Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-02-17 / 7. szám
-zxwaßQ&iiißiap Budapest, 1937 február 17. 'V// üitííqjú-tlevmitM a tfiőiníf'-iu. g^ú-í/td&sÁű-ddia a sneltilt!íj.ek k&tfül &mli niai&dlkli&Liielzh&L: tzotiáJis otthonok - cA mey&jgapú - rodúit lakók testi fi szellemi önadózását a (jöoú^&l intézi Parlamentet vagy a Halászbástyát, de ugyanilyen maradandó emlékeket vinnének magukkal Budapest tobt) kiemelkedő pontjáról is, ha ott olyan látvány fogadná őket, amely emlékezetes és megkapó. — Luxusépítkezéseket természetesen nem kezdeményezhetünk, erre azonban véleményem szerint nincs is szükség, mert egyetlen városnak sem az adja meg idegenforgalmi karak- terisztikumát, hogy egyes részein díszes paloták vannak, más helyütt viszont szürke bér- kaszárnyák vagy apró házacskák: a jellemző városkép kialakulása' egészen más tényezőktől függ. — Az 1938-as esztendő nagyarányú fel- készültséget kíván tőlünk és ha a számos szükségesnek mutatkozó beruházás anyagi erőinek előteremtése egyelőre sok töprengésre ad is alkalmat, szil esni vállaljuk o* feladat, megoldását, mért jól tudjuk, hogy amit a, Szent István jubiláns évre építünk, az továbbra is megmarad és generációkon keresztül fogja szolgálni a főváros egész jövendőjén Sport — Szoros összefüggésben lévőnek tartom a szóban forgó építkezésekkel a világh írű magyar snort érdekében történő beruházásokat is. Testnevelési hatóságaink nagy ügybuzgalommal szorgalmazzák a fedett sportcsarnok ügyének tető alá hozatalát, de nem aludt el természetesen a nemzeti stadion kialakításának terve sem. A sportcsarnok számára a régi lóversenytér területének egy részét ajánlottuk fel és meg vagvok arról győződve, hogy hamar os cm eredményről lehet ennél a kérdésnél is beszámolni. Berend@ik@dés a Jeteire — A közigazgatási élet minden terén szorgos és szívós munka folyik, amely arra irányul, hogy a meglévő intézmények tovább- l’eilesztésével vagy ni intézménynek létrehozatalával egy-egy lépéssel elöbbreyihessük o világvárosiasodást. Az úi híd építése és az óbudai híd építésének előkészítése^ szükségszerűen nagyarányú közmunkáikat jelent. Műszaki ügyosztályaink már teljesen elkészítették a Horthy Miklós-híd budai feléhez közvetlenül kapcsolódó területek városrendezési, útépítési- és csatornázási terveit, az Óbuda— újpesti híd mielőbbi megvalósulása elől is igyekszünk minden akadálvt elhárítani. A jobboarton számottevő akadály,^ — minthogy Óbuda városrendezési tervei már elfogadtattak. — nincsen, a Hungária-körútnál azonban még sok tennivalóra van szükség,^ amelyek közül a leafontosabb a lipótvárosi pályaudvar területének rendezése. — Üzemeink is igyekeznek lépést tartani azzal a. nagyarányú fejlődéssel, amelynek a székesfővárosban már legközelebb részesei leszünk. Nagyüzemeink pénzügyi helyzete tekintélyes javulást mutat. ami egyrészt a gazdasági viszonyok javulásának, másrészt azoknak a racionalizálási intézkedéseknek a következménye, amelyeket részben a szanálás idején, részben azóta is keresztül ^ vittünk. Különösen a Vízmüveinknél éreztetik hatásukat kedvezően az elvégzett beruházási intézkedések és most már nyugodtan elmondhatjuk azt. hogy a székesfőváros a legnagyobb szárazság idején sem lesz kitéve vízhiánynak. Az új budai vízmű üzembehelyezése