Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-10-06 / 40. szám
Húszon öafödik évfolyam Budapest, 1937 október G. 40. szóm t—— = Előfizetési ér: EGÉSZ ÉVRE ....................24 PENGD FÉ LÉVRE............................12 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐI DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 60. Telefon: 1-137-15 - Postacsekk: 40.424 lim« Az át — az étet Szendy Károly: Közme&elÉ$idésre, járható utakra irányítjuk a főváros pénzügyi politikáját Rendszerváltoztatás nélkül a deficit eltüntetése nem oldható meg Amikor Budapest költségvetése elindul, hogy — miután az autonómia meghányta-vetette a hegy- óriásoknak tetsző problémákat — megtermékenyíts© ennek a városnak hatalmasan fejlődött életét, semmi nem lehet fontosabb, mint a beruházások kérdése. A kultúra fejlesztése, a közegészség ápolása, a köz- igazgatás tökéletesítése — ha nem is függvénye a beruházások kérdésének, — de azzal mindenesetre szervesen, elválaszthatatlanul összenőtt. A kultúra, a közegészség, a szociális fejlődés mind-mind beruházások után kiált, valamennyi követeli, hogy gondoskodás történjék ne csak a folyó élet szükségleteiről, hanem a jövő megalapozásáról is. Az idén azonban, amikor beruházásokról beszélünk, nem lehet megmaradni a költségvetés keretei között. Hiszen nagy esztendő előtt állunk éSf az ilyen nagy esztendők majdnem mindig évtizedekkel 'éreztetik hatásukat, évtizedek életét méretezik újra. Ez az oka annak, hogy Szendy Károly polgármester harmincmilliós kölcsön felvételére kér felhatalmazást a közgyűléstől. A harminc millióból ugyan több mint kétharmadrész rövidlejáratú kölcsönök kifizetéséi'© szolgál, de hét-nyolc millió is nagyjelentőségű összeg a munkaalkalmak létesítése és a város fejlesztése szempontjából. Ugyanakkor azonban mjég egy harmincmilliós tétel fényié árad a jövő felé. Ez útépítésre szükséges és Király Kálmán tanácsnok gyönyörűen kidolgozott tervezete szerint hat esztendő alatt belefolyik Budapest gazdasági vérkeringésébe. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy a Nemzeti Egység Pártjának fővárosi szervezete tette köztudattá, hogy Budapest hatalmas útépítési szükségleteit nem lehet a költségvetés keretében kielégíteni. Ezt a hatalmas problémát tényleg mentesíteni kellett a garasos gondoktól, mert szűkreszabott keretek között, pótbitelekkel és hitéltúllépésekkel Budapest tökéletes és végleges úthálózatának kiépítését nem lehet megvalósítani. Pedig most erről! van szó, el kell tűnniük végre az ideiglenesség szimbólumainak, a makadámútoknak. A Király Kálmán-féle hatalmas tervezet mindenre gonidal, mindlent megold és hízhatunk abban, hogy hat esztendő múlva útjainkkal is ki tudjuk majd állani a világversenyt. Az ilyen hosszúidőre iszóló, nagyarányú munkálatoknál kétségkívül legfontosabb a programszerűség. Mindazonáltal méltányolni kell és nem szabad figyelmen kívül hagyni Harrer Ferenc aggodalmait, amelyek szerint ennek az útépítési programnak szerves összefüggésben kellene lenni a végleges és mindenre kiterjedő, de ma még nem létező város- építési programmal. Először is hinnünk kieill, hogy ilyen városépítést programunk is hamarosan lesz, dó meg a Király Kálmán-féle útépítő program teljesen elasztikus, a követelmények, a) fejlődéls posztulátumai szerint alakítható. És a mai fővárosi adminisztráció számol az élet új és új alakulásával, figyelemmel van a dolgok egymással való összefüggésére. Ezen a téx-en nem érnek tehát meglepetések, mert ha ilyesmitől kellene tartani, akkor minden tervező munkának meg kellene állnia, pedig örvendetesen hallottuk a héten, hogy az útépítési programot nyomon követi a csalornázási program megalkotása. ■ Az út — az élet: ez a nemzetközi útépítő kongresszus jelszava. Budapest