Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-10-20 / 42. szám
Semmivel sem jobb a párizsi naguvásáríelep értékesítési rendszere a budapestinél Sürgőssé vált a naguväsart elepi hűlő» az lel építése Rosta János dr. 'tanácsnok, a közélelmezési ügyosztály vezetője tanulmányúton volt Párisban, hogy az ottani piac, i'öképon a nagyváisártelep értékesítési rendszerét tanulmányozza. Párisi útjának eredményéről részletesen beszámolt Szendy Károly polgármesternek. A Fővárosi Hírlap munkatársa párisi tapasztalatait illetőleg kérdést intézett Rosta János dr. tanácsnokhoz, aki a következő felvilágosítást adta: — Párisi utamra az adott alkalmat, hogy több ízben felmerült a budapesti nagyvásártelep értékesítési rendszerének megreformálása. Különösen Juhász Jenő dr. törvényhatósági bizottsági tag, a kiváló piaci szakértő propagálta, régebbi párisi tapasztalataira hivatkozva, ezt a gondolatot és azt sürgette, hogy párisi mintára mi is honosítsuk meg a hatóságilag támogatott bizományosi rendszert, amely úgy az árnivellálásra, mint a felhozatalok szabályozására kiválóan alkalmas. — Párisban felkerestem több piacot és természetesen a nagyvásártelepct, amely ott a város belsejében van elhelyezve. Érintkezésbe léptem az illetékes tényezőkkel és megállapítottam, hogy a bizományos- rendszer, amely annakidején Párisban sok sikert ígért, nem vált be. Mind szűkebb keretek közé szorult és legutóbb már csak a primőrök és az első lőttvadak árusításánál volt szerepe. Végül azonban teljesen felhagytak a bizományosi rendszerrel. — Ma a párizsi nagyvásártelep: Les Halles forgalma teljesen úgy bonyolódik le, mint a budapestié. — Hasonló rend szerint folyik az árusítás, ugyanolyan az ellenőrzés a nagyvásártelep és a de- tailkereskedelem közötti forgalomban. A mi nagy- vásár te lepünk, csarnokaink és piacaink dicséretére legyen mondva, semmi olyant nem láttam Párisban, amivel a budapesti piacok rendszerét, a termelők, nagykereskedők és detailkereskedők közötti értékesítés módját tökéletesíteni lehelne. — Nagy haszonnal járt a párisi nagyvásártelep hűtőraktározásának tanulmányozása. — A hűtőház a telep nagycsarnokának pincéjében van elhelyezve, 7000 négyzetméter a területe, vagyis 700 vagon áru befogadására alkalmas. A hűtőház ott a telep közvetlen közelében kitűnően bevált, minden talpalatnyi helye állandóan el van foglalva, sőt nagyarányú nagyobbításra szorulna. Mint ismeretes, a székesfőváros is foglalkozik azzal a tervvel, hogy a nagyvásártelepen hűtőházat állítson fel, amelynek területe 5CC0 négyzetméter lenne. A hűtőházzal a mi nagycsarnokunk pincéjébe nem mehetünk le, mert az mint raktár már igénybe van véve, sőt nagy szükség van rá még most is, amikor pedig négy új raktárházat emeltünk. A párisi tapasztalat csak megerősített abban, hogy a na gová sár telepi hűtőház felépítése sürgős városi feladat. Vikiit Imii Szenűq Hőrolq polgármester űrhöz a t&zue&zélyes ácidtázakcél Mint a Fővárosi Hírlap régi olvasója és mint technikus ember egyaránt kötelességemnek érzem, hogy felhívjam a Polgármester Űr szíves figyelmét azokra a hihetetlenül elégtelen tűzbiztonsági viszonyokra, amelyek egyes budapesti áruházakban uralkodnak. Épp a Fővárosi Hírlapban olvasott cikkek hatása alatt határoztam el, hogy nekivágok a városnak és személyes tapasztalatok utján igyekszem meggyőződni: igazak-e azok az állapotok, amelyeket legutóbb a főváros közgyűlésen és egyes bizottságaiban is szóvá tettek? Hát bizony a tapasztaltak meglepőbbet mutattak, mint amit egyáltalán el lehet képzelni. Előre is kijelentem, hogy a legva'ószínűtlenebb állapotokat a Kálvinién Fenyves Áruházban és a Bamss-íéri Filléres Áruházban konstatáltam. Ezeknek az utóbbi áruházaknak egész struktúrája, egész primitiv volta a vele egybekötött aránylag nagy forgalommal egy-egy hatalmas zsibvásár benyomását teszi, ami azt jelenti, hogy ezek az áruházak építkezésileg, tűzbiztonságilag és építészeti lényegüket tekintve, nem áruházi építmények, hanem valójában csak igen nagy boltok, ahol a vevőközönség testi épségének biztonsága .a leg- kevésbbé sincs százszázalékosan megvalósítva. Ezt pedig egy pillanatig sem szabad ügyeimen kívül hagyni. Nem tudom elképzelni, hogy mi fajta elvek szerint bírálják el az elsőfokú iparhatóságok az áruházak tűzbiztonságát. Kétségtelen azonban, hogy a Kályin-téri áruJuíz esetében semmi szükség nincs különösebb szakértelemre annak megállapításához, hogy innen egy esetleges tűzvészkor úgyszólván lehetetlenség bárkinek is megmenekülni. Az egyetlen bejáraton, amely egyszersmind kijárat is, még a normális viszonyok közt is állandóan feltorlódik a közönség és megakad a forgalom. Nem is szabad rágondolni, hogy mi történnék itt, ha valamilyen okból kitörne a pánik. Ugyanígy a Baross-téri áruházban sem igen aszfalt, útépítő, szigetelő és tetőfedő vállalata Iroda és telep: Budapest, VI., Agyag-utca 75. Telefont 292-8S3 mer az ember arra gondolni, hogy mi történnék valami zavar esetén. Ez az áruház, amely egy szállodába van beépítve, még külső beosztásában is nagyban emlékezetet az egykori Rákóczi-úti Párisi Áruházra, ahol az a borzalmas tűzkatasztrófa történt, amely a világ- történelem által számon tart ott néhány egészen kivételes tüzveszedelem közt is szomorúan kimagasló helyet tölt be. De nem megnyugtatóbb a helyzet az Andrássy-úti Párisi Áruházban sem, amely öt emeleten terpeszkedik e'l, ahova a fel- és lefelé közlekedés egy lépcsőn át 'történik. Itt elég lelkiismeretlenül, a tűzfalakat is kiemelték, hogy a szomszédos házakra kitérjeszkedően kibővítsék az áruházát. Miután tehát ezekre a tapasztalatokra téttem szert, itt a nyilvánosság előtt arra kérem a Polgármester Urat, hogy ne indítson vizsgálatot, hanem minden előzetes értesítés nélkül Budapest közönségbe érdekében vegye magának azt a fáradságot, hogy valamelyik nap személyesen ellátogat ezekbe az áruházakba. Nem lesz tanulság nélkül való ez a kirándulás, mert rá fog jönni Polgár- mester Ur, hogy naponta sok száz ember fordul meg ezekben az áruházakban, mégpedig olyan viszonyok közt, amelyek bármi zavar, vagy bármi okból kitört pánik esetén katasztrófálissá fajulhatnak. Remélem, hogy Polgármester Ur személyes intervenciója végre rendet teremt az áruházak tűzveszélyes dzsungeljében. Kiváló tisztelettel Egy t üzelő technikus. PotMzbiztosításra Kényszerítik az utazó Közimt A Fővárosi Hírlapban számos esetben mutattunk már rá arra az anomáliára, amelynek hátterében az Európai Áru- és Podgyászbiztosító rt. áll. Tudvalevő, hogy ennek az Európát nevében viselő vállalatnak semmi köze nincs Európához; ez egy családi részvénytár sas'' g, amelynek tagjai, elsősorban Kemény Simon és Szőnyi József igazgatók, gondterhes és izgalmas munkájuk ellenértékéért, évenként egy-egy budapesti házacskával gyarapítják vagyonkájukat, Háztulajdonosok lettek itt. Hogy menynyiben helyes, vagy nem helyes a podgyász- biztosítás, arra nem akarunk most kitérni. Kétségtelen azonban, hogy a jegyváltásnál egyes pénztárosnők már megint kezdik azt a nyűgös terrort, hogy a megváltott vasúti jegyre minden kérés, sőt kérdés nélkül egyszerűen odaragaszt- j''k a pengős podgyászbiztosító bélyeget. Ez olyan megsarcolása az utazóknak, am°ly teljesen méltatlan és jogtalan, egyébként a MÁV ezzel tisztában is van, így tehát a MÁV-nak n°m lehet más kötelessége, minthogy kellő eréllyel és hatásossággal megfenyíti az Eu-ópai Podgyász- biztosí'ót, amely MÁV tisztviselőket felhasznál ilyen jogtalan trükkök alkalmazására. 300.000 pengőnyiexport: a Kisipari Kiviteli Intézet első évi eredménye A Kisipari Kiviteli Intézet, amelyet az állam, a székesfőváros é<s a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával egy esztendővel ezelőtt hívlak életre, most számolt be eddig elért eredményeiről. A beszámolóból megállapítható, hogy az intézet minden tekintetben jó munkát végzett, mert rövid fennállása óta tevékenysége nemcsak az exporttal kapcsolatos felvilágosítások adáséira, az exportáló kisiparosok megszervezésére, exportkalkulációk készítésére, piackutatásra, külföldi rendelések gyűjtő sére, exporthitel kieszközlésére terjed ki, hanem már mintegy 300.001) pengő értékű exportot is lebonyolított, ebben az összegben azonban nem szerepel az aszta losipari kivitel. A kivitt kisipari cikkek között a kisipar készítményeinek úgyszólván minden ágazata szerepel. Legfontosabb felvevőpiacnak Anglia bizonyult, vásárolt azonban magyar kisipari termékeket Svédország, Norvégia, Hollandia, Németország, Egyiptom, Palesztina, Szíria, Jáva, Japán, India, Brazília is. Az elmúlt esztendőben 1718 kisiparos kereste fel az intézetet, akiknek érdekében közel 5000 idegennyelvű levelet írtak külföldre és 531 es“tb°n készítettek fényképeket, árajánlathoz való csatolás céljából. A Kisipari Kiviteli Intézet a kisiparosságot a kivitel lebonyolíthatja érdekében olymódon is támogatta, hogy több kisipari szövetkezetnél delcrede- ret vállalt az eng°dHypzett hitel bizonyos százalé- káíq. Azokban a szakmákban, ahol erre szükség mutatkozott, szövetkezetek alakításával igyekezett az intézet a kisiparosok minél nagyobb számát a kivitelbe bevonni, mindenkor ügyelt azonban arra, hogy ez°k az exportszövetkezetek, amelyeknek száma ez- időszerint négy, a kereskedői érdekeket semmiben sem sértsék. Az intézethez érkezett külföldi levelek nagy tömegéből megállapítható, hogy a világpiacok meg vannak elégedve az exportra kerülő kisipari cikkekkel, ami rendkívül bíztató arra n^zve, hogy a jövőben az intézet működését fokozni tudja. A beszámoló ülésen a székesfővárost báró Ba- barczy István székesfővárosi tanácsnok, az intézet társelnöke képviselte. A 30 milliós fővárosi kölcsönkötvények kotiro- zása. A főváros a Községi Takarékpénztártól, mint ismeretes, 30 millió pengős hosszúlejáratú kölcsönt vett fel. Ennek alapján a Községi Takarék kötvényeket bocsát ki, amelyeket részben a főváros üzemei, i’észben az üzemek nyugdíjalapjai vettek át. A. Községi Takarékpénztár az új emisszió hivatalos tőzsdei jegyzését fogja kérni. A hivatalos jegyzés 95% lesz, ugyanaz, ami a mostani árfolyam, jelenleg azonban forgalom nélkül. A Községi Takarék- pénztár ugyanis addig, amíg állami emisszió nem lesz, nem akarja a piacot újabb fixemissziókkal túlterhelni, ezért a kötvények nagyrészét tárcájában tartja. Jakabb Oszkár államtitkár a Nemzeti Bank új kormánybiztosa. Mint ismeretes, a kormányzó felmentette Iklódy-Szabó Andort a Nemzeti Bank kormányzóbiztosi tisztsége alól, ugyanekkor azonban az államtitkári címet adományozta neki. Helyébe pedig a pénzügyminiszter előterjesztésére kormány biztosul 'Jakabb Oszkár dr. magyar királyi titkos tanácsos, államtitkárt rendelte ki a kormányzó. Ötmillió liter tej szállítására hirdet pályázatot a főváros. A főváros közélelmezési ügyosztálya pályázatot írt ki a kórházak, népjóléti intézmények és a hatósági tevékenység részére szükséges jövő évi tej- és tejtermékek szállítására. A szükséges tej- mennyiség öl millió liter, tejfelből 30.000, habtejszínből 4000, íróból 12.500 liter, tehéntúróból 19.000, juli- túróból 10.500, vajból 67.500, óvári sajtból 6700, trappista sajtból 11.800, emmentháli sajtból 1300, krém sajtból 2800 kilogram és yoghurtból 13.500 üveg. A nagyértékű közszállításra november 9-ig lehet pályázni. Bűzös gyártelep a város szívében. A Vörösmarty- utca lakói számos aláírással ellátott levelükben panasszal fordultak a Fővárosi Hírlaphoz egy gyáralapítási terv miatt. Erélyesen kikelnek a terv ellen, amely szerint két vállalat, amelynek közös érdekeltsége van: a gróf Keglevich István utódai konyakgyár r.-t. és az Adriatica bor- és törkölylepároló r,-t. a Vörösmarty-utca 47/a. szám alatt gyári üzemet akar berendezni, az előbbi borlepároló üzemet, az utóbbi pedig likőrgyárat, lepárolás útján készülő likőr előállítására. Az engedélyt már meg is kérték a kerületi elöljáróságtól, amely november 3-ára kitűzte a helyszíni szemlét. A legnagyobb aggodalommal tölti el a Vörösmarty-utca lakóit a terv, hogy a város szívében olyan gyár készül, amely meg fertőzi a levegői és az úgynevezett bűzös gyárak övezetébe való, nem pedig a sűrűn lakott Vörösmarty- utca bérházai közé. Reméljük, hogy a lakosság panaszainak helyt adva, a hatóság nem fogja megengedni ezt a közegészséget veszélyeztető gyáralapítást. I Töltőtollak Csavarironok Levélpapírok Dorottya-utca 9.
