Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
99 Budapest, 1937 december 22. 33 BUDAPEST-FÜRDŐVÁROS ÉS A HŐFORRÁSOK IRTA: PÁVAI VÁJNÁ FERENC DR. Budapest fürdőváros kell legyen, ha akarják, ha nem, mert a langyos, meleg és forró, rádiumos, meszes, kénes, lithiumos forrásoknak egész légiója fakad fel benne magától és annyit — még jobbat — fúrhatunk meg bel- és külterületén, amennyit akarunk. Fürdőváros kell legyen, mert nemcsak ter- mális gyógyvizei vannak, hanem nekünk adta az isteni Gondviselés a világhíres budai keserüvizeket és tudjuk, hogy Budapest és környékének altalajában konyhasós, jódos-brómos gyógyvizünk van, amelyben — amióta 1932-ben megfúrtuk — Pest- szenterzsébeten, évente immár több, mint 30.000 fürdéssel gyógyulnak a betegeink. Nincsen a világnak még egy fürdőhelye, amelyiknek ennyi és ennyiféle gyógyvizet adna a mi jóságos földanyánk. Ilyen gyógyszerekben gazdag, nagy patikája senkinek sincsen a világon, csak nekünk, budapestieknek, s hogy még mindig nem használjuk ki, még részben sem eléggé, az nem az én és azok hibája, akik felismertük és tudjuk azok balneológiái, idegenforgalmi és ezeken keresztül óriási gazdasági jelentőségüket. ■ Ezek tudatában azonban Budapest lehet és kell is, hogy fürdőváros legyen, az is lesz, éspedig a világ legértékesebb és leggyógyítóbb fürdővárosa. Ez a tudat ott kell éljen a főváros minden polgárában és ennek a tudatnak nagy akarása kell áthassa azokat, akik gyógyulni, dolgozni és jól élni akaró polgártársaiknak választott vezetői. Ennek a tudott, akart, nagy lehetőségnek nem lehet akadálya, nem lehet ellensége: ez Budapest jövője, ez a fejlődésének bázisa, kikristályodásának gócpontja, Ez nem konjunktúra, ez nem ingatag, imától holnapig (tartó alap, ez évszázadokra való berendezkedés, mert ahogy évezredek óta buzognak, ömlenek gyógyforrásaink és voltak hőforrásokhoz zarándokoló beteg embertársaink, úgy bízvást lesznek olyanak még évszázadok múlva is. Melyik bánya vagy gyár, micsoda vállalkozás nyújthatja azt a biztosítékot részeseinek, hogy nyersanyaga, a sokféle gyógyvíz évszázadokig nem fogy el és vevői, megrendelői soha ki nem fogynak? Gyógyforrásaink évezredek óta vannak és évezredekig lesznek, és betegek mindig voltak és, sajnos, örökké lesznek és ezek között mindig voltak és mindig lesznek olyanok, akik mindenféle gyógyszer mellett gyógyvizeinket fogják inni és gyógyfürdőinkben keresnek gyógyulást, mert amaz nem tudja meggyógyítani, munka- és keresetképessé tenni, nem tud neki üdülést, felfrissülést nyújtani. A jó és jól megalapozott, a haladással jól lépést tartó gyógyfürdő mindig jó üzlet volt és az is marad, de az ne legyen hivatal és legyen szolid ■üzlet! Az ilyen fürdőket ezrek, százezrek keresik fel és adnak munkát, megélhetést százaknak, ezreknek. Az ilyen fürdők környékén ezren laknak, építeni kell, ezrek esznek, isznak, vásárolnak, iparkereskedelem virágzik, művészet-kultúra versenyez, halad: ez a mi jövőnk, ha tudjuk, hogy mink van, ha hiszünk és elsősorban mi hiszünk benne, ha akarunk és merünk dolgozni, újat, nagyot teremteni! Aquincum, Óbuda és a török hódoltság fürdő- kultúrája, s a geológia az a kétezerévé®, százezeréves tanunk, amelyik ellentmondást nem tűrően bizonyítja, hogy hőforrásaink elpusztíthatatlanok. Zsigmondy Vilmos két hatvanéves kútja és az én újabb hét kutam igazolja, hogy a főváros területén a régi forrásoknál még jobb, még értékesebb és főképpen gazdaságosabban kezelhető gyógyforrásokat fakaszthatunk, hogy ezek a források bár gazdagok, csak cseppek a tengerben ahhoz a borzalmas nagy víztömeghez képest, amely évezredek óta ezer köb- kilométerekben hasznavehetetlenül folyt el a Dunába. És ez a sok víz nemcsak gyógyulás, üdülés, megélhetés, kultúra sok-sok embernek, hanem naponta, évente millió és millió kalória, a föld ingyen melege, amit az alkalmas helyeken megfúrt termális víz közvetít, hoz magával a földkéreg ismeretlen mélységeiből, onnan, ahová még nem hatolt le az ember csápja: a mélyfúró. Kerüljön ötven-száz, kerüljön két-háromszázezer pengőbe egy-egy fúrás, de pótolunk vele — mint már nálunk is (Lukács-, margitszigeti, debreceni és szolnoki fürdők) sok helyen — évente ötven, száz, kétszázezer pengő árú fűtőanyagot. Hol van az a becsületes üzlet, amelyik már a második évben meghozza az egész befektetést, vagy még többet? Hogy nem mindn fúrás lesz eredményes, vagy százszázalékos eredményű! Nézzen utána a szkeptikus, hogy hány meddő fúrást mélyeszt egy-egy szénbánya vállalat, vagy petroleumbánya, amíg újabb kiadós területet tár fel és még mi minden költséges berendezkedése, befektetése kell ahhoz, hogy pénzét visszakapja? Nálunk már tudjuk, hogy van hetven fokosnál is forróbb víz a főváros alatt, azt is tudjuk, hogy hol találhatjuk meg. Mi akadálya lehet annak, hogy Budán, vagy a pesti dunapart mentén, a maga helyén három-, öt-, hatszáz méteres fúrásokkal felszínre hozzuk és fűtsük vele az újonnan énülő fürdőszállodát és palotákat, vagy a régi fürdőket, nagy középületeket és mentesítsük legalább részben a Duna mentét, hírneves fürdőink környékét attól a rengeteg kénes füsttől, koromtól, hamutól, piszoktól, amit azok szénfűtéses, füstokádó kéményei ilyenkor tólvíz idején zúdítanak reánk? Miért nem, hiszen olcsóbb, tisztább, jobb, és nekünk, Budapest- fürdővárosnak ez kell, ez az életünk. Ráadásul azt a hatvan-, hetven-, nyolcvanfokos termális vizet, ha már fűtöttünk vele és húsz fokkal lehűlt, még tovább használhatjuk tisztálkodásra, háztartásicélokra s megint csak fűtőanyagot takarítunk meg. Vagy nem azért panaszkodunk-e kórusban, hogy most azután igazán drága, elviselhetetlenül drága a szén és fa? Vájjon ártana-e Budapest-fürdőváros hírnevének az a sok eleven reklám, aki hírül vinné az országnak és a külföldnek, hogy az ügyes-bajos szállóvendég a pesti dunapart szállodáiban is termális vízben fürdik, hogy egész nap nyitva tarthatja dunaparti ablakait, mert ott a föld ingyen melegével fűtenek és azzal nem kell takarékoskodni, az nem drága, az nem kormoz, nem piszkít. Ennek a gyönyörű földdarabnak lakói kétezer esztendeje tudják, hogy hőforrásaink vize gyógyít, üdít, munka- és kereseti alkalmat ad, de még ma sem tudják eléggé, hogy a legolcsóbb, a legkényelmesebb és a legtisztább fűtőanyag, hogy nekünk Trianon szegényeinek, Budapest-fürdővárosnak éppen ez kell, éppen ez tesz igazán fürdővárossá, megnyomorított koldusból gazdaggá, megkínzóink jóltevőivé. Lehetnek, vannak, akik azt hiszik, hogy ez az új energiaforrás, ez az új fűtőanyag rontaná legvirágzóbb bányászatunkat, a szénbányászat konjunktúráját, az ottani munkaalkalmat. Azok elfelejtik, hogy itt egyelőre sok millió pengőt reprezentáló szénárral szemben csak évi néhányezer, legfeljebb százezer pengőkről van szó, és hogy ez az energiaforrás is ad munkaalkalmat s az kényelmesebb, egészségesebb, mert a föld színén van és nem a föld alatt. Elfelejtik, hogy szenünk egyben a mi egyetlen energiaforrásunk, hogy az nem sok, kevés, hogyha azt olyan fokozódó arányban termeljük ki, mint ma, hogyha mindent azzal és abból akarunk csinálni, idő előtt fogyasztjuk el s akkor még kevesebb lesz a munkaalkalom és felhabzsoljuk az egyetlen mai energiaforrásunkat. Mit érdekli a mi generációnkat, —• mondják egyesek, —• hogy mi lesz száz év múlva? Miért aggódnak akkor némelyek a régi hőforrásokért, ha újakat iktatunk gazdasági életünkbe, amikor még emberemlékezet óta egy sem apadt el és az újabb, forróbb és gazdaságosabban kezelhető, valósággal csapra van ütve? Akinek nem fáj a feje száz évért, miért fél attól, hogy mi lesz ezer vagy még több év múlva? Ez dióhéjban Budapest és a hőforrások nagy összekapcsolódása és ez a kapcsolat országos. Tanúm reá Hajdúszoboszló, Debrecen, Karcag, Szolnok, Szeged, Nagyatád, Inke stb., stb. forróvize, amelyik mind balneológiái kincs, csupa hőenergiaforrás. A legnagyobb szükségben van legközelebb az Isten! Rajtunk áll, hogy meghallgassuk a szavát, s megragadjuk a felénk nyújtott segítő kezet. GYÖRGY ÉS BRUCKNER OKL. GÉPÉSZMÉRNÖKÖK TÜZELÉSTECHNIKAI ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZÉSEK VÁLLALATA, Thermo cserépkályhák melegvízfűtéssel lakások részére cserépkályhák melegvízszolgáltatással fürdők, mosdók és mosogatók részére, cserépkályhák légfűtéssel lakások részéreBUDAPEST, V., PANNONIA-UTCA 30 TELEFON: 298 — 63 2: (SZIGET-UTCA SAROK) Építőipar részvénytársaság Budapest, V., Nádor-utca 18. TeSefon: 122-149 ASZFALTGYÁR ÉSBIIUMENEZŐ TELEP IX.f Gubacsi-út 37. Telefon: 145-878 Magas és méijfépSiés Városi vízmüvek és csatornázások Mindennemű &SE»urko”a8 Hengerelt aszfaltok, szabadalmazott „TOPOKIT” aszfaltburkolat, öntött (couló) aszfalt, tömör (Hartguss) aszfalt, beton útburkolatok Speciális ksöntőanyagok Couló és mastix pogácsa, asz fal t- makadám, felületi bitumenkezelések A villanyszámla Hihetetlen! Még csökkent is az áramszámlánk ennél a esnda Tungsram Krypton fénynél!
