Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-02-10 / 6. szám

5 Budapest, 1937 február 19. Idegenforgalmunk fejlődésé­nek folyamatossága az év minden szakában Nagy eredményekkel biztat a téli időszak programja Az a rendkívüli érdeklődés, amely idegenforgal­munk nagy nemzetgazdasági basznának felismeré­sével, ennek a kérdésnek clőbbmvitele érdekében, minden körben megnyilvánul, biztató reménységgel tölthet el arra nézve, hogy az idegenforgalom ügyének rendszeres kiépítése mihamarabb meg fog történni. Ennék az ügynek szolgálatában áll Lamotte Károly dr. alpolgármester nagyszabású tervezete és ezt a célt munkálják az állam és a főváros összes idegenforgalmi szervei is. Bizony­ságot szolgáltatott erről a Fővárosi Hírlap leg­utóbbi számálban megjelent nyilatkozat is, amely­ben Szviezsényi Zoltán dr. a vezetése alatt álló Gyógyhelyi Bizottság legközelebb megvalósításra kerülő munkaprogramjába nyújtott bepillantást, különös figyelmet keltve azokkal a tervekkel, ame­lyek az idegenjárásnak az egész évre kiterjedő fo­lyamatosságát akarják biztosítani. Ennek a tervszerűségnek és ennek szolgálatára az idegenforgalmi tényezők harmonikus együttműkö­désének volt a szószólója a főváros közgyűlésén, valamint, a Fővárosi Hírlap hasábjain Veress Gábor dr. törvényhatósági bizottsági tag, a MÁV igazgatója, aki ezekben a megnyilatkozásaiban tár­gyilagos vitába is bocsátkozott idegenforgalmi tó nyelőinkkel, abból az alkalomból, hogy a külföld erősen jelentkező versenye és az egyes államokban éle-tbeléptetett valutáris intézkedések teljes szerve­zettséget követelnek tőlünk. Éppen ezért, a Gyógy­helyi Bizottság munka terve alkalmából most Veress Gábor dr. törvényhatósági bizottsági tag, államvasúti igazgatóhoz fordultunk és megkérdeztük, mi a véleménye erről a Imiunkajpriplgiia'mról, mennyire tafrtfcjiaj ezt) össze- egyeztethetőnek az egységes idegenforgalmi pro grammal és milyen jelentőséget tulajdonít a fel­sorakoztatott terveknek. Kérdésünkre a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt a következő figyelemre­méltó kijelentéseket tette: — A legnagyobb örömmel és bizonyos belső elég-tétellel olvasom a Fővárosi Hírlap­ban azt az örvendetes tényt, bogy a Gyógy­helyi Bizottság idei programjának homlok­terébe a téli idegenforgalom megszervezése került. De'buisset pridem. Ennek a tervnek, amely mindnyájunk őszinte örömére, remélhe- tőleg" figyelemreméltó eredményekkel meg is fog valósulni, rendkívül nagy Jelentősége van a magyar idegenforgalom, jövőjére. — Tudvalevő dolog, hogy nálunk az ide­genforgalom szezon jelenség, _ és mialatt az idegenforgalmi szempontból jelentős országok a vándormozgalom tartamát^ jóformán az egész esztendőre elnyújtották, és ma már pél­dául Ausztriának télen csaknem ugyanakkora belső és külső vándormozgalma van, mint nyáron és ebben a tekintetben a többi ország is. ezen a téren most már Svájc is a legjobb líton halad előre, addig náltmk legalább öt-hat, hónapi pangás, sőt szünet van. A szünet rövi­dítése vagy kiküszöbölése a nyári szezonban jól bevált eszközökkel, sajnos, nem lehetséges- A téli sportok terén hazánk a klimatikus vi­szonyok miatt, nem versenyképes Ausztriával. Észak-Olaszországgal és a most már olcsóim lett Svájccal. A világvárosi attrakciók terén alig tudunk olyan specifikumot nyújtani, ame­lyeket más világvárosok hasonló és esetleg ma­gasabb színvonalon ne tudnának velünk szem­ben versenybe küldeni. Marad egyetlen egy, jóformán kizáró­lagos specialitásunk, amelyben azután ma verhetetleneknek érezhetjük ma­gunkat: gyógyfürdőink jelentősége. Tessék elképzelni: egy világváros közepén, ennek a rokonszenves miliőnek minden kultu­rális és szórakoztató alkalma közepette, sok irányban elismert gyógytényezőket szolgáltató kincseinket. — Ha a Gyógyhelyi Bizottság és minden más arra hivatott tényező ezeknek a gyógyító kincseknek kiaknázását és az ezen a téren fel­kínálkozó nagyszerű lehetőségeket egy terv­szerű program keretében következetesen és a rendelkezésre álló áldozatkészség önzetlen latbavetésével propagálni fogja, akkor előbb-utóbb elindulhatunk a magyar idegenforgalom kontinuitásának azon a várva-várt útján, amely a nagy aránytalanságokat, a nyári örvendetes zsúfoltságnak és a téli sajnálatos pan­gásnak