Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-12-08 / 49-50. szám

4 ——a——— Budapest, 1937 december 8. Generálisan rendbehozzák és lővítfik a főváros középületeit A székesfőváros tulajdonában, lévő házvagyon műszaki ellenőrzésére a közeljövőben újszerű intéz­kedéseket léptetnek életbe. A kislakásos bérházak rendszeres felügyeletét eddig- is ellátta a XIII. ügy­osztály, más volt azonban a helyzet a székesfővárosi tulajdonú középületeknél. A polgármester intézkedé­sére 1938 január elsejétől kezdve a városháza mér­nökei rendszeres statisztikai felvételt készítenek az összes fővárosi tudajdonú középületekről és ennek alapján meg fogják állapítani a több évre kiterjedő tatarozást programot. A polgármesteri intézkedés­nek az az indoka, hogy a város fejlődésével nem tudtak lépést tartani a kisebb lélekszámra mérete­zett középületek és így számos helyen egyenesen tarthatatlan helyzet állott elő. Különösen a régebbi kerületi elöljárósági székházaknál van baj, mert a szűk helyiségek következtében épp úgy szenved a hivatali munka ütemes lebonyo­lítása, mint a felek forgalma. Az összeállítandó tatarozási és fejlesztési program részletes javaslatokat fog tartalmazni a különböző hatósági középületeknél elvégzendő munkálatok sor­rendjére nézve is. Legelőször az elöljárósági épüle­tek megfelelő bőintésére és rendbehozatalára kerül sor, ezt követően a külön épületekben elhelyezett szakhivatalok, a régebbi iskolák, majd mindazok az épületek kerülnek gyökeres renoválásra, amelyek­ben a székesfőváros közigazgatásának, közegészség­ügyének, vagy közoktatásának valamilyen szerve van elhelyezve. Ezzel a rendszerrel egyszersmindenkorra in°g fog­nak szűnni a rendkívüli tatarozási póthitelck, amelyek beállítása ellen a törvényhatósági bizott­ság tagjai már gyakran emeltek szót. Az összes hatósági épületek központosított ellenőrzésének be­— " .............—a— ve zetése anyagi szempontból is előnyös a székesfő­városra, mert kézenfekvő, hogy a költségek ezen a réven aránytalanul kiseb­bek lesznek, mintha a különböző kerületekben lévő hatósági épü­letek állandó felülvizsgálata különböző hatósági megbízottak útján történnék. Előreláthatóan többmillió pengős hitelkeret lesz szükséges ahhoz, hogy a székesfőváros tulajdonában lévő összes hatósági épületek generális tatarozását és a szükség mérve szerint kívánatos kibővítését el lehessen végezni, minthogy azonban a házvagyon- ban rendkívül nagy értékek vannak beruházva, a felmerülő költségek viselésére az autonómia szíve­sen vállalkozik. A köztulajdonban lévő házvagyon revíziójával kapcsolatban abban az irányban is ki fogják ter­jeszteni a szemlélődést, miképpen lehetne a magán­házakban bérlet formájában elhelyezett különböző hivatalokat hatósági tulajdonban lévő épületekbe átköltöztetni. Különösen számos adóügyi hatóság székel magánházakban, ami szükségszerű folyo­mánya az adóigazgatás fejlődésének és annak, hogy egy évtizeddel ezelőtt a nagyobb kerületekben több­féle osztották szét az adószámviteli osztályokat a közönség kényelme érdekében. A polgármester elképzelése szerint a jövőben ki­zárólag olyan helyeken tartanák fenn a hivatalok­nak magánházakban való elhelyezését, ahol a közel­ben megfelelően bővíthető hatósági tulajdonú épü­let nincs. Minden más helyen azonban, ahol a város tulajdonában lévő esetleg eltérő rendeltetésű köz­épület. van, ott megfelelő kibővítéssel gondoskodni kívánnak a magánházakban lévő hivatali szervek beköltöztetéséről. HÍREK A PÁRTBÓL A fedett sportcsarnok részére való terület át­engedése kérdésében, amelynek ugyancsak Katona János volt az előadója, a párt — a lágymányosi nagy sporttervek miatt — arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy ezt az ügyet nagy alapossággal kell előkészíteni. Zsitvay Tibor dr. pártelnöknek erre vonatkozó álláspontja a pártközi konferencián teljes mértékben érvényre jutott, amint ezt a Fővárosi Hírlap mai vezető cikkében részletesen méltatja. Jelölések a felsőháziján, a Közmunkatanácsban és több bizottságban megüresedett helyekre A Nemzeti Egység Fővárosi Pártja a december 10-iki .közgyűlés előkészítésére és más, időszerű kérdések tárgyalására Zsitvay Tibor dr. pártelnök vezetésé­vel két pártértekezletet tartott. Ezt megelőzőleg a pártszakbizottsági ülések egész sora folyt le, vala­mint ülésezett az elnöki tanács és a személyi-ügyi bizottság is. A megüresedett felsőházi póttagsági, valamint szakbizottsági helyekre a párt a következőkben választotta meg a maga jelöltjeit: A felsőházi I. és III. póttagsági hely jelöltjei: vitéz Somogyi Béla dr., illetve Becsey Antal; a Közmunkatanácsba: Zsitvay Tibor dr., és Bárczy István dr.; a közlekedésügyi bizottsága: Veress Gábor dr. helyébe Kertész Elemér; a közegészségügyi bizottságba: Szántay István helyébe Hegedűs Bertalan dr.; az elnöki bizottságba: Vályi Lajos dr. helyébe Petzrik Jenő; a városgazdasági bizottságba: az elhunyt Glücks- Ihal Samu dr. helyébe Ledermann Mór; az üzcmpoHtikai bi1 ottságba: Bessenyey Zénó dr. helyébe Vályi Lajos dr.; az igazolóválasztmányba, annak következtében, hogy Usetty Béla dr., kinevezés folytán, mint el­nök kerül sorra, a párt részére megüresedő helyre Szentesi József. A fellebbezési bizottságok teljesen változatlanul maradnak. * A december 10-iki közgyűlésnek a p árt ér teke z- lot elé került napirendjét legutóbbi számában rész­letesen közölte a Fővárosi Hírlap. A pártértekez­let, amelyen megjelent Karafiáth Jenő dr. főpol­gármester, Szendy Károly polgármester, Schuler Dezső dr. alpolgármester, dorogi Farkas Ákos dr., Fclkay Ferenc dr., Bőst a János dr., Babarczy István báró és Horony-Pálfi Aurél dr. tanácsnok is, a pol­gármesteri előterjesztésekhez túlnyomó részben hozzájárult. A Batthyány-téri vásárcsarnok átalakí­tási ügyét, amelynek Tóth Gábor volt az előadója, a polgármester, mint kijelentette, a párt kívánsá­gára levette a napirendről. A Döbrentey-tér 5. szánni ingatlannak a fővá­ros részére való megszerzése ügyében, Katdna János előadása nyomán, arra kérte a párt a polgármestert, hogy a közgyűlést megelőzőleg folytasson további tárgyalást az ingatlantulajdonossal, hogy a szóban- forgó csere kapcsán több előnyt szerezhessen meg a főváros. i í 111 I ; ” j | Andréka Károly emlékezete. A NÉP III. kerületi fővárosi szervezete és a III. kerületi Polgári Társas­kör ünnepi vacsora keretében avatta fel a néhai Andréka Károly emlékezetére alapított serleget. A vacsorán megjelentek Karafiáth Jenő dr. titkos ta­nácsos, főpolgármester, Bessenyey Zénó titkos taná­csos, a Közmunkatanács elnöke, Lamotte Károly dr. alpolgármester és még sokan. Az ünnepi beszédet Zsitvay Tibor, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártja el­nöke mondotta, méltatta Andréka Károly kiváló érde­meit. Terbócz Imre felszólalásában ígéretet tett, hogy örömmel fog dolgozni mindig Óbuda fejlesz­tése érdekében. Nagy tetszés fogadta Karafiát Jenő dr. főpolgármester beszédét, aki szintén Óbuda ér­dekeinek szolgálata mellett szállt síkra. Végül Pólya Antall fejezte ki bizalmát és ragaszkodását a kerület polgársága nevében Darányi Kálmán miniszterelnök iránt. A Lipótvárosi Kaszinó új helyiségének felavatása. A Lipótvárosi Kaszinó klubavató vacsoráján meg­jelentek Bessenyey Zénó dr., a Fővárosi Közmunkák Tanácsának elnöke, országgyűlési képviselő, Stein Emil, a Kereskedelmi Bank vezérigazgatója, Szur- day Róbert országgyűlési képviselő, Krompaszky Miksa tankerületi főigazgató, Király Kálmán és Kempelen Ágoston székesfővárosi tanácsnokok és még sokan mások az V. kerület társadalmának rep­rezentánsai. Az avató beszédet Bessenyey Zénó dr. tartotta és a. kaszinói élet fontosságát emelte ki. Szükség van az ilyen összetartozásra, — mondotta, — mert a kaszinói élet nemcsak egyéni szórakozást jelent, a kaszinó minden tagja egy-egy sejtje a magyar életnek és az ő összeségük alkotja a társa­dalmat. A nagy hatású beszéd után Szurday Róbert országgyűlési képviselő Besenyey Zénó érdemeit méltatta. Krompaszky Miksa dr. főigazgató az V. kerületi NÉP-szervezet üdvözletét tolmácsolta. Állásfoglalás az új budai pályaudvarnak a Lenke-téren való felépítése ellen. A Szent Imrevdrosi Pártszervezet nagyszabású pártvaresorával egybe­kötött kerületi tagértekezletet rendezett. Szántay István, törvényhatósági bizottsági tag, a kerület ügyvezető alelnöke, a közlekedés problémáival fog­lalkozott. Vályi Lajos dr. törvényhatósági bizottsági tag ismortette a pártnak a költségvetés tárgyalásán végzett nagy munkáját, kitért a stadionnak és a vásárvárosnak a Lágymányoson történő felépítésére és az új szentimrevárosi pályaudvar létesítésére. A kerület általános közhangulata elveti az új pálya­udvarnak a Lenke-tér környékén való felépítésének tervét és aggodalommal tekint olyan megoldás elé, amely a kerület déli részének teljes elsorvasztását fogja eredményezni. Leszögezte a kerületi pártszer­vezet állásfoglalását, amely az új pályaudvarnak a. kelenföldi pályaudvar helyén való felépítését kívánja. Felszólaltak még: vitéz Nagy Iván dr. bizottsági póttag. Szalatsy Richárd, Bánhegyi Fe­renc és Tihanyi Sándor körzeti elnökök. A VIII. kerületi pártszervezet szombaton este a kormányzó névnapja alkalmából Mikulás-estet tartott, amelynek nagysikerű programját Haj­nóczy Béla dr. törvényhatósági bizottsági tag ren­dezte. \ asárnap a pártkörben a gyermekek számára rendeztek vidám Mikulás-esite<t. A pártszervezet kü­lönben készül a karácsonyra. Az agilis hölgygárda az idén is megajándékozza a kerület szegényeit, akiknek a múlt év karácsonyán ebben a kerületben különösen nagy bőséggel jutott ki a szeretetadomá- nyokból. Karácsonyi képkiállítás. Az erzsébetvárosi pártszervezetben alakult ifjú művészek és írók cso­portjának felkérésére Römer Camillo főgimnáziumi tanár, festőművész a pártkör Rákóczi-út 50. számú helyiségeiben festményeiből és rajzaiból jótékony- célú karácsonyi kiállítást rendezett, amelynek igen szép sikere volt. Römer Camilló, akit eddig mint a Tanügyi Szervezet bnzgó titkárát ismertünk, mint festő és grafikus mutatta be kiváló készültsé­gét és tehetségét, amely a magyar festőművészek gárdájában méltó helyet biztosít számára. De Sga"- geVi Caesar kerületi pártelnök vasárnap délelőtt nyitotta meg ünnepélyesen a kiállítást, amelyen nagy érdeklődő közönség jelent meg és kifogyhatat­lanul g vön y örköd öt t a látványosan szép tárlatban. A kiállítíással kapcsolatban Bőmer Camillo decem­ber 8-án, szerdán déelőtt 11 órakor a pártkörben „Milyen legyen az új magyar művészet“ címmel előadást tart. Két Mikulás-est. A VII. kerületi pártszervezet ének­kara szombaton a pártkör helyiségeiben létékor) vcólú Mikulás-estét rendezett, amelynek jövedelmét a közelgő karácsony alkalmával a dalkör szegénysorai! tatjainak és családinknak segélyezésére fordítják. Áz est műsorában, amelyet G a v a v László, az énekkar ügyvezetője rende­zett, közreműködtek: Pátkay Klári. TTjvárossy Mar­git énekesnő, bórán Lenke, az Operaház tagja. v. Tóth Joiy művésznő. Sze ntirmav Antal zongora- művész. V é r ev Dezső színművész és Szederkényi János hegedűművész. A nagv sikerrel közreműködő mű­vészgárdának De Sgardelli Caesar, a pártszervezet elnöke mondott köszönetét. A műsor után táncmulatság következett. Az agilitásban elöljáró erzsébetvárosi párt­szervezet eev másik alakulata., a sportesn-nort n°di,g va­sárnap tartotta Mikulás-estjét. Itt is kitűnő műsor szó­rakoztatta a közönséget, maid pedig táncmulatság vará­zsolt a pártkör termeibe vidám hangulatot. A tánchoz a házi jazz-zenekar muzsikált. Előadás Buda állandó színházáról. A budai állandó szinbáz kérdéséről nagy érdeklődéssel várt előadást tart Somody Pál. a Déryné Játékszín felépítő mozgalmá­nak ügyvezető főtitkára december 14-én este a Nemzeti Egység Fővárosi Pártia I. kerületi szervezetének köré­ben (I., Kriszti na-körút 103.1 Az előadás után _ társas- vacsora követt-ez'k. TJgy az előadásra, mint a táraas\a- csorára érdeklődőket és vendégeket szívesen lát a kerü­leti szervezet elnöksége. A fővárosi utak modernizálása Király Kálmán tanácsnok előadása Abban a fejlődési folyamatban, amelyet a fővá­ros a legnehezebb gazdasági helyzet közepette büsz­kén felmutathat, előkelő hely jnt úthálózatunk terv­szerű, modern fejlesztésének. Ennek a kérdésnek is­mertetésére senki sem hivatottabb Király Kálmán tanácsnoknál, aki az út- és csatornaépítési ügyosz­tály élén a maga koncepcióját harcolta ki. Éppen ezért rendkívüli érdeklődés kísérte azt az előadást, amelyet a Magánmérnökök Országos Szövetsége ülésének keretében ,<a fővárosi utak modernizálásn‘r' címmel tartott. Friedrich István v. miniszterelnök, szövetségi elnök vezetésével folyt le az ülés, ame­lyen a nagy számban résztvevő tagokon kívül szá­mos előkelő érdeklődő jelent meg. Többek között ott voltak: Szendy Károly polgármester, Mihailich Győzd, a Mérnöki Kamara elnöke, Harrer Ferenc dr. felsőházi tag, ny. alpolgármester, Becsey Antal és Mihók Sándor törvényhatósági bizottsági tagok. Zaitz László és Viola Rezső dr. műszaki főtanáé.so sok és még sokan mások. Király Kálmán előadásában ismertette a fővá­rosi útépítés múltját, majd a háború előtti útépí­tési tevékenységet, a háború alatt és az azt követő években történt nagy leromlást, majd az 1924-től 1930-ig folytatott rekonstrukciós munkát. Ezután tért rá a fővárosi útépítés legújabb fejezetére, amely 1931-ben kezdődött az útépítési el­vek részletes kidolgozásával. Érdekes bepillantást nyújtott itt a modern útépítési politikába, ennek során a burkolat megválasztásának szempontjába, amely az út forgalmához, a beépítettség sűrűségé­hez, az előnyben részesítendő átmenő forgalmú, va­lamint a helyi jelentőségű utakhoz igazodik. Majd azokat a követelményeket Ismertette, amelyekre, mint például a csúszósság kiküszöbölésére, figye­lemmel kell lenni. Az idegenforgalom, a higiénia„ a kirándulók igényei, a kilátók megközelítése mind szerepet játszik a modern útpolitikában. A legna­gyobb probléma a főkivezető utak véaleges burko­lattal való ellátása, amelyet, a legutóbbi bét év fo­lyamán sikerült megoladni. Ezek a munkálatok, amelyeket a szüfcségnrankákra felvett 4.5 milliós hi­tel fedezett, a legnehezebb időkben nagy mértékben enyhítették a munkanélküliséget is. A Balatoni-út, a Margithíd átépítésével kapcso­latos átrendezések, az óbudai kivezető főút, a Hősök- Iterének átrendezése a legutóbbi időszak nagy mun­kálatai, amelyekkel az 1937-ig terjedő korszak lezáró­dott. A főváros útépítésének következő fejezete a 6 évre terjedő SO millió pengős útprogram. Amelynek az első, 3 évre terjedő része már elkészült és amelyet legközelebb a 24 milliós csatornaépítési program követ. Hogy az eddigi eredményeket sikerült elérni, azért Szendy Károly polgármestert, Lamotte Károly dr. alpolgármestert és a törvényhatósági bizottság megértését illeti köszönet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom