Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1937-10-06 / 40. szám

Budapest, 1937 október 6. 3 / Kijelölte a Közmunkatanács AZ ÁRPÁD-HÍD végleges vonalvezetését 1941-re elkészül az Óbuda-Hungéria-körűti hid —A Fővárosi Hirlap ismerteti a munkálatok megindításának részleteit és a Margitsziget északi csúcsának nagyarányú áfaiakítását Az Óbuda—Hungária-körúti hidat minél előbb fel kell építeni. Ezt mindenki érzi és a főváros köz­igazgatási bizottságában is sürgették az új híd munkálatainak megindítását. Olyan aggodalmak hangzottak el, hogy a híd felépítéséhez egyelőre nem látnak hozzá és hosszú idő fog eltelni addig, amíg a hidat átadhatják a forgalomnak. Az aggo­dalmaskodókat maga Szendy polgármester nyug­tatta meg, mert kijelentette, hogy a híd felépítésére minden irányban megindult a munka és expressz- tempóban fogják a hídépítési munkálatokat el­végezni. Szú volt arról is, hogy nem foghatnak hozzá még a munkához, hiszen még a híd helye sínes pontosan meghatározva. A Fővárosi Hirlap öröm­mel jelentheti, hogy a híd helyét a Közmunka- tanács most már véglegesen meghatározta és abban a helyzetben vagyunk, hogy az előkészületi mun­kálatokról a legpontosabb részletességgel beszá­molhatunk. A taiajkufató munkálatok megkezdődtek A kereskedelemügyi minisztérium a múlt hét végén megindította a tervbevett Óbuda—angyal­földi híd építését megelőző munkálatokat. Mint a A Közmunkatanács már több alkalommal fog­lalkozott az új híd tengelyének kijelölésével. Nem is lehet ma már pontosan megmondani, hogy tu­lajdonképpen hány helye is volt ennek a hídnak. A hídtengely végleges képe már régebben kiala­kult. Amikor a. közigazgatási bizottságban egyes bizottsági tagok hivatkoztak arra, hogy a Köz­munkatanács csak most hívta össze a tagokat a híd tengelyének végleges megjelölésére, nem gon­doltak arra, hogy a hidat a régen tervezett helyen fogják felépíteni, csupán technikai okok miatt olyan kis eltéréshez való hozzájárulásról van szó, amely biztonsági szempontból fontos, de magát az általános képet semmiképpen sem befolyásolja. A térképeken az új híd helyet már régebben berajzolták, azon változtatás már nem történik. A legutolsó döntés csak olyan hajszálnyi eltolódást je­lent. amely a nagyközönséget nem is érinti. Az új híd a Huügária-út folytatása lesz. A Margitsziget csúcsa felett fog elha­ladni. A Margitszigetet meg kell nagyob- bítani, hogy a híd pillérét megfelelő ülődön lehessen elhelyezni. Ennek már nincs semmiféle akadálya, sőt a meg- nagycbbításról a tervek is készen van­nak. A híd azután az óbudai hajósziget alsó csúcsát fogja érinteni és tovább halad a part felé, ahol a Szentendrei-űt folytatására zsiratoárszerűen alakul ki. Ebből a zsiratoárból balra ágazik el egy út Buda­pest felé, jobbra egy másik Szentendre felé. Ez lesz a mostani Szentendrei-út, a harmadik út a régi Vörösvári-út irányába halad és a Bécsi-útba kapcsolódik. A negyedik út pedig a budai hegyek útja lesz és a Hármashatárhegy felé fog haladni. Ezek a tervek mind elkészültek és az összes illetékes tényezők tetszését megnyerték. Érdekes terv a kisajátítás költségmentes megoldására Ha már minden ennyire készen van, úgy egy kissé érthetetlennek látszik, hogy még a beavatottak is tartanak attól, hogy a. munkálatok megkezdése elhúzódik. Azt magyarázták nekünk, hogy nem is a híd technikai felépítése körül voltak zavarok, hanem az igazi nehézséget a hídfeljárók kérdése okozta. Egészen más volt a helyzet a Horthy Miklós­iadnál. Ez a híd a Boráros- térről indult ki, ahol te­rületeket kisajátítani nem kellett ée Budán olyan E A Margitsziget már most érzi a híd felépítésé­nek hatását. Mindenekelőtt arról kellett dönteni hogy legyen-e lejáró a szigetre? Mind a két álláspontnak vannak hívói és ellenzői. A híd fel- és lejáró ellen­zőinek az az érvük, hogy a Margitsziget nyugalmát és exkluzivitását meg kell védeni. Ha mind a két hídról van fel- és lejáró, úgy a közönség elárasztja a szigetet és így annak üdülőjellege megszűnik és megvan a lehetősége annak, hogy az Óbudáról jövő autók, ha a fővárosba akarnak jutni, majd a Mar gitszigeten lobognak keresztül. Fővárosi Hirlap munkatársa jól informált helyről értesült, a most megkezdett talajkutatómunkálato­kat 1938 tavaszán nyomon fogják követni a nagy­méretű földmunkák, amelyek a hídfőkörnyékeket képezik ki. Ebben a tevékenységben aktiv szerope lesz a polgármesteri III. ügyosztálynak is, amely városrendezési szemszögből oldja meg a felmerülő kérdéseket. A talajfúrási munkálatokat a kereskedelemügyi minisztérium határozata értelmében egészen külö­nös gondossággal végzik el. Szakértői megállapítás szerint fennforog ugyanis az az aggodalom, hogy az angyalföldi részen a kiszemelt terület altalaja nem elég szilárd, ennélfogva rendkívül fontos, hogy a körülbelül 15 millió pengőbe kerülő híd biz­tonsága érdekében minden lehető intézkedést meg­tegyenek. A híd tervei már teljesen készen állanak, a részleteik kidolgozásán most munkálkodnak. Az úgy­nevezett Árpád-híd valószínűleg 1941-re elkészül. Megépítése hatalmas területeket nyit meg a város- fejlődés számára és rendkívül fontos a székesfővá­ros közlekedéspolitikai ügyeinek szempontjából is, mert a hídon áthaladó közlekedéssel a III. kerüle­tet, amely körülbelül a híd elkészülésének idő­pontjára változik át a jelenlegi elavult városrész­ből modern kertvárossá, közvetlen összeköttetésbe hozza a Duna-balparti részekkel. területre toirkolik, ahol a fővárosnak voltak terü­letei. Az Óbuda—Hungária-körúti híd ezzel szemben beépített területeket köt Össze és a hídépítés költsé­geit nagyban fogják emelni a kisajátításokra fordí­tandó kiadások. Nem szabad megengedni azt, bogy a telekspeku­láció esetleg nehézségeket okozzon és az új híd fel­építését gátolja. Kaffka Péter, a Közmunkatanács egyik kiváló tanácsosa, az idén nyáron külföldön járt és a helyszínen tanulmányozta a különféle ki­sajátítási rendsze> eket. Elsősorban a hídépítésekre fordította figyelmét és tapasztalatairól e hó végén fog beszámolni a Mérnök- és Építészegyletben. Ku­tatásai során olyan megoldást talált, amelyet nálunk is érvényesíteni lehet és ebben az esetben a kisajá­títás semmiféle gondol nem fog okozni a fővárosnak. Parisban a kisajátításnak egészen új rendszerét vezették be. Ha egy telket hídépítésre kisajátítanak, úgy annak értékét pontosan megállapítják. A kisajá­títás akkor történik, amikor a híd felépítéséhez még nem láttak hozzá és így a telekértékemelkedés még nem állott be. A telek kisajátítását kimondják, do a telekért .pénzt nem adnak, hanem csak egy bont állítanak ki, amely tizenöt év múlva kerül be­váltásra. A bon a kibocsátás napjától kamatozik. Ezt abont azonnal forgalomba lehet hoizni és mivel ér­tékesíthető, ha a telektulajdonosnak szüksége van a tőkéjére, úgy a pénzéhez azonnal hozzájuthat. A bon tehát így készpénz, anélkül, hogy a hatóságoknak azonnal pénzt kellene kiadniok. Tizenöt év után történik meg a leszámolás. A hatóság addig elvégezte a parcellázásokat, kijelölte az utakat és a kész telkek rendelkezésére állanak. A bonok tulajdonosai vagy telekre tarthatnak igényt, — amelyeknek értékét azonban most már a hatóságok a megváltozott viszonyoknak megfele­lően az eredeti árnál sokkal magasabbra értékelnek, — vagy pedig ragaszkodnak a pénzfizetéshez, ami­nek nincs semmi akadálya, mert az eladásira kerülő telkek árából erre megvan a fedezet. Ugyanezt a rendszert nálunk is be lehetne ve­zetni, de term'észestesen törvényhozás hozzájárulása szükséges. Ha a francia rendszert a magyar viszonyokra alkalmazzuk, úgy a kisajátítás egy fillérjébe sem kerül a hatóságoknak és a telekértékemelkedés nagy részét a köz javára lehet elkönyvelni, ami ebben az esetben helyes Is, hiszen nagy áldozatot jelent a híd építése, amelynek megvalósítása okozza a telkek E értékugrását. Ezzel szemben a Közmunkatanács a jövőben fenn akarja tartani a belépőjegyet, tehát már ez is elégséges a kültelek lakosságának megrostálására. Ami pedig az autók átmeneti forgalmát illeti, nem hiszik, hogy egy pengőt fizessenek az autósok csak azért, hogy a most kiépülésre kerülő Dunapart he­lyett a szigeten robogjanak keresztül. Úgy gondol­ják, hogy a sziget nyugalma még jobban megvolna őrizva, ha feljáró volna a másik irányban is, mert most az autók a Margithídon keresztül érkeznek, végig mennek a szigeten és ha az utast kifuvaxmz- ták, úgy ugyanazon az úton térnek vissza; ha a másik hídfeljáró megépül, úgy az autók egy része feltétlenül más úton kerül vissza a városba. A Közmunkatanács salamoni döntést hozott: lesz feljáró, meg nem is. A hídon egyelőre megcsinálják a margitszigeti lejáró helyét, de nem építik meg a lejárót a szi­getre. Ilyenformán azután bármikor, kis költséggel, meg lehet építeni az új híd és a sziget összekötte­tését. A Margitsziget ma különben teljes átalakulás előtt áll. Éppen a hídhoz közeleső északi csúcsot rendezik. Nemsokára megindulnak a fel töltési mun­kálatok, de még mielőtt ez megtörténne, kitelepítik a szigetről a Galamblövő Egye­sületet. Ez az egyesület elég nagy területet kapott sport­célokra. A galamblövészet most innen elkerül és a régi sporttelepet parkírozzák. A Közmunkatanács kimondotta, hogy lehetőleg új épület emelésére nem ad engedélyt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy felfelé való építkezéshez megtagadja a hozzájárulást. Az úgynevezett Dália­szálló egyemeletes épület. A Közmnukatanács [hozzájárult ahhoz, hogy a Dália szállóra még két emeletet húzzanak. Ilyenformán már jövőre egy újabb háromemeletes szállója lesz a Margitszigetnek. Az átalakított szállóépületből fedett folyosó fog vezetni a Pica- dilly-étterembe, amely ennek a szállónak az étterme 'esz. Az Ásványvízüzem házát lebontják. Itt munkáslakások voltak. A munkásokat egyelőre a vízesés mögötti épületben helyezik el. Azt a helyet is parkírozni fogják, ahol most az autók parkíroznak. Az autók parkírozására két régi tenniszpályát alakítanak át. A múlt héten Budapesten járt Kemkes profesz- szor, akinek véleményét megszokták kérdezni par- kirozási ügyekben, mivel ennek a kérdésnek európai hírű szakértője. A német professzor át­nézte a tervrajzokat és kijelentette, hogy a Mar­gitsziget északi csúcsa átalakítás után a magyar tündérsziget legszebb része lesz. SITT LAKK- ES FESTÉKGYÁR RT. U i Mm BUDAPEST, VII., SRHAGT-UTGA 4.IL TŐrv. védett Nagy árammegtakarítás! Nagyobb fény! l|jP MOH HENRIK-féle fénytechnikai-, viläanaossägi- és műszaki vállalat S. F. T. BUDAPEST,VII.,WESSEEEÍTST-U.S9. lámpatestekkel Telefon: 141-476. Lorschy Henrik mérnök elektrotechnikai cikkek n a § y k e reskedése Budapest, V. kér., Sziget-utca 77. sz. Telefon: 2-918-29,2-918-30. PULAY JÁKOS absz. mérnök, köv ezóiparos, út- és csatornaépítő BUDAPEST, II. KIS RÓKUS-U. 5—7. TEL.: 166-705. Orensíeln és Koppel M.AGYAH U.-T., nUDA&EST, VL, VILMOS CSÁSXAn-ÜT 31. Mofcrosnsozdonyok — Útjavítő- gépek — Kisvasutak — Iparvá­gányok — JUitobusskarosszérlák Meghatárolták ai új híd végleges helyét Már most átalakul a Margitsziget

Next

/
Oldalképek
Tartalom