol kereskedelem■ lélek­tanát, emelkedett üzleti etikáját. Az előzmények kerek egy esztendőre nyúlnak vissza, amikor Neville Chamberlain pénzügyminiszter a tea vámját fel­emelte. A keserű intézkedést a teakereskedők tudo­másulvették és nyomban intézkedtek a tea új árá­nak megállapításáról. Nálunk az ilyen intézkedést úgy nevezik, hogy az új terheket áthárítják a fo­gyasztó közönségre. Angliában is ehhez a módszer­hez voltak kénytelenek fordulni a kereskedők, dr ezt egészen másképpen csinálták, mint egyebütt szokás. Megállapították, hogy a londoni dokkok raktáraiban és a kereskedőknél egy évre való tea­készlet van fölhalmozva. Ezt a készletet még nem terheli az új vám, tehát lehet a régi áron adni. És nehogy a közönség, amely nagy bőséggel fogyasztja a nemzeti italt, tévedésben maradjon, szükségesnek tartották hírül adni, hogy addig nem lesz drágább a tea, amíg a régiből tart. Egy évig tartott, tehát egy évig vártak az új árakkal. Ez az üzleti elv már szinte poétikus és kiáltó ellentétben áll azzal a másik üzleti elvvel, amely akkor, ha egy kis idő­szerűtlen fagyra vagy szárazságra néhány fillérrel felemelkedik a búza. ára, nyomban megdrágítja n mindennapi kenyeret, de úgy, hogy ebbe a differen­ciába még külön hasznot is kalkulál, nem beszélve arról, hogy egy egész drágulási folyamatot indít meg vele, amelybe belekerül a tojástól a csizmáig minden, ha akármennyi is van belőle raktáron. Az áremelés a legsürgősebb üzleti tevékenység. Sokkal temperamentumosabbak vagyunk, mint a hidegvérű angolok, akik a vámemelést csak akkor kalkulálták be az eladási árakbai, amikor a, régi, tehát a vám­mentes készletek már elfogytak. M5wc8ew harmadik állástalan diplomás a bankéletben kenyérhez jut a jövő héten. Darányi Kálmán miniszterelnöknek ha­talmas akciója, amelyet a munkanélküliség megszün­tetésére indított, máris kezdi mutatni örvendetes hatásait. A kultuszminisztérium, most dolgozta fel a. jelentkezők személyi lapjait, számszerint négyszáz­ötvenet, amelyet a. jövő héten már meg is küldnek a bankoknak, amelyek százötven állást hajlandók be­töltetni a jelentkezőkkel. Négyszázötvenen jelentkez­tek, százötvenen jutnak álláshoz: ez tehát azt jelenti, hogy a, bankéletben minden harmadik állástalan diplomás kenyérhez jut. Tekintve, hogy a vidéki pénzintézetekkel is kedvezően haladnak az ezirányú tárgyalások, rövidesen remélni lehet, hogy a bank­szakmában hovatovább nem lesz állásnélküli dip­lomás ifjú. Az utóbbi esztendők egyre lehangolóbb gazdasági szociális helyzetjelentéséhez képest ez olyan óriási előrehaladás és annyira új hang, amilyent csak a, Darányi-kormány hivatalbalépése óta hallottunk egyet-kettőt. Kilencszeresére emelkedett három, esztendő alatt a háziipari kivite­lünk. Ha ezzel kapcsolatban dicséretet akarnánk mondani, akkor elsősorban az iparügyi minisztéri­umra kellene gondolnunk, mert hiszen tudvalévőén Bornemisza Géza és kiváló munkatársa, Petneházy Antal voltak azok, akik felismerve a. magyar házi­iparnak világviszonylatban is kiváló értékeit, meg­szervezték a. nagyszerű exportlehetőségeket, amelyek azt mutatják, hogy a háziipari kivitel értéke a múlt esztendőben már majdnem elérte a hatmillió pengőt. Amilyen örvendetes ez a tény, annyira figyelemre­méltó, hogy ez a nagy nemzeti haszon nem kallódik el a spekuláció kezén, hanem úgyszólván az utolsó fillérig a legszegényebb falusi lakosságot alimentálja. Tudvalevő ugyanis. hogy az export megszervezésével, egyidőben Bornemisza Géza erélyes intézkedéseinek következtében sikerült megvalósítani a háziiparban a minimális munkabéreket, és ezzel elejét venni az e téren elharapózott munkakiuzsorázásnak. A helyes és bölcs kormányzati intézkedésnek mintaképe lehet a háziipari export és munka szabályozása, amely új nemzeti erőgyarapodási teremtett és ezt, azon melegében befogta, a szociális segítés szolgálatába. Az Iparművészeti Társulatnak ez a jelentése egyike az utóbbi esztendők legrokonszenvesebb és legmeg­bízhatóbb gazdasági helyzetjelentéseinek. Hegedűs Lóránt — örökös felsőházi tag:. A kormányzó a miniszterelnöknek a miniszté­rium nevében tett előterjesztésére Hegedűs Lóránt nyugalmazott m. kir- pénzügyminisztert, a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete elnökét, a felsőház tagjává élethosziglan ki­nevezte. Gomperz Ervin a Magyar Pamutipar új vezér- igazgatója. Minit ismeretes, a Magyar Pamutipar Rt. minap tartott igazgatósági ülésén Szurday Ró­bert vezérigazgató egészségi állapotára való tekin­tettel vezérigazgatói tisztsége alóli felmentését és nyugdíjaztatását kérte. Az igazgatóság Szurday Ró­bert vezérigazgató bejelentését sajtálalta! vette tudo­másul és a vállalat érdekéiben .több évtizeden át kifej­tett eredményes működéséért hálás köszönetét fejezte ki. Az igazgatóság ez alkalommal felkérte a lemondott vezérigazgatót, hogy értékes szaktudásával, mint az igazgatóság alelnöke és a végrehajtóbizottság tagja, továbbra is álljon a, vállalat rendelkezésére és a Textilgyárosok Egyesületében kifejtett tevékenysé­gében a vállalat érdekeit támogassa. Az igazgató-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom