Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-12-22 / 51-52. szám

Budapest, 1937 december 22. Httztttfekfl Míelngnitfc, kisemberek védelmé, la ka reh propaganda a kisipari nitellnttzcl jzleli" programja ir(a: Szél Jenő dr.. a Budapesti Kisipari Hitelintézet vezérigazgatója A kisexisztenciák talpraállítása és megerősítése szempontjából igen nagy jelentőségű volt a székes- főváros vezetőségének az a közgazdasági és szociális irányú gondoskodásából eredő elhatározása, amely­nek eredménye a Budapesti Kisipari Hitel- intézetnek 1918 január 1-én történt megalapí­tása és fokozatos fejlődésével kapcsolatos megerősí­tése. Ennek következtében az intézet saját tőkéjének ezidőszerinti összege 3 millió pengő, amely az 1938. évi költségvetésben felvett alaptőkeemeléssel együtt 3,400.000 pengőre fog emelkedni. Az intézetnek közgazdasági és szociális jelentő­sége abban van, hogy a kisexisztenciák oly kistételű hitelszükségleteinek in­tézményes kielégítését biztosítja, amely tevékenységre a magángazdasági pénzinté­zetek rentabilitás hiányában nem vállalkoznak. Ugyanakkor, amikor a Budapesti Kis­ipari Hitelintézet gazdasági és szociális szempontból rendkívül fontos szükségleteket elégít ki, nemcsak a kisexisztenciáknak teszi lehetővé munkaalkalmak kihasználását és így munkáskezek foglalkoztatását, hanem a pénzintézet saját üzemé­ben is mindinkább több és több tisztviselőnek tud foglalkozást adni. Az intézet közel 14 millió pengős kihelyezési állománya azonban nemcsak a munkaalkalmak fokozása szempontjából bír nagy jelentőséggel, hanem igen nagy jelentőséggel bír adózási szempontból is, mert hiszen ennek a tőkének a gazdasági életben való forgása igen jelentős for­galmi-, kereseti-, jövedelmi adó, valamint egyéb adó és illeték, stb. bevételeket eredményez a kincstár és a főváros számára. Figyelmet érdemel mindenesetre az a körül­mény is, hogy az intézet adó- és illetékmen­tesség nélkül, valamint szubvenció nélkül teljesíti altruisztikus feladatait és hogy a technika modern eszközeinek és a racionális orga­nizáció módszerének felhasználásával olyan egészen kistételű hitelműveletek lebonyolítását is tudja el­végezni, mint például a 40 pengőtől legfeljebb 300 pengőig terjedő n. n. fedezetlen kamarai hitelek és a legfeljebb 500 pengőig terjedő piaci árusok hite­leinek lebonyolítását, amely utóbbi két hitelakció­nál heti egypengős törlesztések is lehetővé vannak téve. Érdekes adat, hogy a Budapesti Kisipari Hitel- intézet 1936-ban 4431 tételben kereken 5 millió pengő kisipari és kiskereskedelmi hi­telt folyósított és hogy 1924-től 1936 végéig kere­ken 34 millió pengő kisipari és 1928-tól 1936 végéig kereken 8V2 miliő pengő kiskereske­delmi hitelt folyósított. Az intézet tervbevett alaptőkeemelése előreláthatólag a hitelkere­teknek kereken 1,200.000 pengővel való felemelését fogja lehetővé tenni és így számítani lehet arra, hogy 1938-ban a visszafolyó törlesztések alapján is együttesen több, mint 6 millió pengő fog a kisexisz­tenciák indokolt hiteligényeinek kielégítésére for- díttatni. Nem érdektelen az a megállapítás sem, hogy a kisexisztenciák általában pontosan tesznek eleget vállalt kötelezettsé­geiknek és hogy egészen elenyésző azoknak az eseteknek a száma, amelyekben hiteligénylő önhibá­jából nem tesz eleget vállalt kötelezettségeinek. Ez természetesen a gondos kiválasztásnak is eredmé­nye, aminek következtében a veszteségek fedezésére szolgáló tartalékok nemcsak hogy nem csökkennek, hanem évről-évre — ha nem is nagymérvű — emel­kedést mutatnak. A kisipari hitelellátás terén szerzett két évtize­des tapasztalat alapján az intézet újabban fokozott mértékben nyújt ú. n. termelési hiteleket amelyekkel lehetővé teszi a szakszempontból kifo­gástalan teljesítőképességű kisiparosoknak hitelmű­veletekkel kapcsolatos munkavállalását. Ugyanezen az alapon támogatja az intézet hitellel a Kisipari Kiviteli Intézettel kapcsolatos munkaválla­lásokat is. A kisexisztenciák megerősítését szolgálja az in­tézetnek az a takarékpropaganda tevé­kenysége is, amelyet ügyfeleinek gyermekei, de különösen az iparostanoncok körében folytatott. Ezt a tevékenységet 1927-ben kezdte meg az intézet, ami­kor is 15.009 darab 1 pengős ajándékbetétet tartal­mazó takarékbetéti könyvet osztott szét az iparos- és kereskedőtanoncok, valamint ügyfeleinek gyermekei között. Azóta is ebből a körből bárkit egypengős takarékbetétet tartalmazó ajándékkönyvecskében részesít és a legkisebb betétek (fillérek is) elfogad­tatnak. A propaganda eszközei főképpen perselyek, takarékbélyegek és takarékautomaták. A Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. a kisexisz­tenciák számára a pénzintézeti szolgálat minden ágával rendelkezésre áll és ebben a szolgálatban elsősorban nem az üzleti szempontok, hanem az in­tézet közérdekű szempontjai az irányadók. Ezért az intézet nem is folytat úgynevezett üzlet­szerzési tevékenységet. Üdvözlet a Fővárosi Hírlapnak, amely lankadatlan kitartással küzd a kereskedő életérdekekért, az áruházi kolosszusok ellen Irta: TÓTH GÁBOR törvényhatósági bizottsági tag, a Fűszerkereskedők Országos Egyesületének ügyv. elnöke A negyedszázad, amelyet a Fővárosi Hírlap most betöltött, akkor igazi jubileumi ünnep, ha a letelt időnek tartalma van, ha a lap nem csak élt, hanem dolgozott is és ha munkájával a közérdeket szolgálta. Ha ilyen szigorú szemüvegen nézzük a Fővárosi Hírlap huszonöt esztendejét, akkor álla­píthatjuk meg igazában, hogy joggal ünnepelheti meg múltját, sőt elvárhatja, hogy ebben az ünnepé­ben másolt is résztvegyenek. Azt hiszem, nagyon széles kör az, amely ennek a kiváló várospolitikai orgánumnak jubileumi örö­méből részt kér, éppen úgy, mint ahogy ünnepi ér­zéssel üdvözli a Fővárosi Hírlapot az a kereskedő- tábor, amelynek képviseletében most az ünneplők sorába lépett. A Fűszerkereskedők Országos Egyesü­lete nem hagyhatja tovatűnni ezt a jubiláns évfor­dulót anélkül, hogy a legmélyebb rokonérzéssel, az együtt küzdők bajtársi szeretetével ne köszöntené ezt a lapot, amely lankadatlanul, törhetetlen hévvel és kitar­tással küzdött mindig a kiskereskedő tábor életérdekéért. És nem csak küzdött, hanem messzire megelőzve az egész magyar sajtót, sőt — szinte hihetetlenül hangzik — megelőzve a közvetlenül érdekelt keres­kedőtársadalmat és annak érdekképviseleteit, fel­emelte szavát a kereskedelmet, közte az élelmiszer- kereskedelmet fenyegető veszedelem ellen, amely az egyenlőtlen fegyverekkel harcoló, mindjobban túltengő és elhatalmasodó áru­házi kolosszusok versenyében jelentkezett. És itt kell rámutatnom az előbb hangsúlyozott bajtársi viszonyunkra, mert akkor, amikor még senki sem eszmélt rá a vesze­delemre, a Fővárosi Hírlap és a Fűszerkeres­kedők Országos Egyesülete volt az, amely az életvédelmi harcot megindította és meghúzta a vészharangot, — hogy nem ok nélkül, ezt ma már az egész kiskereskedelem, a kisipar és vendéglátóipar is érzi. Ma jubileumot ünnepiünk: nem kívánunk harci riadót fújni. Még annak ellenére sem, hogy így karácsony előtt a legkiválóbban és leghatékonyab­ban jelentkezik a kiskereskedelemmel szemben az áruházi kolosszusok versenye, nem akarom keserű­ségemet kiönteni, a tömegfiókok és gyári detail- üzletek szertelen szaporodásával szemben sem kiál­tok segítségért, ma nem akarok mást, mint sok-sok kereskedőtársammal egyetemben megszorítani azt az erős kezet, amely mindig a mi harcunkat vívta. Szebb lesz a lakása, ha függönyét MOST nálam vásárolja. Rendkívüli olcsó árak. Budapest, -a /m* Fióküzlet Csali Király-u. nincs! Storfüggöny csipkeszövetekből s. rojttal 150/250 cm. ............................................... — 6.80 Ag yterltő csipkeszövetből s. rojttal 200/300 cm................................................................... ...12.50 25 éves jubileumi ess&ientlö. COWY ARTHUR Gazdasági delünk nagij- telentőségü tényezője: a Kézművesipari Kiállítás és o Lakberendezési vásár A magyar gazdasági életnek évenkint vissza­térő jelentős és a legszélesebb köröket érdeklő ese­ménye az Országos Kézművesipari Kiállítás és az ezzel egybekötött őszi Lakberendezési és Háztar­tási Vásár. Az Országos Iparegyesület 1925-től kezdve 12 ízben rendezte meg ezt a kiállítást, majd a vásárt, amelynek az idén rekord eredménye volt. Ezeknek az intézményeknek életerejét és jelentő­ségét talán a legjobban ezek az adatok igazolják, amelyek a résztvett szakmák és kiállítók számának, a bérbeadott terület méretének és a látogatási for­galomnak adatait mutatják. Ér Rész tvett Bérbeadott Budapesti vidéki szakmák kiállítók terület és külföldi látogatók. szama : mérete: száma összesen : 1925* 28 620 3200 38.500 1926* 27 710 4300 47.800 1928* 38 920 6400 59.200 1929 20 240 2250 32.400 1930 23 390 4100 58.500 1931 27 430 4700 75.700 1932* 41 1083 6940 88.200 1933 24 451 4900 94.900 1934 29 478 5160 107.400 1935 26 492 5340 123.100 1936 31 504 5780 138.700 1937** 57 1137 7B3fl lm nnn (A *-gal meojelöltek Kézművesipari Táriatokr illetve Kiállítások voltak, a **-gal megjelölt Kiállí­tás és Vásár, a többiek Őszi Lakberendezési V asárok.) Már ezek a számok is mutatják egyfelől, hogy az Országos Kézművesipari Kiállítások minden egyes esetben a kiállítók számának erős kiugrását jelentik, de mutatják másfelől azt is, hogy az 1929-ben először rendezett őszi Lakberendezési Vásár is tényleges gazdasági szükségletnek tett eleget, aminek természetes eredményeként a vásár kiállítóinak száma is állandó emelkedést mutatott. Az összes eddig elért eredmények sorában a rekordot azonban minden téren az ezévi egyesített vásár és kiállítás érte el. Nemcsak a kiállítók száma emelkedett eddig még nem tapasztalt magasságra, hanem az általuk igénybevett terület is oly mére­teket öltött, amelyek mellett szűknek bizonyultak az Iparcsarnok és a fővárosi csarnok hatalmas be­fogadóképességű termei. Ezúttal fordult elő először, hogy az Országos Iparegyesület az őszi Vásár el­helyezése érdekében hatalmas területeket volt kénytelen igénybevenni a városligeti park területé­ből Í3 és hogy a kiállítók méltó felsorakoztatása céljára külön pavillonokat kellett emelni az Ipar- csarnok előterében. A vásár által elfoglalt terület ezzel 34.500 négyzetméterre növekedett. Belőle 17.500 négyzetmétert foglaltak el az épületek. A kiállítók pedig 7830 négyzetmétert béreltek ezekből a csarno­kokból, amelyeknek többi területe a sétányok célját szolgálta. A vásáron és kiállításom résztvett 1137 kiállító 57 szakma keretében felölelte mindazokat a ter­melési ágakat, amelyekben a magyar kézműves- iparosság tevékenykedik. Joggal állapíthatjuk meg, hogy az Országos Kézművesipari Kiállítás az egész magyar kisipar legjobb teljesítményeinek felvonu­lását jelentette, a fővárosiét és a vidékiét is. Nagy sikere volt az őszi Vásárnak számos külföldi állam részvétele, ami az idegenforgalmat is hathatósan szolgálta. SALGÓTARJÁNI MOSZÉN® ANYA R. T. Épftöanjaftpurai Bndaprat, V., Nna-utca Zft. »Am Telefont 1-2*2-84, 1-108-58. Cementgyár l Lábatlanba* ................ért tolj. kéj. 12.000 v MC azgy Arak I Lábatlan Íján..................... „ „ 6.000 „ Do rofron...................... „ M 1.000 „ Téglag yárak t Buda-DJlak, Kőbánya, Nyergesnjfaln éri tolj. kéy. (0,000.000 4rb. Coerépgyár« Bada-UJl&k „ „ „ (.000.000 drb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom