Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-11-24 / 47. szám
Húszon fiatodat évfolyam Budapest, 1937 november 24. 47. szám Előfizetési ér: EGÉSZ ÉVKE ..............24 PENGŐ FÉ LÉVRE.........................12 PENGŐ KG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐI DACSÓ EMIL MBBasaan—a———mb—nb—aasaaaag» MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatalt BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT €0. Telefon: 1-137-15 - Postacsekk: 40.424 A jó üzlet Előkészületek a Nemzeti Színház gyors megvalósítására Hóman kuituszm niszfer magáévá tette a tőváros elgondolásait — Bessenyey Zénó, a Közmunkatanács elnöke és Zsitvay libor nyilatkozata a nemzet régi álmának teljesüléséről A magyar kormány a magyar országgyűlés harminchármas bizottságának hozzájárulásával rendeletet bocsátott ki, hogy az állami tisztviselők kapják vissza azt az utolsó törmeléket, amit fizetésükből legutoljára vettek el. A rendelet felhatalmazza a törvényhatóságokat is, hogy szintén ebben az értelemben cselekedhetnek tisztviselőikkel szemben. Nem szenvedhet kétséget, hogy a székesfőváros lesz az első, amely a tisztviselőkkel szemben ezt a kötelességét teljesíteni fogja. Hónapok óta halljuk bizottságokban és közgyűlésen, de szájakból is, hogy a tisztviselőkön segíteni kell. Nagyon jól tudjuk mi is, tisztában van vele a tisztviselőtársadaiom is, hogy ez a mostani segítség nem lesz olyan, amely a bajokat elhárítja, de tudjuk mindnyájan azt is, hogy ennek a jószándéknak megnyilatkozása, a mély pontról való fölfelé emelkedés most már hitet és új bizalmat kelthet jövendője iránt az egész magyar, de elsősorban a fővárosi tisztviselőtársadalomban. Nagyon érdekes, hogy ez az esemény azokban a napokban történik, amikor a londoni városházán új rezsim veszi kezdetét, amelynek van egy és más szava a tisztviselő-kérdésről is. London községi tanácsát nemrég újjá alakították. Az új tanács elnöke, — amely tisztség megfelel nálunk a polgármesteri méltóságnak, — Herbert Morrison lett. Az új elnök hivatalbalépésekor igen élesen és aláhúzottan hangoztatta, hogy amíg ő hivatását betölti, addig nem lesz panama és nem lesz semmilyen visszaélés. A londoni városházának nem szoktak nagy botrányai lenni és valószínű, hogy Herbert Marrisounal nem a londoni állapotok, hanem az egész világon uralkodó közerkölcsök, vagy helyesebben közerkölcstelenségek mondatták ezeket a kemény szavakat. Figyelmeztette a tisztviselőket, hogy gondoljanak állandóan erre a programpontjára, mert, ha észreveszi, hogy egy-egy tisztviselő csak egy millimét- tex-nyire is letér a kötelességteljesítés útjáról, akkor nem fog irgalmat ismerni. Teszi pedig a községi tanács új elnöke ezt azért, mert London közigazgatását az egész világon példássá akarja tenni. Mély meggyőződéssel halljuk és büszkén mondjuk ki. hogy Budapest székesfőváros tisztviselői kara, úgy látszik, ebben a tekintetben megelőzte Londont, mert a mi fővárosi tisztviselőkarunkat’ már ma is. de tegnap is büszkén állíthattuk oda az egész világ elé mint példaképet. Budapesten nem volt és nincs is szükség az ilyen kinyilatkoztatásokra, itt időtlen idők óta nem láttunk, nem hallottunk panamáról és ha földrajzilag a Balkán kapujában élünk is, ezt a mi magyar földünket az erkölcs kínai fala választja el attól az eszmei Balkántól, amelyet a nagyvilág még ma is meg szokott bélyegezni. Pedig ezek a mi tisztviselőink nyilván többet szenvedtek, nyilván keservesebb életkörülmények között éltek eddig is, mint a londoniak, vagy más nagyvárosok tisztviselői, de a keserves viszonyok között sem tévelyedtek meg soha egy pillanatig sem. Munkájuk útját mától kezdve sem fogják rózsák szegélyezni, de az az erkölcsi tudat, hogy a magyar állam és a magyar főváros megbecsüli a maga tisztviselőit, újabb erkölcsi erőt adnak ahhoz, hogy a tisztesség és a kötelességtudás példaképei legyenek továbbra is. Azt is mondta Herbert Morrison, hogy „az egész világnak tudnia kell, hogy itt a tisztviselők becsületesen kiszolgálják a közönséget és hogy a közönség jó befektetésnek tekintheti a tisztviselői fizetéseket.“ Hála Istennek nálunk a fővárosi tisztviselő mindenkor mintaképe volt nemcsak a kötelesség- tudásnak, de annak is, hogy a közönséget tökéletesen szolgálja ki és ha a budapesti városházára rongyos ember állított is be. a mi fővárosi tisztviselőink egyenrangú polgárként kezelték a leggazdagabbakkal. Ezért van igaza a londoni községi tanács elnökének, hogy a tisztviselők ellátása terén nem szabad ok nélkül takarékoskodni. Ha a londoni közönségnek most kell megtudnia, hogy a tisztviselő fizetése jó befektetés, akkor a mi közönségünk ezzel már régen tisztában van. Budapest polgársága sohasem volt féltékeny arra, hogy az ő szolgálatában álló tisztviselők tisztességes megélhetéssel rendelkezzenek. Ha lehetett volna, ez a közönség mindig többet adott volna a tisztviselőinek, mint amennyi a nehéz viszonyok között jutott. Most végre valamit adhat, helyesebben valamit visszaadhat. És Budapest polgársága érzi, hogy az, amit most visszaad, megint jó befektetés. Herbert Morrison szerint tehát Budapest székesfőváros közönsége ezúttal jó üzletet csinál. Az új Nemzeti Színház megvalósítása most már valóban előtérbe lépett. A képviselőház egyik bizottsága letárgyalta a Nemzeti Színház-javaslatot, amelyet Tors Tibor ismertetett. Zsitvay Tibor és Apponyi György gróf is felszólaltak a bizottságban. Zsitvay megismételte azt a javaslatát, amelyet a főváros közgyűlésén tett, Apponyi György gróf pedig a főváros többi pártjai részéről a legmelegebb együttműködést ajánlotta fel. Hóman Bálint kultuszminiszter a legnagyobb örömmel tette magáévá Zsitvaynak azt a javaslatát, hogy az építendő Nemzeti Színház minden páholyát más-más, a mai és a régi magyar törvényhatóság építse meg. Természetesen a kezdeményezés Budapest törvény- hatóságáé marad. Hol épüljön fel a színház? A Nemzeti Színház felépítésének azért még xnindig sok akadálya van. Nemcsak a pénz összegyűjtésére gondolunk, hanem többek között még az új Nemzeti Színház helyét sem állapították meg véglegesen. Érdekes javaslatok a Amikor a Fórum-tervpályázat eldöntésekor a Közmunkatanács kijelölte a Nemzeti Színház új helyét, erről leiratban értesítette a fővárost. A főváros vezetősége erre bizalmas felterjesztésében kifejtette a véleményét és elmondotta aggályait. Mindenekel;tt megvizsgálták azt a kérdést, vájjon nem lehet-e az új Nemzeti Színházat a régi telken felépíteni? A legkomolyabb kifogás az volt, hogy a telek kicsi és olyan nagy színházat, mint amilyenre most szükség van, erre a telekre építeni képtelenség. A telek megnagyobbítása azonban nem lehetetlen feladat. A telek mellett vannak ugyanis az egyetemi épületek és ezek közül éppen az az épület, amely a Nemzeti Színház telkével határos, nélkülözhető volna az egyetem részéről. Eszerint tehát a telket abban az irányban is meg lehetne nagyobbítani. A másik oldalon a Pannónia-szálloda van, amely ugyancsak megszerezhető volna, sőt felmerültek oly megoldási lehetőségek is, amely szerint nem jelentene olyan nagy áldozatot az ilyen irányban való terjeszkedés. Megemlítette még a főváros, hogy a Nemzeti Színház ideiglenesen a Népszínház házában kapott A Fővárosi Hírlap munkatársa beszélt Bessenyey Zénó dr.-ral, a Közmunkatanács elnökével, aki a Nemzeti Színház kérdéséről a következőket mondotta: — Remélem, hogy a kultuszminiszter által benyújtott Nemzeti Színházról szóló javaslat törvényerőre való emelkedése ezt az ügyet is előreviszi, sőt a végleges megoldás most már megérlelődik. Mindenekelőtt a színház helyét kell meghatározni. A Fórum tervei, amelynek keretében ez a kérdés is eldöntésre kerül, már a kultuszminiszter előtt vannak. A kultuszminiszter egyideig betegeskedett és ezért nem foglalkozhatott ezzel az üggyel, Először a Fórum-tervpályázat tárgyalásánál került szóba a Nemzeti Színház új helyének kérdése. Valamennyi városrendező az Erzsébet-térre szeretné helyezni a színházat. Az Erzsébet-tér sem maradna meg a maga formájában és ha amellett döntenek, hogy valóban az Erzsébet-térre kerül a színház, úgy a Nemzeti Színház céljaira több magánkézben levő területet ki kell sajátítani. A Nemzeti Színháznak ugyan megvan a régi telke: a Grassalkovich-végrendelet értelmében a színházat a Rákóczi-út és a Múzeum-kőrút sarkára kellene újra felépíteni. Grassalkovich úgy hagyta a nemzetre ezt az értékes telket, hogy az mindig a Nemzeti Színház céljaira szolgáljon. Ezt a kikötést azonban többféleképen lehet magyarázni. Az egyik felfogás az, hogy a Nemzeti Színházat a régi helyén- kell felépíteni, mert különben a telek visszaszáll a Grassalkovich-örökösökre. A másik elgondolás szerint a Nemzeti Színház telke akkor is a nemes célt szolgálja, ha a színházat praktikussági és szépí- tészeii szempontokból máshelyütt építik fel, a régi telket pedig értékesítik és annak jövedelmét a Nemzeti Színház céljaira fordítják. színház elhelyezÉsére ! hajlékot. Valamennyi szakértő szerint ez a színház nem túlságosan alkalmas a Nemzeti Színház céljaira. A főváros vezetőségének felfogása szerint az alapítvány kezelését úgy lehetne intézni, hogy bizonyos formák betartásával a főváros végleg át tudná adni a Népszínházát a Nemzeti Színháznak, azt kisebb költséggel úgy lehetne átalakítani, hogy az minden tekintetben kielégítené a kívánalmakat. Természetesen a főváros nem tesz semmi kifogást abban az irányban, hogy a jogi kérdések elintézése után a Nemzeti Színházat az Erzeóbet- téren építsék fel. Csak egyet szeretne elérni a főváros vezetősége, még pedig azt, hogy a döntés lehetőleg hamar történjen meg. Lehetetlenség a város szívében úgy hagyni a régi Nemzeti Színház telkét, mint ahogy most van. Vásári bódék éktelenkednek rajta és a telek semmiféleképpen sincs kihasználva. A megoldás nagyon sürgős, mert a telekkel szemben a Tudományos Akadémia néhány hónapon belül építkezni fog, hatalmas bérpalotát telepít az utca másik oldalára, tehát a Múzeum-kőrút és a Kossuth Lajos-utca találkozása nem maradhat meg a mostani elhanyagolt állapotban. de most már javaslatát részletes előkészítés végett a parlamenti bizottság elé hozta. Meg vagyok arról győződve, hogy a színház helyét most már véglegesen kijelölik. Ha a helyben a megállapodás megvan, akkor majd az új törvény lehetővé teszi a régi Nemzeti Színház telkének értékesítését, vagy felhasználását és ezzel nagy lépéssel megyünk előre a^ cél felé. Ha ott építik fel a Nemzeti Színházat, ahol a Fórum-tervek megoldásával kapcsolatban tervezzük, akkor a színház telkének meg- nagyobbításához számos kisajátításra van szükség. A tulajdonosok kielégítésénél fel lehetne használni a Nemzeti Színház telkéből befolyó pénzeket. — Az a lelkes hangulat, amely Zsitvay Bessenyey Zénó a tervek megvalósításáról
