Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-12-22 / 51-52. szám
Budapest, 1937 december 22. 23 Szegényemberek városrendezése A legszürkébben hangzó, de a legnagyobb szociális probléma Városrendezési problémákról kérdeztük meg Katona, János mérnököt, aki a monumentális házak egész sorát építetto legutóbb is és aki, mint törvényhatósági bizottsági tag a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjában és a főváros műszaki bizottságaiban állandóan ennek a kérdésnek hivatott szószólója. — Sok nagy tervvel, sok szép, úgynevezett világvárosi gondolattal igyekeznek mostanában az igazi világvárost és a fürdővárost Budapestből kialakítani, — mondta Katona János törvényhatósági bizottsági tag, és én ezúttal mégis éppen a Fővárosi Hírlap ünnepi számában egy szürkén hangzó kérdéssel, az én legkedvesebb problémámmal: a szegény emberek város- rendezésével akarok foglalkozni. — Pártom elvi szempontjából kiindulva, azt hiszem, helyes úton jártam, amikor évek óta a lakásépítés szociális vonatkozásban is helyes irányelveként a kislakások építésének szükségességét hang- súlyozam úgy a Fővárosi Hírlap hasábjain, mint egyebütt.. A kérdés megoldásának szükséges voltát nem csupán a szociális elgondolások, hanem a főváros gazdasági és városrendezési érdekei is indokolják. — Lehetetlen, hogy az illetékes fórumok ne lássák be, hogy anyagi tekintetben is milyen súlyos veszteségek érték a fővárost, hogy a viszonylagosan túlontúl elszaporodott luxuslakások mellett a kispolgári lakások építési alapfeltételeinek nem tulajdonítottak annyi fontosságot, mint amennyit a lakáster- melésnek ez a legelsőrangú kérdése mindenféle votzßf&J&n. Z&sß&noCo €4 wüUfflycivcpUJC curo£/ tiO~qy cu k/ACrVfcOi/ÁtfV CtfuD 4*kTX£fvto^c4o, 'tMq&izAdto. • v 4L« Vágó Pál Hat. eng. villanyszerelési és műszaki vállalat FÖÜZLET: XI., Horthy Miklós-út 21. • Telefons 208-08«. FIÓKOK: XI., Horthy Mlklóa-körtér 7. o XI., Horthy M.-út62. natkozásban megérdemelt volna. Ezek a veszteségek hatalmas tételekben jelentkeztek az adók kiesésében, nem kevésbbé abban a tényben, hogy a fővárosban megkeresett jövedelmek szomszédos városokban és falvakban költtettek el, nemkülönben olyan közlekedési nehézségekben, amelyek még mindig problémaként állanak fenn. Hogy miért? Mert a megfelelő kislakások hiánya a főváros határain túl eső területekre vitte a kispolgárok és munkások tömegeit. Vagy elvitte esetleg a perifériákra, aliol ugyan az adóalany és a fogyasztó nem veszett el, de a külterjes városfejlődés rengeteg költséget okozott a közművek létesítése révén. Természetesen ezek az óriási összegek sem voltak elégségesek arra, hogy a perifériák jórészén a lakosság igényeit kielégítsék, vagyis végeredményében senki sem járt jól. Hangsúlyozottan „megfelelő“ kislakást említettem az imént és e<zen a „megfelelő“ kislakáson van a probléma helyes megoldásának a súly- ponjta. A statisztikai kimutatások szerint az üres kislakás száma gyors ütemben, aggasztó mértékben fogy. Ami még kibéreletleniil áll, az tulajdonképpen nem lakás, hanem testre és lélekre egyáltalában káros odú. Ám a lakott kislakások túlnyomó része is ilyen, vagy nem sokkal különb. A régi, elavult épülettömböknek, a mai építési rendszabályok szerint megengedhetetlen mély, szűk, sötét és levegőtlen udvaraira néznek ezek a lakások, amelyek a higénia legelemibb szüségleteit nélkülözik és a beléjük szorult embereknek csak azt a gondolatot adják, hogy menekülni. De hova? Más városokba, amikor itt vau a munkahely és amikor a munkás számára — mert a tisztviselőnek talán még- könnyebb ebben a tekintetben a helyzete, — minden pihenőt, minden emberi kényelmet elvesz az óriási távolság, amelyet naponta be kell utaznia. És ha nem lehet a határon túlra menekülni, akkor ott kell élni családostól, gyermekestől a kietlenségben, .levegőtlen- ségben éppen azoknak, akik nem mehetnek nyári üdülésre, mint a napfényes, balkónos, terraszos luxuslakások lakói. — A „megfelelő“ kislakást tehát mindenekelőtt megfelelő helyen értem: a kerületek belső részeiben, ahol az elavult háztömbök megbontásával kell az új korszerű bérházaknak és ezekben korszerű kislakásoknak felépülniük. És ezek alatt a kislakások alatt nem valami primitiv, szegényes, bérikaszárnyaszagú férőhelyeket értek és nem is mindig szoba-konyhát. Az én elgondolásom a kétszobás lakás, amely nem parádés, de modern és tetszetős, amely higiénikus berendezkedéssel, előszobával, fürdőszobával (ha nem is láthatatlan neon-fénnyel világított és melegített peremmel ellátott, márványkádas fürdőszobával) van ellátva és amelybe éppen úgy beárad a napfény és a levegő, amelyet még a luxus-lakó is ingyen élvez és végül — de neon utolsó sorban — amely lakásnak a bérét a kispolgár és a munkás is meg tudja fizetni. —• Ezeknek a korszerű kislakásos bérházaiknak építéso az elhanyagolt, régi épülettömböktől éktelenkedő utcákban a városképet, sőt az erkölcsi életet is kedvezően megváltoztatja. Azt hiszem, ez sem utolsó dolog és van olyan városrendezési program, mint a reprezentativ terek és utak kialakítása. — Hogy mindez megtörténjék, nem vdrosi és nem is állami feladat. A magántőkéé, do hogy a magántőke a kislakás-építésbe belefogjon, ennek elősegítése igenis városi és állami feladat. Ezt hangoztatom szüntelen és nem unom meg hangoztatni, mert a lakásépítés terén ennél fontosabb problémát nem ismerek. Elégtétellel vettem tudomásul, hogy a polgármester úr annak érdekében, hogy ez a kislakásépítés megkezdődhessék, a rendkívüli adómentesség kiterjesztését kérte azokra a városrészekre, ahol ezeket a lakásokat fel kellene építeni, miután a legutóbbi rendelet csupán egy szemponthoz: a városrendezéshez iparkodott. Ennek a szempontnak is meg van a jogosultsága, de szűkös és sovány akkor, amikor az én nagy problémámra: a kisemberek egészséges, napfényes, olcsó lakására gondolok. A magyarok nagy évének értékes irodalmi termékei Mihályi Ernő dr.: Szent István élete és műve — Szent István Országa (Két Pailadis-kiadás) A karácsonyi könyvpiac terméséből értékével és nemes célzatával kimagaslik egy monumentális történelmi mű. Mihályi Ernő dr. bencés főiskolai tanár, a neves történetíró „Szent István élete és műve“ címmel kétkötetes munkát írt, amely, — mint a szerző előszavában jelzi .— a Szent lstván-év alkalmából készült. A magyarok ünnepi esztendejének ezzel nagy értékű irodalmi emléket állított a bencés professzor. Ez az időszerűség bizonyára élénken ráirányítja a figyelmet Mihályi Ernő munkájára, amely azonban nemcsak aktuális, hanem maradandó értékű munka. Fáradhatatlan kutatásaival a tudós szerző Szent István korát és alakját egészen új megvilágításba helyezi. A regék birodalmából a homályból és a misztikumból mindent kibogoz, mindent megvilágít, reális alapra helyez és ezzel csak magasabbra emeli és több fénnyel sugározza be a szent király alakját. Nemcsak értékes, hanem nagyon érdekes ez a történelmi mű, amely különösen arra alkalmas, hogy a fejlettebb korú ifjúságot nevelje, amit bizonyára értékelni is fognak az iskolák és tanügyi hatóságok. Egyidejűleg jelent meg a Szent /síutín-jubileum és az Eucharisztikus Kongresszus esztendejének második irodalmi terméke is: hat kötetben hat gyönyörű magyar rege, amelynek találóan és; érdeme szerint „Szent István Országa“ címet adták. Kitűnő írók ajándékozták meg ifjúsági irodalmunkat ezekkel a könyvekkel, amelyek a kereszténység megszületését, a kereszt diadalmas útját, a pogány magyarok meghódolását, Szent István hitvesének, Gizella királynénak áldásos életét vonultatják fel, majd a Szent Korona és az Oltári Szentség tiszteletére tanítanak. A kedves elbeszélő modorban megírt, érdekes történeteknek mélységes nevelő hatásuk lesz a gyermekekre és a serdülő ifjúságra, amely a mai romboló törekvésekkel szemben ugyancsak rá van utalva a lelki megerősítésre. A szülők, az iskolák, ifjúsági könyvtárak keresve sem találhatnak értékesebb és vonzóbb könyveket ezeknél a regéknél, amelyek írói nemes tendenciájukkal olyan pontosan eltalálták, milyen lelki táplálékra van szükség a reánk következő ünnepi évben. A pompás magyai regéket, B. Czeke Vilma, Gáspár Jenő, Kosáryné Réz Lola, Pohárnok Jenő és Zaymus Gyula írták. Benedek Kató pedig színpompás művészi képekkel illusztrálta. ^ _ A történelmi munkát és a regés könyveket a Palladis adta ki. A választékos technikai előállítás pedig a Pallas nyomdát dicséri. HOLLAY JÁNOS ÉPÍTŐMESTER Iroda: ÜL, Selmeci-uto* 23. — Tel.: 168—2Q1 Lakás: Ül., San Maroo-u. 31. — Tel.: 162-927 BIEHN JANOS R. T. BUDAPEST, V.. ALKOTMANY-UTCA 21.JSSÄ: ÚTBURKOLATOK: Öntött és hengerelt aszfaltból. Kátrányos és bitumenes kezelések. Olajos portalanítás. TETŐFEDÉS: facement-, préselt kavics-, fedéllé meztetők. SZIGETELÉS: nedvesség' és talajvíz ellen, falak, padlók, erkélyek és lapos tetők ö n. GYÁRTMÁNYOK: Aszfalt és kátrányos fedéllemez, szigetelőlemezek, bőrlemez, kátrány, szurok, facement, bitumen, aszfaltragacs, útépítő-kátrány, porkátrány, kátrányolaj, karbolineum, gyümölcs- fa-karbolineum, kátrány-paraflin, kocsikenőcs, gépzsír.