ezt már tudomásul vette, amikor a fővárosi adminisztrációnak ez a hatalmas tervezete nyilvánosságra került. Csak egy pár hét előtt láttuk és hallottuk jelentőségét a Horthy Mik- lós-híd megnyitóján és meggyőződtünk róla, hogy az élet, amely egyhelyben áll, nem élet. Az élet akkor kezdődik, amikor az embernek megvannak a mozgási lehetőségei. Hiszen, ha ennek az ellenkezője lenne az igazság, akkor a börtön cellája lenne az ember legideálisabb tanyája. De csak az egymással érintkező, a mozgó, a közlekedő ember az élőlény és minden olyan eszköz, amely az emberek között levő távolságot csökkenti, amely az embereknek egymással való érintkezését megkönnyíti, a kultúrának tesz megmérhetetlen szolgálatot. És van az útépítésnek már akkor is haszna és áldása, amikor az rít még meg sem épült, hanem csak épül. A tervezésnek szinte első pillanatától kenyeret ad az útépítés az emberek hatalmas 'tömegének. Kenyeret ad, munkát, jövedelmet biztosit, pénzt forgat és fellendíti a gazdasági életet, hogy aztán amikor már megépült az új út, ez a megerősödött gazdasági élet új területeket hódítson a maga számára. Ezért látja Budapest lakossága a legnagyobb reménnyel, bizalommal és örömmel ennek a hatalmas építőtevékenységnek megindulását. Nagy feltűnést keltett a Fővárosi Hírlap múlt- heti cikke, amelyben kimutattuk az összefüggést a jövő évi költségvetés és a 30 milliós kölcsön felvétele között. Lamotts Károly alpolgármester értékes nyilatkozatából kiderült, hogy a függő kölcsönök hosszúlejáratú kölcsönökké való átalakításával sikerül a főváros pénzügyeit nyugodt alapokra fektetni. Évek óta tart már az a kitartó munka, amelynek eredménye Budapest pénzügyeinek végleges rendezése lesz. Szakembereket és mindazokat, akik szívükön viselik a magyar főváros sorsát, az a kérdés foglalkoztatja most különösein, hogy a deficit mennyiben befolyásolja a főváros pénzügyeinek zavartalan lebonyolítását. Lamotte Károly alpolgármester nem titkolta, Nagyon nehéz tisztán Ui< ii abban hogy tulajdonképpen mennyi is a főváros tényleges deficitje. Tekintettel arra, hogy a költségvetések végösszegét az évek során a belügyminiszteri jóváhagyás is sokszor megváltoztatta és a világgazdasági helyzet folytonos mozgása a főváros pénzügyi helyzetére is erős befolyást gyakorolt, csak a számadatok szigorú megvizsgálása után lehet a tényleges helyzetet megállapítani. Multheti számunkban a Fővárosi Hírlap számára illetékes helyen összeállították a hiányok kialakulását. Ez a statisztika csupán a költségvetési előirányzat helyzetét ismertette, tényleges hiánynak azonban a zárszámadásnak azt az eredményét kell elfogadni, amelyet a törvény rendelkezése szerint a költségvetésbe is be kell állítani. Illetékes helyen most ezeket az adatokat is rendelkezésünkre bocsátották. 1929- ben még 26.058.53 P fölösleg mutatkozott. Ekkor történt meg az inflációs időkkel való végleges leszámolás. Sebő Béla, a most nyugalomba vonuló főszámvevő a zárszámadásban valamennyi függő tételt rendezett és kiderült, hogy a fővárosnak 1929-l.g 40,798.444.81 P zárszámadási feleslege volt. Ezeket az összegeket tehát különböző kiadások fedezésére lehetett fordítani. Ebből az összegből fedezték az Autóbuszüzem 8.4 millió költségét, a dollárköl- csönt, a beruházási alapot 6.3 millióval kiegészítették, a Községi Takarékpénztár alaptőkéjébe 3.6 milliót adtak, a kislakásos építkezési akció költségeire 2.5 millió pengőt hasítottak ki. Iskolaépítésekre 2 milliót, az iskolaépületek tatarozására 1.1 milliót számoltak el. A 40 millió többi része különböző kiadások fedezéséül szolgált. Az inflációs idők likvidálásával lezárult az az időszak, amikor még a déliéit réme nem fenyegetett. 1930- ban jelentkezett az első hiány. Ebben az évben 617.814.70 P volt a tényleges deficit, amelyet a törvény értelmében csak az 1932-es költségvetésben kellett előirányozni. Ez másként meg sem oldható, mert amikor a zárszámadások elkészülnek, az azévi költségvetés már régen meg van állapítva. Az 1931-es zárszámadás az előirányzatnál nagyobb hiányt mutatott fel, még pedig pontosan hogy csak akkor lesznek igazán rendben a főváros pénzügyei, ha a deficitet véglegesen el tudjuk tüntetni. Szendy Károly polgármester többször hivatkozott már arra, hogy a főváros költségvetésének hiánya nem az egyesztendei gazdálkodástól függ, hanem rendszerváltozásra van szükség, hogy a pénzügyi nehézségeken segítsünk. Nem a főváros vezetőségének helyes, vagy helytelen pénzügyi politikájától függ a deficit jelenléte, hiszen a főváros jövedelmeinek csökkenését egyéb» körülmények idézték elő, a polgármester az államtól kéri a forgalmiadórészesedés régi arányának visszaállítását, amivel egy csapásra meg volna oldva a főváros minden pénzügyi problémája. 1,754.212.25 P-t. Ezt az 1933. évi költségvetésben kellett előirányozni. Mind a két évnek deficitje azután növelte a következő évek költségvetési előirányzati deficitjét, természetesen a törvényes rendszer szerint úgy, hogy a hiány mindig a következő második év számadásait befolyásolta. 1933-ban már csak 1,856.279.62 P volt a hiány, de ebben szerepelt a 1931-es hiány elszámolása is, úgy, hogy végeredményben alig volt valami emelkedés a deficitben. Még érdekesebb a helyzet 1934-ben. Erre az évre a költségvetési előirányzat 10,013.349 P hiánnyal számolt, a tényleges hiány azonban csak 2,161.311.91 P volt. Ez az egyetlen számadat bizonyítja azt, hogy nem kell annyira félni az előirányzott hiánytól, mert a különböző tételek lefedezése után igen gyakran kellemes meglepetésekben lehet részünk. 1935-ben a költségvetésben még mindig 3,636.102.— P volt az előirányzott deficit. A tényelges zárszámadási deficit azonban csak 1,305.071.59 P volt. Ebben a deficitben is benne vannak a régebbi deficitek, vagyis jónéhány százezer pengővel sikerült ebben az évben a régi deficiteket csökkenteni. Ezt a tételt vezették át a mostani költségvetés számlájára. Az utolsó tényleges deficit, amellyel számolhatunk, az 1936. évi zárszámadási hiány, — ezt kell a jövő évi költségvetésben elszámolni, — 1,217.059.— pengő. Ha ezeket a számadási számokat figyelemmel átvizsgáljuk, úgy kiderül, hogy azok a hiányok, amelyeket a költségvetéseinkben kénytelenek vagyunk továbbcipelni, eddig még nem is olyan nagyon súlyosak. Tulajdonképpen csak a két utolsó év tényleges hiányaival kell számolni, ami végeredményképpen nem fog 2.5 millió pengőnél többet kitenni, de természetesen ehhez hozzájárul majd a múlt évi zár- számadási hiány, amelyet most még nem ismerünk. Ilyen körülmények között tehát a főváros pénzügyi politikája számára megvan az a keret, amelyen belül intézkedni lehet és ha sikerül a forgalmiadó-részese- dés régi arányát visszaállítani, úgy nemcsak a jövendő költségvetések hiányait tüntetjük el, hanem nem lesz nehéz gondoskodni a régi hiányok megszüntetéséről sem. Blztaté reiénnyel felynik a tárgyalások a kormánnyal — mondja Siendy Károly polgármester A Fővárosi Hírlap munkatársa beszélt Szendy Károly polgármesterrel, aki a következőket mondotta: — A költségvetés megjelent és az már a kormányzat illetékes tényezői előtt fekszik. Az autonómia iránti köteles tiszteletből úgy határoztam, hogy valamennyi nagy pártot még a költség- vetés tárgyalása előtt meglátogatom és a költségvetési problémákat bizalmas beszélgetés keretében megtárgyaljuk. Először a NÉP értekezletén jelenek meg, ahol a költségvetést magam fogom ismertetni. Meg vagyok arról győződve, hogy a nyilvános tárMennyi tulajdonképpen az eddig felmerült deficit