minden szempontból rendkívül káros diszparítását lassankint el fogja tüntetni. — A Gyógyhelyi Bizottságnak ezt a mér­téktartó szerénységgel, de — remélem —• annál komolyabb elhatározással meghirdetett újabb programját a magyar idegenforgalom minden barátjának lelkes örömmel kell üdvö­zölnie. Annál nagyobb örömmel közöljük Veress Gábor dr. nyilatkozatát, mert plasztikus formában össze­gezi és támasztja alá a Fővárosi Hírlapnak az idegenforgalom érdekében lankadatlanul folyó mun­kásságát. Évtizedek előtt, amikor az idogénforga­Idegem forgat műink fejlesztése állandóan aktuális kérdés, amelyet a legmesszebbmenő élőméi áfással fart napirenden a székesfőváros vezetősége. A terv­szerűség jegyében folyik minden munka, amihez immár alapot szolgáltatnak az elmúlt esztendők ta­pasztalatai. Ezekre a tapasztalatokra támaszkodik Szendy Károly polgármestemhez beterjesztett az az előterjesztés is, amelyet Kováosházy Vilmos Itanáos- nok, a városgazdasági ügyosztály vezetője készített a Szent 1st vám-hét rendezéséről. Még havas a táj­kép, messze vagyunk augusztus 20-ától, de, miiint Rovácsházy tanácsnok hangsúlyozza, már meg kell kezdeni a szervező munkát az ünnepi hétre, amely az idegenforgalom világeseményévé nőtt az utóbbi esztendők egyre hatalmasabban fokozódó sikere ré­vén. A Szénit István-hótnek egyelőre csak alapvető körvonalaival foglalkozó előterjesztés alkalmából az ünnep megrendezésére vonatkozólag kérdést in­téztünk Kovácsházv Vilmos tanácsnokhoz, a városgazdasági ügyosztály vezetőjéhez, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta.: — A törvényhatósági bizottság az 1937. évi költ­ségvetésben a Szent István-hét rendezésére szolgáló költséget az 1936. évi 75.000, illetve a zárolás után rendelkezésre állott 71.250 pengőről 100.000 pengőre emelte fel. Az idén tehát 28.750 pengővel többet for­díthat a főváros a Szent István-hét rendezésére, mint a, múlt évben. Az előirányzat emelése szerény keretekben lehetővé teszi a Szent Isltván-heti pro­gram tökéletesítését és bővítését. Ezt a lehetőség1 ,t a fővárosnak gazdaságosan és eredményesen k< kell haználnia és a program összeállítására irá­nyról) munkált már most meg kell kezdenie. —• A munka megéri a fáradságot, merit a Szent István-hét évek során idegenforgalmunk legkiemel­kedőbb eseményévé vált. A külföld felé ható pro­paganda megváltoztatta a Szénit- István-hét jelentő­ségét, úgy hogy a magyarság vallásos jellegű ün­nepe a nemzetközi idegenforgalom egyik eseménye lett és ünnepi hetünk külföldi idegenforgalma hat év alatt majdnem négyszeresére emelkedett.-— Az utolsó két esztendőben, de különösen a múlt évben a Szent István-hét forgalmának emel­kedése az elszállásolás tekintetében már komoly nehézségeket is okozott. Budapest a szó szoros ér­telmében telítve volt idegenekkel. Bármilyen programot is állítsunk össze az idei Szent Istváu-hétre és akármilyen pro­pagandát is fejtsünk ki, nem remélhetünk több vendéget az idén sem, mint amennyit vendéglátó iparunk elhelyezni tud. A program javításától tehát a Szent István- hét idegenforgalmának növekedését nem várhat­juk. A célunk tehát csak az lehet, hogy az ün­nepi hétre Budapestre érkező idegenek számára az eddigieknél is különb, változatosabb programmal szolgáljunk és ezzel budapesti tartózkodásukat szebbé, emlékekben gazdagabbá tegyük. Az idei program megállapításánál kiinduló pontul az elmúlt évi Szent István-hét ünnepségei szolgálhatnak. Elsősorban azt kell megállapítani, hogy a főváros eddigi rendezései. a Gyöngyös Bokréta és a tűzijáték a pro­gramban helyet kapjanak-e és ha igen, milyen változtatásokkal, jalvít ás okkal. Ennek le tárgyalása után lehet szó új programpon­tok beállításáról. — A Gyöngyös Bokréta a múlt évben hatod­szor jött Budapestre. 