Fővárosi Hírlap, 1937 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1937-09-15 / 37. szám
Budapest. 1937 szeptember 15. 5 'doatixäJiteiap riódositoifa a Közmunkatanács az Építésügyi szabályzatot Elkészült az epftesrendeszeti kódex - Munkában az építőipari rendelet A főváros egyik közelebbi közgyűlésén, de legkésőbb a költségvetés tárgyalása alkalmával napirendre kerül a régi házak és tíj építkezések stabili- litását ellenőrző mérnöki kar megszervezésének kérdése, amelyet most a daróczi-úti tragikus ház- összeomlás tett ismét időszerűvé. Katona János törvényhatósági bizottsági tag tesz javaslatot arra nézve, hogy ennek a statikus mérnökcsoportnak felállítása haladéktalanul történjék meg, illetve igyekezzék a polgármester elhárítani azt az akadályt, amely ennek az ellenőrző szervnek megszervezését, amelyet a Rákóczi-úti házkatasztrófa alkalmából Kozma Miklós akkori belügyminiszter rendelt el, késlelteti. Mint a Fővárosi Hírlap megállapította, ennek a kérdésnek megoldása a legcélszerűbb formában indult meg. A nyilvánosság eddig nem is vett tudomást áriról, hogy a Közmunkatanács a fővárossal egyetértőleg példás gyorsasággal módosította az érvényben lévő építésügyi szabályzatot, olyanformán, hogy a kiegészítő rendelkezések keretében ez az építésrendészeti megoldás lehetővé váljék. A módosított építésügyi szabályzat a belügyminisztérium elé került, ahonnan a jóváhagyás még nem érkezett meg. Ha a jóváhagyás megtörténik és a belügyminiszter kimondaná, hogy az építkezések statikai ellenőrzése az elöljáróságok hatásköréből a központi szervre hárul, akkor módjában lenne a polgármesternek javaslatot tenni az ellenőrző mérnöki kar felállítására, illetve a mérnöki létszám szaporítására. Mint ismeretes, harmincöt új mérnöki állás szervezésével járna az ellenőrző csoport felállítása. Ebben az ügyben kérdést intéztünk Katona János mérnök, törvényhatósági bizottsági taghoz, aki ezt az ügyet állandóan ébrentartja és a következő választ kaptuk: — Nem az egy-két háznak az összeomlása teszi csupán szükségessé ennek az ellenőrző mérnöki karnak felállítását, hanem százszorta inkább az a szé dületes iram, amellyel ma a főváros különböző részein szinte hetek alatt kerülnek öt-hatemeletes házak fedél alá. Az építő-technika haladása az építést ma már tudománnyá emelte, az épületeknek statikai szempontból való elbírálását pedig olyan feladattá tette, amellyel csak ebben az irányban szakképzett és nagy gyakorlattal bíró mérnök bir- kózhatik meg. A központi ellenőrző testületre, amelyhez a megfelelő mérnököket nem lesz csekély feladat összeválogatni, múlhatatlan szükség van. A székesfőváros 1937. évi költségvetési vitája során Dorner Gyula indítványt terjesztett be a közgyűléshez, amelyben azt javasolta, hogy a polgár- mester állapíttassa meg a végrehajtandó útépítési ■és csatornázási programot és annak fedezetére beruházó kölcsön felvételéről gondoskodjék. A törvényhatósági bizottság elfogadta Dorner Gyula indítványát és annak állapján Király Kálmán tanácsnok, az út- és csatornaépítési ügyosztály vezetője nagyszabású elaborátum kidolgozásába fogott. Mint a Fővárosi Hírlap munkatársa jól informált helyről! értesül, a legutóbbi napokban befejezést nyert <a főváros útépítési programjának kidolgozása. Informátorunk szerint rendkívül nagyjelentőségű az a munka, amelyet Király Kálmán és közvetlen munkatársai végeztek, mert nem kevesebbről van szó, mint árról, hogy hat esztendőre 30 millió pengős út- és csatornaépítési tervet állapítottak meg. A többszáz oldalra terjedő tanácsnoki előterjesztés a 'legrészletesebben megvilágítja Budapest ütés csatornahálózatának viszonyait és állapotát. RáKRASZNER GYÖRGY Cementárugyára és Burkolási Vállalata VAro«l Iroda: Gy&r és építőanyag telep: VII., Hernád-utca 8 X., Kerepesl-út 73 Telefon: 1-881-68 Telefon: 1-462-68 — Merész dolog volna azonban azt hinni, hogy a harmincöt mérnök minden egyes épületet, annak minden szerkezetét, vagy még inkább ezek helyes kivitelét ellenőrizni képe-s volna, azonban egészen bizonyos, hogy ennek a harmincöt mérnöknek beállítása az egyes épületek tervezésével és kivitelezésével megbízott építőket úgy a tervezésnél, mint a kivitelnél fokozottabb gondosságra és ilyen módon a részletekre is kiható, alaposabb meggondolásra fogja szoktatni, ami pedig egyet jelent ennek a problémának helyes megoldásával. — Hogy ennek a testületnek felállítása miért késlekedik, nem tudom megérteni. Hiszen éppen a belügyminiszter volt az, aki a régi épületek meg vizsgálására és az új építkezések ellenőrzésére mérnököket kívánt. Az ügy haladéktalan elintézését a közgyűlésen meg fogom sürgetni, de addig is, amíg kielégítő választ kapok, a magam megnyugtatására számításba veszek egy eshetőséget. Az építésügyi és városrendezési törvény végrehajtási utasítása még nem jelent meg. Lehetséges, hogy a kérdés elintézésének — illetve el nem intézésének — talán ezzel van kapcsolata. Messzebbmenőleg arra is gondolok, hogy az iparügyi minisztériumban a helügyminisztériummal egyetértőleg készülő nagyszabású építőipari jogalkotások intézkednek majd erről a kérdésről is és -etz okozza talán a késedelmet. Hogy milyen keretben oldják meg a kérdést, elvégre mindegy, de annyi bizonyos, hogy a rohamosan épülő főváros nem bírja el a késedelmezést, még akkor sem, ha nem szólnak közbe időnkint építési katasztrófák és tragédiák. * A nagyérdekű nyilatkozat kiegészítéseképpen közölhetjük, hogy értesülésünk szerint az iparügyi minisztériumban az építőipart illető több rendkívüli fontosságú törvénytervezettel foglalkoznak. Az egyik az építésrendészeti kódex, amely kiegészítője az építésügyi és városrendezési törvénynek és amelyben csakugyan helyet talál majd az építkezések statikai ellenőrzése is. Ezzel miár teljesen el is készültek és most az építőipari kódexen dolgoznak. Arra való tekintettel, hogy ez a kódex az építőipari kategóriákat állapítja meg és pontosan körülírja azok tevékenységi körét, a különböző képesítésű érdekeltségek körében még sok vitára fog alkalmat adni. mutat arra, hogy a székesfőváros területén lévő útburkolat jelenlegi értéke kerekszámban véve közel jár a 150 millió pengőhöz, aminek az a magyarázata, hogy a burkolattal ellátott terület 10 millió négyzetméternél is nagyobb. Ha ezt a területet 8 méter szélességű útra számítanák át, akkor ez az út Budapesttől Amszterdamig érne el, a gyalogjárók szegélysorával pedig köo'ül lehetne rakni Csonkamagyarország határát. A számszerű adatok szinte végtelennek látszó sora után rendkívül fontos része az elaborátumnak az, amely bírálatot mond a különböző burkolati típusok felett. Megállapítja, hogy Budapest útvonalainak tekintélyes része még ma is makadám, ami kedvezőtlenül befolyásolja az útkarbantartást, mert, bár a makadámburkolat létesítése meglehetősen olcsó, a javításra rendkívül gyakran van szükség és így a javítási költségek felduzzadása korántsem teszi olcsó útburkolattá a makadámot. Király Kálmán megállapítása szerint a székes- főváros útügyeit Budapest kívánt fejlődésének mérve szerint csak akkor lehet eredményesen szolgálni, ha az útépítés újabb vívmányainak figyelembevételével, a lehető leggazdaságosabb utak megépítésére kerülhet a sor. Az útépítő tevékenység két főcsoportra oszlik. Az egyik a karbantartás, a másik a fejlesztés. Mindkettő egyformán fontos, mert az útkarbantartási költségek, amelyek évente közeljámak a 3 Ki millió pengőhöz, olyan szükségesség, amelyet visz- szaszorítani nem lehet. Ha a kisebb javításokat nem végzik el idejekorán, rövid idő múlva már csak sokkal nagyobb költségekkel lehet a helyreállítást eszközölni. Az elmúlt idők során az évente visszatérő útügyi költségelőirányzatnak majdnem felét a régi utak karbantartására kellett felhasználni, a megmaradó félösszeg viszont nem elégséges arra, hogy a város fejlődése érdekében feltétlenül szükséges új, modern útvonalakat kiépítsék. A külföldi nagyvárosok útügyi kiadásai átlagosan a költségvetés 5—6% -át szokták kitenni és ezt az elvet kellene követni Budapest költségvetésében is. Az elaborátum szerint a főútvonalak közül legsürgősebben a közel jövőben megnyitásra kerülő Madách Imre sugárutat, a Bécsi-utat, a budai hegyvidéken tervbevott és az idegenforgalom szempontjából páratlan jelentőségű kilátásos utakat, a Ke- repesi-utat és a Budakeszi-utat kellene kiépíteni. Hasonlóképpen nem késhetik soká a makadámútak átépítése, illetőleg a meglehetősen rozoga állapotban lévő aszfaltúink szilárdabb burkolattal való ellátása. A városrendezés és városfejlődés szükségszerű következménye az, hogy a nagyobb településeknél modern és tartós utakkal kell a lakosság érdekeit szolgálni. Ilyen területeknek számítanak a közel jövőben végleges rendezés előtt álló Óbuda, a hatalmas fejlődést felmutató Rózsadomb és Sasad, a Horthy Miklós-híd megnyitása folytán elsőrendű településsé vált kelenföldi részek és a különböző kertvárosnegyedek. Mindezek az útépítési munkálatok halaszthatatlan jellegűek, viszont nagy számuknál fogva az a helyzet, hogy a megejtett számítások szerint költségük közel jár a 30 millió pengőhöz. Az összegben természetesen benne foglaltatnak a csatlakozó csatornázási, kisajátítási kiadások is. Király Kálmán elgondolása szerint a munkák végrehajtására hat esztendőt kell előirányozni. Az első három év munkaprogramját máris elkészítette a tanácsnok. Ez fő vonásaiban a következő: Főútvonalépítés a Sasadi-úttól a Svábhegyig, összekötőút a Hármashatárhegytől a Hűvösvölgyig, új utak a Horthy Miklós-híd XI. kerületi fejénél, a nagyvásártelepi új út, összekötő út a Budafoki-, Fehérvári- és Dombóvári-út között. A felsorolt utak előállítása egymillió pengő körül jár, viszont a különböző új városi települések helyi útjainak kiépítésére 2,100.000 pengőt kell előirányozni. A makadám- utak kátrányozására, illetve a kátrányos makadá- mok modernizálására hárommillió pengő szükséges, a vízzel kötött makadámok szilárd burkolatokra való átépítési költségei pedig 1,700.000 pengőt tennének ki. További 675.000 pengő előirányzat szerepel főként az I. kerületben a rosszkarban lévő kátrányos makadámutak végleges burkolattal való ellátása címén, 3.600.000 pengő pedig a város különböző részein lévő megviselt állapotú szilárd burkolatos utak átépítésére, illetve rendezésére. TTj aszfaltgyalbg- utak létesítése céljából 800.000, kerékpárutak építésére 250.000, csatornázási munkálatokra 1,500.000 pengőt irányoz elő előterjesztésében Király Kálmán, aki nyomatékosan hangsúlyozza, hogy mindezek a munkálatok olyan természetűek, hogy nem várhatnak sokáig, mert ez esetben a költségek jelentékeny növekedésével kellene számolni. Amennyiben a székesfőváros vezetőségének sikerül megtalálni a hatéves útépítési program végro- hajtásához szükséges 30 millió pengőre a fedezetet, úgy az úthálózatból teljesen ki lehet küszöbölni a modern nagyvárosba semmiképpen sem illő vizes makadámútokat, emellett minden vonatkozásban megfelelően lehet kiképezni a székesfőváros úthálózatát. Értesülésünk szerint Király tanácsnok a múlt hét végén terjesztette a polgármester elé hatalmas elaborátumát és Szendy Károlynak eltökélt szándéka, hogy az előterjesztést rövidesen, talán már a törvényhatósági bizottság valamelyik októberi közgyűlésén az autonómia megvitatása alá bocsátja. Főzőbemutaló előadások minden kedden és pénteken délután 5 órakor Budapest Székesfőváros Gázmüvei előadótermeiben VI., Vilmos császár-út 3. I. em. Elkészüli a harmincmilliós átépítési program A Fővárosi Hírlap elsőnek közti az ügyosztály hatalmas tervezetének részleteit