volt ezeknek a munkálatoknak legjelentékenyebb etapja, de a beruházási programot természetesen az eredeti elképzelések szerint teljesen végre fogjuk hajtani. Az egész munka lezárása után abba a helyzetbe kerülünk majd, hogy négy-öt évtizedig, figyelemíbevéve a főváros várható fejlődését, semmiféle újabb vízmű- bővítésre nem■ kell gondolnunk. Jelentékeny javulást tapasztaltunk az Elektromos Müvek és a Gázművek igénybevételét illetően is. Ezeknél az üzemeknél éppúgy, mint a BSzKRT-nál, még tekintélyes beruházásokra lesz szükség, hogy kapacitásukat növelni tudjuk, ezeket azonban éppen önálló vagyonkezelésükre való tekintettel, csak kisebb turnusokban végeztetjük el. Szendy Károly fenti nyilatkozatának minden jövő célkitűzése optimizmussal keli, hogy el töltse Budapest polgárságát. De talán a jövő terveknél is figyelemreméltóbb az a megállapítása, bogy a gazdasági világválság esztendeiben ez az életerős város odafejlesztette az egészség és a civilizáció legfontosabb eszközét, a Vízműveket, hogy körülbelül fél évszázadig elegendő lesz életünkhöz. Ez a legszebb bizonyítvány Budapest erejéről. ScgitoEde épület-, mii- és vassxerkexet lakatos Budapest, VII., Thököly-út 23. Telefon : 1—330—45. SZVETICS JÓZSEF É Pl TÉ S1-VÁUALKOZÓ * BUDAPEST, XIV., TELEP-UTCA 8. A kolduskérdés rendezésével kapcsolatban a magányos hajléktalanok gondozása a székesfőváros feladatává lett. A főváros szociálpolitikai ügyosztálya ezt a feladatot úgy oldja meg, hogy a hajléktalanokat vagy a főváros menhelyein helyezi el, vagy segélyben részesíti, avagy pedig a társadalom által fenntartott menhelyeken gondoskodik elhelyezésükről. A többfelé szétszórt fővárosi nienhe- lyek helyett felállított két nagyarányú menhelyen az új renddel kapcsolatban sok olyan változtatás történt, amelynek keretében a főváros fokozottabban viseli .gondját a gyámolításra szorulóknak, mint eddig. Mindenekelőtt megszaporodott a menhely lakóinak létszáma is, amely a Kerepesi-út 29/a. szám alatti ímenbelyen 870-ro, a Pillangó-utca 13/a számú menhelyen 570-re emelkedett. Nemrégen, amikor még nem összpontosították a menhelyeket, a lakók száma SOO volt, amely a műit évben 1300-ra, az idén pedig 1440-re szaporodott. A menhelyek rendjében a legfontosabb az az újítás, hogy a lakók nemcsak éjszakára vehetik igénybe a hajlékot, hanem egész napra. Eddig este 7 órától reggel 7 óráig állott a men- hely lakóinak rendelkezésére az ágy. Reggel 7 órakor mindenkinek távoznia kellett, akár nyár volt, akár eső, vagy téli fagy és senki sem törődött azzal, hogy hol töltötte az időt a hajléktalan, aki egyúttal munkanélküli is és így azt az időt leszámítva, amit a munkakeresés foglalt le, egész nap csavarogni volt kénytelen. Ebhez képest a fővárosi menhelyek házirendje rendkívül humánus változást hozott be. A menhelyek lakói reggel hét órakor csak a hálótermeket hagyják el, de tovább is a menhely falai között maradhatnak, ahol két hatalmas, télen fűtött helyiség, az előadóterem és az ebédlő áll rendelkezésükre. Az ebédlőt naponkint háromszor foglalja le az étkezés: délben, amikor a menhely lakói ebédet, este, amikor vacsorát kapnak és reggel, amikor a munkaképteleneket, valamint azokat, akik a kötelező munkaturnusokon vesznek részt, reggelihez juttatják. A munkaképesek számára ugyanis havonta tíz nap a kötelező munka, napi hat óra munkaidővel, ellenszolgáltatásképpen a menhelvi ellátásért. Egyes fővárosi üzemeknél, főképpen a kertészetnél foglalkoztatják a lakókat, vagy esetleg a menhelyek fenntartása körüli munkáknál és a házi műhelyekben. Ezzel a belső foglalkoztatással kapcsolatban is rendszeresítettek egy nagyon szükséges újítást: gondoskodnak a menbely-lakók ruházatának javításáról. Megszűnt az az állapot, hogy a menhelybeli szegény emberek rongyos ruhában, szétszakadt cipőben járnak, mert a szabó- és cipészműhelyben mindenkinek kijavítják a ruházatát, sőt a menhelyek gondnoksága nem is tűri el, hogy valaki rongyosan járjon. Hasonlóképpen gondoskodnak a borbélyműhelyekben arról is, hogy mindenki megborotválkozhussék és a figyelem odáig terjed, hogy a nyiratkozás havonta egyszer kötelező. De elő van írva mindenki számára a fürdés ideje is. Ezzel eltűntek azok a t.orzonborz, piszkos és eafatos ruhákba öltözött em - berek, akik Gorkij ,,Éjjeli menedékhely“-ét jelenítették meg a budapesti utcákon. A fővárosi menhelyek tehát, a szűkös keretek között is, emberhez méltó helyzetet teremtettek a. lakók számára. Es — ha szabad ezt a szót használni — társadalmi életről is gondoskodtak. A menhely lakói, akik most már nem kénytelenek reggeltől estig az utcákon csavarogni, a menhelyeken sok mindent megtalálnak, amivel a napjaikat hasznosan eltölthetik, sőt gondoskodnak a szórakoztatásukról is. Ebben a főváros szociálpolitikai ügyosztályának cs a menhelyek gondnokságának buzgón segítségére áll a Szociális Missziótársulat és a Népművelési Bizottság. Hogy ez a lelki táplálékról való gondoskodás mi mindent ölel fel, arról alkalmunk volt meggyőződni azokból az órarendekből, amelyeket az ügyosztálynak a nienhelyekkel és az árvaházakkal sok szeretettet és hozzáértéssel foglalkozó előadója, Kozák Károly dr. foglamazó a gondnokságokkal egyelt ér tőleg összeállít. Akármilyen internátusnak becsületére válnék az a heti program, amely az órarendekben össze van állítva. A nagy előadótermek és az ebédlők kihasználásával vannak kitűzve az istentiszteletek, a különböző ismeretterjesztő előadások és tanfolyamok. Népszerű tudományos, gazdasági, kertészeti, háziipari kérdésekről tartanak előadásokat, egészség- védelmi, mentő-, tűzoltó- és egyéb tanfolyamokat nyitnak, énekórákat, tartanak és műkedvelőelőadásokat rendeznek. Ma már saját énekkaruk van a hajléktalanoknak képzett karmester vezetésével. Harminctagú frontharcos gárdát is állítottak fel, a keropesiúti menhelyen pedig futballcsapat is alakult. A legközelebbi terv a menhelyek rendészeti csoportjának megszervezése. A nagyobbszabású előadások színhelye a kere- pestiúti menhely, amelynek nagyterme színpaddal is cl van látva. Ezt a közeli pillangóutcai menhely lakóival közösen használják. Karácsonykor rendeztek altit műkedvelői előadást, a farsangiról utolsó két napján pedig farsangi kabarét. A szereplőgárda a menhely lakói közül került ki, de még a szerzők jórésze is', mert a menhelyeken színdarabírók és költők is vannak, akik most, hogy új világ nyílt meg a menhelyek életében, egymásután jelentkeznek és fedeztetik fel magukat hálás közönségük előtt. Az állandó benntartózkodás új rendjével megvetették alapját a menhelyi könyvtárnak is, amely a kerepesiúti menhelyen áll a jobb sorba jutott lakók rendelkezésére. A főváros áldozatos gondoskodásából így lett az éjjeli menedékhelyből otthon, a csavargó menhely- lakóból pedig önmagára talált ember, aki önérzetesebben és ismeretekben gyarapodva várhatja a jobb időket, amikor nem szorul a főváros gyámkodására többé. A szociálpolitikai ügyosztályt ebben a nemes munkában nagy ügyszeretettel támogatja Borbíró Elek gondnok, Pálfi József és Bartkuti József h. gondnok. 120.000 pengőért feiltet vesz a főváros, amelyen az isi klinikai tüdőbeteg osztályt felépítik A székesfőváros a Pázmány Péter Tudomány- egyetem alapításának a múlt évben megült háromszáz éves jubileuma alkalmából elhatározta, hogy a nevezetes évforduló emlékére, az orvosnevelést is szolgáló tüdbeteg-osztályt épít az egyetem klinikai telepén. A közgyűlés erre a célra a beruházókölesön terhére 800.000 pengőt engedélyezett azzal, hogy az összeg törlesztéséhez és kamatterhéhez húsz éven át évenkint lefizetendő 31.000 pengővel az állam is hozzájárul. Az idén akarták megkezdeni az építkezést, amely elé azonban akadály gördült. Az egyetemi urológiai, orr-, torok- és gégeklinikát, amely a Rókus kórházban volt elhelyezve, az egyetem klinikai telepére helyezték át és ezzel felhasználták azt a területet, amelyet a főváros tüdőbeteg osztálya számára szemeltek ki. Más megfelelő hely a klinikai telepen nem áll rendelkezésre és ezért az egyetem rektora azt az ajánlatot tette a fővárosnak, hogy a megszavazott 800.000 pengő egy részéből vásároljon telket az építkezés céljára. Fővárosi telkek nem jöhetnek számításba, mert az egyetemi oktatás megkívánja, hogy a tüdőbetegosztály a klinikai telep közvetlen közelében épüljön fel, a fővárosnak pedig ilyen megfelelő telke nincsen. Ezért az egyetem rektora által ajánlott telek- vásárlást kellett megfontolás tárgyává tenni. A rektor mint legmegfelelőbbet, a Szigetvári-utca és Tömő-utca sarkán levő 741 négyzetöles magántulajdonban levő területet ajánlja, melynek vételára 120.000 pengő. Amennyiben a székesfőváros ezt a területet megvásárolná, a 800.000 pengőből fennmaradó 680.000 pengő — a rektor elbírálása szerint — még mindig elégséges a tüdőbeteg-osztálynak az eredetileg tervezettnél szerényebb keretekben leendő felépítésére. A főváros közoktatásügyi ügyosztálya a közegészség-ügyi és a magasépítési ügyosztályokkal folytatott tárgyalások után megállapította, hogy a kérdés ebben a formában megoldható, mert a 680.000 pengő elégséges a 100—120 ágyas tüdőbeteg-osztály felépítésére. Miután ehhez a megoldáshoz a polgár- mester is hozzájárult, az ügy a legközelebbi közgyűlés elé kerül. A törvényhatósági bizottság dönti el, hogy a megszavazott 800.000 pengőből kiszakítható-e a telekvásárlásra szükséges 120.000 pengő. TERVEZ, BERENDEZ, ÁTALAKÍT EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEKET. KÖZPONTI GŐZ- ÉS MELEGVÍZ KÖTÉSEKET, VÍZVEZETÉK ES CSATORNÁZÁSOKAT GÁZ- ÉS VILÁGÍTÁSI BERENDEZÉSEKET. DÁTflDn MEJflC Budapest, V., Vilmos császár- DAIUnt! JAflUö út 50. Telefon : 1-287-46. Törvényileg védett ZÁSZLÓK orkánbiztos, esővíz-levezetővel Gyártja: Magyar Kesztyű-és Kötszövöttárugyár LÖFFLER SÁMSON zászló-osztálya. Budapest, VI.,Dessewffy-utca 11. Telefon: 12-76-32.