1936-ban 14 előadásban 54 csoport szerepelt 1024 résztvevővel. Mint a tapasz­talatok mutatják, szereplésük a külföldi, különösen pedig az angol és amerikai közönség számára él­ményt jelenteit. A Gyöngyös Bokréta, bár az elö­löm mint öntudatos program még szóhoz sem jutott a közéletben és a sajtóban, mi úttörő elhatározás­sal programunkká tettük ezt a kérdést. Azóta, hogy most tnár valósággal a „levegőben van“ ez a nag5rfontosságú probléma és netn kell az idegen­forgalom jelentőségére rámutatni többé, két irányba tereltük tevékenységünket. Az idegenforgalom egész évre kiterjedő folytonossága az egyik terü­let, amelyen agitálunk, a másik pedig a rendkívüli mértékben megcsappant belső idegenforgalomnak elősegítése. Legutóbb, a szállók szaporítása vitás kérdésének tárgyalása alkalmából mutattunk rá ennek az ügynek rendkívüli fontosságára és szó­hoz segítettük a szállodai érdekeltséget is, amely a legelsőrangú feladatnak tartja a belső idegen- forgalom fokozását. Habár erre a kérdésre ezúttal Veress Gábor dr. részletesen nem tér rá, a nyilat­kozatában hangoztatott kívánalmak és azok a ter­vek, amelyeket a Gyógyhelyi Bizottság programjá­ban helyesléssel fogad, a külső idegenforgalom emelése mellett a belső idegenforgalom fejlesztését is szolgálják. adások anyaga évről-évre bővült, minden évben ugyanaz, de a külföldi közönség mindig- más és más és — amint eddig láttuk — Budapest közön­sége sem unta’ meg. — A Szent István-esti tűzijátékot már több mint egy évtizede rendezi .a főváros. A tűzijáték az ünnepi hét tömeglátványossága, amelynek meg­tekintésére legalább 200.000 eimlber gyűlt össze a Dunapartom. A külföldiek számára nem maga a technikai látványosság 'az, ami felejthetetlenné teszi a tűzijátékot, hanem az a1 környezet, amely­ben lefolyik és amelynek sehol párja nincsen. — Függetlenül attól, hogy á programban az idiei Gyöngyös Bokréta és a tüzijáták helyet fog­lal-e, a két látványosság sikere érdekében már szükség volt bizonyos előkészítő intézkedésekre. így a Gyöngyös Bokréta-csoportok szervezésére Paidini Bélának már az ősszel megbízást adott a polgár­mester úr. — A tűzijátékot eddig Magyarország- egyetlen pirotechnikai gyára, az Emmerling-eég rendezte. Ezúttal azonban utasításomra az Idegenforgalmi Hivatal külföldi ajánlatokat is kért. — A tűzijáték rendezésének külföldi cégre való ruházása valutáris és szállítási nehézségeket jelen­tene, de mégis szükségesnek tartottam a külföldi ajánlatok beszerzését, hogy ezzel az egyetlen bel­földi cég szoláltatásainak megítélésére valamilyen összehasonlítási lehetőség nyíljék. 32 ajánlattételre felkért külföldi cég közül csak 7 küldött ajánlatot, ami azt: bizonyítja, hogy a legtöbb cég nem bízott a mai gazdasági elzárkózottságban az ajánlat meg­valósításában. Öt ohisz, egy német és egy svájci cég ajánlata érkezett be. Az ajánlatok az össze­hasonlításra kevés lehetőségeit adnak, legfeljebb a felhasználandó robbanóanyag súlya nyújthat tám­pontot, de ezt csak három olasz ajánlat tünteti fel. A külföldi cégek 60.000, 40.000 és 20.000 pengős, nagyobbára alternatív ajánlatokat tettek. A tavalyi tűzijátékunk 19.859 pengőbe került. A leírásokból megállapítható, hogy a nagyszabású tűzijátékok rendezésével állandóan foglalkozó külföldi cégek ugyanazon az áron változatosabb, színesebb és szebb programot tudnának összeállítani mint a Szent Ist- ván-napi tűzijáték kivételével, hasonló méretű tűzi­játékkal nem foglalkozó magyar cég. — Hogy eddigi két látványosságunk: a Gyön­gyös Bokréta és a tűzijáték fenntartassék-e és milyen változtatásokkal, továbbá hogy milyen uj programpontok illesztessenek be az ünnepi hét keretébe, rendezzen-e a főváros zeneelőadást, hangversenyt, vagy — az egyházi hatóságok beleegyezését fel­tételezve — templomi hangversenyt, alkalmas-e az időpont a Gyöngyös Bokrétán kívül más szinielő- adások rendezésére, vagy hogy megvalósuljon-e a szabadtéri színpad gondolata: ezeket a kérdéseket idejében el kell dönteni. A polgármester úr elé ebben a tárgyban most terjesztettem be javaslato­mat. amelyben azt kérem, bogy a program össze­állítása előtt kérje ki a váirosgazdasági szakbizott­ság szakértők véleményét. Megvalósításra érdemes­nek tartom Ormos János székesfővárosi tanító fel­vetett gondolatának megvalósítását is, hogy írjon ki a főváros a nagyközönség számára nyilvános, jeligés Szent István-lieti ötletpályázatot. Kemény Tibor gépműhely készít gépalkatrészeket, szerszámokat, minta vagy rajz szerint precíz kivitelben. VI, Horn Ede-u. 73. Telefon: 1—203—26. Mai vendéglátó berendezkedésünkkel semmiféle program sem emelheti tökbé a Szent István-hét idegenforgalmát 0 városgazdasági ügyosztály javaslata az ünnep! hét megrendezéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom