Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-11-17 / 46. szám
Budapest. 1937 november 17. 5 Hagy sikert aratott a Nemzed EsyséS Fővárosi Pártja a költségvetési vitában Szendy Károly polaárrn’sler 21 ilEP-indíioinyl e’foaa- dőlt - 33 javaslattal az Ügyosztályok foslalkoznak és a kivin;á29.tál a telelőiéi halárán belül meávaláu'ijik Hotekig tartó tárgyalás után a főváros befejezte a jövő évi költségvetés tárgyalását. A büdzsé megállapítása az az alkalom, amikor az önkormányzat legjobban érvényesükén a főváros politikájára befolyását. A AEP fővárosi pártja a költségvetés tárgyalása előtt hosszú heteken át foglalkozott a főváros minden egyes problémájával és ennek a nagy munkának eredményképpen rengeteg indítványt és javaslatot nyújtott be. Nem kortesindítványok és lehetetlen ötletek kergették egymást, hanem mindegyik indítvány átment a NÉP fővárosi pártja valamennyi szűrőjén és a javaslatok olyanok voltak, amelyekkel a közgyűlés minden pártja érdemesnek találta foglalkozni. Az igaz sikert azt mutatja, hogy az indítványok legnagyobb részét maga a polgármester is magáévá tette és egy csomó javaslat pedig a kellő előkésztés végett az illetékes ügyosztályhoz került. Ezúttal nem a temetőbe kerülnek az ötletek, hanem Szendy Károly polgármester utasítására valamennyi felmerült eszme megvalósítására megteszik a megfelelő lépéseket. A polgármester csak azért nem fogadta cl ezeket a javaslatokat is. mert azok pénzügyi előkészítést igényelnek, de ügyelni fog arra, hogy az indítványokba foglalt tervek megvalósuljanak. ; j A polgármester az elhangzott javaslatok közül huszonegyet magáévá tett és harminchárom javaslattal pedig az ügyosztályok foglalkoznak. Maga ez a tény is bizonyítja, hogy a NÉP fővárosi pártja olyan alkotó munkát végez, amely az önkormányzat nagy jelentősége mellett tesz tanúságot. Zsltvay Tibor hét Zsitvay Tibor, a Nemzeti Egység Fővárosi Pártjának elnöke két határozati javaslatot nyújtott be. A két elfogadott javaslat közül az egyik a tisztviselőkérdés megoldására, a másik az új Nemzeti Színház felépítésére vonatkozik. A két javaslat a következő: 1. Budapest székesfőváros törvényhatósága, amely megnyugvással értesült a kormány egyes kezdő intézkedéseiből és Darányi Kálmán miniszterelnök úr 1937 október 26-án tett kijelentéséből, hogy a kormány elérkezettnek látja az időt, hogy az 1931 óta tett válságintézkedéseknek az adózó polgárságot és a közalkalmazottakat átmeneti kényszerűségből terhelő részét az államháztartás helyzetére mindenkor gondos figyelemmel és óvatos fokozatossággal revízió alá vegye és lépésről-lépésre lebontsa, felirattal fordul a magyar orszáaavüléshez, kérve, hogy mindenekelőtt a családi pótlék és a bírói képesítési pótElfogadott Az I. fejezetnél Sárkány Ferencnek három indítványát fogadták el: 1. Bízzon meg a polgár- mester a hadigondozási ügyek fővárosi centralisz- tikus vezetésével egy főtisztviselőt, aki a 110.0Ü0. és 164.000/1920. számú belügyminiszteri rendelet, valamint az 1935. évi VII. t.-c. alapján a székesfőváros hadigondozottjainak ügyeit intézi és az összes idevonatkozó rendelkezéseket a legsürgősebben végrehajtja. 2. Mindazon beteg hadirokkantak és hadiözvegyek, akik tisztiorvosi vélemény alapján kezelésre szorulnak, a fürdőváros egy-egy meghatározott gyógyfürdőjében teljesen ingyenes fürdőt kapjanak. 3. A főváros a közszállításokat végző munkaadókat a munkavállalási szerződésben kötelezze a hadi- rokkanttörvény alkalmaztatási rendelkezésének legpontosabb betartására. Amennyiben a munkavállaló ez ellen vétene, úgy szerződésszegést követ el. A TI. fejezetnél Dongó Orbán következő indítványát fogadták el: Kőbányán a 17-es autóbusz útvonalának portalan burkolását minél gyorsabb tempóban tessék befejezni. A ITI. fejezetnél elfogadták; Császár Ferencnek azt az indítványát, amely státusrendezést követel az útépítési intézetnél, Wellisch Andor következő indítványát: írjon ki a főváros a kerepesiúti díszravatalozóra tervpályázatot és a jövőben minden olyan építkezési munkát, amely az 50.000 pengőt meghaladja, magánépítészekkel terveztesse. A 30.000 pengőn felül építkezésekre minden alkalommal tervpályázatot írjon ki. Az ügyosztály 50.000 pengőnél nagyobb költséggel járó építkezést maga ne tervezhessen. Szintay István indítványát 17 autóbuszát burkolására. A IV. fejezetnél elfogadta a polgármester Kertész Elemér következő indítványát: Keresse meg a főváros átirat formájában a belügyminiszter urat és javasolja,-hogy a rendőrségi épületek eddigi megjelölésére szolgált piros lámpák helyett a rendőrségi járműveken már használatos kékfényű lámpákat rendszeresítsék. Az V. fejezetnél egész sereg indítványt fogadott el a polgármester. Hajnóczy Béla indítványa az, hogy tegye vizsgálat tárgyává a polgármester az V. ügyosztály szétválasztásának szükségességét, addig is bízzon meg haladéktalanul egy főtisztviselőt azzal, hogy kizárólag a kereskedelmet és ipart érdeklő kérdésekkel foglalkozzék és ily vonatkozásban az ipar és a kereskedelem politikai ügyekben önálló előadója legyen. Sárkány Ferenc indítványa a következő: A főváros legnagyobb adófizető rétegének, a kisipar és kiskereskedelem érdekeinek megvédése céljából intézzen a kormányzathoz egy olyan szociálpolitikailag és statisztikailag alátámasztott felterjesztést, fontos lavaslala lék állíttassák helyre a maga teljes egészében, a közalkalmazottak fizetéscsökkentésének az 1925., 1931. és 1937. fennállott indexszámok egybevetése által is sürgetően indokolt mielőbbi megszüntetése, illetve fokozatos végrehajtása arányosan érvényesüljön a magánalkalmazottak különadójának csökkentése terén, végül Budapest székesfőváros és a többi város háztartásából a válságintézkedések következtében átmenetileg elvont bevételek pótlásáról gondoskodás történjék. 2. Budapest székesfőváros törvényhatósága az új Nemzeti Színház felépítése érdekében az államra háruló elsődleges kötelezettség érintetlenül hagyása mellett szükségesnek tartja a társadalom támogató áldozatkészségének életrehívását. Felhívja a polgármestert. tegye meg a kezdeményező lépést, a társtörvényhatóságokat és a megyei városokat pedig az országos mozgalomban való részvétel iránt megkeresi. Indítványok amely az említett tényezők nyugdíjbiztosítását célozza, annak erőteljes kidomborításával, hogy ennek keresztülvitelével az ifjú generáció nyugodtabb érzésekkel léphet rá az önálló kisegzisztenciák rögös útjaira, továbbá az önbiztosítás lehetősége az önálló kisegzisztenciák munkakedvét fokozza és a jövőbe vetett hitet megacélozza. Dr. Vály Lajos hat indítványát fogadta el a polgármester és ezek a következők: 1. írjon át a polgármester a budapesti főkapitányához a gépjárművezetői vizsga rendszerének olyan irányú megváltoztatása érdekében, hogy a vizsga sikeres kiállása a jelenleginél nagyobb biztosítékot nyújtson a tekintetben, hogy a vizsgázó a közlekedési szabályokat alaposan ismeri és a vezetésben tökéletesen jártas. A vizsga helye és ideje pedig oly módon jelöltessék ki, hogy a vizsgázók ne legyenek kénytelenek órákon át a legrosszabb időben is a szabad ég alatt az utcán áesorogni. 2. A Népművelési Bizottság ezentúl intenzivebben foglalkozzék a helyes utcai közlekedés szabályainak az ismertetésével és propagálásával. 3. A kereskedelmi miniszter a közlekedési múzeumban állandó kiállítást rendeztessen a helyes közlekedés szabályainak és a szabálytalan közlekedés következményeinek az illusztrálására. 4. Miután az utcai közlekedés biztonságának a kerékpárosok helyes közlekedése is fontos tényezője, j kérjék fel a belügyminisztert az ezidőszerint már úgyis nyilvántartásba vett kerékpárvezető kötelező közlekedési vizsgájának az elrendelése érdekében. 5. Az ú. n. szürke taxik is úgy, mint minden más autó, kötelezőleg irányjelzőkart tartozzék felszerelni. 6. A főútvonalak nappali tülköliési tilalmát úgy módosítsák, hogy csupán a felesleges tülkölést tiltsák el a legszigorúbban. Elfogadták a IX. fejezetnél dr. Hegedűs Bertalannak az indítványát, hogy a fővárosnál alkalmazott családos munkások részére az idén karácsonykor is rendkívüli segélyt folyósítsanak. A XI. fejezetnél vitéz nemes Juhász Jenő dr. következő indítványát fogadta el a polgármester: A Szent István-bét egyetemes nemzeti jelentőségének és a Szent István-nap nemzeti ünnep jellegének hangsúlyozásával lépjen érintkezésbe a polgármester a kormánnyal oly irányban, hogy a Szept István- hét és a Szent István-körmenet programjának és díszének emeléséhez a saját részéről is fokozottan járuljon hozzá és pedig a katonai és polgári hatóságoknak fokozottabb részvételével. Nagyon nagy fontosságú a XIV. fejezetnél Kertész Elemér indítványa, amelyet ugyancsak elfogadott a polgármester: A tűzoltóság részére 100.000 pengő költségfedezet szavaztassák meg egy darab 40 méter magasságot elérő automobil tolólétra beszerzésére. Az indítvány mogokolása az, hogy a régi építési szabályzat a lakóépületek párkány magasságát legfeljebb 30 m-ig engedélyezte, úgyhogy a tűzoltóság ehhez mérten szerezte be tolólétráit. Ae új építésügyi szabályzat ezzel szemben 35 m-ig engedélyezi az épületek párkány magasságát, ezt azonban jelenlegi létráinkkal elérni már nem tudjuk a így a magasabb emeleten, tetőn vagy padlástérben keletkezet tüzet kívülről elérni, vagy életmentést végrehajtani nem tudunk. Tolólétraállományunk eddig nyolc darabból állott, ezek közül négyet 1928-ban szereztünk be, hármat azonban már 1914-ben s ez utóbbiakon már az anyag kifáradásának jeleit érezzük s rövid időn belül tűzoltói szolgálatból ki kell vonnunk. A múlt évben egy még 1908-ban beszerzett 24 méteres létrát már ki is selejteztünk és az ennek folytán beállott hiány is indokolttá teszi az új létra beszerzése által a régi állomány helyre- állítását. Nesvalősffásra váró javaslatok A polgármester a következő indítványokat fogadta el elvben és hozzálátott a megvalósítás előkészítéséhez. 1. Sárkány Ferenc indítvánva az I. fedezetnél. A székesfőváros ingatlanainál a jövőben megüresedő azon házfelügyelői, házmester! állásokra, amelyek önálló egzisztenciát biztosítanak, csakis hadirokkantat alkalmazzon. Az alkalmaztatás csakis azon kikötéssel történhetik. hogy a segédházfelügvelő is elsősorban csak hadirokkant, vagy hadiözvegy lehet. 2. Sárkány Ferenc másik indítványa: A főváros tulajdonát képező közlekedési eszközökön mindazon III-ik járadékosztályú, vagy ezen felüli igazolt hadirokkant, akinek havi 80 pengőnél több jövedelme nincsen, félárú villamos bérletjegy váltására legyen jogosult. A jövedelembe a hadirokkant járadék összege nem számítható be. 3. Dr. B é n y i Károly érdekes indítványa a II. fejezetnél a következő: Tanulmányozzák, hogyan lehetne a már régebben keletkezett vagy most létesülő telepek út- és csatornaszükségletét belátható időn belül kielégíteni. A külterületek fejlődésére való tekintettel vo- gyék fontolóra a szabályrendeleteknek oly értelmű átdolgozását, hogy ezután létesülő telepeken csak akkor adják meg az építési engedélyt, ha az illető útcában a víz- és csatorna és út már kiépült. A mar korábban létesült, de közművekkel el nem látott telepek mindegyikét külön egységnek véve, állapítísa meg, mibe kerül a még hiányzó közművek létesítése, vesse ki minden ház- és telektulajdonosra a reá eső részt és szólítsa fel az összegnek befizetésére, mit ha megtenni nem tudna, kérjen részletfizetésre engedélyt. Részletfizetés esetit», nehogy a különböző címen kivetett részletek elviselhetetlenek legyenek, a még hiányzó közművek költségét egy összegbe foglalva állapítsák meg és vessék ki a fizetendő havi vagy negyedévi részleteket, amelyeknek az illető telep lakói teljesítőképességéhez kell igazod- niok, vagyis a főváros az összeget több évre elosztva — részletekben, adók módjára biztosítaná, tekintet nélkül arra, hogy a szolgáltatás teljesítésére már megtörtént-e vagy sem. Az érdekelt ügyosztály illetőleg ügyosztályok az illető telep érdekeltségének bevonásával állapítsanak meg programot, hogv a telep egyes utcáit milyen sorrendben fogják közművekkel ellátni és az illető telenről befolyt pénzből azokat egvmásután létesítik is. úgy hogy 10—15 év múlva a fővárosnak nem lesz már járdával, kövezettel és csatornával el nem látott utcála. Ez a rendszer feleslegessé tenné, hogy a !u- lajdonosok a részlettörlesztésből kifolyólag drága kamatokkal terheltessenek, vagyis végeredményben olcsóbban kapnák e közműveket. A főváros nem kerül abba a helyzetbe, mint most, hogy az utólag fizetendő részletek mérséklését vagy elengedését kérték. Számot kellene még vetni azzal is. hogy a kölcsönnel épült házakat egy hosszú és ezy rendszerint 5 évnél nem hosszabb időben visszafizetendő kölcsön terheli. Az eddig keletkezett telepeknél külön megfontolás tárgyát kinézhetné, hogy a részletfizetés követelése ne tislasztassék-e arra az időre, míg ezt a rövidebb leláratú kölcsönt kiegyenlítették. A tanulmány eredménvéről a polgármester úr a közgyűlésnek tegyen jelentést. 4. Dr. Hajnóczy Béla indítványa az V. fejezetnél: Tegyék tanulmány tára-vává annak föltételeit, miként lehetne a IX ügyosztály költségvetésében ínségesek közvetlen támogatása címén elő’ránvozott tételek olyan felhasználását, illetve előiránvozását biztosítani, hogy ezzel inarnolitikai célok olvképn legyenek piá-rhe- tők. hogy a közlótékonysá°ü célok is e'éressenek, illetve részben, vagv egészben feleslegessé válianak. A kérdés tisztázása után tegyenek megfelelő javaslatot- A jövő évi költségedül rá uvzat összeállítását a botorlesztendő javaslatok elfogadásának megfelelően kívánja. 5. Dr Válvl Latos Indítvánva! Az 1939. évi költségvetésben gondoskodjék a polgármester fedezetről olyan nronagandisztikus felragaszok készítse és forgalmas közlekedési góenonton időnként való elbeivezése céljából, amelyek kénen és nyomtatásban a helves utcai közlek°ds szükségességére és a helytelen közlekedés következményeire, statisztikai adataira hívják fel feltűnő formában a közönség figyelmét. R Dr. V á 1 v i La^ns mác!k indítvánva- Tnté-rl-oajók a polgármester úr megfelelő figyelmeztető köz! eV oder! jelzőtáblák felállításáról ott 1«. ahol az úttestet átszelő villamos sínpár következik. Vizsgálja meg a polgármester úr, hogv nem volna-e megoldható az. hogy az úttestet átszelő villamossínekre az úttest fölött is valami feltűnő jel hívja fel a figyelmet. 7. Dr. Válvl Latos harmadik indítványa! az úi utak építésénél kezdje meg a székesfőváros is a külön kerékpárutak építését. 8. Gazdy Jenő indítványa a VII. fejezetnél: . Mondja ki a közgyűlés, hogy a külső soroksári-úti mai katolikus egyházközség templomának telepítését tekintettel arra, hogy az Ideiglenes kápolna a kenutcai jola helyiségeiben van elhelyezve, amelyekre a közeli ükséglakások felépítése után most az iskolának volna üksége — sürgősnek tartja és felkéri a polgármester at, hogy a templom mielőbbi felépítésével kapcsolatai ’szükséges lépéseket tegye meg. 9. Staub Elemér indítványa a VIII. fejezetnél: Úgy termelésnek, mint a kereskedelemnek és a fogyasztásik egyaránt érdeke az, hogy a főváros piacain fogyasz- sra kerülő élelmicikkek ára nagy kilengéseknek ne ryen kitéve. A nagymérvű áringadozásokat tóképpen yan módon lehet megelőzni, hogy ariúorlodás eseten a ihalmozódott áru tároltatik olyan időre^ amidőn a^ki-