Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-02-10 / 6. szám
Budapest. 1937 február 10. t '—ryy.—■»— • áJOUWÖálJliWilP Segítség a kisiparnak és kiskereskedelemnek A kisipar és kiskereskedelem problémáját állandóan napirenden tartja a Nemzeti Egység Pártja Fővárosi Szervezete. Erről tett bizonyságot a párt elnöke, Zsitvay Tibor dr. által a múlt év végén összehívott közszállítási ankét, amelynek tanulságait a megfelelő javaslat megszerkesztése céljából most dolgozza fel a párt vezetősége. A kisipar és kiskereskedelem megsegítésével foglalkozik legközelebb a párt vitéz Hajnóczy Béla dr. törvényhatósági bizottsági tagnak a közgyűlés elé terjesztendő indítványa kapósán, amelyet részletesen ismertetett a Fővárosi Hírlap. Most ebben a kérdésben nyilatkozik Pe SgarJeLi Cciesast, a NÉP erzsébetvárosi pártszervezetének elnöke. Első sorban a kiskereskedelem és kisipar legfőbb gyűjtőhelyének, a VII. kerületnek szemszögéből nézve, de a főváros egész kisipari és kiskereskedelmi világának érdekében foglalkozik a problémával, amelyről a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőiket mondta: — A kereskedelem túlsók teherrel küszködik. A kartellek árszabásai elviselhetetlen súllyal nehezednek különösen a detaükereskedők vállalva. Ezeket a terheket, le kell bontani. Panaszok hangzanak a közüzemi verseny ellen is. A közüzemnek osiak becsületes árnivellálási feladata lehet, de nem szerepelhetnek konkurrensként a kereskedelemmel szemben. Rendkívül súlyosan nehezednek a kereskedelemre és iparra az OTI- és MABI-tartozások. A megfizethetetleanek bizonyult OTI-MABI-hátra- lékok egyszerűbb eljárással törlendők vagy legalább lényegesen leszállítandók, a maradék pedig kamat nélkül legyen fizethető. Késedelem esetén legyen csupán minimális összegű kamat fizetendő. Kereskedői és ipari egzisztenciákat láttam teljesen elpusztulni a szemem előtt OTI-liátralékok miatt. A rendszer helytelen, mert a túlságosan felszaporodott hátralékot adós folyó kiadásai mellett megfizetni képtelen. A csavar túlságos megszorítása azt eredményezi, hogy a polgár megszűnik fizető alany lenni. Ebből mérhetetlen kára van a köznek is. Sokkal liberálisabb és mozgékonyabb rendszert kellene behozni ezen a téren. —• A kisiparosok végtelenül értékes elemei a kej rületi társadalomnak és általában az egész nemzet- ; nek. Ennek a rétegnek azonban igen kevés támoga- i tásban van része. Nincsen törvényünk például arra, j hogy a generálvállalkozó állal alkalmazott kisipa- j ros ki ne uzsoráztassék a lelkiismeretlen vállalkozó \ állal. Nincs intézkedés a vállalkozó és az építtető j közötti földalatti összejátszás ellen, aminek sokszor | a kisiparosok tömegei esnek áldozatul. Kimondandó ! lenne az építtető és a vállalkozó egyetemleges fele- | lőssége az iparossal szemben a megbízás jogi elve j alapján. —• A Kisipari Hitelintézet -sem tudta — saját hi- i báján kívül — megvalósítani eredeti feladatát, a | kisipar hathatós támogatását. A főváros már évek ; óta beszüntette évi 400.000 pengő hozzájárulását és 1 így az alaptőke elégtelensége, miatt a kevés összegű j kihitelezések behajtását sokszor a kisiparosra leg- ] alkalmatlanabb időben is- kénytelen szorgalmazni | az intézet, amelynek nem áll rendelkezésre elegendő j hitelitőkéjé komoly kisipari kollektív vállalkozások j finanszírozására. I — Az alaptőke sürgős felemelését, az évi hozzájárulás azonnali megkezdését és hosszú éveken ke| resztül leendő állandó folyósítását, városi pénzek- j nek az intézetnél leendő elhelyezését kérjük, a hi- : felezési feltételeknek lehető enyhítésével egyetem- | ben. mert csak ilyen feltételek mellett tnd ez a mintaszerűen vezetett intézet valódi hivatásának foko- | zottabban megfelelni. — A kérdés annál fontosabb, mert különben egéj szén elsőrendű kisiparosaink 90 százalékának hiány- í zik a forgótőkéje, másrészt mert a bankok nem : eléggé értékelik hitelbázisként az iparos feltétlen I szolidságát, a kölcsönök pontos visszafizetésével is tanúsított becsületességét, ami a külföldön komoly hitelbázis. Hiányzik végül az ingójelzálog intézménye, amely képet nyújthatna az iparos bonitásá- ról mindenki által meg’tekintbeito nyilvántartásból. — íme néhány kapásból vett probléma, amelyben nemcsak a kerület, hanem az egész főváros, sőt részben az egész nemzet állapota is tükröződik. Gazdasági Szemle Követésre méltó példát mulatott a szociális gondoskodás lévén a .Rimamurányi igazgatósága, amikor körlevélben értesítette az ózdi vasművek munkásságát, hogy tekintettel a vállalat fokozott kapacitására és emelkedő bevételeire, a munkásokat fizetésemelésben részesíti és jövőben valamennyiüknek egy-két heti fizetéses szabadságot ad. Lapunk más helyén közöljük Peinehézy Antal iparügyi államtitkár hatalmas és a minisztérium egész munkásságát, összefoglaló nyilatkozatát, amelyben az államtitkár a jövőben megvalósítandó legfontosabb feladatok egyikének jelöli meg a munkások fizetéses szabadságát. Jól tudjuk, hogy ennek szociális és népegészségügyi szempontból milyen rendkívüli jelentősége van. Végre is valóban szomorú elgondolni, hogy czidcig a munkásember, aki egész életét egészségtelen helyen, levegőtlen gyárakban, műhelyekben keserves munkával tölti, soha nem juthatott a lélek és test regenerálásához olyannyira szükséges szabadsághoz. Szép és tiszteletreméltó célkitűzés a kormányzattól ennek a kérdésnek megoldása, de egyenesen megkapó a Rimamurányinak ez a teljesen önkéntes és a mai világban bizony eléggé szokatlan nagylelkű gesztusa. Ez azonban csak azt bizonyítja, hogy hámori Biró Pál, ennek a hatalmas üzemnek vezetője, néni csupán Magyarország egyik legnagyobb ipari telepének felvirágoztatásában mutatkozott az elmúlt évtizedek során nagyvonalúnak, hanem éppen belső, emberi kvalitásai tették őt alkalmassá ennek a nagyvonalúságnak kifejtésére. Ez a cselekedet váratlanságával és a helyes irányban, a szociálpolitika irányában fejlődő nagykapitalizmusnak rokonszenves megnyilvánulásával annyira, frappáns és szuggesztív, hogy — reméljük — rövidesen akadnak követői. 75sgSesséqfe»eTO verseny miatt: elítélték az Ungar Ernő Filléres Divatház céget. A mód, ahogyan ez a Filléres Divatház a{ tisztességtelen versenyt elkövette, meglehetősen szór katlan. Ungár Ernő ugyanis Filléres Híradó elnevezéssel árjegyzéket terjeszteti, amelyen tizennegyedik évfolyamot, felelős szerkesztőt és kiadót tüntetett fel, általában úgy szerepeltette, mintha ez újság lenne, ezenkívül azonban az egyik 68 fillérért hirdetett portékát 89 fillérért árusította, A törvényszék, majd most az íté'őtábla is kötelezte őt a tisztességtelen verseny abbahagyására. Nekünk a magunk részéről csak annyi hozzáfűzni valónk van I ehhez a különben jelentéktelen turpissághoz, hogy emlékeztetünk a magyar közmondásra: suszter maradjon meg a kaptafájánál. Azt hisszük, Ungár úrnak is lenne egy-két elintézni valója a saját portáján és semmi szüksége nem volt arra, hogy az uj- ságirodedomra vesse magáit és mint árjegyzékszerkesztő úr tegye halhatatlanná nevét. Mindenesetre helyesebben tenné, ha megelőzve a napokban meg indulg hatósági tűzvizsgálatokat, megállapítaná, hogy kitűnő áruüzlete megfelel-e százszázalékig a tűzbiztonsági követelményeknek és megvan-e már a tűzfal, amely a boltját elválasztja attól a szállodától, amelyben felütötte sátorfáját. Tűzfalat szerkesszen Ungár úr, ne pedig tizennegyedik évfolyamot, Akkor — garantáljuk. — sem a törvényszék, sem a tábla nem kötelezi, hogy lebontsa a tűzfalat, Trunkhahw bácsi. Jelentékenyen emelkedett a Leszámüolőbank betét* állománya A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltóbank hétfőn tartotta meg- mérlegmegállapító igazgatósági ülését. A nagymuHú intézet minden vonalon valóra váltotta a beléje helyezett bizalmat és a nyilvánosságra hozott mérleg újabb örvendetes fejlődésről számol be. Dokumentálja ezt mindenekelőtt a betétállomány örvendetes emelkedése, de kedvező képet nyújt a kihelyezések lényeges emelkedése is. Ennek dacára és a múlt évvel szemben lényegesen nagyobb tiszta nyereség mellett is az osztalék változatlan maradt, ami az intézet hagyományosan szolid üzletpolitikáját jellemzi. A mérleg- egész terjedelmében az erősödés és az intézet hatalmas fejlődésének képét tárja elénk, ami báró Madarassy- Beck Marcel dr. elnök és Bún József vezérig'azgaitó szakavatott, irányító tevékenységének köszönhető. A Leszámító Bank zárszámadásáról a következő jelentést kaptuk: A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank igazgatósága február 8-án. báró dr. Madarassy-Beck Marcell elnöklete alatt megtartott ülésén megállapította az 1936. üzletév mérlegét és zárszámadásait, amelyek szerint a tiszta nyereség 1,316.675 pengő 40 fillér az előző évii 1,172.959 pengő 87 fillérrel szemben. Elhatározta az igazgatóság, hogy a február 20-án megtartandó 67. rendes közgyűlésen 1 pengő 50 fillér osztalék kifizetését (tavaly szintén 1 pengő 50 fillér) fogja javasolni, továbbá, hogy 200.000 pengő a tartalékalap növelésére, 400.000 pengő a nyugdíjtartalék javára, 50.000 pengő pedig a báró Madarassy-Beck Miksa-segélyalap javára fordítta.ssék és az 1937. év számlájára 268.979 pengő 11 fillér (tavaly 129.667 pengő 59 fiiér), tehát 137.311 pengő 52 fillérrel nagyobb összeg vitessék elő. TBrv. védve ÁRBAN olcsóságával, MINŐSÉGBEN kiválóságával VEZET ■>—--------==3 NÉ METH ISTVÁN ÉS TÁRSAI E8s<§ Magyar asxtalospácgyár Budapest, VI., Szondy-u. 55. Tol: 1-293-1 !• i Az 1936. év zárszámadásai az 1935. év adataival összevetve, a következő eltéréseket tüntetik fel: A mérlegszámla adatai szerint a könyvecskékre elhelyezett betétek összege 63,162.288 P 49 fillér, míg az előző évben. 61,660.425 pengő 47 fillér volt, a folyó- és csekkszámlán elhelyezet betétek összege pedig 61,681.952 pengő 46 fillér a tavalyi 60,107.938 pengő 73 fillérrel szemben. Ilyképpen az intézetre bízott betétek az. idén 124,844.240 pengő 95 fillér összeget tüntetnek fel, míg az 1935. évben ezen állomány 121,768.364 pengő 20 fillérrel szerepelt. Az egyéb hitelezők tétele, amely 1935. évben 5,663.875 pengő 63 fillér volt, az 1936. év végén 6,611.097 pengő 93 fillérrel jelentkezik, a különbözet ügyfelek részére átmenetileg kezelt tételekkel áll összefüggésben. A pénztári készletek és zsírószámlán fennálló követelések állománya a tavalyival csaknem azonos összeget, vagyis 9,348.630 pengő 23 fillért tüntet fel, míg a pénzintézeteknél és bankcégeknél fennálló követelések összege 4,531.083 pengő 63 fillér (tavaly 4,637.675 pengő 59 fillér). Jelentékeny emelkedést jelez a váltótárca. Nincsen jelentékenyebb eltérés az államadósságok, közkölcsönök es egyéb értékpapírok tételénél, valamint az érdekeltségeknél sem. A jelzálogkölcsönök állománya a tavalyi 21 173 418.48 pengővel szemben 19,854.215.08 pengő, míg a községi kölcsönök állománya változatlanul 18,849.478.02 ü°ngő maradt. A nyereség- és veszteség-számla szerint a karnatok összege 2,728.903.55 pengőről 2,858.103.93 pengőre emelkedett, ami a megmagyohbodott forgalóimra vezethető FÉNYEZ< SZOBAFESTŐ ÜZEM különleges kivitel RitSS H.-NÉ ÉS SÄRITZ A, Budapest, V., Vadász-utca 6. Telefon : 1-IS5-93.-------EG LIS SAMOS HA lOEiCiCSß sátnöoa R. Y. SOORO^VMŰ „äCSLBYä“ LESaKATA Budapest, VIII., Fiumei-út 3. Telefon: 1—415—94. = TETŐFEDŐ MESTER = Budapest, L Karollna-út 16. © Telj 2-695-SSmert ő érzelmes hangú hirdetéseiben ennek nevezi magát, szóval Trunkhahn bácsi a poszlógyárláson kívül újabban a fából vaskarika-készítés titkát is megoldotta. Úgy képzeli, hogy ö posztót gyárt, azt eladja a kereskedőknek és a szabóknak, de ugyanakkor ő maga is árusítja kicsinyben a posztóját, konfekciótevékenységével pedig alaposan megkontremi- nálja a szabóipart. Kereskedelmi és szabóipari körökben egyébként erős mozgalom indult meg ennek a furcsa konkurenciának megakadályozására, mert végre is teljesen elképzelhetetlen, hogy egy gyár a saját legjobb vevőit igyekezzék lekonkurrálni. A szabad versenynek kissé merészen értelmezett lehetősége ez és alig hisszük, hogy a múlt század nagy angol gazdaság-tudósai, akik kitalálták a szabad versenyt, úgy képzelték volna a kereskedelmi tevékenységnek ezt a formáját, mint ahogyan a TrunK- hohn cég azt most alkalmazza. Hacselt és Sajó a két kiváló észlény, a minap a Rákóczi-úíon sétálgatott. Munkatársunknak sikerült ellesni érdekfeszítő diskurzusukból néhány mondat foszlányt. Amikor az újonnan megnyílt Szövetkezi Bolt élé érték, Sajó megszólal: — Mondja Hacsek, mi az a. Szövetkezeti Bolti Hacsek: Cseresnye . . . Sajó: Mért cseresnye? Hacsek: Mert nem —- megy ■ ■ ■---——MMBBB———— A Nemzeti Bank közgyűlése A Magyar Nemzeti Bank most tartotta rendes évi közgyűlését, amelyet Imrédy Béla dr. elnök nagyszabású pénzügypolitikai beszéddel nyitott meg. Bejelentette, hogy a felárrendszer minden vonatkozásiban beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Rámutatott arra, hogy mennyire fontos a gazdasági műveltség terjesztése. Magas színvonalú analízissel mutatta ki, milyen tényezőknek van szerepük az árak kialakulásában. Megállapította, hogy bár nem népszerű, de hasznos és közérdekű a mérséklet hir-
